HÍREK
A Rovatból

Utódlásáról is beszélt Erzsébet királynő trónra lépésének 70. évfordulóján

A brit uralkodó most először nevezte meg nyilvánosan majdani királyként Károly herceget. De azt is elmondta: szeretné, hogy Kamilla felvehesse majd a királynői címet.


Utódlásáról is említést tett a brit uralkodó a trónra lépésének 70. évfordulóján közzétett üzenetében. II. Erzsébet királynő most első ízben nyilvánosan kifejezte azt a kívánságát is, hogy elsőszülött fiának, Károly trónörökösnek a felesége, Kamilla cornwalli hercegnő Károly trónra lépése után felvehesse a királynői címet.

A brit monarchikus szokásjog alapján a mindenkori király feleségét a "Queen Consort", vagyis az uralkodó királynői rangú hitvese cím illeti meg, és ugyanúgy felségnek kell szólítani, mint a királyt.

Fordítva ez nem érvényes, vagyis a mindenkori királynő férje nem királyi, hanem hercegi rangban van, megszólítása királyi fenség. Így volt ez II. Erzsébet királynő néhai férje, a századik születésnapja előtt nem sokkal, tavaly áprilisban elhunyt Fülöp edinburghi herceg esetében is.

Kamillának, Károly walesi herceg második feleségének is kijár a királyi fenség cím, mióta 2005-ben összeházasodott a trónörökössel, azonban a házaspár annak idején úgy döntött, hogy Kamilla a cornwalli hercegnő rangját veszi fel.

A trónörökös felesége jogot formálhatna a walesi hercegnői rangra is, Kamilla azonban erről már az esküvő előtt lemondott, tekintettel Károly első feleségére, az 1997-ben tragikus autóbalesetben elhunyt Diana hercegnőre, aki viselte ezt a címet.

Arról, hogy Károly trónra lépése után Kamilla felvegye-e a királynői rangú hitves - "Queen consort" - címet, a hercegi pár esküvője óta folyamatos a vita a brit társadalomban és a sajtóban.

Kamilla a trónörökös ifjúkori kedvese volt, és bevallottan fenntartották intim kapcsolatukat egymással, miközben mindketten házasok voltak. A nem is nagyon titkolt románccal Diana, Károly első felesége is tisztában volt, és ezt a világszerte általános döbbenetet okozó, 1995-ben sugárzott BBC-interjúban világossá is tette. Akkori szavai - "kissé zsúfolt ez a házasság, mivel hárman vagyunk benne" - azóta szállóigévé váltak.

Diana halála után Kamilla addig sem túl nagy népszerűsége mélypontra zuhant: a britek a korabeli felmérések szerint hallani sem akartak arról, hogy Károly házasságtörő kedvese - akit Diana bizalmas körben általában csak úgy emlegetett, hogy "az a rottweiler" - majdan királynői rangban üljön férje mellett a trónon.

A közhangulat Kamilla iránt azonban jelentősen enyhült az elmúlt évtizedekben, és most már a britek többsége elismeréssel adózik a cornwalli hercegnő kitartó hűségének és a királyi család magas rangú tagjaként végzett jótékonysági tevékenységének.

Ugyanennek az elismerésének adott kifejezést II. Erzsébet királynő is.

A 96. évében járó uralkodó a trónra lépése 70. évfordulójára kiadott üzenetében - kiemelve Kamilla hercegnő "hűséges szolgálatát" - úgy fogalmazott: őszinte kívánsága az, hogy "amikor eljön az idő", és fia, Károly herceg az Egyesült Királyság uralkodója lesz, Kamilla a Queen Consort, vagyis Károly királynői rangú hitvese címet viselhesse.

II. Erzsébet királynő hangot adott azon meggyőződésének is, hogy amikor fia lesz a király, népe ugyanúgy támogatja majd Károlyt és feleségét, ahogy őt is támogatta uralkodásának eddigi hét évtizede alatt.

A platinajubileumi üzenetben a királynő első ízben szólt ennyire konkrétan saját utódlásáról is, megnevezve majdani királyként elsőszülött fiát, a 74. életévében járó Károly herceget.

II. Erzsébet királynő lett vasárnap az évezredes angol-brit monarchia első olyan uralkodója, aki 70 esztendőt töltött a trónon és így megélte platinajubileumát.

Az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.

II. Erzsébet édesapja, VI. György király 1952. február 6-án, 57 esztendősen elhunyt, és idősebbik leánya, az addigi Erzsébet hercegnő attól a naptól az Egyesült Királyság uralkodója.

Vasárnap kiadott platinajubileumi üzenetében a királynő közölte: az évforduló alkalmából megújítja 1947-ben, még hercegnőként tett fogadalmát, amelyben megígérte, hogy egész életét népei szolgálatának szenteli.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Adolf Hitler ötödször is választást nyert Afrikában, de megváltoztatja a nevét
A politikus elsöprő fölénnyel, 1275 szavazattal nyert, kihívója mindössze 148 voksot kapott, esélye sem volt. A győzelmével egyidőben nevét megváltoztatta a politikus.


Ötödször is megnyerte a helyhatósági választást saját körzetében a namíbiai Adolf Hitler Uunona – írja a The Namibian. A november 26-án, szerdán tartott regionális választások eredményei csütörtök estére érkeztek meg, ahol Uunona ismét elsöprő győzelmet aratott.

A kormányzó SWAPO párt színeiben induló képviselő az észak-namíbiai Ompundja választókerületben 1275 szavazatot kapott, míg egyetlen kihívója, az ellenzéki IPC jelöltje, Isak Akawa mindössze 148 voksot gyűjtött. Uunona ezzel

2004 óta megszakítás nélkül ötödik mandátumát szerezte meg a körzetben.

Nemzetközi ismertségre a 2020-as választáson tett szert, amikor a szavazatok mintegy 85 százalékát szerezte meg.

A választás előtt néhány nappal Uunona a The Namibian című lapnak adott interjújában közölte, hogy hivatalos irataiból töröltette a „Hitler” nevet.

„A nevem nem Adolf Hitler. Én Adolf Uunona vagyok. Láttam, hogy korábban Adolf Hitlernek szólítanak, és olyasvalakihez próbálnak kötni, akit nem is ismerek”

– mondta. Korábban elmagyarázta, hogy a nevet édesapjától kapta, aki valószínűleg nem volt tisztában annak történelmi jelentőségével.

„Gyerekként teljesen normális névnek láttam. Csak felnőttként értettem meg, hogy ez az ember az egész világot le akarta igázni. Nincs közöm ezekhez a dolgokhoz”

– idézték korábbi szavait a mostani győzelméről szóló beszámolók.

Ompundja választókerület egy 466 négyzetkilométeres, ritkán lakott terület, ahol a legutóbbi adatok szerint nagyjából 4600-an élnek, és a helyi gazdaság alapját az önellátó mezőgazdálkodás adja. A német eredetű nevek a gyarmati múltra utalnak: az ország 1884 és 1915 között Német Délnyugat-Afrika néven német gyarmat volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az orosz-ukrán háborút, miközben Putyinnal tárgyalt
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalnak többek között az energiahordozók kérdéséről, valamint arról, hogy Magyarország nyitott helyszínt biztosítani az orosz-ukrán háború békekötésére.


Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre, ezért Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt.

A tárgyalás során Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért a háborúnak a hatása Magyarországra erőteljes. Jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, mert

a katonai műveletek blokkolják a gazdasági növekedést egész európában, így nálunk is.”

A magyar kormányfő hozzátette: Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a fegyverszünethez és a békéhez.”

Orbán Viktor kiemelte azt is:

„A mai találkozónk, elnök úr, lehetőséget ad nekem, hogy megerősítsük, hogy magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézhető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója
Több dologról is szó esik: az energiahordozók kérdése, a béketárgyalások esetleges budapesti helyszíne és az orosz-ukrán háború egyaránt terítéken lesz.


Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.

„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”

– nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt. A magyar kormányfő szerint a feladat a megfizethető árú orosz gáz- és olajszállításokról szóló szerződések véglegesítése.

Putyin a találkozó előtt jelezte, hogy bár vannak tisztázandó kérdések, Moszkva nyitott a helyzetre. „Mi ezt nem ellenezzük” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, utalva arra, hogy Oroszország nem gördít akadályt az elé, ha Magyarország amerikai forrásból is szerez be fűtőanyagot a paksi blokkokhoz. A megbeszélések hátterét egy összetett diplomáciai és üzleti játszma adja, amelyben Washington is kulcsszerepet játszik.

A találkozót itt lehet követni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter börtönnel és teljes vagyonelkobzással büntetné kastélytolvajokat
Hódmezővásárhely polgármestere a szabadkígyósi kastély körüli milliárdos vitát emelte ki. A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.


„Akinek börtön és teljes vagyonelkobzás jár, annak ezt meg is kell kapnia” – írta májusban Márki-Zay Péter, hozzátéve, hogy a nemzettől elvett vagyont a „tolvajok magánszámláiról, szőlőbirtokaiból, földbirtokaiból és kastélyaiból is” vissza kell venni. A hódmezővásárhelyi polgármester egy Facebook-posztban tette közzé kemény hangvételű elszámoltatási ígéretét. A bejegyzésben Márki-Zay a békés eszközök fontosságát is kiemelte, mondván:

„a kirakatok maradnak, ezek betörése nem a mi eszközünk”.

A polgármester szavai a szabadkígyósi Wenckheim-kastély körüli konfliktus kontextusában nyertek különös jelentőséget. Az ügy februárban kezdődött, amikor Lázár János minisztériuma bejelentette: a kastély-örökbefogadási program első körében Hódmezővásárhely önkormányzata nyerte el a műemlék üzemeltetési jogát. A fordulat március 26-án következett be, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium a helyi Fidesz népszavazási kezdeményezésére hivatkozva a folyamat felfüggesztését kezdeményezte. A helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Markó Csaba egy áprilisi közgyűlésen azzal érvelt a városi átvétel ellen, hogy

„a kastélyban nincs kiszolgáló helyszín, nincsenek szállások… és nincsenek pontos tervek, számok az üzemeltetésre”.

A népszavazási kezdeményezést a bíróság végül májusban elutasította, de a kastély sorsa továbbra is a levegőben lógott. Szeptemberben Márki-Zay bejelentette, hogy a város újra pályázik, azzal a céllal, hogy „megóvják az ellopástól” az épületet.

A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.

Márki-Zay tervei szerint a kastély jelenlegi, évi 150 millió forintos bevételét a gyulai Almásy-kastélyéhoz hasonló jegyárakkal és az esküvői díjak racionalizálásával jelentősen növelni lehetne, így a 250 milliós működési kiadás mellett az intézmény nyereségessé tehető.

A város a felújításra tíz év alatt egymilliárd forintot szánna. Ezzel szemben a kormányzati oldalról és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Zrt. részéről elhangzott becslések szerint a kastély teljes körű fejlesztéséhez „legalább” hétmilliárd forintra lenne szükség, és a törvény az üzemeltetés mellett az elmaradt beruházások pótlását is az új gazda kötelességévé teszi.

Az ügy túlmutat Hódmezővásárhelyen: a kastélyprogram első körében nyolc műemlékre huszonkét pályázat érkezett. A Telex közadatigényléssel derítette ki, hogy erre a nyolc kastélyra korábban közel 22 milliárd forintnyi közpénzt, köztük uniós forrásokat is fordítottak felújításra. Az ügy miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is érdeklődni kezdett, nyáron pedig egy európai parlamenti küldöttség is vizsgálódott a kastélytörvény következményei miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: