prcikk: Vajon valóban megtörtént a legrégebbi gyerekkori emléked? | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Vajon valóban megtörtént a legrégebbi gyerekkori emléked?

Valószínűleg mindenki fel tud eleveníteni gyermekkorából egy történetet, meghatározó pillanatot. Az viszont már izgalmasabb kérdés, hogy kinek hány éves koriak ezek képsorok és valóban megtörténtek-e.
Vén Bernadett írása a 7köznapi pszichológia blogon, fotók: pixabay.com - szmo.hu
2018. szeptember 09.



Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy vajon hány éves korunktól vannak emlékeink és mik azok: intenzív érzésekhez, egy-egy különösen kellemes élményhez, esetleg egy hétköznapi eseményhez kapcsolódnak? Néha bevillannak megmagyarázhatatlan képek a fejembe, ahol látom a szemeim előtt, hogy anyuval, apuval vagyok otthon, ott egy idegen is, aki fizikailag bántalmazza apukámat.

Pár évvel ezelőtt ezt a szorongatóbb, ijesztőbb jelenetet próbáltam feleleveníteni szüleimnek, teljes részletességgel elmesélve – ők azonban nem emlékeztek a történtekre. Akkor elbizonytalanodtam, vajon ez a képsor a fantáziám szüleménye volt, az akkori félelmeimmel vegyítve, vagy valóban megtörtént, csak ők nem vették észre az adott helyzetben, hogy hogy éreztem magam? Vagy titkolnak előlem valamit? De az is lehet, hogy nem is bántalmazta senki édesapámat?

A mentális időutazás tapasztalatokkal tűzdelt, érzésekkel terhelt képsorok felidézését jelenti, amelyek lehet, hogy inkább tükrözik a mitikus családi elbeszéléseket, mint a valóságot. Vitatott és sokakat elgondolkodtató téma legkorábbi gyermekkori emlékeink eredete. Egyesek számára az első méhcsípés, míg mások számára totyogó korukból maradt meg szüleikkel egy szimpla hétköznapi interakció. Mások állítják, hogy ők emlékeznek arra, amikor a babakocsiban feküdtek és tolták őket az utcán.

De mennyire lehetünk biztosak benne, hogy ez egy megtapasztalt valódi emlék, nem pedig a családi anekdotákból, fotóalbumokból kreáltuk magunknak? A freudi elmélet szerint negatív emlékeink nem törlődnek, hanem a mélyben elnyomva jelen vannak, a tudatalattiban dolgoznak és mérgeznek bennünket.

Kevés felnőtt emlékszik arra, mi történt vele 3 éves kora előtt. A legújabb kutatások szerint körülbelül 7 éves korunktól kezdenek elhalványulni azelőtti emlékeink – ez a „gyermekkori amnézia” néven ismert jelenség.

Készítettek egy kutatást, amely során a résztvevő szülőknek 3 éves gyermekükkel kellett beszélgetniük legutóbbi életeseményeikről, például az állatkertről, vagy egy születésnapi zsúrról. Majd évekkel később megkérték a gyermekeket, hogy emlékezzenek vissza korai tapasztalataikra. A kutatást vezetők arra az eredményre jutottak, hogy a 6-7 éves gyermekek a három évesen összegyűjtött emlékek 72%-át, 8-9 évesen mindössze 35%-át tudták felidézni. Ez a memóriavesztés valójában az új emlékek mellékterméke lehet. Az új idegsejtek termelődése az agy memóriarendszerében – amely úgy tűnik, hogy segít az új ismeretek felfogásában, elsajátításában – megzavarhatja és kiszoríthatja a korábbi neuron kapcsolatokat, így az emlékeket is.

Egy 2018-as tanulmány szerint azonban korai emlékeink nagy része valójában fikció, családi történeteken, fényképeken alapul. Eszerint az emberek 40%-a gondolja úgy, hogy 2 éves, vagy még korábbi korukból vannak emlékeik (a pelenkacserétől, a babakocsiig, vagy az első lépésekig). 3 éves kor az általánosan elfogadott életkor az első emlékekre vonatkozóan, egyes tudósok azonban az 5-6 éves kort jelölik meg a megbízható emlékek eredetére.

A kutatást végző professzor elmagyarázta, hogyan eresztenek gyökeret és válnak valódi első emlékekké fikcióink. A kutatás során a résztvevők válaszait megvizsgálva rájöttünk, hogy sok ilyen első emlék gyakran a csecsemőkorhoz kapcsolódik, és tipikusan a babakocsihoz köthető. Az ilyen típusú emlék annak az eredménye is lehet, hogy a gyermek sokszor „találkozott” a babakocsival (ült benne, aludt benne stb..). A személy aztán elképzeli, hogyan nézhetett ki mindez. Idővel pedig ezek a képtöredékek a memória részévé válnak és ezeket az emlékképeket töltjük meg idővel tartalommal, színezzük ki fantáziánkkal.

Függetlenül attól, hogy a gyermekkori emlékek eredetiségét és folyamatát a neurobiológiához vagy mélységi pszichológiához rendelik-e, a tény az, hogy mindannyiunknak vannak korai emlékei. Nehéz időkben pedig belső erőnkre kell támaszkodnunk. Egyes pillanatokban tudatunkba kerülnek ezek a gyermekkori emlékeink, amelyek akár valóságosak, akár nem, valamit mondanak magunkról; figyelmeztetnek, vagy útmutatást ad(hat)nak. Érdemes velük foglalkozni.

Forrás:

Tulving, E. (1985). Memory and consciousness. Canadian Psychologist, 25, 1–12.

Wang, Q., & Peterson, C. (2014). Your earliest memory may be earlier than you think: Prospective studies of children’s dating of earliest childhood memories. Developmental psychology, 50(6), 1680.

https://psychcentral.com/news/2014/01/26/whats-your-earliest-memory/64982.html

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktorék puccsot követtek el a szabad Magyarország ellen
A Tisza Párt elnöke a Direkt36 cikkére reagálva jelentette ezt ki. Úgy látja, ugyanazt a kommunista állampárti tempót láthatjuk, amit az 1989-es rendszerváltáskor.


Videóban üzent a Facebook-oldalán Magyar Péter, miután a Direkt36 egy, a Tisza Párt elleni szervezett akcióról számolt be. Arról írtak, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, azonban ehelyett a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett.

Magyar Péter pártelnök először egy Facebook-posztban reagált a cikkre, amelyben azt úgy fogalmazott: „Ez az ügy, az Orbán-gate, a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb az amerikai Watergate botránynál, amibe Nixon elnök belebukott.”

Később egy videót is közzétett, amelyben azt mondta:

„A cikk alapján mindenki számára világossá vált, hogy Orbán Viktorék puccsot követtek el a szabad Magyarország ellen”.

Szerinte mára kiderült, „milyen messzire ment el a bukott állampárt” a Tiszával szemben, amelyet az ország legnagyobb politikai közösségének nevezett.

„Koholt vádakkal kollégáinkra küldték politikai célra használt rendőrséget, majd amikor semmit sem találtak, saját magukat buktatták le olyan titkosszolgálati manőverekkel, amik a kormányzásra készülő legerősebb magyar párt szétverését szolgálták volna. Ez nem sikerült. Nem is sikerülhetett nekik”

– jelentette ki a pártelnök. Szerinte ugyanis az ország legfelkészültebb, legfegyelmezettebb szakemberei dolgoznak náluk. Ők a hazájukat szolgálják, szemben Orbán Viktorral és a Fidesszel, tette hozzá.

Úgy látja, ugyanazt a kommunista állampárti tempót láthatjuk, amit az 1989-es rendszerváltáskor.

„Orbán végnapjai a kádári hatalom bukására emlékeztetnek. Még a kezükben a túlerő, a teljes állampárti gépezet, a lopott szajré és a titkosszolgálat, de már ők is pontosan tudják, hogy a napjaik meg vannak számlálva. 19 nap múlva sok millióan véget vetünk a modernkori magyar kommunizmusnak.”

Azt ígérte, kormányváltás után haladéktalanul feltárják az elmúlt 20 évben elkövetett bűnöket, amiket majd nyilvánosságra is hoznak.

„Orbán Viktornak és a Fidesznek pedig azt üzenem: kár a gőzért. Ez ismét csak egy kapitális öngól lett. Önök nemcsak a legerősebb magyar pártra támadtak rá illegális eszközökkel, hanem a saját hazájukra is”

– üzente Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Tényleg szar az élet, miattatok” – ilyen üzeneteket fújt fel megrongált kormányzati plakátokra egy tanárnő, büntetőeljárás indult ellene
A pedagógust nyolc órára előállították és lefoglalták a telefonját, miután új feliratokat fújt a már megtépkedett plakátokra. Az ügyvédje panasszal támadta meg a rendőrségi gyanúsítást az ügyészségn.


