Gyanús tőzsdei tevékenységet észleletek piaci elemzők röviddel a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadása előtt, írja az Economist egy piaci elemzés alapján. A kutatás szerint könnyen elképzelhető, hogy a hétpecsétes titokként kezelt támadásról, mely még a Hamász néhány vezetőjét is meglepte, valaki mégis előzetesen tudomást szerezhetett, és egy kisebb vagyonra tett szert az izraeli tőzsde összeomlása nyomán.
Robert Jackson Jr., az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet korábbi biztosa és Joshua Mitts, a Columbia Egyetemről az izraeli részvények kereskedési mintáit elemezve arra jutottak, hogy a támadás előtti hetekben megugrottak a short eladások a New York-i tőzsdén, amik alapján a rejtélyes vásárlók az értékpapírok árfolyamának csökkenését várták.
Míg szeptemberben naponta átlagosan 85 ezer dollár (30 millió forint) értékben 1581 olyan rövid lejáratú részvény cserélt gazdát az amerikai tőzsdén, mely követi az izraeli részvényárfolyam-indexet, addig október 2-án, vagyis öt nappal a támadás előtt már 227 820 darab ilyen részvényt adtak el.
Ráadásul úgy tűnik, hogy mindezt nem sok kicsi, hanem két nagy tranzakció hozta össze: előbb 15 óra előtt nem sokkal 50 733 részvény cserélt gazdát, majd 35 perccel később további 174 869 darabot értékesítettek. A szakértők szerint bárki is kötötte ezeket az ügyleteket, egy héten belül 1 millió dolláros (353 millió forint) nyereségre tehetett szert, és további 1 millió dollárra a következő három hétben.
Nem ez volt azonban az egyetlen gyanús, izraeli értékpapírokhoz köthető mozgás abban az időszakban. A támadásokat megelőző három hét alatt nyolcszorosára emelkedett az izraeli cégek amerikai tőzsdén jegyzett részvényeire vonatkozó, október 13-án lejáró opciós ügyletek száma. Ezek azok az ügyletek, melyek a legnagyobb hozamot hozzák, ha az árak valóban a kereskedő által várt irányba mozdulnak el, ellenkező esetben azonban értéktelenül járnának le. Ezzel szemben az ilyen részvényekre vonatkozó hosszabb lejáratú opciók száma, amelyek értéke az október közepén túli eseményektől függ, alig változott.
A tanulmány szerzői más közelmúltbeli izraeli zavaros időszakokat is megvizsgáltak, mint például a kormány által az év elején megkísérelt igazságügyi reform, és nem találtak hasonló viselkedési mintát. Az anomáliák egyetlen egyezése április elején történt, két nappal a zsidó pészah ünnepe előtt, amikorra az izraeli Channel 12 tévécsatorna szerint a Hamász eredetileg tervezte a támadást.
Az Economist szerint az akció körüli titkolózás miatt nem valószínű, hogy a részletek idő előtt kiszivárogtak volna a Wall Street egyik shortolójához. Ennél sokkal valószínűbb, hogy a Hamászon belülről érkezett az üzletkötő, aki elég befolyásos ahhoz, hogy képben legyen a szigorú katonai titkokkal is. Mindettől függetlenül az sem zárható ki természetesen, hogy véletlene egybeesésről van szó, bár ennek a tanulmány szerint kicsi a valószínűsége.
A most megjelent tanulmány nyomán az izraeli értékpapír-felügyelet vizsgálatot indított.
Gyanús tőzsdei tevékenységet észleletek piaci elemzők röviddel a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadása előtt, írja az Economist egy piaci elemzés alapján. A kutatás szerint könnyen elképzelhető, hogy a hétpecsétes titokként kezelt támadásról, mely még a Hamász néhány vezetőjét is meglepte, valaki mégis előzetesen tudomást szerezhetett, és egy kisebb vagyonra tett szert az izraeli tőzsde összeomlása nyomán.
Robert Jackson Jr., az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet korábbi biztosa és Joshua Mitts, a Columbia Egyetemről az izraeli részvények kereskedési mintáit elemezve arra jutottak, hogy a támadás előtti hetekben megugrottak a short eladások a New York-i tőzsdén, amik alapján a rejtélyes vásárlók az értékpapírok árfolyamának csökkenését várták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó a Trump-Putyin találkozóról: Nem értem, hogy mit jelent a halasztás, ha még nem tűzték ki a dátumot
A külügyminiszter azt mondja: mivel sokan ellenzik a találkozót, biztos volt benne, hogy naponta lesznek kiszivárogtatások, hamis hírek, amelyek azt állítják, hogy nem fog megtörténni. Magyarország ettől függetlenül továbbra is készen áll az amerikai-orosz békecsúcs megrendezésére.
Magyarország továbbra is készen áll az amerikai-orosz békecsúcs megrendezésére, ugyanis egyedül ez adna reményt az ukrajnai háború rendezésére, harctéri megoldás ugyanis nem lehetséges - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a helyi idő szerint kedden Washingtonban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a CNN-nek adott interjújában üdvözölte, hogy az amerikai és az orosz elnök előző héten ismét beszélt egymással, s így remény van a személyes találkozóra Budapesten, még ha most kérdések is merültek fel ennek időzítésével összefüggésben.
„Attól a pillanattól kezdve, hogy bejelentették a csúcstalálkozót, biztos voltam benne, hogy naponta lesznek kiszivárogtatások, hamis hírek tucatjával, amelyek azt állítják, hogy nem fog megtörténni, mert tudom, hogy sokan ellenzik ezt a találkozót”
- fogalmazott.
Szijjártó Péter a műsorvezető kérdésére válaszolva kifejtette a találkozó elnapolásával kapcsolatban, hogy Magyarország továbbra is készen áll helyszínt adni a csúcsértekezletnek.
„Szeretnénk, ha a béke visszatérne Közép-Európába. Az elmúlt három és fél év folyamán a béke ügyét képviseltük. Mindent megteszünk, amit tudunk. Megkértek minket, hogy rendezzük meg ezt a csúcstalálkozót. Készen állunk rá. A résztvevőknek minden szükséges feltételt biztosítunk a sikerhez. És nagyon remélem, hogy ez a csúcstalálkozó meg fog valósulni”
- mondta.
„Még nem tűzték ki a dátumot. Tehát nem értem, hogy mit jelent a halasztás, ha még nem tűzték ki a dátumot”
- tette hozzá. Valamint reményét fejezte ki, hogy az amerikai kollégájával, Marco Rubióval tervezett szerdai találkozója tisztább képet ad majd a helyzetről.
„Tudom, hogy két kollégám, Rubio és Lavrov miniszter tegnap beszéltek egymással. Úgy tudom, hogy elvi kérdésekről” - fogalmazott. Majd hozzátette, hogy a csúcstalálkozó megrendezése reményt adna az ukrajnai háború rendezésére.
Illetve leszögezte, hogy a civilizált kapcsolat megléte az Egyesült Államok és Oroszország között mindig biztonságosabb hellyé teszi a világot és benne Közép-Európát. Továbbá arra is kitért, hogy az ukrajnai háborúnak nem lehet harctéri megoldása, ez a fegyveres konfliktus kizárólag a tárgyalóasztalnál érhet véget.
„Az egyetlen, amit tehetünk, hogy biztosítjuk a tárgyalások sikeréhez szükséges összes körülményt és előfeltételt. Egy dolgot tudok. Ennek a vérontásnak véget kell vetni, de ez nem a csatatéren fog véget érni. Ez csak diplomáciával, a tárgyalóasztalnál folytatott tárgyalásokkal fog véget érni. És mi készek vagyunk biztosítani ehhez a helyszínt és a szükséges feltételeket”
- jelentette ki.
A miniszter ezután aláhúzta, hogy a kezdetektől fogva világos volt, hogy Európában sokakat csalódással fog eltölteni, hogy az állítólag nemzetközileg elszigetelt Magyarországot kérték fel „az elmúlt évtizedek legfontosabb csúcstalálkozójának” számító amerikai-orosz értekezlet megrendezésére, ami jól látszott az e heti európai uniós külügyi tanács ülésén is.
„De az igazság az, hogy nem Magyarország van elszigetelve, hanem az Európai Unió” - emelte ki, illetve hangsúlyozta, hogy az EU-nak nincsen szerepe a világ jelenlegi biztonsági válságainak rendezésében, s ennek szavai szerint a közösség háborúpárti hozzáállása az oka.
Az orosz elnökkel szembeni nemzetközi elfogatóparancs kapcsán pedig aláhúzta, hogy Vlagyimir Putyin nemrég az Egyesült Államokban járt, ahol nem tartóztatták le, és ha Magyarországra jön, akkor ott sem fogják.
Magyarország továbbra is készen áll az amerikai-orosz békecsúcs megrendezésére, ugyanis egyedül ez adna reményt az ukrajnai háború rendezésére, harctéri megoldás ugyanis nem lehetséges - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a helyi idő szerint kedden Washingtonban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a CNN-nek adott interjújában üdvözölte, hogy az amerikai és az orosz elnök előző héten ismét beszélt egymással, s így remény van a személyes találkozóra Budapesten, még ha most kérdések is merültek fel ennek időzítésével összefüggésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lavrov: Meglepve olvastam, hogy Putyin és Trump találkozója későbbre halasztható
Az orosz külügyminiszter szerint amerikai kollégájával hétfőn arról egyeztettek, hogy hogyan tudják előkészíteni az Oroszország és az Egyesült Államok elnöke között elvben egyeztetett változatot a következő találkozóra.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tisztességtelennek minősítette az amerikai CNN hírtelevízió közlését, amely szerint elhalasztották az orosz-amerikai külügyminiszteri találkozót, amelynek célja Vlagyimir Putyin és Donald Trump budapesti csúcstalálkozójának előkészítése lett volna.
„Ma meglepetéssel olvastam, hogy a CNN szerint a Putyin és Trump találkozója későbbre halasztható Marco Rubióval folytatott tegnapi beszélgetésünk után.
A nyugati média sok szereplőjének tisztességtelensége jól ismert, a CNN is erről nevezetes, ezek általában nem komoly elemző munkára hajlamosak, hanem olyan egyszerű szlogenekre, amelyeket bedobnak és belevernek az információ befogadójának fejébe” - mondta Lavrov újságíróknak kedden Moszkvában.
A hírt ugyanakkor, hogy a közeljövőben nincs tervben az amerikai és az orosz elnök Budapestre tervezett találkozója, kedd este a Fehér Ház is megerősítette.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn arról beszélt, hogy a felek még nem állapodtak meg a találkozó időpontjáról és helyszínéről, így azt nem lehetett elhalasztani. Ezt az érvelést Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megismételte. Rjabkov hozzátette, hogy a fontos esemény előkészítést igényel és a két külügyminiszter hétfőn lezajlott telefonbeszélgetése ennek része volt.
„Megbeszéltük Marco Rubióval a jelenlegi helyzetet, és azt, hogy hogyan tudjuk előkészíteni az Oroszország és az Egyesült Államok elnöke között elvben egyeztetett változatot a következő találkozóra, amelyet az amerikai elnök Budapesten javasolt megtartani. Nyilvánvaló, hogy nem a helyszínről van szó, noha a helyszín is fontos ebben a helyzetben.
Azt figyelembe véve, hogy milyen hullámokat kavartak ezzel kapcsolatban azok, akik az Európai Uniót nem szuverén államok szövetségeként szeretnék látni, hanem minden kérdést a brüsszeli bürokrácia keretein belül szeretnének megoldani” - nyilatkozott Lavrov.
„A legfontosabb azonban nem a helyszín és az időpont, hanem az, hogy hogyan fogunk haladni azoknak a feladatoknak a megvalósításában, amelyekről megállapodtunk és amelyekről széles körű megegyezés született Anchoradge-ben”
- tette hozzá, kifejezve Oroszország készségét, hogy tovább haladjon ezen az úton.
Lavrov közölte, hogy megállapodott tárgylópartnerével a telefonos kapcsolattartás folytatásában.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek arra a kijelentésére reagálva, miszerint Varsó nem garantálhatja, hogy egy bíróság nem rendeli el az orosz elnöki gép feltartóztatását, amennyiben a lengyel légtéren át tartana Budapestre, Lavrov kijelentette: „a lengyelek most már maguk is készek terrorcselekményeket elkövetni".
„Hallottam, hogy Sikorski úr azzal fenyegetőzött, hogy Putyin elnök repülőgépének biztonsága Lengyelország légterében nem lesz biztosítva, ha az Budapestre tart a javasolt, valószínűsíthető csúcstalálkozóra Trumppal”
- mondta.
Rámutatott, hogy Lengyelország bíróságon keresztül igazolta az Északi Áramlatok elleni terrortámadást - megtagadva egy ukrán gyanúsított Németországnak való kiadását -, és most pedig a lengyel külügyminiszter bíróságra hivatkozva beszélt arról, hogy Varsó megakadályozhatja az orosz vezető repülőgépének szabad mozgását.
Peszkov arra az újságírói kérdésre is válaszolt, hogy vannak-e Moszkvának új javaslatai a közelgő csúcstalálkozó előtt kijelentette, hogy „ennek elég diszkrét folyamatnak kell lennie, magának a folyamatnak és annak eredményességének érdekében”. A Kreml szóvivője „fantasztikus verzióként” értékelte azt a sajtóban megjelent felvetést, hogy a két elnök esetleg egy géppel érkezhet Budapestre. Úgy vélekedett, hogy korai még EU-országoknak az orosz-amerikai csúcstalálkozón való részvételéről beszélni.
Lavrov arról is beszélt, hogy ellentmondanak az alaszkai amerikai-orosz csúcstalálkozón elért megállapodásoknak azok a felhívások, amelyek azonnali fegyverszünetet sürgetnek Ukrajnában a konfliktus kiváltó okainak megszüntetése nélkül.
„Azok, akik most arról próbálják meg győzködni amerikai kollégáinkat, hogy változtassák meg álláspontjukat, és ne törekedjenek hosszú távú, tartós rendezésre, hanem egyszerűen álljon le minden, és hadd döntsön a történelem... Tudjuk, kik foglalkoznak ezzel. Ezzel Zelenszkij európai pártfogói és gazdái foglalkoznak. De ez a megközelítés teljesen ellentétes azzal, amiben Trump és Putyin elnök Anchorage-ben megállapodott, amikor úgy döntöttek, hogy a kiváltó okokra fognak összpontosítani”
- mondta az orosz külügyminiszter.
Hangsúlyozta: Moszkva kész arra, hogy tovább haladjon az alaszkai csúcstalálkozón meghatározott irányba.
„A tűzszünet most csak egy dolgot jelentene: azt, hogy Ukrajna hatalmas része egy náci rezsim irányítása alatt maradna, és hogy Ukrajnának ez a része az egyetlen hely lenne a Földön, ahol egy egész nyelvet törvényileg betiltanának, nem is beszélve arról, hogy ez az ENSZ hivatalos nyelve és a lakosság többsége által beszélt nyelv” - nyilatkozott.
Emlékeztetett Emmanuel Macron francia elnök korábbi kijelentésére, miszerint az előfeltétel nélküli tűzszünet alatt senki sem korlátozhatja a fegyverszállításokat Kijevnek.
„A fegyvernyugvás nem csak azt jelenti, hogy fegyverekkel lehet majd telepumpálni a kijevi rezsimet, hanem terrorcselekményekre is lehet ösztönözni, a polgári infrastruktúra és a polgári személyek elleni támadásokra az Oroszországi Föderáció területén, az Északi Áramlatok felrobbantása formájában”
- mondta.
(via MTI)
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tisztességtelennek minősítette az amerikai CNN hírtelevízió közlését, amely szerint elhalasztották az orosz-amerikai külügyminiszteri találkozót, amelynek célja Vlagyimir Putyin és Donald Trump budapesti csúcstalálkozójának előkészítése lett volna.
„Ma meglepetéssel olvastam, hogy a CNN szerint a Putyin és Trump találkozója későbbre halasztható Marco Rubióval folytatott tegnapi beszélgetésünk után.
A nyugati média sok szereplőjének tisztességtelensége jól ismert, a CNN is erről nevezetes, ezek általában nem komoly elemző munkára hajlamosak, hanem olyan egyszerű szlogenekre, amelyeket bedobnak és belevernek az információ befogadójának fejébe” - mondta Lavrov újságíróknak kedden Moszkvában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szőlő utcai nyomozás: Nem vállalta a poligráfos vizsgálatot Látó János
Tanúként hallgatták ki az „utcai prédikátorként” ismert Látó Jánost, aki vallomásában azt állította: sem az általa hivatkozott „két srác”, sem az általuk említett sértettek nem nevezték meg, ki az állítólagos „Zsolt bácsi”.
A Szőlő utcai ügyben a beszerzett adatok szerint politikussal szemben nem merült fel bűncselekmény gyanúja – közölte az Index megkeresésére Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. A nyomozás során több tanút is meghallgattak, de egyikük sem tudott egyértelmű választ adni, hogy ki az állítólagos „Zsolt bácsi”, ahogy arra sem, ki mondta az állítólagos személyről, hogy az egy „nagyon magasrangú politikus”.
Kiderült, hogy az ügyészség igazságügyi informatikai szakértőt vont be a Juhász Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel eredetiségének és a beszélő személyazonosságának vizsgálatára. Juhász az eljárás során együttműködött, és megnevezte Látó Jánost mint a felvételen „Zsolt bácsiról” beszélő személyt.
Az ügyészség tanúként hallgatta ki az „utcai prédikátorként” ismert Látó Jánost is, aki nem vállalta a poligráfos vizsgálatot.
Az ügyészség szerint Látó vallomása Juhász Péter tanúvallomásának, majd önmagának is több ponton ellentmondott. Ügyvédje jelenlétében úgy nyilatkozott:
sem az általa hivatkozott „két srác”, sem az általuk említett sértettek nem nevezték meg, ki az állítólagos „Zsolt bácsi”. Arra sem adott egyértelmű választ, honnan vette, illetve ki mondta, hogy az érintett „nagyon magasrangú politikus”.
Az Index szerint Látó János az ügyészségnek elmondta azt is, hogy a mai napig nem tudja, ki volt az a „két srác”, aki annak idején odament hozzá, összesen 3 percet beszélt velük. Nem tudott olyan adatot sem tudott közölni az ügyészséggel, amely alapján az illetőket be lehetne azonosítani.
A nyomozók az Ózd környéki gyermekvédelmi intézményeknél és a környéken is széles körű tanúkutatást végeztek, de senki nem hallott korábban a Látó által említett történetről.
Meghallgatták Kuslits Gábort is, aki csak „közszájon forgó” dologként említette az ügyet, és nem tudott megnevezni egyetlen konkrét személyt sem.
Tanúként kihallgattak egy nem közszereplőt is, akire Káncz Csaba úgy hivatkozott, hogy „befolyásos politikus családnak a tagjától” hallott két politikusról, akiknek gyerekeket szállítottak. A tanú ezt cáfolta, és úgy nyilatkozott, hogy az ügy „a városban közbeszéd tárgyát képezi”, konkrét tényt vagy lehetséges tanút azonban ő sem tudott megjelölni.
A Központi Nyomozó Főügyészség mindezek alapján arra jutott, hogy
az ügyben beszerzett adatok szerint politikus vonatkozásában bűncselekmény gyanúja nem merült fel.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a sajtóban Szőlő utcai ügyként hívott nyomozást egyéb vonatkozásokban továbbra is folytatja – közölte Kovács Katalin szóvivő.
A Szőlő utcai ügyben a beszerzett adatok szerint politikussal szemben nem merült fel bűncselekmény gyanúja – közölte az Index megkeresésére Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. A nyomozás során több tanút is meghallgattak, de egyikük sem tudott egyértelmű választ adni, hogy ki az állítólagos „Zsolt bácsi”, ahogy arra sem, ki mondta az állítólagos személyről, hogy az egy „nagyon magasrangú politikus”.
Kiderült, hogy az ügyészség igazságügyi informatikai szakértőt vont be a Juhász Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel eredetiségének és a beszélő személyazonosságának vizsgálatára. Juhász az eljárás során együttműködött, és megnevezte Látó Jánost mint a felvételen „Zsolt bácsiról” beszélő személyt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány megemeli a gyermekotthonokban élő gyerekek és fiatal felnőttek étkeztetésére szánt napi költségminimumot 2700 forintra, írja a Telex. A Magyar Közlönyben megjelent döntés szerint
az óvodai és iskolai étkeztetésre járó 1300 forinttal együtt hétköznapokon összesen 4000 forint támogatás jut gyerekenként.
Az emelés november 1-jén lép életbe. Ettől a naptól fejenként évi 200 ezer forint jut ruházkodásra, megduplázzák a zsebpénz legalacsonyabb összegét (Jámbor András szerint 2800 forintra), és gyerekenként évi 50 ezer forint támogatás jár sportra és szabadidős programokra.
A határozat arra kéri a belügyminisztert, hogy tegyen javaslatot a gyerekvédelemre szánt további források felhasználására is.
A kormány megemeli a gyermekotthonokban élő gyerekek és fiatal felnőttek étkeztetésére szánt napi költségminimumot 2700 forintra, írja a Telex. A Magyar Közlönyben megjelent döntés szerint
az óvodai és iskolai étkeztetésre járó 1300 forinttal együtt hétköznapokon összesen 4000 forint támogatás jut gyerekenként.
Az emelés november 1-jén lép életbe. Ettől a naptól fejenként évi 200 ezer forint jut ruházkodásra, megduplázzák a zsebpénz legalacsonyabb összegét (Jámbor András szerint 2800 forintra), és gyerekenként évi 50 ezer forint támogatás jár sportra és szabadidős programokra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
