Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot

Juhász Péter egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben arról számolt be, hogy csomagokat vett magához, amelyek állítása szerint Rogán Antal minisztériumának közelében, egy állami kötődésű helyen voltak kidobva.

Elmondása szerint ez annak a következménye, hogy egy videóban arra kérte az embereket, értesítsék, ha iratdarálást tapasztalnak.

„Elmondtam a videómban, hogy ha bárki tapasztal iratdarálást, és meg tudja szerezni, értesítsen, azonnal megyek érte.”

Juhász Péter a bejegyzésében arra buzdította követőit, hogy figyeljék a minisztériumok környékén a kukákat. „Ha te is látsz ilyet, azonnal értesíts, begyűjtöm! De persze az sem baj, ha magad rakod össze.”

Bejegyzését egy utóirattal zárta, amelyben a hatóságoknak üzent. „Tisztelt szolgák! Jöhettek házkutatni, de kérlek reggel, mert csak kávéval tudlak kínálni, az pedig este nem jó.”

Új korszak kezdődött a leggazdagabb magyarok számára is a kormányváltással. Míg egyesek a szabad versenyt és a politika üzleti élettől való távolmaradását sürgetik, mások a kedvező adópolitika megtartását vagy az import munkaerő szabályozását tartják a legfontosabbnak. A bejelentett utólagos vagyonosodási vizsgálatok hírére az érintettek egyelőre diplomatikus együttműködést ígérnek.

Magyar Péter leendő miniszterelnök egy hétfői nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítását – írta a Forbes.hu.

A hivatalnak bőven lesz dolga, a Forbes és az Opten korábbi összesítése szerint ugyanis az elmúlt három lezárt év közbeszerzéseinek minden negyedik forintja a listán szereplő cégeknél landolt, miközben a működő magyar cégeknek mindössze másfél százaléka nyert közbeszerzést.

Tiborcz István cégcsoportja, a BDPST Group megkeresésre egy közleményben reagált a tervekre. Ebben azt írták:

„A BDPST Group a pénzügyi, logisztikai, ingatlanfejlesztési és turisztikai szektorokban van jelen. Ezeken a területeken a jövőben is értékteremtő beruházásokra és fejlesztésekre fókuszál, amelyek hozzájárulnak a magyar gazdasághoz és a munkahelyteremtéshez. A cégcsoport elkötelezett a magyarországi jelenlét mellett. Hosszú távú stratégiája változatlan, működése továbbra is a kiszámítható, felelős vállalatirányítás és a fenntartható növekedés elvei mentén zajlik.”

Orbán Viktor vejének vagyona az elmúlt években látványosan gyarapodott, a becslések szerint a 2023-as 75,3 milliárd forintról egy év alatt 210,9 milliárd forintra nőtt.

Mivel érdekeltségei jelentős részben magántőkealapokban csoportosulnak és kedvezményes állami hitelek előnyeit is élvezik, a Tisza-kormány által ígért vagyonosodási vizsgálat szinte biztosan érintené a cégcsoportot.

A hétfői bejelentés szerint a hivatal nem a rendőrség vagy az ügyészség helyett, hanem azokkal együttműködve, koordináló szerepben működne, és a kormány az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is elindítja. A tervek szerint a hivatal júniusra felállhat.

„Azt mondtam magamnak, a választások után pihenek, de pár dologgal nem számoltam” – kezdte Instagram-posztját Molnár Áron, aki a választásokat követően a pihenés helyett mégis a folytatás mellett döntött. A színész-aktivista azzal indokolta döntését, hogy sokan hírforrásként használják a felületeit, ami nagy felelősség, különösen most, hogy a „NERflix” új évada is elindult – írja a 24.hu. Molnár szerint a közéleti események felgyorsultak.

Hozzátette, hogy bár a Fidesz szavazóival empatikusnak kell lenni, a károkat okozókat szembesíteni kell tetteikkel. Bejegyzésében több, szerinte megválaszolatlan kérdést is feltett a korábbi kormányzat vezetőinek: „Viktor, Márton, Jani, Peti, Tóni… srácok, hol van a pénzünk, ki az a Henry, miért tussoltátok el az intézetis gyerekekből létrehozott gyermekprostitúciós hálózatot, ki az a Zsolt bácsi…?”

A noÁr mozgalom alapítójaként ismert Molnár évek óta szólal meg közéleti ügyekben. A posztjában említett „Henry”-ügy a választási kampányban kirobbant botrányra utal, amelyben egy „Henry” fedőnevű szereplőhöz kötött, a Tisza Párt elleni állítólagos műveletről szóltak a hírek. A színész szerint a felelősségre vonás elmaradása esetén a régi rendszer visszatérhet.

Úgy véli, a társadalomnak most kell kritikussá és cselekvővé válnia, hogy ne ismétlődjön meg az, hogy megmondják az embereknek, mit kell gondolniuk. Molnár hangsúlyozta a fékek és ellensúlyok rendszerének fontosságát, és arra kérte követőit, hogy kísérjék figyelemmel az új kormány megalakulását.

„Emlékeznünk kell az ígéretekre, emlékeztetünk kell magunkat, hogy miért szavaztunk a változásra. Szeretném, hogy vidámak, kritikusak és jól informáltak legyünk, ez a tökéletes képlete Magyarország új társadalmának.”

Molnár Áron a posztját azzal a felhívással zárta követői felé, hogy írják meg, ha kihagyott volna valamilyen fontos kérdést.

A Tisza Párt egymilliárd forint feletti vagyonokra kivetendő, 1 százalékos adóterve éles vitát váltott ki a magyar gazdasági élet legbefolyásosabb szereplői között. Míg Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója igazságosnak és vállalhatónak tartja a javaslatot, addig Csányi Sándor, az OTP elnöke nem érti a koncepciót, Zsiday Viktor befektetési szakember pedig a magyar cégek versenyhátrányától tart – írja a 444.hu a Tisza Párt programját bemutató cikkében.

Bojár Gábor szerint a vagyonadó a jelenlegi adórendszer igazságtalanságait kompenzálhatná.

Ezzel szemben Csányi Sándor arról beszélt, hogy bár egy magasabb személyi jövedelemadót elfogadna, a vagyonadó elvét nem érti, mivel az ő jövedelme nagyrészt cégekbe kerül visszaforgatásra.

„A jövedelem nagyrészt, legalábbis az én esetemben, vállalatokba befektetésre került, és különböző személyi és jövedelemadókat, áfát generál” – fogalmazott. Ugyanakkor nyitva hagyta a kaput, mondván, el tud képzelni egy olyan vagyonadót, amit fairnek tartana.

Zsiday Viktor a versenyképességi kockázatokra hívta fel a figyelmet. Szerinte a teher a magyar tulajdonú cégeket sújtaná, miközben a külföldi tulajdonosok mentesülnének alóla.

A vita tárgya a Tisza Párt javaslata, amely szerint az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrészekre vetnének ki évi 1 százalékos adót. A párt közölte, hogy a koncepció még nem végleges, a részletekről később adnak tájékoztatást.

A vagyonadó bevezetése Magyarországon jogilag is kényes terület. Az Alkotmánybíróság 2010-ben megsemmisítette a nagyértékű ingatlanokra kivetett vagyonadót, mert az értékelési módszereket és a jogbiztonságot aggályosnak találta. Bár a mostani javaslat eltér attól, a technikai buktatók hasonlóak lehetnek.

A következő lépés a Tisza Párttól várható, amelynek be kell mutatnia a vagyonadó részletes koncepcióját. A vita tétje, hogy a részletek ismeretében az „egy százalékos igazságosság” vagy az „egy százalékos versenyhátrány” nézőpontja erősödik-e fel.