Veszélyes helyzet a magyar kutakon: rengeteget tankolunk, pedig rohamtempóban fogynak a készletek
A védett ár bevezetése és a Barátság-vezeték leállása miatt történelmi mélypontra zuhantak a magyar stratégiai üzemanyag-készletek, mert a kormány ezekből pótolta a kieső importot. Eközben az első három hónapban látványosan megugrott a fogyasztás.
Miközben történelmi mélypontra zuhantak a magyar stratégiai üzemanyag-készletek, az év első három hónapjában látványosan megugrott a fogyasztás: a két ellentétes irányú folyamat mostanra egy különösen feszült helyzetet teremtett a hazai kutakon.
A Magyar Ásványolaj Szövetség friss adatai szerint az év első negyedévében 11,3 százalékkal több, összesen 980 millió liter üzemanyag fogyott, mint egy évvel korábban – írja a Portfolio.hu.
A növekedés minden termékkategóriát érintett: benzinből 8,1, gázolajból pedig 13,3 százalékkal tankoltak többet az autósok. Különösen a prémium termékek iránti kereslet ugrott meg, a drágább benzinből 17,2, a prémium dízelből pedig 31,9 százalékkal fogyott több.
Ezek a fogyasztási adatok azért különösen aggasztóak, mert a kínálati oldal súlyos nyomás alatt áll. A kormány korábban hozzányúlt az ország biztonsági tartalékaihoz, hogy a 95-ös benzin árát 595, a gázolajét pedig 615 forinton rögzítse.
Ennek következtében a készletek rekordgyorsasággal apadtak, a sajtóhírek szerint egyetlen hónap alatt a tartalékok közel háromnegyede eltűnt.
A hatóságok a legrosszabbra is készültek: a rendőrség országszerte felmérte a gazdák és a fuvarozók üzemanyag-tároló kapacitásait, hogy egy esetleges dízelpiaci válság esetén biztosítani tudják a kritikus állami szervek ellátását.
Miközben történelmi mélypontra zuhantak a magyar stratégiai üzemanyag-készletek, az év első három hónapjában látványosan megugrott a fogyasztás: a két ellentétes irányú folyamat mostanra egy különösen feszült helyzetet teremtett a hazai kutakon.
A Magyar Ásványolaj Szövetség friss adatai szerint az év első negyedévében 11,3 százalékkal több, összesen 980 millió liter üzemanyag fogyott, mint egy évvel korábban – írja a Portfolio.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentette: nem a Karmelitában lesz a miniszterelnöki irodája
A Tisza Párt elnöke inkább a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületbe teszi át a székhelyét. Korábban azt is ígérte, hogy a rendszerváltás első napjaiban megnyitják a Karmelita kolostort az emberek előtt.
„A TISZA-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita Palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben” – írta Facebook-oldalán csütörtök reggel Magyar Péter.
A Tisza Párt elnöke korábban arra is ígéretet tett, hogy a rendszerváltás első napjaiban meg fogják nyitni az emberek előtt a Karmelia kolostort.
A Budai Várban található épületegyüttes 2019 óta volt a miniszterelnök, azaz Orbán Viktor székhelye.
„A TISZA-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita Palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben” – írta Facebook-oldalán csütörtök reggel Magyar Péter.
A Tisza Párt elnöke korábban arra is ígéretet tett, hogy a rendszerváltás első napjaiban meg fogják nyitni az emberek előtt a Karmelia kolostort.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újraszámolták a szavazatokat: 48 vokssal vezet a Tisza jelöltje a keszthelyi választókerületben
Varga Balázs (Tisza Párt) továbbra is őrzi előnyét a rendkívül szoros Zala vármegyei 2-es választókerületben. Az eredmény azonban csak az átjelentkezői és a külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálása után lesz végleges.
Újraszámolták a szavazatokat a Zala vármegyei 2. számú választókerületben, a jelöltek sorrendje nem változott – jelentette az MTI.
Az új, de még mindig előzetes eredmény szerint Varga Balázs (Tisza Párt) 24 969 szavazatot, míg Nagy Bálint (Fidesz-KDNP) 24 921 voksot szerzett. Ezzel a köztük lévő különbség 48 szavazatra csökkent.
Az újraszámlálást az indokolta, hogy a vasárnap esti szavazatszámlálás után a Tisza Párt jelöltje mindössze 59 szavazattal vezetett. A voksok újbóli ellenőrzését a második helyen álló fideszes Nagy Bálint kérte a szoros eredményre hivatkozva. A feladatot a helyi választási bizottságok végezték el, az adatokat pedig szerda estére rögzítették a Nemzeti Választási Iroda honlapján.
Az idei választáson egy új jogszabály-változás tette lehetővé, hogy amennyiben száz vagy annál kevesebb a különbség az első két jelölt között, a második helyezett kérhesse a szavazatok újraszámlálását. Erre még azelőtt sor kerülhet, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság megállapítaná a hivatalos végeredményt.
A Tisza Párt jelöltje számára az újraszámlálás megerősítette, hogy továbbra is ő a mandátum várományosa.
Az eredmény azonban még így sem végleges, mivel országszerte, így ebben a körzetben is hátravan még az átjelentkezők és a külképviseleteken leadott szavazatok megszámlálása.
A választókerületi eredményt, vagyis azt, hogy ki nyerte a mandátumot, az illetékes választási bizottság legkésőbb szombaton állapítja meg.
Újraszámolták a szavazatokat a Zala vármegyei 2. számú választókerületben, a jelöltek sorrendje nem változott – jelentette az MTI.
Az új, de még mindig előzetes eredmény szerint Varga Balázs (Tisza Párt) 24 969 szavazatot, míg Nagy Bálint (Fidesz-KDNP) 24 921 voksot szerzett. Ezzel a köztük lévő különbség 48 szavazatra csökkent.
Az újraszámlálást az indokolta, hogy a vasárnap esti szavazatszámlálás után a Tisza Párt jelöltje mindössze 59 szavazattal vezetett. A voksok újbóli ellenőrzését a második helyen álló fideszes Nagy Bálint kérte a szoros eredményre hivatkozva. A feladatot a helyi választási bizottságok végezték el, az adatokat pedig szerda estére rögzítették a Nemzeti Választási Iroda honlapján.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Matolcsy György: A bőség világa jön, a végtelen erőforrások világa felé haladunk
A volt jegybankelnök szerint vállalkozói forradalom jön az egész világban, mely során egy új világrend alakul ki. Szerinte a jövőben azok a vállalkozók lesznek sikeresek, akik valami újat hoznak létre, vagy egy létező dolgot sokkal jobban csinálnak.
Újabb videóval jelentkezett Matolcsy György a YouTube-csatornáján, amelyben azonban egy szót sem szólt a választás eredményéről, inkább más aktualitásokról beszélt.
Szerinte az elmúlt hónapokban az egyetlen komoly téma az volt, hogyan lehet minden magyar, minden magyar család és közösség pénzügyileg független. Álláspontja szerint a Magyar Nemzeti Bank az aranytartalék felemelésével teremtette meg ennek az alapját.
Kifejtette, hogy „először is hazahozta a külföldön lévő aranyat, majd 3,1 tonnáról 110 tonnára emelte, és megteremtette Magyarország pénzügyi függetlenségének az alapját.” Ezt az elmúlt 100 év egyik legjobb döntésének nevezte.
Közölte, hogy a 110 tonna arany jelenleg 6000 milliárd forintot ér, amiből 4000 milliárd a profit. Azt mondta: „Ez a döntés Magyarországnak 10 milliárd eurót, 4000 milliárd forintot hozott.”
Hozzátette, hogy minden család hozhat hasonlóan jó döntést, ha a pénzügyi függetlenségre törekszik már 14 éves kortól.
A jegybankelnök szerint a folyamat úgy kezdődik, hogy az ember tudást szerez, amiből jövedelme lesz, majd abból megtakarít. „Nem költ el mindent, megtakarít, és azt pedig jól befekteti, és a befektetés jövedelme biztosítja a pénzügyi függetlenséget” – mondta.
Matolcsy György részben felfedte az aranytartalék 2018-as felemeléséről szóló döntés hátterét. Elmondása szerint egy műhelyben elfogadták George Friedman világértelmezését a gazdasági és politikai ciklusokról. „2018 körül nem volt nehéz, kiszámoltuk, hogy a 2020-as évek, ez az évtized, amiben mi most élünk és hajózunk, ez nagyon hasonlít majd az 1970-es évtizedre” – jelentette ki.
Úgy vélte, a jelenlegi helyzet, olajárrobbanással és háborúval, valóban a 70-es éveket idézi. Míg Friedman szerint az 50 és 80 éves ciklusok csak Amerikára érvényesek, Matolcsyék úgy gondolták, hogy ez az egész nyugati világra igaz. Állítása szerint ez volt az egyik alapja az aranytartalék hazahozatalának, majd több mint harmincszorosára emelésének. Lengyelországot említette, mint az egyetlen másik jegybankot, amely hasonlóan gondolkodott, míg a többiek nem hittek az aranyban.
Ezt követően egy új témát vezetett be, mondván: „jön a vállalkozói forradalom az egész világban”.
Szerinte a jövő a vállalkozásoké, és az az ország, család vagy város nyer, ahol sokan vállalkoznak.
Azt mondta, a vállalkozó az alkalmazottal ellentétben nem az idejét, hanem az eredményét adja el. Egy új, eredményközpontú világ eljövetelét jósolta, amit szerinte Javier Milei argentin elnök is meggyőzően kifejtett Davosban.
Felvázolta, milyen lesz az új világ, amelyben a vállalkozók nyernek.
Először is egy új világrend alakul ki, amelyben „egy kettős vilárrendszer, egy nyugati meg egy keleti Kína-központú világrendszer nem küzd, versenyez egymással.” A sikerhez szerinte minden országnak sikeres vállalkozásokra van szüksége.
A második jellemzőnek a technológiai forradalmat nevezte. Úgy látja, a mesterséges intelligencia és a robottechnológia forradalmasítja a vállalkozások világát.
„Sőt, azt kell mondanom, hogy aki nem oldja meg a saját vállalkozásához ezt a technológiai kulcsot, ő úgy jár, mint Elon Musk példája, hogyha csak egyetlen papírt kinyomtatsz, és nem AI-val, mesterséges intelligenciával dolgozol, akkor elvesztetted a versenyt egy olyan vállalattal szemben, ahol nincs papír”
– fogalmazott.
Harmadik pontként a bőség világának eljövetelét említette, ahol szerinte abba kell hagyni a szűkösségről való beszédet.
„A bőség világa jön. A végtelen erőforrások világa felé haladunk”
– mondta, hozzátéve, hogy minden alapvető erőforrás bőségesen rendelkezésre fog állni.
Véleménye szerint az új világban azok a vállalkozók lesznek sikeresek, akik valami újat hoznak létre, vagy egy létező dolgot sokkal jobban csinálnak. „Tehát egy rést kell találni a vállalkozóknak” – mondta. Példaként említette, hogy ma már nem kávét kell eladni, hanem egy márkához való érzelmi kötődést.
Beszéde végén Warren Buffett szavait idézte: „ha van időd 40 évig másnak dolgozni, miért nincs időd három évig a saját vállalkozást felépíteni?” Jelezte, hogy a következő beszélgetésben sikeres angolszász vállalkozók javaslataival foglalkozik majd, hogy segítséget nyújtson a jelenlegi és jövőbeli magyar vállalkozóknak.
Újabb videóval jelentkezett Matolcsy György a YouTube-csatornáján, amelyben azonban egy szót sem szólt a választás eredményéről, inkább más aktualitásokról beszélt.
Szerinte az elmúlt hónapokban az egyetlen komoly téma az volt, hogyan lehet minden magyar, minden magyar család és közösség pénzügyileg független. Álláspontja szerint a Magyar Nemzeti Bank az aranytartalék felemelésével teremtette meg ennek az alapját.
Kifejtette, hogy „először is hazahozta a külföldön lévő aranyat, majd 3,1 tonnáról 110 tonnára emelte, és megteremtette Magyarország pénzügyi függetlenségének az alapját.” Ezt az elmúlt 100 év egyik legjobb döntésének nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Összesen bruttó 1,35 milliárd forint búcsúpénzt kap 144 távozó parlamenti képviselő
Az új Országgyűlés május eleji megalakulásával 144 képviselő mandátuma szűnik meg, akiknek végkielégítést fizetnek. A juttatás a betöltött tisztségtől függően bruttó 6,37 millió forinttól egészen 12,73 millióig terjedhet.
Több mint száz országgyűlési képviselő kap milliós búcsúpénzt a mandátumának megszűnése után. A jelenlegi állás szerint 144 politikus távozik a parlamentből május elején – derül ki a Telex számításaiból, amely az Országgyűlés Hivatalától kikért adatokon alapul.
Az erre a célra kifizetendő összeg megközelíti a bruttó 1,35 milliárd forintot.
Az új parlament várhatóan május első hetében tartja alakuló ülését, ezzel szűnik meg a távozó képviselők megbízatása. A jogszabályok szerint a mandátumukat vesztő politikusoknak háromhavi végkielégítés jár, amit a megbízatásuk megszűnése előtti három hónap, azaz a február-március-áprilisi tiszteletdíjuk átlagából számolnak ki.
A képviselői alapilletmény idén március 1-jétől bruttó 2 182 488 forint, de ezt a különböző parlamenti tisztségek jelentősen megemelhetik. A kifizetésnél sem a képviselő kora, sem a parlamentben eltöltött évek száma nem számít, kizárólag a betöltött pozíció és az abból fakadó tiszteletdíj.
A legkevesebb pénzre, bruttó 6,37 millió forintra azok számíthatnak, akiknek semmilyen parlamenti, bizottsági vagy frakciótisztségük nincs. Ebbe a körbe tartozik például Navracsics Tibor, Nagy István, Tuzson Bence, Vitályos Eszter, Koncz Zsófia és Hadházy Ákos is.
Ehhez képest a mindössze tavaly május óta képviselő, DK-s Rónai Sándor az igazságügyi bizottság alelnökeként bruttó 9,55 millió forintot kap, többet, mint az 1998 óta parlamentben ülő, de tisztséget nem viselő fideszes Farkas Sándor és Tállai András.
A leköszönő frakcióvezető-helyettesek, parlamenti jegyzők és bizottsági elnökök bruttó 10,82 millió forintos végkielégítéssel távoznak, erre az összegre a jelenlegi adatok szerint 33 képviselő jogosult.
A legnagyobb búcsúpénzt, bruttó 12,73 millió forintot a frakcióvezetők, Mátrai Márta háznagy, valamint az Országgyűlés két leköszönő alelnöke, Fazekas Sándor és Oláh Lajos kapja. Ha Kövér László házelnök úgy döntene, hogy kilenc ciklus után nem veszi fel a listás mandátumát, bruttó 17,2 millió forintos végkielégítéssel ő lenne a csúcstartó.
A távozó képviselőknek a pénz mellett számos juttatásról is le kell mondaniuk: vissza kell adniuk a diplomata-útlevelüket, az üzemanyagkártyájukat, a mobiltelefonjukat és a laptopjukat. Ki kell költözniük a hivatal által bérelt lakásokból és irodákból, és az asszisztenseik bérét sem fizeti tovább a parlament.
Az új képviselők az alakuló ülés után kapják meg ezeket a juttatásokat. A budapesti ingatlannal nem rendelkezőknek havonta legfeljebb 763 871 forintért bérel lakást a Hivatal, az irodabérlésre pedig képviselőnként havi 2 182 488 forint áll rendelkezésre.
A képviselői juttatások rendszere törvényi előírásokon alapul, a kifizetésekre az Országgyűlés Hivatala egy februári feljegyzés szerint összesen 6,019 milliárd forintos kerettel számolt a ciklusváltásra. Ez az összeg fedezi a távozó képviselők és nemzetiségi szószólók járandóságait, a frakcióhivatali dolgozók végkielégítését és a kapcsolódó közterheket is.
A mandátum végén járó juttatás nem egyedi magyar jelenség, az Európai Parlamentből távozó képviselők is kapnak átmeneti ellátást, amelynek mértéke minden hivatalban töltött év után egyhavi tiszteletdíj.
Több mint száz országgyűlési képviselő kap milliós búcsúpénzt a mandátumának megszűnése után. A jelenlegi állás szerint 144 politikus távozik a parlamentből május elején – derül ki a Telex számításaiból, amely az Országgyűlés Hivatalától kikért adatokon alapul.
Az erre a célra kifizetendő összeg megközelíti a bruttó 1,35 milliárd forintot.
Az új parlament várhatóan május első hetében tartja alakuló ülését, ezzel szűnik meg a távozó képviselők megbízatása. A jogszabályok szerint a mandátumukat vesztő politikusoknak háromhavi végkielégítés jár, amit a megbízatásuk megszűnése előtti három hónap, azaz a február-március-áprilisi tiszteletdíjuk átlagából számolnak ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
