Vadai Ágnes nekiment Karácsony Gergelynek az offshore céggel kapcsolatba hozott DK-s jelölt védelmében

– üzente a teljes parlamenti ellenzéknek Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben, ahol azzal vádolta a képviselőket, hogy egytől egyig hazudnak a gödi Samsung-gyár ügyében, és egy ukrán-magyar konfliktus esetén Kijev oldalára állnak. A kormányfő azt is megjósolta, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kivételével a jelenlegi ellenzéki pártok egyike sem jut majd be a következő Országgyűlésbe.

– reagált Orbán Viktor az ellenzéki képviselők felszólalásaira, majd hozzátette:

A miniszterelnök szerint az ellenzéki pártok teljesítménye „némi szerénységet” indokolna.

A kormányfő egyedül az MSZP-s Komjáthi Imre felvetésére reagált, aki azt állította, hogy a gödi koreai gyár területén nem a magyar szabályok érvényesülnek. „Magyarország minden négyzetcentiméterén Magyarország van, és Magyarország minden négyzetcentiméterén a magyar jognak kell érvényesülnie” – jelentette ki Orbán. Állítása szerint Magyarországon a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok vannak érvényben, a hatóságok pedig érvényt is szereznek ezeknek. Hozzátette, a gödi önkormányzat negyedévente végez méréseket, és egyetlen alkalommal sem mértek határérték feletti értéket. „Ide jönnek, és megtévesztik az embereket. Ez nem helyes eljárás.”

A gödi Samsung-gyár régóta politikai viták kereszttüzében áll a helyi közösséget érintő környezetvédelmi aggályok, a hatósági eljárások és a kormány gazdaságpolitikai stratégiájában betöltött kiemelt szerepe miatt.

Orbán Viktor a nap tanulságaként azt vonta le, hogy ukrán-magyar konfliktus esetén a parlamenti ellenzék az ukránok oldalára áll. Éppen ezért tartja helyesnek, hogy eltűnnek a parlamentből, mert szerinte „semmi szükség olyan pártokra, akik a háborúban az ukránok oldalára állnak”. Hozzátette, az ellenzék nélkül is megvédik Magyarország békéjét, biztonságát és a magyar emberek pénzét.

Forrás: Telex

Orbán Viktor levélben tudatta António Costával, az Európai Tanács elnökével, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. A kormányfő azzal indokolta a lépést, hogy állítása szerint az ukrán vezetés politikai döntés miatt nem indítja újra az orosz olaj szállítását a Barátság kőolajvezetéken.

A magyar döntésen kiakadtak a brüsszeli Külügyi Tanács ülésére érkező uniós külügyminiszterek. A Politico című lap összegyűjtött néhány reakciót. Johann Wadephul német külügyminiszter szerint a magyar álláspont megdöbbentő.

„Nem hiszem, hogy helyes, ha Magyarország a saját szabadságharcát használja fel az európai szuverenitás elárulására”

– fogalmazott.

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter az 1956-os szovjet bevonulást felidézve azt mondta:

Hasonlóan élesen bírálta a magyar lépést Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter is.

– jelentette ki.

Paula Pinho, az Európai Bizottság főszóvivője arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor korábban egyetlen feltételt szabott a hitelcsomag jóváhagyásához: Magyarország, Szlovákia és Csehország ne vegyen részt pénzügyileg a programban. „Ez a feltétel teljesült, ezért elvárjuk minden vezetőtől, hogy tartsa be a kötelezettségvállalásait. És ezek be nem tartása... a lojális együttműködés megszegését jelentené” – mondta.

Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, hogy továbbra is eltökéltek a 90 milliárd eurós hitel és az Oroszország elleni 20. szankciós csomag elfogadása mellett. Kijelentette: „Nem lehet másként”, minthogy elfogadják a szankciós csomagot és Ukrajna megkapja a hitelt.

A heves szócsata ellenére kevesen bíznak a gyors megoldásban. „Úgy gondolom, ma nem lesz előrelépés ebben az ügyben, de mindenképpen erőltetni fogjuk” – figyelmeztetett Kaja Kallas, az EU legfőbb diplomatája. A román külügyminiszter, Oana-Silvia Țoiu némileg optimistább volt. „Nem tudom, hogy holnap lesz-e, vagy ezen a héten. Láttunk már hasonló helyzeteket a múltban, és túljutottunk rajtuk. Nem véletlenül ez a 20. szankciócsomag” – tette hozzá. Tény, Magyarország korábban is élt már a vétójával, de végül engedményekért cserébe mindig visszakozott.

A vita hátterében a Barátság kőolajvezeték körüli helyzet áll. A vezetéken január végén állt le a szállítás orosz támadások okozta károk miatt, ami elsősorban Magyarország és Szlovákia olajellátását érinti. Válaszul Magyarország és Szlovákia február 18-án felfüggesztette a dízelexportot Ukrajna felé.

„Óriási a tömeg ma a Parlamentben: itt van az összes fideszes jelölt és a kampánycsapatuk is” – írta Jámbor András független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán hétfőn. A politikus arról számolt be, hogy

Jámbor leírása szerint a kampányfőnök felolvasott egy szöveget, amelynek lényege az, hogy Rúzsa Diána „a régi MSZP-s körök embere, akik csődbe vitték Pécset”. A jelölt jóváhagyása után a kampányfőnök telefonált. A beszélgetésből a képviselő a következő párbeszédet idézte:

„Figyelj, nagyon jó, nagyon ügyes vagy, jó lesz a szöveg. Attila is leokézta. Még annyit írj bele, hogy a 20-as éveiben emigrált.”

A vonal túlsó végén lévő beszélgetőpartner visszakérdezett: „30-as?”

Mire a válasz: „Az is jó lesz!”

A telefonbeszélgetésben említett, a szöveget jóváhagyó „Attila” vélhetően a Fidesz pécsi jelöltje, Cziráki Attila. Ő Rúzsa Diánával, a TISZA Párt jelöltjével mérkőzik meg a Baranya 1-es választókerületben.

A kormánypárti média már hónapok óta cikkezik arról, hogy a baranyai TISZA-jelöltek mögött régi MSZP-s és MSZMP-s háttéremberek állnak.

Minden Ukrajnával kapcsolatos uniós döntést blokkol a kormány, amíg Kijev újra nem indítja a Barátság kőolajvezetéket – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a választás előtti utolsó parlamenti ülésszak február 23-i nyitónapján. A kormányfő az ukránok lépését „nyílt politikai zsarolásnak” nevezte, és kijelentette, hogy „Brüsszel a tagállam Magyarország helyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt” – írta a HVG.

A Barátság kőolajvezeték déli ágán január 27. óta áll a szállítás. Míg a magyar kormány az ukránok szándékos nyomásgyakorlásáról beszél, több nemzetközi forrás szerint a leállást egy orosz támadás okozta, amely megrongálta a vezeték ukrajnai infrastruktúráját. A kieső szállítások miatt Magyarország és Szlovákia is felfüggesztette a dízel exportját Ukrajna felé, a magyar kormány pedig 250 ezer tonna nyersolajat szabadított fel a stratégiai készletből az ellátás biztosítására. Az Európai Bizottság szerint az ellátásbiztonság nem forog veszélyben.

és arról beszélt, hogy: „Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal, de amíg nemzeti kormány van, nem tudják végrehajtani a tervüket: nem válunk le az orosz energiahordozókról, nem fizetünk Ukrajnának és nem támogatjuk a háborút sem!”

A kormányfő felsorolta, hogy idén még több édesanya válik szja-mentessé, a minimálbér 11, a garantált bérminimum 7 százalékkal nőtt, valamint kifizették a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi első részletét. Sikeresnek nevezte a 25 ezer szerződéssel futó 3 százalékos lakáshitel-programot, és béremelést ígért többek között az igazságügyi, oktatási, kulturális és vízügyi ágazatban dolgozóknak. Kifizették a 6 havi fegyverpénzt is, elindult a vendéglátóipari akcióterv, és folytatódik az árrésstop.

A miniszterelnök élesen bírálta az EU „háborús stratégiáját”, amely szerinte téves, mert Oroszország még évekig képes működtetni a hadigépezetét.

A kormány elutasítja a Brüsszel által Ukrajnának szánt további pénzügyi támogatást, mert Orbán szerint

Beszéde végén arra kérte az Országgyűlést, hogy támogassa a kormányt abban, hogy Magyarország kívül maradhasson a háborúból, utalva a Fidesz által benyújtott határozati javaslatra, amelyet a HVG a „választásokra hangoló fideszes hecckampány” részének nevezett.