Nagy Márton: a kormány megtiltja a nyersolaj, illetve a 95-ös benzin és a dízel exportját, és csökken a jövedéki adó is

Magyar Péter szerint „Ágh Péter fideszes képviselő nyilvánvaló csalással szerzett mandátumot.” Úgy véli, hogy emiatt „a mi szemünkben és a Vas megyei emberek szemében ő nem országgyűlési képviselő.”

A politikus azt állítja,

Kifejtette, hogy a Fidesz „elindította egy nem is a választókerületben élő, lelkes DPK-tag és a fideszes eseményeket látogató, Magyar Péter nevű kamu jelöltet, aki 909 szavazatot kapott.” Hozzátette, hogy „a Tisza jelöltje, Strompová Viktória mindössze 258 szavazattal maradt alul.”

Magyar Péter szerint „ez így nem egy tiszta politikai verseny volt, hanem a választók szándékos átverése.” Úgy gondolja, ez egy sokkal súlyosabb csalás, mint a Fidesz által alkalmazott sok, egyéb visszaélés.

Beszámolt arról is, hogy az ajánlásgyűjtés kapcsán rendőrségi nyomozás van folyamatban, amely a „kamu magyar Péter” ajánlóívein kívül a DK és egy másik párt íveit is vizsgálja. Elmondta, hogy a rendőrség április 9-én megerősítette a büntetőeljárás megindítását a választás rendje elleni bűntett gyanúja miatt.

Ágh Pétert Szijjártó Péter és Lázár János „táskahordójának” nevezte, aki állítása szerint morálisan és politikailag is megsemmisült, és jelezte, hogy ennek a következő négy évben hangot is fognak adni. Majd egy kérdést tett fel a fideszes politikusnak: „A saját hatalma fontosabb számára, vagy az észak-vasi emberek valódi akarata?”

– jelentette ki Magyar Péter.

Végül arra kérte saját jelöltjét, Strompová Viktóriát, hogy „addig is, a nap minden órájában, a hét minden napján viselkedjen úgy büszkén, mintha ő lenne a Vas megyei 2. választókerület megválasztott egyéni országgyűlési képviselője.” Úgy véli, ezzel mindenki jobban járna, mert végre tisztességes képviselője lenne a választókerületnek.

Nem várták meg az új kormányt a döntéssel: Sulyok Tamás köztársasági elnök újabb öt évre kinevezte Trócsányi László egykori igazságügyi minisztert a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának. A 444.hu által is közölt hír szerint az erről szóló határozatot a pénteken megjelent Magyar Közlöny 2026. évi 39. számában publikálták.

Trócsányi új megbízatása 2027. február 1-jén kezdődik és 2032. január 31-ig tart.

Az egyházi fenntartású intézményeknél a rektori kinevezés a fenntartó javaslatán alapul, amit a köztársasági elnök erősít meg. Az egyetem működését befolyásolja az is, hogy 2024-ben visszaállították a duális vezetési rendszert, így a rektor mellett kancellár is irányítja az intézményt.

Trócsányi László első rektori kinevezését a Magyarországi Református Egyház zsinata és Balog Zoltán püspök javasolta, a döntést pedig az egyetem szenátusa is egyhangúlag támogatta.

Első rektori ciklusa alatt az egyetemen jelentős átszervezések és leépítések történtek, amelyek a bölcsészkaron több száz hallgatót érintettek, nekik felajánlották a lehetőséget, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytassák tanulmányaikat.

A Széchenyi-díjas jogtudós korábban volt párizsi és brüsszeli nagykövet, 2007 és 2010 között alkotmánybíró, 2014 és 2019 között pedig igazságügyi miniszter. Ezt követően 2024-ig az Európai Parlament képviselőjeként dolgozott.

Bayer Zsolt korrupcióról szóló publicisztika-részletében, melyet úgy vezet fel, hogy „Ez lesz a legszikárabb”, a leköszönő kormány vállalkozókkal szembeni elvárásait összegzi. A publicista felidézi a távozó miniszterelnök kérését, miszerint „minden vállalkozó (szamuelyül: oligarcha) tartsa be a törvényeket, fizesse be az adót és adjon munkát a honfitársainak”. Bayer szerint ez egy egyszerű és megvalósítható elvárás.

Hozzáteszi, hogy aki ennek megfelelően járt el, annak nincs mitől tartania, aki viszont nem, annak meg kell védenie magát. Úgy véli, aki bűnt követett el, annak felelnie kell tetteiért: „Aki pedig ennél is továbbment, és valóban elkövette akár a tizedét annak, amivel állandóan vádolják a teljes politikai közösségünket, az bűnhődjön.”

A szerző fontosnak tartja leszögezni, hogy véleménye szerint „az nem korrupció, ha a közbeszerzésen nem egy külföldi multi, hanem egy magyar vállalkozó nyer”.

A publicista kitér arra a szerinte hamis vádra is, „hogy itt csak a »csókosok« gazdagodtak”. Ezt az állítást cáfolja, mondván: „Nem igaz.” Arra biztatja az olvasókat, hogy „Tessék böngészni a leggazdagabbak listáját, nagy többségben vannak ott a »nem csókosok«”. Írásában megemlíti azokat a vállalkozókat is, akik szerinte sokat köszönhetnek az elmúlt tizenhat évnek, de a választások előtt hirtelen oldalt váltottak.

Bayer Zsolt a cikkének korrupciót taglaló részét azzal a gondolattal zárja, hogy a történtekből tanulni kell a jövőre nézve. „Jó lecke ez. Fontos lecke. A jövőre nézve különösen.”

Miközben a leendő kormány az állami vagyon visszaszerzését és a piac megtisztítását ígéri, a leggazdagabb magyarok egy része a szabad versenyt üdvözli, mások a kedvező adókat és az import munkaerő ésszerű szabályozását kérik – és közben szinte mindenki kész együttműködni a várható vagyonosodási vizsgálatokkal.

A Forbes körkérdésére több, az üzleti életet meghatározó cégvezető és tulajdonos is megosztotta várakozásait a kormányváltás utáni időszakra. A közbeszerzéseken az elmúlt években sikeres B+N Referencia Zrt. vezetője, Kis-Szölgyémi Ferenc szerint a politika eddig lehetőséget biztosított a nemzetközi terjeszkedésre.

„Az elmúlt tizenhat év gazdaságpolitikája lehetőséget biztosított számunkra, hogy egy nemzetközi növekedési pályára lépjünk” – mondta az üzletember, hozzátéve, hogy cégük kilenc országban van jelen, és mivel az állami megrendelések mellett a piaci kapcsolataikat is megőrizték, nem számítanak jelentős átrendeződésre a saját szektorukban.

Magyar Péter leendő miniszterelnök ismertette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának tervét. Az új intézmény célja a piaci egyensúly helyreállítása és a politikai befolyás csökkentése az üzleti életben, feladatai közé tartozna az utólagos vagyonosodási vizsgálatok lefolytatása is.

Az iparági szereplők eltérő hangsúlyokkal, de konkrét elvárásokkal tekintenek a következő időszakra. Bárány László, a MasterGood tulajdonosa a közbeszerzések megtisztítását és az import munkaerő szabályozott bevonását sürgeti.

Lévai Bálint, a BioTech USA cégcsoport társtulajdonosa szerint a kedvező adózási környezet kiszámíthatósága és az állami támogatások átláthatóságának növelése a legfontosabb.

Az építőiparban érdekelt Scheer Sándor (Market, Progress) a beruházási klíma megnyugvását és egy innovációbarát környezet kialakulását tartja a legnagyobb lehetőségnek.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásának tervét az indokolja, hogy az elmúlt években a közbeszerzések jelentős része egy szűk vállalati körhöz került.

A tervezett hivatal megítélése a politikai oldalakon eltérő. Míg a leendő kormányoldal a rendszerszintű korrupció visszaszorítását és a piac megtisztítását hangsúlyozza, addig kormányközeli felületeken a „szuperhivatal” jogairól és a „koncepciós eljárások” veszélyéről írtak.