Utódlásáról is beszélt Erzsébet királynő trónra lépésének 70. évfordulóján

Az első komolyabb havazás szinte azonnal megbénította a közlekedést a Dunántúlon, ahol a hó miatt szombat délután óta egymást érik a balesetek és az elakadások. Az időjárási és útviszonyok miatt estére Baranya, Somogy, Veszprém és Zala vármegye több települése is teljesen elérhetetlenné vált autóbusszal – írja a Blikk. A legtöbb járatkimaradás Zala vármegyét sújtja.

A MÁV-csoport tájékoztatása szerint Baranyában Liget, Somogyban Kaposdada és Zsippó, Veszprémben pedig Bakonybél, Hidegkút, Jásd, Kislőd, Lókút, Öcs és Tés nem érhető el busszal. Zalában Bagod, Becsvölgye, Csapi, Kustánszeg, Milejszeg, Nemeshetés, Nemespátró, Vaspör, Zalacséb, Zalaháshágy és Zalaújlak maradt távolsági járat nélkül.

A Bakonyban a tűzoltóknak folyamatosan munkát adnak a hóban rekedt kamionok, személygépkocsik és buszok. Csondor Henrietta, a Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, a 8-as főúton Városlődnél egy nyerges vontató akadt el és foglalt el több forgalmi sávot. Zirc és Borzavár között szintén elakadtak gépkocsik, Tapolca és Sümeg között pedig egy személyautó csúszott árokba. A 77-es főúton Tótvázsonynál egy utánfutós személyautó fordult keresztbe, míg Balatonszőlős és Tótvázsony között két busz és egy személyautó haladását kellett a tűzoltóknak segíteniük.

A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Facebook-oldalán közölte, hogy a 8-as főúton a városlődi emelkedőt a kamion mentése miatt egy időre le is kellett zárni. A Várpalota és Tés közötti úton szintén akadtak el autók. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a Nyugat-Dunántúl más térségeiben is történtek balesetek: a 11-es főúton Esztergomnál, valamint a 7-es főúton Galamboknál is két személygépkocsi ütközött.

A hatóságok azt kérik, hogy a havazással érintett területeken elindulás előtt mindenki tájékozódjon az aktuális útviszonyokról, kizárólag téli gumikkal felszerelt járművel közlekedjen, és csak akkor keljen útra, ha az elengedhetetlenül fontos.

Most szólaltak meg először a TISZA Párt jelöltaspiránsai, miután korábban Magyar Péter azt kérte tőlük, ne nyilatkozzanak addig, amíg el nem dől, ki lesz a végleges befutó. A 444-nek Hajdúböszörményben sikerült szóra bírnia a három versenybe szálló jelöltet.

A Tisza Párt Hajdú-Bihar 6. számú választókerületének előválasztásán Göröghné Bocskai Éva, Hajdúböszörmény hivatalban lévő polgármestere, Abari Máté 28 éves agrárvállalkozó, és Dr. Sós Csaba egyetemi oktató indult.

A polgármester 2024 nyarán függetlenként, 48,87 százalékos eredménnyel győzte le a várost húsz éven át vezető fideszes Kiss Attilát, aki 43,97 százalékot szerzett. Miután kiderült, hogy Göröghné részt vesz a Tisza előválasztásán, az alpolgármester, Nagy Zoltán azonnal lemondott. A korábbi helyi megállapodásra hivatkozott, amiben pártsemlegességet vállaltak.

„Ez az egyetlen választási lehetőségem van. Ha ezt nem teszem meg, akkor ez a város gyakorlatilag csődbe megy” – indokolta lépését a lapnak a polgármester.

Azt állítja, több, a régi városvezetéshez köthető súlyos szabálytalanságot és túlárazást tárt fel, a várost pedig jelentős visszafizetési kötelezettségek terhelik.

„Azt hittem megőrülök, amikor megláttam, hogy az egyik helyi vezető fizetése több mint 7,8 millió forint volt havonta” – mondta korábban Göröghné. Állítása szerint a városra „már több mint 300 millió forintnyi bírságot szabtak ki”, és a vitatott pályázati tételek miatt a teljes büntetés akár a 800 millió forintot is elérheti. A polgármester ezt a helyzetet nevezte meg egyik fő okaként, amiért a TISZA Párt színeiben indulva keres megoldást a város problémáira. Szerinte a változáshoz a TISZA győzelme kell.

Magyar Péter arról szóló állításait, hogy a jelölteket és a családtagjaikat is próbálják megfélemlíteni, az egyik induló is megerősítette.

– fogalmazott Dr. Sós Csaba. Abari Máté szerint őt nem érték támadások, de van olyan jelölttársa, akit „propagandisták hívogattak”.

A családok sem nyugodtak bele könnyen. „Nagyon féltenek – jogosan –, hiszen látjuk, hogy azért ütnek, vágnak ott, ahol tudnak” – mondta Göröghné Bocskai Éva a gyerekei reakciójáról. Dr. Sós Csaba elárulta, „aggódó szavakat” kapott, de összességében bátorították. Hozzátette: „azért azt tudni kell, hogy sokan nagy kockázatot vállaltak ezzel, különösen, akik önkormányzati, állami intézményekben dolgoznak, de kockázat nélkül nincs nyereség, és valamikor el kell indulnunk ezen az úton”.

A hangulat viszont szerintük fordul. A jelöltek azt emlegették, hogy 2022-ben ugyan a Fidesz 58 százalékot szerzett a helyi országgyűlési választókerületben, a 2024-es EP-választáson a TISZA Párt már 32 százalékot szerzett Hajdúböszörményben.

A kampányuk különösen összetartó. „Mi nem ellenfelek, hanem csapattársak vagyunk” – mondta Abari, majd hozzátette: „Utána egymást fogjuk segíteni, ez egyértelmű. Az a fontos, hogy a TISZA nyerjen minden körülmények között.”

Aki biztonságos karácsonyi úti célt keres, jöjjön Magyarországra – ezzel az üzenettel jelent meg egy videó Orbán Viktor miniszterelnök X-oldalán, számolt be róla a Tények. A kormányfő szerint a migráció elleni fellépés nemcsak a magyarok, hanem az Európába látogató turisták biztonságát is szolgálja, még akkor is, ha ezért Brüsszel napi egymillió eurós bírsággal sújtja az országot.

– fogalmazott Orbán Viktor.

Angol nyelvű posztjában a miniszterelnök még egyértelműbben üzent, kiemelve, hogy Magyarország nem enged az uniós nyomásnak.

„A brüsszeli bírság napi egymillió euró, amiért távol tartjuk az illegális migránsokat? Kifizetjük. A mi biztonságunkért és az ide érkezőkéért. Jobb így élni, mint félelemben. Idén karácsonykor tapasztalja meg Európát úgy, amilyennek lennie kellene – Magyarországon” – emelte ki.

? A Brusselian fine of €1 million/day for keeping illegal migrants out?
✅ We’ll pay it. For our safety, and yours.
☝️ Better than living in fear.
? This Christmas, experience Europe the way it should be, in Hungary. pic.twitter.com/6QapoLSIII

— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) November 22, 2025

A miniszterelnök által említett szankciót az Európai Unió Bírósága tavaly júniusban szabta ki, miután megállapította, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsérti az uniós menekültügyi szabályokat. A döntés egy 200 millió eurós átalánybírságból és egy napi egymillió eurós bírságból áll, amelyet a szabályok betartásáig kell fizetni. Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben közölte, hogy mivel Budapest nem fizet, megindítja az eljárást, hogy a bírság összegét levonja a Magyarországnak járó uniós támogatásokból.

A kormányfő állítását, miszerint Magyarország a legbiztonságosabb hely Európában, a nemzetközi felmérések árnyalják. Bár a Numbeo és a Global Peace Index 2025-ös listáin is a világ legbiztonságosabb országai között szerepel, Európán belül több északi és közép-európai ország is megelőzi.

Svájcban ülhet tárgyalóasztalhoz Ukrajna és az Egyesült Államok, hogy a háború lezárásáról egyeztessenek, miközben vészesen közeleg a Donald Trump által szabott jövő heti határidő.

– közölte Telegram-csatornáján Rusztem Umerov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára. Umerov egy korábbi bejegyzéséből később törölte azt a részt, amely „európai partnerek részvételéről” szólt, írja a hvg.hu.

Volodimir Zelenszkij elnök rendeletben jelölte ki az ukrán tárgyalódelegációt, amelyet Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője irányít.

Az európai vezetők közös nyilatkozatban jelezték, hogy a 28 pontos amerikai terv „alap lehet”, de „további munkát igényel”, és külön aggodalmuknak adtak hangot a hadsereglétszám korlátozása miatt. Hozzátették, hogy az EU- és NATO-vonatkozású elemekhez az érintett tagok beleegyezése is szükséges.

Donald Trump amerikai elnök a terv elfogadásának határidejeként jövő csütörtököt, vagyis november 27-ét jelölte meg, ami komoly nyomás alá helyezi Kijevet.

A vitatott, 28 pontos amerikai béketerv többek között 600 ezer főben szabná meg az ukrán fegyveres erők létszámának felső határát, Ukrajnának pedig alkotmányba kellene foglalnia a NATO-csatlakozásról való lemondást. A javaslat befagyasztaná a jelenlegi frontvonalakat, és elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím és a Donyec-medence egyes részei felett. Cserébe az USA közelebbről meg nem határozott biztonsági garanciákat ígér, valamint 100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon bevonását az újjáépítésbe, amelynek profitjából az Egyesült Államok is részesedne. A terv a NATO további keleti terjeszkedésének leállítását, valamint párbeszédet szorgalmaz Oroszország és a szövetség között, továbbá Oroszország fokozatos visszaintegrálását a világgazdaságba a szankciók enyhítésével.

Az ukrán delegációt Andrij Jermak vezeti, tagjai pedig Rusztem Umerov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője, Andrij Hnatov, a fegyveres erők vezérkari főnöke, Oleg Ivascsenko, a külső hírszerző szolgálat vezetője, Szerhij Kiszlica külügyminiszter-helyettes, Jevhen Osztrjanszkij, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács első helyettese, Olekszandr Poklad, az Ukrán Biztonsági Szolgálat helyettes vezetője és Olekszandr Bevz, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója.

Volodimir Zelenszkij a jelenlegi helyzetet Ukrajna „legnehezebb pillanatai” közé sorolta, és a méltóság, az igazságosság és a szuverenitás elveit hangsúlyozta. Az EU és a G7 vezetői szerint a terv csak további munkával tehető „igazságos és tartós békévé”. Ezzel szemben a Trump-adminisztráció a gyors megállapodást célozza, a terv kidolgozásában Steve Witkoff különmegbízott, Marco Rubio külügyminiszter és Jared Kushner is részt vett.

Orbán Viktor egy Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levelében felszólította az EU-t, hogy feltétel nélkül sorakozzon fel a terv mögé. Moszkva üdvözölte a tervezet irányát, a Kreml pedig a tárgyalások mielőbbi megkezdésére sürgeti Kijevet.

A következő napokban kezdődő svájci tárgyalásokon kulcsfontosságú lesz, hogy milyen konkrét biztonsági garanciákat kap Ukrajna, ki szavatolja azokat, és pontosan hogyan használják fel a befagyasztott orosz vagyont. Az európai vezetők mai közös nyilatkozata rögzítette, hogy a határok erővel való megváltoztatása elfogadhatatlan. Zelenszkij eközben már egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel, Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Friedrich Merz német kancellárral a közös válaszlépésekről.