Változnak a CSOK, a jelzáloghitel-elengedés és a babaváró költségszabályai

Egy kínai férfi, akit a CNN Michaelként említ (de ez nyilván nem a valódi neve), arról számolt be, hogy az orosz hadsereg parancsnokai valamiért egy sötét, rácsos verembe zárták, ahol 21 napot töltött, úgy, hogy alig tudott megmozdulni, pedig azért érkezett, hogy az ő oldalukon harcoljon a háborúban Ukrajna ellen.

A férfi a kínai zárt internetre is beszivárgó orosz toborzóvideók hatására akarta kipróbálni a katonaéletet külföldön, de később nagyon megbánta a döntését. A veremben töltött idő alatt teljesen elvesztette korábbi motivációját arra, hogy Moszkváért harcoljon. Most azt szeretné, hogy mások nehogy ugyanígy járjanak.

A kínai zsoldosok orosz oldalon való részvétele akkor kapott nagyobb figyelmet, amikor Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy április elején két kínai harcost fogtak el a fronton. Az ukrán elnök válaszokat követelt Pekingtől, de az tagadta az érintettségét, és megismételte, hogy a kínai állampolgároknak „tartózkodniuk kell” a katonai akciókban való részvételtől.

Az orosz külügyminiszter-helyettes a TASS szerint „teljes valótlanságnak” nevezte, hogy kínaiak harcolnának Ukrajnában. Néhány nappal később azonban Ukrajna a sajtóban is bemutatta az elfogott kínai harcosokat.

A CNN független forrásokból azt is tudta bizonyítani, hogy az ukrán oldalon is vannak kínai harcosok egy zászlóaljban, de az ukrán szárazföldi erők erről nem tudtak pontos számot közölni.

Propagandával veszik rá a kínai férfiakat, hogy csatlakozzanak az orosz sereghez

A kínai katonákat közösségi médiában megjelenő hirdetésekkel toborozták, amelyek jó fizetést ígértek, és arra buzdították őket, hogy „legyenek igazi férfiak”. A videók orosz nyelvűek voltak, de kínai fordítással is elérhetővé tették őket. Az egyik így szólt: „Nem vagy férfi? Legyél igazi férfi!”.

A férfi korábban a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg katonája volt, 2018-ban szerelt le. A videók és a többi kínai harcos beszámolói újra felélesztették benne a harci szellemet. „Akkoriban nagyon lelkes voltam. Korábbi hivatásos katonaként úgy gondoltam, hogy itt is hozzá tudok járulni valamihez.” Hozzátette: szerinte nem politikai okokból jelentkezett, csupán harcolni akart, és azért választotta az orosz oldalt, mert oda könnyebb volt vízumot szerezni.

Az orosz hadsereg először elutasította, mert nem beszélte a nyelvet. Ezért inkább a hírhedt Wagner-csoporthoz csatlakozott, és a Donbasz régióba küldték harcolni. Hat hónappal később, 2024 májusában egyéves szerződést írt alá az orosz védelmi minisztériummal, amely Bahmutba küldte. Hasonló szerződést más külföldi harcosok is kaptak.

Michael elmondta, hogy a szerződés havi 200 ezer rubel (kb. 860 ezer forint) fizetést ígért. Egy korábbi videójában azt is elmondta, hogy minden elfoglalt kilométer után 50 ezer rubel (210–220 ezer forint) bónuszt kaptak. Azt mondta, a pénz nagyon fontos, mert ő és sok kínai harcos a társadalom alsó rétegéből jön, ahol a gazdaság növekedése lassul.

Bár a kínai internetet szigorúan ellenőrzik, az orosz toborzó hirdetések továbbra is széles körben elérhetők maradtak.

Philippe Ouédraogo bíboros neve mellett megváltozott születési dátum szerepel a Vatikán hivatalos nyilvántartásában. Az új adat alapján még jogosult részt venni a konklávén, amelyen Ferenc pápa utódját választják meg – írja az olasz Il Messaggero.

A Burkina Fasó-i egyházi méltóság a 2024-es Pápai Évkönyv szerint 1945. január 25-én született, de a néhány nap múlva megjelenő új évkönyvben már 1945. december 31. szerepel a születési dátumaként. Ouédraogo ezzel a módosítással már részt vehet a pápaválasztáson.

Az eset nem példa nélküli – hívja fel a figyelmet a HVG. A Vatikán hivatalos honlapján korábban már beszámoltak arról, hogy a kenyai John Njue bíboros születési évét 1944-ről 1946-ra módosították. Ez azt jelenti, hogy ő is megjelenhet a konklávén.

A konklávé helyszínéül szolgáló Sixtus-kápolna már nem látogatható, ugyanis előkészítik a pápaválasztás lebonyolítására. A lehetséges pápajelöltek között ott van a 72 éves magyar bíboros, Erdő Péter is.

Egy hete fegyveresek támadtak rá egy turistacsoportra Kasmírban, Pahalgam közelében. A réten történt lövöldözésben 26 ember meghalt, 17-en pedig súlyosan megsérültek. A támadás miatt ismét kiéleződött a feszültség India és Pakisztán között.

Az eset után néhány nappal nyilvánosságra került az alábbi videó, amit Rishi Bhatt készített, miközben drótkötélpályán csúszott le egy hegyoldalról. A felvételen látszik, ahogy a háttérben emberek menekülnek, és hallatszanak a lövések. Bhatt a levegőben még semmit sem vett észre abból, ami alatta történik.

„Körülbelül húsz másodpercig nem fogtam fel, mi történik, teljesen elmerültem a kötélpályás mókában. Aztán rájöttem, hogy lövöldözés zajlik, és emberek halnak meg alattam, láttam, hogy öt-hat embert lelőttek” – mondta Bhatt az India Today-nek.

Kasmír jelenleg három részre oszlik: India, Pakisztán és Kína ellenőrzi egy-egy területét. A legnagyobb rész Indiához tartozik, amit Dzsammu és Kasmír uniós területként kezelnek. India és Pakisztán 1947 óta vitázik Kasmír hovatartozásáról, több háborút is vívtak miatta.

A terület miatt - és vallási alapon - gyakoriak az összecsapások a vitatott határ mentén, a térségben több fegyveres csoport is aktív. A konfliktus időről időre kiéleződik, és nemzetközi aggodalmat kelt, különösen, mert két atomhatalom konfliktusáról van szó.

A vérengzés nyomán India lezárta a légterét a pakisztáni repülőgépek elől. Attaullah Tarar pakisztáni kommunikációs miniszter közben azt mondta, hogy országának „hiteles értesülései” vannak egy indiai támadásról, amit „a közeljövőben” hajthatnak végre. Tarar szerint India a kasmíri terrortámadást ürügyként használhatja fel egy Pakisztán elleni katonai akcióhoz.

(444.hu)

Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke élesen bírálta a hatóságok eljárását egy friss Facebook-bejegyzésben. Szerinte világbotrány, hogy amíg egy bolti tolvajt azonnal letartóztatnak, addig a „valaha volt legnagyobb bankrablás” ügyében senki ellen nem indult eljárás.

„Világbotrány, hogy amíg egy sima bolti lopás esetén azonnal őrizetbe veszik és nagy valószínűséggel letartóztatják az elkövetőt a hatóságok, addig a valaha volt legnagyobb bankrablás ügyében, amelynek során több száz milliárd forint közpénz tűnt el, mindenki szabadlábon élvezi a lopott szajrét” – írta Magyar.

A pártelnök azt követeli, hogy Polt Péter legfőbb ügyész haladéktalanul adjon tájékoztatást arról, miért nem történt még gyanúsítás a Magyar Nemzeti Bank százmilliárdjainak ügyében. Arra is kíváncsi, hogy a kulcsszereplők miként tudtak olyan országba távozni, ahonnan nincs kiadatás.

A politikus szerint az emberek joggal várnak választ arra, hogy lehet-e valódi törvényességi felügyelet egy olyan ügyben, amelyben Polt Péter felesége is érintett lehet, hiszen több jegybanki alapítvány felügyelőbizottságának is a tagja volt.

A TISZA Párt elnöke öt kérdésben vár azonnali választ a legfőbb ügyésztől:

Hol tart a nyomozás?

Miért nincs még gyanúsítás, kihallgatás, őrizetbevétel vagy letartóztatás?

Érintett-e az ügyben volt vagy jelenlegi kormánytag, esetleg országgyűlési képviselő?

Miért nem zárolták a vagyontárgyakat?

Miért várt az ügyészség az ÁSZ jelentésére, és miért nézte tétlenül a közvagyon „szétlopását”?