„Boldog és szabad szeretnék lenni” – ilyen és ehhez hasonló feliratokat fújt fel egy óbudai tanárnő egy már megtépkedett kormányzati plakátra februárban.

A rendőrség rongálás miatt indított ellene büntetőeljárást, a nőt nyolc órára előállították és lefoglalták a telefonját is. A pedagógus a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, amelynek jogásza szerint nem történt bűncselekmény, így most az ügyészségre vár a döntés az ügyben.

A jogvédő szervezet ügyvédje, Szekeres Zsolt panasszal támadta meg a rendőrségi gyanúsítást az ügyészségen. A védelem álláspontja szerint a rongálás nem áll meg, mert a tanárnő nem okozott tényleges kárt a tulajdonosnak.

A rendőrség is megállapította, hogy a nő már sérült plakátokra írt, ráadásul olyan felületekre, amiket korábban már leszaggattak. A tulajdonosnak tehát a feliratoktól függetlenül le kellett volna cserélnie a plakátokat, vagyis a tanárnő „értékkel nem bíró papírhulladékra firkált”

írta beadványában a Magyar Helsinki Bizottság.

Az érvelés szerint a cselekmény azért sem tekinthető bűncselekménynek, mert nem volt veszélyes a társadalomra. A nő politikai véleményét nyilvánította ki, és közben a tulajdonos – a kormány vagy a reklámcég – tulajdonjogát sem sértette meg érdemben. A hatóságok ezzel szemben a köz- és magántulajdon védelmére hivatkozva rendszeresen indítanak eljárást plakátrongálások ügyében,

a Kúria egy korábbi jogegységi határozata pedig kimondta, hogy a politikai plakátok átírása az okozott kár összegétől függetlenül is minősülhet falfirkálásnak.

A tanárnő azzal indokolta tettét, hogy

az alsó tagozatos gyerekek nevében akart tiltakozni a kormány agresszív ukrán- és Tisza-ellenes plakátjainak gyerekekre gyakorolt káros hatása ellen.

Szándékosan olyan plakátokat keresett, amelyeket mások már megrongáltak, az üzeneteit pedig folyóírással fújta a hirdetmények fehér, üres részeire.

A feliratok között szerepelt a többi között az, hogy: „Én csak élni szeretnék, légyszi… ne gyűlölj, szeress♥️” és hogy: „tényleg szar az élet!!! miattatok :(”.

Az eset helyszíne, Óbuda azért is érdekes, mert a kerület önkormányzata éppen februárban jelentette be, hogy a jövőben tiltaná a félelmet keltő, agresszív és emberi méltóságot sértő politikai plakátok kihelyezését a kampányidőszakokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Ez az ügy a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb a Watergate botránynál
A Tisza Párt elnöke a Direkt36 cikkére reagált, amely szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei a párt elleni titkosszolgálati művelet nyomaira bukkantak egy házkutatás során. Magyar szerint ez tulajdonképpen egy puccskísérlettel ér fel.


Magyar Péter kedd délelőtt a Facebook-oldalán reagált a Direkt36 tényfeltáró cikkére, amely a Telexen jelent meg. Ahogy megírtuk, ez arról szól, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál, melynek során gyermekpornográf felvételeket kerestek. A lefoglalt eszközökön azonban gyerekpornó helyett a párt elleni szervezett akció üzenetváltásait találták meg, melynek célja a Tisza informatikai rendszereinek megbénítása lehetett.

Magyar Péter úgy fogalmazott: „itt a vége, egy hazug világ szilánkokra tört”.

„Ez az ügy, az Orbán-gate, a legrosszabb kommunista időket idézi és súlyosabb az amerikai Watergate botránynál, amibe Nixon elnök belebukott.”

A pártelnök szerint a cikkben leírtak minden határon túlmennek, és úgy véli, ez tulajdonképpen egy puccskísérlet a szabad Magyarország ellen. Azt ígérte: „a TISZA-kormány alatt mind a politikai megrendelők, mind a titkosszolgálatok vezetői a magyar igazságszolgáltatás előtt fognak felelni a tetteikért.”

„Érzem a felelősséget, és ígérem, hogy végigvisszük sok millió magyar ember akaratát, visszavesszük a hazánkat.

A magyar szív 19 nap múlva le fogja győzni a félelemben tartásra berendezkedett hatalmat” – üzente posztjában.

A Tisza Párt a Telex megkeresésére csak annyit közölt, szerintük a választás után egy „független nyomozó hatóságnak kell feltárnia” a történteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A 444 szerint egy fideszes képviselő egészségre ártalmasnak nevezte a bátonyterenyei akkuüzemet egy hangfelvételen, a politikus tagadja ezt
A lap egy 2021-es hangfelvételre hivatkozik, amelyet nyilvánosságra is hoztak. Molnár Ferenc úgy reagált, kizárt, hogy ilyet mondott volna, nem emlékszik ilyesmire.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. március 24.



A 444.hu kedden nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amely állításuk szerint 2021-ben készült és Molnár Ferenc, Bátonyterenye fideszes önkormányzati képviselője hallható rajta, amint a helyi akkumulátor-feldolgozó üzemet egyértelműen egészségre ártalmasnak nevezi.

A két és fél perces, vélhetően egy telefonbeszélgetésről készült felvételen egy férfi hangja hallható, aki „Feriként” hivatkozik magára. Arról panaszkodik, hogy a koreai cég üzemét több más település is elutasította. Egészen pontosan ez hangzik el:

„Most jönnek ezzel az akkumulátorszétszerelő üzemmel. Hét helyre nem kellett ez a koreai cég, hét helyre! Hát a vízbázishoz 200 méterre, a Zagyva-parton fog elhelyezkedni! Lehet, hogy olyan rendszerű, hogy az EU elfogadja. Akkor is. Nem hozok Bátonyterenyére olyan céget, ami egészségre ártalmas. Egyértelmű. Nem az új akkumulátorgyártás, nem arról van szó. Mert az új akkumulátorgyártás, az nem veszélyes. De egy szétszerelő üzem, az már igen. Úgyhogy én meguntam ezt az összevissza bohóckodást…”

Amikor a 444 szembesítette a felvételen elhangzottakkal, Molnár Ferenc azt állította, kizárt, hogy ilyet mondott volna, és nem emlékszik ilyesmire.

„Én ezzel nem igazán foglalkoztam, nem tudom, honnan jön ez. Én nem is akarok ezzel foglalkozni, mert ez hatósági feladat”

– közölte. Arra a kérdésre, hogy miért támogatta az üzem megépülését, úgy reagált: „Nem, önök félreértenek valamit.

Se nem támogattam, se nem voltam ellene. Ez nem rajtam múlott.

Nem volt belőle testületi döntés. Miről beszélnek?”

A lap azt is meg akarta tudni, hogy támogatja-e az üzem bővítését, de erre a kérdésre már nem válaszolt a képviselő, letette a telefont.

Molnár Ferenc valóban nem szavazott az üzem Bátonyterenyére költözéséről, mivel erről a koronavírus-járvány idején a polgármester saját hatáskörben döntött. A 444 szerint ugyanakkor Molnár a képviselői Facebook-oldalán az elmúlt 5 évben több alkalommal is posztolt a gyárról, ráadásul jellemzően pozitív, vagy semleges kontextusban. Felidézik, hogy a gyár 2021-es megnyitásakor Menczer Tamás akkori államtitkár posztját osztotta meg a következő szöveggel:

„Ezt 100x is megosztanám, hisz 100 embernek ad lehetőséget egy világszínvonalon működő cég Bátonyterenyén”.

A képviselő később is többször megosztotta a cég bejegyéseit a fejlesztésekről vagy a városnak nyújtott támogatásokról. Egy 2023-as baleset után ugyan elismerte, hogy nem rajongója a gyárnak, és egy kommentben jelezte, hogy benne is van aggodalom, de a projekttől nem határolódott el.

A dél-koreai SungEel akkumulátor-feldolgozóját 2021-ben adták át Bátonyterenyén. A 9,3 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott. Az üzemben azóta számos baleset történt, a cég sorozatosan megszegte a hulladékgazdálkodási előírásokat, előfordult, hogy a kormányhivatal ellenőrei rosszul lettek egy helyszíni szemle során, és több munkavállaló szervezetében is nikkelt mutattak ki. A Nógrád Megyei Kormányhivatal egy időre fel is függesztette a feldolgozó működését, később azonban engedélyt adott a jelentős bővítésre is. Ezt a bővítési engedélyt a város önkormányzata idén márciusban bíróságon támadta meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET: