Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy vajon hány éves korunktól vannak emlékeink és mik azok: intenzív érzésekhez, egy-egy különösen kellemes élményhez, esetleg egy hétköznapi eseményhez kapcsolódnak? Néha bevillannak megmagyarázhatatlan képek a fejembe, ahol látom a szemeim előtt, hogy anyuval, apuval vagyok otthon, ott egy idegen is, aki fizikailag bántalmazza apukámat.

Pár évvel ezelőtt ezt a szorongatóbb, ijesztőbb jelenetet próbáltam feleleveníteni szüleimnek, teljes részletességgel elmesélve – ők azonban nem emlékeztek a történtekre. Akkor elbizonytalanodtam, vajon ez a képsor a fantáziám szüleménye volt, az akkori félelmeimmel vegyítve, vagy valóban megtörtént, csak ők nem vették észre az adott helyzetben, hogy hogy éreztem magam? Vagy titkolnak előlem valamit? De az is lehet, hogy nem is bántalmazta senki édesapámat?

A mentális időutazás tapasztalatokkal tűzdelt, érzésekkel terhelt képsorok felidézését jelenti, amelyek lehet, hogy inkább tükrözik a mitikus családi elbeszéléseket, mint a valóságot. Vitatott és sokakat elgondolkodtató téma legkorábbi gyermekkori emlékeink eredete. Egyesek számára az első méhcsípés, míg mások számára totyogó korukból maradt meg szüleikkel egy szimpla hétköznapi interakció. Mások állítják, hogy ők emlékeznek arra, amikor a babakocsiban feküdtek és tolták őket az utcán.

De mennyire lehetünk biztosak benne, hogy ez egy megtapasztalt valódi emlék, nem pedig a családi anekdotákból, fotóalbumokból kreáltuk magunknak? A freudi elmélet szerint negatív emlékeink nem törlődnek, hanem a mélyben elnyomva jelen vannak, a tudatalattiban dolgoznak és mérgeznek bennünket.

Kevés felnőtt emlékszik arra, mi történt vele 3 éves kora előtt. A legújabb kutatások szerint körülbelül 7 éves korunktól kezdenek elhalványulni azelőtti emlékeink – ez a „gyermekkori amnézia” néven ismert jelenség.

Készítettek egy kutatást, amely során a résztvevő szülőknek 3 éves gyermekükkel kellett beszélgetniük legutóbbi életeseményeikről, például az állatkertről, vagy egy születésnapi zsúrról. Majd évekkel később megkérték a gyermekeket, hogy emlékezzenek vissza korai tapasztalataikra. A kutatást vezetők arra az eredményre jutottak, hogy a 6-7 éves gyermekek a három évesen összegyűjtött emlékek 72%-át, 8-9 évesen mindössze 35%-át tudták felidézni. Ez a memóriavesztés valójában az új emlékek mellékterméke lehet. Az új idegsejtek termelődése az agy memóriarendszerében – amely úgy tűnik, hogy segít az új ismeretek felfogásában, elsajátításában – megzavarhatja és kiszoríthatja a korábbi neuron kapcsolatokat, így az emlékeket is.

Egy 2018-as tanulmány szerint azonban korai emlékeink nagy része valójában fikció, családi történeteken, fényképeken alapul. Eszerint az emberek 40%-a gondolja úgy, hogy 2 éves, vagy még korábbi korukból vannak emlékeik (a pelenkacserétől, a babakocsiig, vagy az első lépésekig). 3 éves kor az általánosan elfogadott életkor az első emlékekre vonatkozóan, egyes tudósok azonban az 5-6 éves kort jelölik meg a megbízható emlékek eredetére.

A kutatást végző professzor elmagyarázta, hogyan eresztenek gyökeret és válnak valódi első emlékekké fikcióink. A kutatás során a résztvevők válaszait megvizsgálva rájöttünk, hogy sok ilyen első emlék gyakran a csecsemőkorhoz kapcsolódik, és tipikusan a babakocsihoz köthető. Az ilyen típusú emlék annak az eredménye is lehet, hogy a gyermek sokszor „találkozott” a babakocsival (ült benne, aludt benne stb..). A személy aztán elképzeli, hogyan nézhetett ki mindez. Idővel pedig ezek a képtöredékek a memória részévé válnak és ezeket az emlékképeket töltjük meg idővel tartalommal, színezzük ki fantáziánkkal.

Függetlenül attól, hogy a gyermekkori emlékek eredetiségét és folyamatát a neurobiológiához vagy mélységi pszichológiához rendelik-e, a tény az, hogy mindannyiunknak vannak korai emlékei. Nehéz időkben pedig belső erőnkre kell támaszkodnunk. Egyes pillanatokban tudatunkba kerülnek ezek a gyermekkori emlékeink, amelyek akár valóságosak, akár nem, valamit mondanak magunkról; figyelmeztetnek, vagy útmutatást ad(hat)nak. Érdemes velük foglalkozni.

Forrás:

Tulving, E. (1985). Memory and consciousness. Canadian Psychologist, 25, 1–12.

Wang, Q., & Peterson, C. (2014). Your earliest memory may be earlier than you think: Prospective studies of children’s dating of earliest childhood memories. Developmental psychology, 50(6), 1680.

https://psychcentral.com/news/2014/01/26/whats-your-earliest-memory/64982.html

Baleset miatt több kilométeres torlódás alakult ki az M7-es autópályán Budapest felé vasárnap délelőtt, a 90-es jelű Balatonfüred csomópont után.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság azt írta, hogy vasárnap délelőtt, 9 óra 40 perc körül egy autós a Balaton felé haladt, majd a 84-es kilométernél eddig ismeretlen okból átszakította a szalagkorlátot, és áttért az ellentétes oldalra.

Budapest irányába a rendőrök Balatonvilágosnál a 7-es főútra terelték a járműveket, visszatérni a pályára a Polgárdi csomópontnál lehetet.

Mivel sokan már a Siófok- Sóstó csomópontnál lehajtottak a pályáról ott is több kilométeres az araszoló kocsisor alakult ki a főváros irányába.

A 7-es főúton Lepsény térségében is megtorpant a kocsisor, és a 71-es főúton Balatonakarattya és Lepsény között is araszolásra számíthattak az autósok.

Kánikulával kezdődik a jövő hét, de aztán előbb egy, majd várhatóan még egy hidegfront is eléri az országot, hatásukra pedig több fokkal visszaesik a hőmérséklet. A hét második felében már jellemzően 30 Celsius-fok alatt alakulnak a csúcsértékek, vasárnap néhol csak 20 fokig melegszik a levegő - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Az országos tisztifőorvos hétfőtől rendelte el - eredetileg csütörtök éjfélig - a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást. Ezt közben július 4., hétfő éjfélig hosszabbította meg.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az egész országban nagyon erős UV-sugárzás várható.

Az előrejelzés szerint hétfőn többnyire derült, napos idő várható. Délután az Alpokalján és a Kisalföldön fordulhat elő zápor, zivatar. Az Észak-Dunántúlon zivatarok környékén a szél is megerősödhet, viharossá fokozódhat. A minimumok jellemzően 15 és 22 fok között alakulnak, de a hidegre érzékeny helyeken ennél pár fokkal hűvösebb is lehet. A legmagasabb hőmérséklet 32 és 38 fok között valószínű.

Kedden több-kevesebb napsütésre is számítani lehet, de ekkor már egy hidegfront szakadozott felhőzete vonul át az ország felett. A Dunántúlon többfelé, másutt elszórtan valószínű zápor, zivatar. Estétől nyugat felől csökken a "csapadékhajlam". A szél többfelé is megerősödik, zivatarok környezetében viharossá fokozódik. A hajnali 14-23 fokról délutánra a Dunántúlon 26-31, máshol még 30 és 38 fok közé emelkedik a hőmérséklet.

Szerdán sok napsütés valószínű. A nap első felében az ország keleti harmadán fordulhat elő zápor, zivatar. Zivatarban viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb hőmérséklet 14-21, a legmagasabb hőmérséklet 27 és 32 fok között valószínű.

Csütörtökön egy újabb hidegfront szakadozott felhősávja vonulhat át az ország felett. Emellett az ország nagy részén több-kevesebb napsütésre is számítani lehet. Elszórtan valószínű eső, zápor. A szél sokfelé megélénkül, időnként megerősödik. A hajnali 12-18 fokról, délután 26-32 fokig emelkedik a hőmérséklet.

Pénteken a napsütés mellett helyenként előfordulhat zápor, zivatar. A szél sok helyen megerősödik, zivatarban viharossá fokozódhat. A minimumhőmérséklet általában 12 és 19, a maximumhőmérséklet 24 és 29 fok között valószínű.

Szombaton több helyen várható záporeső, zivatar. Sok helyen megerősödik, zivatarban viharossá fokozódik a szél is. Hajnalban 9 és 17, délután 23-30 fokos értékekre kell készülni.

Vasárnap a több-kevesebb napsütés mellet szórványosan kialakulhat zápor, zivatar.

Volt telitalálatos a hatoslottón, 1,88 milliárd forintos főnyereménnyel - közölte a Szerencsejáték Zrt. vasárnap az MTI-vel.

Azt írták: 19 hetes halmozódás után a hatoslottó történetének ötödik legnagyobb nyereményét viheti haza a mostani nyertes, akinek 90 napja van arra, hogy jelentkezzen az összegért. Magyarországon nyitott folyószámlával kell rendelkeznie, mivel a nagy összegű nyeremények kifizetése minden esetben banki átutalással történik - ismertették.

- emelték ki.

A 34 éves számsorsjáték eddigi legmagasabb nyereményét tavaly december 26-án húzták ki, akkor 3,165 milliárd forinttal lett gazdagabb a nyertes - olvasható a Szerencsejáték Zrt. közleményében.

Az első fél évben 5,7 millió turista látogatott Horvátországba és 24,7 millió vendégéjszakát töltöttek el, a vendégek száma 120 százalékkal, a vendégéjszakák száma 107 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban - közölte vasárnap a Jutarnji List című napilap a horvát Turisztikai Szövetség (TZ) adataira hivatkozva.

A lap szerint az első idei erős hétvége a horvát turizmusban egy hónappal megelőzte a tavalyit. A horvát turisztikai minisztérium által elindított eVisitor rendszer adatai alapján jelenleg 640 ezer turista nyaral az országban, ez a szám pedig még ebben a hónapban elérheti a napi egymilliót.

A legtöbb turistaéjszakát Isztriában (7,9 millió), Split-Dalmácia megyében (15,5 millió) és a Tengermellék-fennsík megyében (4,2 millió) realizálták. A legtöbb látogatót Rovinj (730 ezer ), Porec (560 ezer) és Dubrovnik (530 ezer) fogadta.

A horvát turisztikai szövetség idén 21,4 millió külföldi turistával számol az előfoglalások alapján, ami meghaladja a 2019-es rekordévet, amikor közel 20 millió turista érkezett az országba.

- írta a lap.