HÍREK
A Rovatból

Vajon valóban megtörtént a legrégebbi gyerekkori emléked?

Valószínűleg mindenki fel tud eleveníteni gyermekkorából egy történetet, meghatározó pillanatot. Az viszont már izgalmasabb kérdés, hogy kinek hány éves koriak ezek képsorok és valóban megtörténtek-e.
Vén Bernadett írása a 7köznapi pszichológia blogon, fotók: pixabay.com - szmo.hu
2018. szeptember 09.



Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy vajon hány éves korunktól vannak emlékeink és mik azok: intenzív érzésekhez, egy-egy különösen kellemes élményhez, esetleg egy hétköznapi eseményhez kapcsolódnak? Néha bevillannak megmagyarázhatatlan képek a fejembe, ahol látom a szemeim előtt, hogy anyuval, apuval vagyok otthon, ott egy idegen is, aki fizikailag bántalmazza apukámat.

Pár évvel ezelőtt ezt a szorongatóbb, ijesztőbb jelenetet próbáltam feleleveníteni szüleimnek, teljes részletességgel elmesélve – ők azonban nem emlékeztek a történtekre. Akkor elbizonytalanodtam, vajon ez a képsor a fantáziám szüleménye volt, az akkori félelmeimmel vegyítve, vagy valóban megtörtént, csak ők nem vették észre az adott helyzetben, hogy hogy éreztem magam? Vagy titkolnak előlem valamit? De az is lehet, hogy nem is bántalmazta senki édesapámat?

A mentális időutazás tapasztalatokkal tűzdelt, érzésekkel terhelt képsorok felidézését jelenti, amelyek lehet, hogy inkább tükrözik a mitikus családi elbeszéléseket, mint a valóságot. Vitatott és sokakat elgondolkodtató téma legkorábbi gyermekkori emlékeink eredete. Egyesek számára az első méhcsípés, míg mások számára totyogó korukból maradt meg szüleikkel egy szimpla hétköznapi interakció. Mások állítják, hogy ők emlékeznek arra, amikor a babakocsiban feküdtek és tolták őket az utcán.

De mennyire lehetünk biztosak benne, hogy ez egy megtapasztalt valódi emlék, nem pedig a családi anekdotákból, fotóalbumokból kreáltuk magunknak? A freudi elmélet szerint negatív emlékeink nem törlődnek, hanem a mélyben elnyomva jelen vannak, a tudatalattiban dolgoznak és mérgeznek bennünket.

Kevés felnőtt emlékszik arra, mi történt vele 3 éves kora előtt. A legújabb kutatások szerint körülbelül 7 éves korunktól kezdenek elhalványulni azelőtti emlékeink – ez a „gyermekkori amnézia” néven ismert jelenség.

Készítettek egy kutatást, amely során a résztvevő szülőknek 3 éves gyermekükkel kellett beszélgetniük legutóbbi életeseményeikről, például az állatkertről, vagy egy születésnapi zsúrról. Majd évekkel később megkérték a gyermekeket, hogy emlékezzenek vissza korai tapasztalataikra. A kutatást vezetők arra az eredményre jutottak, hogy a 6-7 éves gyermekek a három évesen összegyűjtött emlékek 72%-át, 8-9 évesen mindössze 35%-át tudták felidézni. Ez a memóriavesztés valójában az új emlékek mellékterméke lehet. Az új idegsejtek termelődése az agy memóriarendszerében – amely úgy tűnik, hogy segít az új ismeretek felfogásában, elsajátításában – megzavarhatja és kiszoríthatja a korábbi neuron kapcsolatokat, így az emlékeket is.

Egy 2018-as tanulmány szerint azonban korai emlékeink nagy része valójában fikció, családi történeteken, fényképeken alapul. Eszerint az emberek 40%-a gondolja úgy, hogy 2 éves, vagy még korábbi korukból vannak emlékeik (a pelenkacserétől, a babakocsiig, vagy az első lépésekig). 3 éves kor az általánosan elfogadott életkor az első emlékekre vonatkozóan, egyes tudósok azonban az 5-6 éves kort jelölik meg a megbízható emlékek eredetére.

A kutatást végző professzor elmagyarázta, hogyan eresztenek gyökeret és válnak valódi első emlékekké fikcióink. A kutatás során a résztvevők válaszait megvizsgálva rájöttünk, hogy sok ilyen első emlék gyakran a csecsemőkorhoz kapcsolódik, és tipikusan a babakocsihoz köthető. Az ilyen típusú emlék annak az eredménye is lehet, hogy a gyermek sokszor „találkozott” a babakocsival (ült benne, aludt benne stb..). A személy aztán elképzeli, hogyan nézhetett ki mindez. Idővel pedig ezek a képtöredékek a memória részévé válnak és ezeket az emlékképeket töltjük meg idővel tartalommal, színezzük ki fantáziánkkal.

Függetlenül attól, hogy a gyermekkori emlékek eredetiségét és folyamatát a neurobiológiához vagy mélységi pszichológiához rendelik-e, a tény az, hogy mindannyiunknak vannak korai emlékei. Nehéz időkben pedig belső erőnkre kell támaszkodnunk. Egyes pillanatokban tudatunkba kerülnek ezek a gyermekkori emlékeink, amelyek akár valóságosak, akár nem, valamit mondanak magunkról; figyelmeztetnek, vagy útmutatást ad(hat)nak. Érdemes velük foglalkozni.

Forrás:

Tulving, E. (1985). Memory and consciousness. Canadian Psychologist, 25, 1–12.

Wang, Q., & Peterson, C. (2014). Your earliest memory may be earlier than you think: Prospective studies of children’s dating of earliest childhood memories. Developmental psychology, 50(6), 1680.

https://psychcentral.com/news/2014/01/26/whats-your-earliest-memory/64982.html

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A kormányszóvivő elhatárolódott Nagy Ferótól, de megjegyezte: „Elgondolkodtató az örökös kettős mérce”
Vitályos Eszter szerint elgondolkodtató, hogy Magyar Péter, Ruszin-Szendi Romulusz vagy Aranyosi Péter kapcsán miért nem emelnek szót, miért nem írnak nyílt levelet „a szemforgatók”.


Tovább gyűrűzik a Nagy Feró körüli botrány. Több ismert ember, politikus is elmondta már a véleményét a zenész Szőlő utcai intézettel kapcsolatos nyilatkozatáról, most pedig a kormányszóvivő is megszólalt.

Vitályos Eszter azzal kezdte a Facebook-bejegyzését, hogy szerinte Nagy Feró zenéje és életműve elvitathatatlan része a magyar kultúrának, és megilleti a tisztelet, mint zenészt, „aki mindig őszintén és szenvedéllyel énekelt arról, amit igaznak hitt”.

„Ugyanakkor nőként, anyaként nem tudok szó nélkül elmenni amellett, ha valaki olyan kijelentéseket tesz, amelyek relativizálják a kiszolgáltatott helyzetben lévők szenvedését. A szavak ereje nagyobb, mint gondolnánk – és ezek a mondatok sokakat sebezhetnek meg újra. Minden ilyen kijelentéstől elhatárolódom”

– jelentette ki.

Mint írta, az erőszak minden formáját elutasítani és elítélni alapvető emberi és erkölcsi kötelességünk, itt azonban kettős mércéről is szó van.

„Ezért is elgondolkodtató az örökös kettős mérce is. Vajon miért nem emelnek szót, miért nem írnak, írtak nyílt levelet a szemforgatók, a tiszás pártelnök által elkövetett családon belüli erőszak ellen? Miért nem hallottuk a felháborodást akkor, amikor Magyar Péter bántalmazta a barátnőjét? Hol voltak a hangos »védelmezők« Ruszin-Szendi Romulusz és Aranyosi Péter agresszív lökdösődésekor? Vagy amikor akasztásra uszítottak a szimpatizánsaik vagy esetleg amikor újságírókat fenyegettek és inzultáltak?”

Vitályos Eszter úgy véli: „a morális igazságosztás nagy lendületében, mikor patikamérlegen mérik, ki mit és miért mond vagy nem mond, talán nem ártana olykor önnönmagukat is mérlegre állítani”.

A Szőlő utcai ügyről a kormányszóvivő azt írta:

„az, hogy mi történt, a bíróság dolga lesz eldönteni, és ha történt bűncselekmény, akkor mi a legszigorúbb büntetést kérjük kiszabni az elkövetőkre!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Gyurcsány Ferenc először szólalt meg a távozásáról: 2026-ban akart visszavonulni, de előbb jött el az ideje
Pártja EP-eredményéről és a házasságáról nem árult el részleteket, de bevallotta: a távozásának időszaka őt is megviselte. Nem tartja kizártnak, hogy soha többé nem nyilvánul meg politikai kérdésekben.


Gyurcsány Ferenc a visszavonulása óta először adott interjút, de már a beszélgetés elején kijelentette, hogy nem beszél politikáról, sem most, sem a közeljövőben. Mint mondta, csak azért nem mondja, hogy soha többé nem fog, mert magának is szokott meglepetést okozni.

A DK korábbi elnöke az ÖT-nek adott interjúban elárulta: anno pár hét alatt született döntés arról, hogy véget vetnek egy hosszú folyamatnak. Arra a kérdésre, hogy összefüggött-e a válása és a lemondása, annyit felelt: „Inkább igen, mint nem.”

Hozzátette: nagyon megviselte, hogy élete két legfontosabb tartóeleme azokban a hetekben egyszerre szűnt meg.

Úgy gondolja, helyes döntés volt, hogy a válását és visszavonulását sem ő, hanem a volt felesége, a DK elnöke, Dobrev Klára jelentette be. A pártnak egyébként továbbra is a tagja maradt.

A beszélgetésben felmerült, hogy a Direkt36 korábban megkereste egy a visszavonulásának körülményeit feltáró cikk kapcsán, de nem nyilatkozott, mert nem akart beszélni a magánéletéről, és politikai kérdésekben sem kívánt megszólalni. Megjegyezte: „a politikai összeomlásról, kínos szerelmi viszonyról és „könnyes búcsúról” értekező írást egyébként nem vette zokon.

„Május nyolcadika óta magánember vagyok” – mondta a volt kormányfő. Hozzátette: közéleti ügyekről nem nyilatkozik, még baráti társaságban sem. Szerinte azzal tudja legjobban segíteni a DK-t, ha nem szólal meg semmilyen politikai kérdésben.

Arra a kérdésre, hogy meddig tart a hallgatás, csak annyit válaszolt: lehet, élete végéig.

Elárulta, hogy eredetileg 2026-ra tervezte a visszavonulását. „A fejemben ez volt. Nagyjából világos, hogy én a magyar politikában mit tudok, mit tudtam csinálni. Ideje volt, hogy befejezzem” – mondta.

Az interjúban szóba került az írói munkássága is. Második könyvének első fejezeteit még a visszavonulása előtt írta meg. Harmadik regénye nem krimi lesz, hanem „a humanista-demokratikus centrumról szól majd, a nyugati civilizációról”, és csupán egy fejezet foglalkozik majd azzal, „miért bukdácsol az európai baloldal”.

Május 8-án Dobrev Klára közölte, hogy a férje lemond minden tisztségéről és visszavonul a közélettől. Akkor azt írta, a politikus azért döntött így, mert

„végleg véget kíván vetni annak, hogy a magyar jobboldal hazug gyurcsányozással próbáljon kimenekülni minden bűne alól”.

Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára 1995-ben házasodtak össze, három közös gyermekük van, de Gyurcsánynak a korábbi házasságából is született két gyereke. A politikus 2004 és 2009 között volt Magyarország miniszterelnöke, majd 2011-től 2024-ig a Demokratikus Koalíció első embere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Sokkoló budapesti lakásárak: egy év alatt 23 százalékos volt a drágulás – és ebben még nincs benne az Otthon Start hatása
Durva a fővárosi drágulás üteme, de negyedéves szinten a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl húzta a sort. Vidéken is fellángolt a kereslet - a panelek nem sokáig maradnak a piacon.


A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb lakásárindexe szerint 2025 második negyedévében tovább drágultak a lakások az egész országban. Az adatokból kiderül, hogy Budapesten és több vidéki régióban is gyorsult az áremelkedés üteme.

Budapesten 6,3 százalékkal nőttek az árak a korábbi negyedévhez képest, így az éves növekedés 23,1 százalékra emelkedett. A fővárosban az első negyedévben még 10,6 százalékkal drágultak a lakások, de az éves ütem akkor még 21,1 százalékon állt.

A vidéki városokban is nagyot mentek az árak. A második negyedévben 5,9 százalékos emelkedést mértek, ami azt jelenti, hogy éves szinten már 18,7 százalékos a növekedés. Az előző negyedévben még 7,7 százalékos volt a drágulás, akkor az éves adat 15,4 százalékot mutatott.

A községekben kisebb volt a változás: 2,8 százalékkal lettek drágábbak a lakások a negyedév során. Az éves növekedés itt 10,7 százalék volt, ami némileg elmarad az első negyedévi 12,4 százaléktól.

A régiókat nézve a Dél-Alföld vezet, ott 9,9 százalékkal nőttek a városi lakásárak egy negyedév alatt. A Dél-Dunántúlon 9,8, Nyugat-Dunántúlon pedig 8,4 százalékos volt az emelkedés. Pest megyében 6,9, az Észak-Alföldön 4,8, a Közép-Dunántúlon pedig 4,1 százalékos drágulást regisztrált az MNB.

Egy év alatt a dél-dunántúli városokban ugrottak meg legjobban az árak, ott 26,5 százalékkal kerülnek többe a lakások, mint tavaly. Az észak-magyarországi régióban 11,1, a közép-dunántúliban pedig 13,6 százalékos volt a növekedés. A többi térségben 17 és 23 százalék között alakult az éves drágulás.

Országos átlagban 5,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak a második negyedévben, az előző negyedévi 7,5 százalék után. Az éves növekedés így 17,9 százalékra gyorsult, reálértéken pedig 12,9 százalékkal nőttek az árak.

Az MNB-index mostani adatai azért is meglepőek, mert ezek még az Otthon Start Program július eleji bejelentése előtti időszakból származnak. Az összesítés szerint minden településtípus esetében gyorsult az éves lakásár-növekedés 2025 második negyedévében – állapította meg a Portfolio.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Közel 200 ukrán drónt semmisítettek meg Oroszországban – egy kisbuszt eltaláltak
Orosz tisztviselők szerint újabb dróninvázió érte az országot: Moszkva felé több tucatnyi ukrán drón indult, máshol pedig közel 160-at észleltek és lelőttek. A támadásokban legalább egy ember meghalt.


Orosz tisztviselők szerint a hétvégén újabb dróninvázió érte az országot. Több tucatnyi ukrán pilóta nélküli repülőgép indult Moszkva felé, miközben más régiókban közel 160 drónt észleltek és lőttek le. A támadásokban legalább egy ember meghalt, öten pedig megsérültek – közölte a Reuters.

A hírügynökség a Roszaviatszija hétfői tájékoztatására hivatkozva azt írja, biztonsági okokból egy rövid időre lezártak két moszkvai repülőteret, a Domogyedovót és a kisebb Zsukovszkijt. A hatóságok nem jelentettek komolyabb károkat a főváros területén.

Az orosz védelmi minisztérium szerint 34 „Moszkva felé tartó”, 47 Brjanszk régiója felett repülő, összesen pedig 193 drónt lőttek le Oroszországban. „Egy ukrán drón eltalált egy kisbuszt, megölve a sofőrt és megsebesítve öt utast” – számolt be a Telegramon a brjanszki kormányzó, Alekszandr Bogomaz.

Kijevből egyelőre nem érkezett reakció a támadással kapcsolatban. Ukrajna viszont korábban közölte, hogy támadásai „az Oroszország háborújához szükséges infrastruktúra” kiiktatását célozzák.

Közel négy év telt el azóta, hogy megindult a második világháború óta legvéresebb szárazföldi háború Európában. Oroszország jelenleg Ukrajna energiarendszerét próbálja tönkretenni, Kijev pedig a világ „második legnagyobb olajexportőrének” finomítóit igyekszik kiiktatni.

Mindkét fél tagadja a civilek célba vételét, de a konfliktusban minimum ezrek - többségében ukránok - haltak meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: