HÍREK
A Rovatból

„Ez a törvényi határ, amelynek átlépésekor a jogalkotónak be kell avatkoznia” - A választókerületi térkép újabb módosítását javasolja az NVI elnöke

Nagy Attila, az NVI elnöke az Országgyűlésnek benyújtott beszámolójában jelezte, hogy Somogy és Tolna vármegyékben is aránytalanok a választókerületek. Az Alaptörvényre hivatkozva legkésőbb 2028 végéig ismét módosítani kell a beosztást.


Fennakadások és hosszú sorban állások nélkül, az Alaptörvénynek és a jogszabályoknak megfelelően zajlott le az április 12-i országgyűlési választás – ez derül ki Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolójából, amit az Országgyűlés alakuló ülésére nyújtott be szerda délután.

A jelentés szerint a rendszer minden eddiginél nagyobb terhelés mellett is stabilan működött, ugyanakkor a dokumentum szerint négy választókerületben a választópolgárok száma több mint 20 százalékkal eltért az országos átlagtól, ezért az NVI elnöke szerint legkésőbb 2028 végéig módosítani kell a beosztást.

A beszámoló szerint Somogy vármegye 2-es, valamint Tolna vármegye mindhárom egyéni választókerületében a választópolgárok száma több mint 20 százalékkal eltért az országos átlagtól. Ez a törvényi határ, amelynek átlépésekor a jogalkotónak be kell avatkoznia.

A választás részvételi adatai rekordot döntöttek: a választásra jogosultak 78,99 százaléka adta le a szavazatát. A magyarországi szavazóhelyiségekben 5 770 351-en voksoltak, a külképviseletekről és az átjelentkezéssel szavazóktól 300 572 lezárt boríték érkezett, a levélben szavazók pedig 337 439 érvényes szavazási iratot küldtek vissza.

A rekordmagas részvétel kezelését és a gyors eredményközlést több újítás is segítette. A szavazáskor már nem kellett bemutatni a lakcímkártyát, és borítékot is csak külön kérésre kaptak a választók, ami gyorsította a folyamatot. Az informatikai rendszer megújításának köszönhetően az eredményeket minden eddiginél gyorsabban tudták közzétenni – írta a Telex.

Az NVI honlapja a választás napján 3,1 millió egyedi látogatót szolgált ki, az adatforgalom meghaladta a 17 terabájtot. Volt olyan időszak, amikor a szerverek percenként 3,9 millió kérést kezeltek.

A választás estéjén rosszindulatú, a szolgáltatás akadályoztatását célzó (DDoS) támadási kísérletek is jelentkeztek, de ezeket sikeresen tudták kezelni.

A választók az online ügyintézést is aktívan használták, a névjegyzéki kérelmek 85 százalékát elektronikusan nyújtották be. Az NVI elnöke szerint a választók visszajelzései alapján megfontolandó lehet a jövőben az átjelentkezés és a külképviseleti névjegyzékbe vételi kérelmek közös kezelése.

Több mint 273 ezren használták a „Kit ajánlottam?” nevű szolgáltatást, amellyel ellenőrizni lehetett az esetleges adatvisszaéléseket.

A választási irodákhoz beérkező, visszaélés gyanúját felvető panaszok száma elérte a százat, ezekben az ügyekben rendőrségi feljelentést tettek. Az NVI ezen kívül 11 olyan ügyben tett feljelentést, ami a nemzetiségi regisztrációt érintette.

A most problémásnak ítélt területek sorsa a választás estéjén is rendkívül szorosan alakult. A részvételi adatok már a nap elejétől rekordot jeleztek, a magas mozgósítás pedig több billegő körzetet is befolyásolt.

A végleges eredményekre napokat kellett várni, mert az átjelentkezők és a külföldön leadott voksok megfordíthatták az állást. Tolna vármegye mindhárom választókerületét a Tisza Párt nyerte meg; Tolna 2-ben és Tolna 3-ban az átjelentkezők és a külképviseleten szavazók voksainak összesítése után fordult meg az állás. Más szoros körzetekben, például Keszthelyen újraszámlálásra is sor került, de a végeredmény ott sem változott.

A választókerületi térképről szóló vita nem új keletű. A parlament fideszes többsége 2024 végén már átrajzolta a beosztást, amire a kormánypárti érvelés szerint a demográfiai változások miatt volt szükség.

Kritikusok szerint azonban a módosítás politikailag motivált volt, és szándékosan nem nyúltak a már akkor is aránytalansággal fenyegető Somogy és Tolna vármegyei körzetekhez.

A választáson 180 653 első szavazó vett részt. A legnagyobb létszámú szavazókör Budapest XI. kerületében volt 9 524 fővel, míg a legkisebb a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Debrétén, ahol mindössze 10 választó szerepelt a névjegyzéken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Egyszerűen szégyelltem, hogy ehhez a párthoz tartozom” – Belső megaláztatásról és zsarolásról is beszélt egy volt fideszes miskolci képviselő
Czinkné Sztán Anikó független képviselő egy interjúban számolt be arról, hogy a miskolci Fideszben milyen belső nyomásgyakorlással szembesült. Állítása szerint a kampányban kötelező volt a „háború vagy béke” narratívát használni.


Lemondási hullám, frakciószakadás és egy feltételezett vesztegetési kísérletről szóló vallomás rázza meg a miskolci Fideszt az áprilisi választási vereség után. Czinkné Sztán Anikó, a Fidesz-frakcióból kilépett képviselő most részletesen beszélt a központilag irányított „háború vagy béke” kampányról, a belső megaláztatásokról és fenyegetésekről.

A választás utáni napokban sorra jöttek a személyi változások: lemondott alpolgármesteri tisztségéről Hollósy András, aki a Tisza Párt jelöltjével szemben maradt alul, távozott a Fidesz miskolci frakciójának éléről Bajusz Gábor, majd a város jegyzője, Senviczki Erika is benyújtotta lemondását. Ezzel párhuzamosan Czinkné Sztán Anikó bejelentette, hogy a jövőben független önkormányzati képviselőként dolgozik.

A politikai földindulás okairól most Czinkné részletesen beszélt a Borsod24-nek adott interjúban. Elmondása szerint a kampányt szigorú központi elvárások jellemezték, a képviselőknek és jelölteknek nem a helyi problémákról, hanem egyetlen témáról kellett beszélniük.

„Az volt kiadva központilag, hogy csak a háborúról és a békéről kommunikálhatunk” – mondta a képviselő.

Czinkné szerint a párton belüli kommunikáció katonai logikát követett. Rendszeresen azzal szembesültek, hogy ez „a főni parancsa”, nekik pedig katonaként kell engedelmeskedniük.

A központi irányítás a közösségi médiára is kiterjedt: Czinkné szerint

megmondták nekik, mit kell posztolni, lájkolni és kommentelni, ehhez pedig sablonokat is küldtek. Állítása szerint előfordult, hogy egy megbeszélésről addig nem mehettek el, amíg mindenki végre nem hajtotta a kötelező online feladatokat.

A nyomásgyakorlás része volt a nyilvános megszégyenítés is, emellett burkolt és írásos fenyegetéseket is kapott.

A végső erkölcsi töréspontot számára nemcsak a kampány stílusa, hanem annak személyes következményei jelentették. A Harcosok Klubja megjelenését és a Menczer–Magyar Péter-szócsatát is visszataszítónak tartotta.

„Egyszerűen szégyelltem, hogy ehhez a párthoz tartozom” – mondta, hozzátéve, hogy gyerekei és baráti köre többsége a Tiszát támogatta, és elvi alapon sem volt hajlandó ellenük kampányolni.

Czinkné azt állítja, hogy a mostani szakítás mögött egy korábbi, mélyebb konfliktus is meghúzódik. Elmondása szerint még 2013-ban, a Selyemréti fürdő fejlesztésének lezárásakor vesztegetési kísérlettel találkozott. Azért nem írta alá az átadás-átvételi papírokat, mert a kivitelező jelezte neki, hogy nem fizetik ki a szerződésben rögzített összeget.

Ezt követően – Czinkné állítása szerint – Pálffy Kinga, Kriza Ákos akkori polgármester unokatestvére és a városi holding volt vezetője találkozót kért tőle. Felajánlotta, hogy a férjével közös cégük legyen a holdingvállalatok beszállítója, cserébe pedig azt kérte, írja alá a hiányos teljesítés ellenére is a papírokat.

„Egyértelmű volt, hogy ezzel meg akart vesztegetni” – jelentette ki Czinkné.

Az ajánlat visszautasítása után rövidesen elvesztette pozícióját.

A Fidesz helyi vezetői a választási vereség után a felelősségvállalás és a megújulás szükségességét hangsúlyozták. Hollósy András arról beszélt, hogy a választói akarat után mindenkinek le kell vonnia a konzekvenciát, Bajusz Gábor pedig a jobboldali közösség megújítását sürgette. Tóth-Szántai József polgármester szerint a miskolciak világos üzenetet küldtek, és a város érdekében mindenkinek együtt kell működnie.

A képviselő a mandátumát megtartja, és függetlenként folytatja a munkát. Ezt azzal indokolta, hogy a körzete fontos projektjeit szeretné megvédeni, és a lakosság bevonásával, átlátható módon akar dolgozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Videó: Így adta vissza Magyarország a lefoglalt aranyat és a pénzt az ukránoknak
A magyar hatóságok szerdán a záhonyi határátkelőn adták át a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fontos lépésnek nevezte a fejleményt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Arany, dollármilliók és eurómilliók – mind visszakerültek szerdán Ukrajnába, miután a záhonyi határátkelőhelyen a magyar hatóságok hiánytalanul átadták az ukrán állami Oschadbanknak a még márciusban lefoglalt vagyont. Ahogy már írtunk róla, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalán értékelte a történteket:

„Fontos lépés a Magyarországgal való kapcsolatokban: ma visszajuttatták az Oscsadbank pénzeszközeit és értéktárgyait, amelyeket a magyar különleges szolgálatok idén márciusban foglaltak le.”

A szerdai nap folyamán, 10:00 és 15:45 között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Igazgatósága adta át a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat tartalmazó szállítmányt. Az átadáson jelen volt Jurij Kacion, az Oschadbank igazgatóságának elnöke és Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete is – írta a Blikk. A vagyont a bank és az ukrán állam meghatalmazásával dr. Horváth Lóránt ügyvéd vette át.

Az iroda közleménye szerint az átvétel fennakadások nélkül zajlott, az aranyat, a dollárt és az eurót a bank képviselői megvizsgálták és hiánytalanul átvették.

Az eseményről videófelvétel is készült, amit Horváth Lóránt tett közzé.

Zelenszkij bejegyzésében azt is hozzátette: „Hálás vagyok Magyarországnak a konstruktív hozzáállásáért és a civilizált lépésért.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rogán korábbi propagandagyárosa szerint Balásy Gyula valójában nem önálló döntéshozóként működött
A kormányzati kommunikációs piac korábbi nagyágyúja a 24.hu-nak nyilatkozott Balásy Gyula cégbirodalmának felajánlásáról. Az üzletember szerint a valódi verseny hiánya miatt a Balásy-cégeknél a korábbi árak többszörösével kellett számolni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Háromszoros-négyszeres szorzókról, politikai háttérkoordinációról és egy 80 milliárdosra becsült cégbirodalom állami felajánlásáról beszélt Kuna Tibor, a kormányzati kommunikációs piac korábbi kulcsszereplője. A jelenleg Spanyolországban élő üzletember a 24.hu-nak nyilatkozva úgy vélte, Balásy Gyula hétfői lépése, amellyel felajánlotta cégcsoportját az államnak, kontraproduktív volt.

Kuna szerint a kormányzati kommunikációs cégbirodalom nem autonóm módon működött.

„Én személyesen azt gondolom, hogy Balásy Gyula az elmúlt évtizedben valójában nem önálló döntéshozóként működött. Az üzleti és stratégiai döntések mögött mindig volt egy politikai és hatalmi koordinációs háttér” – fogalmazott.

Az üzletember arról is beszélt, hogy miután 2018-ban az ő cégeit kiszorították az állami piacról, több korábbi kollégája Balásy cégeinél helyezkedett el, így volt némi rálátása a történtekre. Azt állítja, 2019 körül olyan információk jutottak vissza hozzá a piacról, hogy az árak jelentősen megemelkedtek.

„Azt hallottam, hogy azokhoz az árakhoz képest, amelyekkel mi korábban dolgoztunk, már háromszoros vagy négyszeres szorzókkal kellett tervezniük ugyanazokon a feladatokon”

– mondta, hozzátéve, hogy a valódi verseny hiánya szerinte törvényszerűen vezet túlárazáshoz.

A történet sokban emlékeztet Kuna Tibor korábbi felemelkedésére és bukására. Az üzletember cégei 2018-ig szintén milliárdos állami kommunikációs megbízásokat nyertek, majd hirtelen kegyvesztetté váltak. Elmondása szerint két hét alatt az állam az összes szerződésüket felmondta, a feladatokat pedig szinte kivétel nélkül a Balásy-csoport kapta meg.

A megrendelések elvesztése után Kuna egykor piacvezető cégei elértéktelenedtek, egyikük később felszámolás alá is került.

Az üzletember ellen korábban áfacsalás miatt indult büntetőügy 245 millió forintnyi hamis számla befogadása miatt, amit az előkészítő tárgyaláson el is ismert.

A Balásy-cégek az elmúlt években több nagy értékű állami megbízást kaptak. A magyar uniós elnökség kommunikációjára a tervezett egymilliárd forint helyett közel 30 milliárdos megbízást kaptak. A Szuverenitásvédelmi Hivataltól kevesebb mint öt hónap alatt nettó 1,28 milliárd forintot, a külügyminisztériumtól pedig közel egymilliárdot kaptak zászlókra és molinókra.

A cégcsoport a Diákhitel Központtal is újra szerződött, miután Magyar Péter a megbízásokat túlárazottnak nevezte. Az ügyletek árlistáiért indított közadatpert az Átlátszó első fokon megnyerte, a bíróság pedig kötelezte a Diákhitel Központot az adatok kiadására. Később nyilvánosságra került egy 2021-es KEHI-jelentés is, amely több szerződésnél túlárazást vagy aránytalanságot állapított meg. A közpénzekből finanszírozott megbízások mellett Balásy személyes vagyongyarapodása is a figyelem középpontjába került, többek között egy Tihanyban épült luxusvilla miatt, amelynek építését Hadházy Ákos képviselő szerint szabályossági problémák övezik.

Kuna Tibor a 24.hu-nak azt is elmondta, nem térne vissza a piacra, és úgy véli, az államnak másfajta kommunikációra lenne szüksége.

„Én továbbra is azt gondolom, hogy az államnak nem politikai propagandára, hanem közszolgálati kommunikációra van szüksége”

– jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Révész Máriusz államtitkár kitálalt: Évekig küzdött a Balásy-cégek túlárazásai ellen, de nem járt sikerrel
A politikus megerősítette, hogy éveken át harcolt a Balásy Gyula-féle Lounge Group túlárazott szerződései ellen. Elmondása szerint a problémával egészen Gulyás Gergely miniszterig eljutottak, a rendszer azonban egy érvényes közbeszerzés miatt nem változott.


Révész Máriusz, a leköszönő kormány Aktív Magyarországért felelős államtitkára az Indexnek adott interjúban erősítette meg munkatársa, Petényi Mirkó állításait, miszerint éveken át küzdöttek a New Land–Lounge-konzorcium keretszerződése ellen. Révész szerint ez a központosított kommunikációs közbeszerzés nemcsak náluk, hanem rengeteg állami cégnél okozott komoly problémákat, mivel egyetlen, megkerülhetetlen szereplővel lehetett csak dolgozni, verseny nélkül. A helyzetet egy azóta elhíresült mondatával jellemezte.

„A Lounge nem tudott olyan rosszul és olyan drágán dolgozni, hogy legközelebb ne vele kelljen szerződnünk.”

Elmondása szerint

többször is jelezték a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH) és máshol is, hogy a rendszer tarthatatlan, de végül annyit tehettek, hogy megpróbálták a legkedvezőbb feltételekkel megvalósítani a feladataikat.

Ennek érdekében Révész szerint tudatosan keresték a kiskapukat. „Elég határozottak voltunk és elég sokat jártunk az NKOH-ba, ezért például a nyomdai közbeszerzést önállóan kiírhattuk” – magyarázta, hozzátéve, hogy enélkül a Petényi Mirkó által is említett kiadványokat nem tudták volna kedvező áron elkészíteni. Másik megoldásként Révész szerint civil szervezeteknek szervezték ki a feladatokat, ami bár több munkával járt, jelentős megtakarítást eredményezett.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a helyzet az államtitkárságon belül is feszültséget okozott, mivel a legkülönfélébb világnézetű munkatársai mind látták a keretrendszer kedvezőtlen jellegét.

„Kreatív módon próbáltuk ezt kimozogni. Elmentünk elég sokszor a törvényesség határáig.”

Elmondása szerint többször is jártak az NKOH akkori elnökénél, Lenkei Mirtillnél, aki segítőkész volt, de egy már lezajlott közbeszerzés miatt meg volt kötve a keze. Annyit tudott segíteni, hogy engedélyezte számukra a külön nyomdai közbeszerzés kiírását.

A probléma súlyát jelezve az államtitkár és munkatársa Gulyás Gergely miniszterhez is elmentek konkrét számokkal, hogy bemutassák a piaci árak és a konzorcium árazása közti különbséget. Gulyás Gergely reakciójáról Révész Máriusz azt mondta:

„A konkrét számokon meglepődött. Azt mondta, hogy ez elfogadhatatlan,

és megpróbálja elintézni, hogy kikerüljünk az NKOH alól.” A változás azonban elmaradt, mivel egy érvényes közbeszerzés volt érvényben, amit sem Gulyás, sem Navracsics Tibor nem tudott befolyásolni, mert a terület nem hozzájuk tartozott. Arra a kérdésre, hogy akkor miért hozzájuk fordultak, úgy felelt: „Mert én abban a minisztériumban voltam államtitkár. Az én főnököm a Miniszterelnökségen Gulyás miniszter úr volt, aztán mikor átkerültem a KTM-be, akkor Navracsics Tibor úr lett a főnököm.”

Arra a felvetésre, hogy ki állhatott a konzorcium monopolhelyzetének fenntartása mögött, Révész nem adott egyértelmű választ. Kijelentette: „Itt azt kell megnézni, hogy ez a két beszerzés hogy került ki, hogy bírálták el, ki írta ki a közbeszerzést. Ez nem a Miniszterelnökség és nem a KTM kompetenciája volt.” Amikor az újságíró egyenesen Rogán Antal nevét vetette fel, az államtitkár kitérő választ adott. „Ön az újságíró, hagyok önnek egy kis újságírói munkát, nézze meg” – mondta.

Balásy Gyula könnyek között tett bejelentéséről és interjújáról Révész azt mondta, nem látta. „Nem volt erőm, se kedvem megnézni. De hallottam róla, többen mesélték” – fogalmazott. Véleménye szerint minden, amit elmondott, benne van a válaszban: „Az állam kötött egy rossz szerződést, ezen belül kellett mozogni, és nagyon sok energiánkba és munkánkba került, hogy próbáljuk mérsékelni a problémákat.”

Azt, hogy miért csak most, évekkel később álltak a nyilvánosság elé, azzal indokolta, hogy a kormányon belüli rendet tiszteletben kellett tartaniuk.

„Egy kormányban vagyunk, és az elég furcsán veszi ki magát, hogyha, mondjuk, egy kormány államtitkára nekiront egy másik miniszternek vagy egy másik területnek.”

Hozzátette, hogy a kommunikációs költések az államtitkárságuk költségvetésének csak egy elenyésző részét tették ki. Mostani kiállásával azt szeretné elérni, hogy az érintettek nézzenek szembe a tetteikkel.

„Ha valaki inkorrekt módon járt el, és úgy gazdagodott meg, ahogy az nem törvényes, annak felelnie kell ezért”

– jelentette ki.

Saját politikai jövőjével kapcsolatban Révész Máriusz egyértelművé tette, hogy nem vállalna szerepet „a másik oldalon”, mivel 1988 óta a Fidesz tagja, és hálás a pártnak. „A Fidesznek nagyon sokat köszönhetek, ezért lettem államtitkár” – mondta. Jelenleg a megkezdett munkái befejezésére és az Aktív Magyarország Program tisztességes átadására koncentrál, remélve, hogy a program folytatódik, és a munkatársai is együtt maradhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk