HÍREK
A Rovatból

Vajon valóban megtörtént a legrégebbi gyerekkori emléked?

Valószínűleg mindenki fel tud eleveníteni gyermekkorából egy történetet, meghatározó pillanatot. Az viszont már izgalmasabb kérdés, hogy kinek hány éves koriak ezek képsorok és valóban megtörténtek-e.
Vén Bernadett írása a 7köznapi pszichológia blogon, fotók: pixabay.com - szmo.hu
2018. szeptember 09.



Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy vajon hány éves korunktól vannak emlékeink és mik azok: intenzív érzésekhez, egy-egy különösen kellemes élményhez, esetleg egy hétköznapi eseményhez kapcsolódnak? Néha bevillannak megmagyarázhatatlan képek a fejembe, ahol látom a szemeim előtt, hogy anyuval, apuval vagyok otthon, ott egy idegen is, aki fizikailag bántalmazza apukámat.

Pár évvel ezelőtt ezt a szorongatóbb, ijesztőbb jelenetet próbáltam feleleveníteni szüleimnek, teljes részletességgel elmesélve – ők azonban nem emlékeztek a történtekre. Akkor elbizonytalanodtam, vajon ez a képsor a fantáziám szüleménye volt, az akkori félelmeimmel vegyítve, vagy valóban megtörtént, csak ők nem vették észre az adott helyzetben, hogy hogy éreztem magam? Vagy titkolnak előlem valamit? De az is lehet, hogy nem is bántalmazta senki édesapámat?

A mentális időutazás tapasztalatokkal tűzdelt, érzésekkel terhelt képsorok felidézését jelenti, amelyek lehet, hogy inkább tükrözik a mitikus családi elbeszéléseket, mint a valóságot. Vitatott és sokakat elgondolkodtató téma legkorábbi gyermekkori emlékeink eredete. Egyesek számára az első méhcsípés, míg mások számára totyogó korukból maradt meg szüleikkel egy szimpla hétköznapi interakció. Mások állítják, hogy ők emlékeznek arra, amikor a babakocsiban feküdtek és tolták őket az utcán.

De mennyire lehetünk biztosak benne, hogy ez egy megtapasztalt valódi emlék, nem pedig a családi anekdotákból, fotóalbumokból kreáltuk magunknak? A freudi elmélet szerint negatív emlékeink nem törlődnek, hanem a mélyben elnyomva jelen vannak, a tudatalattiban dolgoznak és mérgeznek bennünket.

Kevés felnőtt emlékszik arra, mi történt vele 3 éves kora előtt. A legújabb kutatások szerint körülbelül 7 éves korunktól kezdenek elhalványulni azelőtti emlékeink – ez a „gyermekkori amnézia” néven ismert jelenség.

Készítettek egy kutatást, amely során a résztvevő szülőknek 3 éves gyermekükkel kellett beszélgetniük legutóbbi életeseményeikről, például az állatkertről, vagy egy születésnapi zsúrról. Majd évekkel később megkérték a gyermekeket, hogy emlékezzenek vissza korai tapasztalataikra. A kutatást vezetők arra az eredményre jutottak, hogy a 6-7 éves gyermekek a három évesen összegyűjtött emlékek 72%-át, 8-9 évesen mindössze 35%-át tudták felidézni. Ez a memóriavesztés valójában az új emlékek mellékterméke lehet. Az új idegsejtek termelődése az agy memóriarendszerében – amely úgy tűnik, hogy segít az új ismeretek felfogásában, elsajátításában – megzavarhatja és kiszoríthatja a korábbi neuron kapcsolatokat, így az emlékeket is.

Egy 2018-as tanulmány szerint azonban korai emlékeink nagy része valójában fikció, családi történeteken, fényképeken alapul. Eszerint az emberek 40%-a gondolja úgy, hogy 2 éves, vagy még korábbi korukból vannak emlékeik (a pelenkacserétől, a babakocsiig, vagy az első lépésekig). 3 éves kor az általánosan elfogadott életkor az első emlékekre vonatkozóan, egyes tudósok azonban az 5-6 éves kort jelölik meg a megbízható emlékek eredetére.

A kutatást végző professzor elmagyarázta, hogyan eresztenek gyökeret és válnak valódi első emlékekké fikcióink. A kutatás során a résztvevők válaszait megvizsgálva rájöttünk, hogy sok ilyen első emlék gyakran a csecsemőkorhoz kapcsolódik, és tipikusan a babakocsihoz köthető. Az ilyen típusú emlék annak az eredménye is lehet, hogy a gyermek sokszor „találkozott” a babakocsival (ült benne, aludt benne stb..). A személy aztán elképzeli, hogyan nézhetett ki mindez. Idővel pedig ezek a képtöredékek a memória részévé válnak és ezeket az emlékképeket töltjük meg idővel tartalommal, színezzük ki fantáziánkkal.

Függetlenül attól, hogy a gyermekkori emlékek eredetiségét és folyamatát a neurobiológiához vagy mélységi pszichológiához rendelik-e, a tény az, hogy mindannyiunknak vannak korai emlékei. Nehéz időkben pedig belső erőnkre kell támaszkodnunk. Egyes pillanatokban tudatunkba kerülnek ezek a gyermekkori emlékeink, amelyek akár valóságosak, akár nem, valamit mondanak magunkról; figyelmeztetnek, vagy útmutatást ad(hat)nak. Érdemes velük foglalkozni.

Forrás:

Tulving, E. (1985). Memory and consciousness. Canadian Psychologist, 25, 1–12.

Wang, Q., & Peterson, C. (2014). Your earliest memory may be earlier than you think: Prospective studies of children’s dating of earliest childhood memories. Developmental psychology, 50(6), 1680.

https://psychcentral.com/news/2014/01/26/whats-your-earliest-memory/64982.html

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megtalálták a Visegrádi-hegységben eltűnt túrázót - egész éjszaka keresték az idős bácsit
Az elsődleges információk szerint elesett, lemerült a mobilja, és önerőből nem tudott tovább haladni. A keresés éjjel zajlott, a csapatok pedig reggel hat előtt egy jelzett úton találták meg.


Élve találtak rá egy eltűnt 87 éves férfira a Visegrádi-hegységben, derül ki a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat (HUNGO) bejegyzéséből. A rendőrség késő este kérte a kutatócsoportok segítségét, miután a férfi egész napos túra közben eltűnt.

Az elsődleges információk szerint az idős bácsi elesett, lemerült a telefonja, és nem tudott tovább menni. A rendőrök a cellainformációk alapján szűkítették le a keresési területet.

A keresésben rendőrök, gyalogos és terepjárós mentőcsapatok vettek részt. Szisztematikusan átfésülték a Dobogókő és Pilisszentkereszt környéki erdős területeket, majd

a hajnali órákban, reggel 6 óra előtt egy jelzett úton, a földön fekve találtak rá.

Az idős túrázót a helyszínen átadták a mentőknek, majd kórházba szállították.

A férfi utáni kutatásról több fotót is megosztottak a közösségi oldalukon:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely megerősítette Magyar Péter információját: A honvédelmi miniszter testőre saját magát lőtte meg Törökországban
Magyar Péter szerdán hozta nyilvánosságra, hogy a februári úton történt a baleset. Gulyás közlése szerint a minisztert két testőr kísérte, az egyik saját fegyverét sütötte el.


Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, szerdán Magyar Péter arról posztolt, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf februári törökországi útján a miniszter egyik testőre lövést kapott és megsérült.

A Telex újságírója azt kérdezte a délutáni kormányinfón, hogy milyen céllal utazott a miniszter Törökországba, és hogyan történt a baleset.

Gulyás Gergely szerint az említett személyvédő saját fegyvere sült el, ő maga sütötte el, hibázott az illető, és a minisztérium a honvédségi protokoll szerint járt el.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy az eset több mint fél éve történt, a személyvédő nem volt befolyásoltság alatt, és a látogatáson összesen két testőr volt a miniszterrel.

Gulyás szerint nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel, személyi mulasztás történt, az érintett könnyebben sérült meg.

„A mulasztás az volt, hogy a fegyver elsült”

– tette hozzá.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést jelentett be a kormány
A kormány 112 milliárd forintot különít el a kifizetésre, amely visszamenőleg rendezi a 4,8 százalékos nyugdíjas-inflációt.


Szerdai ülésén 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről döntött a kormány, ezzel átlagosan a nyugdíjasok számára az idén 51 155 forintot kell kifizetni - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten, a Kormányinfón.

Gulyás Gergely emlékeztetett, a kiegészítő nyugdíjemelés mértékéről már korábban döntés született, a pontos számról most hozott döntést a kormány.

A nyugdíjas-infláció mértéke 4,8 százalék, ezért 1,6 százalékos emelés jár visszamenőleg - mondta, hozzátéve:

a novemberi nyugdíjjal átlagosan 47 200 forintot fizetnek a nyugdíjasoknak, a maradék a decemberi nyugdíjjal érkezik.

Továbbra is a kormány meggyőződése, hogy a nyugdíjemelésnek vagy meg kell haladnia a nyugdíjas inflációt vagy legalább azzal megegyezőnek kell lennie.

Tavaly meg is haladta ezt, idei évben is megegyező lesz, 112 milliárd forintot fordít erre a kormány, ez az összeg a költségvetésben rendelkezésre áll - mondta Gulyás Gergely.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A svéd miniszterelnök Orbánt idézve emlékeztette Orbánt: a szabadság mindig nyugatról jön
Ulf Kristersson történelmi példákkal válaszolt Orbán kijelentéseire. A magyar kampánytól elhatárolódott, és határozott kritikát fogalmazott meg.


Ulf Kristersson svéd miniszterelnök nyílt levelet tett közzé az X-en, miután Orbán Viktor másodszor is az „összeomló Svédországról” írt bejegyzést. A svéd kormányfő reagálásában azt írta: tudja, hogy Magyarországon kampány zajlik, és Orbánnak most valódi kihívója van. Hozzátette, hogy

Svédország nem kíván részt venni a magyar választási kampányban, és nem is avatkozik bele.

Kristersson kiemelte, hogy Svédország mindig is Magyarország barátja volt. Példaként említette Raoul Wallenberget, a budapesti svéd nagykövetet, aki zsidókat mentett, valamint az 1956-os forradalom után Svédországba menekült magyarokat is. Azt írta, a demokratikus országok akkor is segítették egymást, és most is ezt teszik.

„Ezért támogatjuk, akárcsak 1944-ben és 1956-ban, azokat a demokratikus országokat, amiket az orosz tankok megpróbálnak lerohanni. Akkor Magyarországról volt szó, ma Ukrajnáról van szó.

És ha nem cselekszünk, holnap egy másik országról lehet szó.”

A svéd miniszterelnök arra is kitért, hogy éppen a demokratikus elköteleződés miatt fejezték ki többször aggodalmukat a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. „És ezért kérdezünk rá, amikor elmész kávézni ugyanannak az országnak a vezetőjével, amelyik 1956-ban elfojtotta honfitársaid szabadságharcát, és amelyik ma megtámadja a szomszédodat, Ukrajnát.”

A vita azután kezdődött, hogy Orbán Viktor az X-en megosztott egy részletet a Harcosok Klubja hétvégi edzőtáborában mondott beszédéből. Ebben arról beszélt, hogy Svédországban a bűnözői hálózatok svéd gyerekeket használnak gyilkosként, és szerinte több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosság miatt.

Ulf Kristersson felháborítónak és valótlan állításnak nevezte a magyar miniszterelnök szavait,

és azt írta: Orbán szétrombolja a jogállamiságot.

Az Orbán által említett letartóztatásokra vonatkozó adat nem felelt meg a valóságnak. Svédországban 2024-ben összesen 92 emberölés történt, ezeknek is csak kis részét követték el nők.

Kristersson bejegyzésében egy 2007-es Orbán-idézetet is megosztott, amely így szól: „az olaj keletről jöhet, de a szabadság mindig nyugatról jön.”

„A Nyugat egyfajta új generációjaként üzenetünk a nálunk fiatalabbaknak az, hogy ragaszkodjunk egy nyugati típusú Magyarországhoz, ne hagyjuk, hogy Magyarország letérjen nyugati útjáról, és szeressük, hogy Magyarország egy nyugati típusú ország, ami azt jelenti, hogy hiszünk az emberek szabad akaratában és az egymás iránti kölcsönös felelősségvállalásban, amelyet magunkra vállalunk, amelyek a nyugati kultúra elválaszthatatlan részei" - írta a svéd miniszterelnök.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET: