Ürge-Vorsatz Diána: 'Mindenkiben tudatosult, a túlélés múlik azon, hogy érdemben képes-e változtatni'
Ürge-Vorsatz Diána fizikus-klímakutató, a CEU professzora, a Kormányközi Klímavédelmi Testület Mérséklési Munkacsoportjának alelnöke interjút adott a napi.hu portálnak. A téma a klímakatasztrófát jelentő, másfél Celsius-foknál magasabb hőmérséklet-emelkedés és az azt elhárító lépések, a károsanyag-kibocsátás csökkentése, a kormányok szerepe és a különféle, a helyzetet kezelő forgatókönyvek voltak.
Ürge-Vorsatz szerint
még van lehetséges megoldás az éghajlatváltozás megállítására, legalábbis olyan korlátok között tartására, amihez "emberileg még lehet alkalmazkodni".
A kutató azonban úgy látja, a másfél Celsius-fokos limit tartásától még nagyon távol vagyunk. "Ahhoz radikálisan más irányba kellene állnunk is, haladnunk is. A megújuló energiaforrásokra épülő termelésre átállás iránya megközelítőleg jó. Csak sokkal erősebben kell abba az irányba fordulni, amerre nyitottá vált a szektor", véli.
A nagy tendenciák megváltoztatásához a jelek szerint túl lassú és kevés az eddig látszó változás, sok mindent pedig - olyan folyamatokat, amik hatással lesznek az életünkre - vissza sem lehet fordítani.
"A grönlandi jégtakaró destabilizációja, az, hogy valószínűleg beleolvad-belecsúszik majd a tengerbe, becslések szerint 7 méteres tengerszint emelkedést eredményezhet, ami azt jelenti, hogy Hollandia, Velence, Florida, Banglades, és az óceáni szigetállamok egy része megszűnik abban a formájában, ahogyan azt a világ ma ismeri. Az Antarktiszon is elkezdett kiürülni egy völgy, ami további egy méter emelkedést hozhat"
- sorolta.
A kutatások egyértelműen azt mutatják, a "tettesek", vagyis a legnagyobb kibocsátók a fosszilis energia alapú megoldásokat használók. Ez már évtizedek óta mérhető.
Mostanra annyi legalább már változott, hogy mindenkiben tudatosult: a túlélés múlik azon, hogy érdemben képes-e változtatni, magyarázta a kutató.
A tudományos forgatókönyvekről beszélve, amelyek azt taglalják, hogyan lehet csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, Ürge-Vorsatz azt mondta: van olyan verzió is, ami szerint az energiahatékonyságot kell növelni, az okosabb energiafelhasználást kell előnyben részesíteni. "Az épületek esetében nem az a jó kérdés, hogy gáz vagy szén, fa helyett mi mással tudnánk fűteni, hanem hogy mivel váltható ki a fűtés maga. Technológiailag ez ma már nem is igazi probléma, hiszen gyakorlatilag
fűtési rendszer nélküli vagy csak igen kis fűtést igénylő épületeket bárhol képesek vagyunk építeni. Még csak a kényelmet, komfortot sem kell feladni érte, mivel ezek az épületek sokkal kényelmesebbek és egészségesebbek is. Egy jól megépített, nulla energiás épületbe a légszennyezés nem szűrődik be, megóvhat az allergiától, lecsökkenti az asztmára, a szív-, és érrendszeri betegségek egész sorára való hajlandóságot és így tovább.
Tisztábbak, egészségesebbek, és az már csak plusz adalék, hogy zéró rezsijük van."
Úgy látja, a kormányoknak "nagyon nehéz dolga van, mert egyszerre kell a környezeti érdekeket is, a gazdasági szereplők érdekeit, a fő támogatókét és az adófizetőkét is képviselni - és kiszolgálni".
Szerinte a kialakult helyzetért nem is annyira a kormányok, sokkal inkább a nagyipar a felelős.
"Az, hogy mi nem gazdaságos, látjuk az Egyesült Államokban; a jelen adminisztráció hiába próbálja támogatni a szenet, sorra zárnak be ezek a bányák és erőművek, mert nem éri meg működtetni őket, mert a gazdaság már nem arra megy, hanem a megújulók irányába.
Felfoghatatlan számomra, hogy az európai ipar hogy tud ennyire vaskalapos lenni, különösen ott, ahol a fogyasztói nagyon mélyen azonosultak a környezetbarát megoldások szükségességével."
A teljes interjút a napi.hu oldalán lehet elolvasni.
