HÍREK
A Rovatból

Urbi et Orbi: Ferenc pápa a bezárkózás helyett párbeszédet, egymásra figyelést, közös cselekvést szorgalmazott

Az eső ellenére is több ezren hallgatták a Szent Péter téren a pápa karácsonyi üzenetét.

Link másolása

Az eső ellenére mintegy húszezren hallgatták a Szent Péter téren Ferenc pápa karácsonyi beszédét, melyben az egyházfő a pandémia okozta bezárkózás helyett párbeszédet, egymásra figyelést, közös cselekvést szorgalmazott a társadalomban éppúgy mint a nemzetközi politikai konfliktusok megoldásában.

Rómaiak és turisták esernyővel a kezükben hallgatták Ferenc pápát, aki 2020 húsvétja óta most először mondta el ünnepi beszédét ismét a hagyományos helyszínről, vagyis a Szent Péter-bazilika központi lodzsájáról. A tavalyi zárlattal ellentétben idén nyitva volt a Szent Péter tér is, a jelenlevőkre egyedül a maszkkötelezettség vonatkozott.

Ferenc pápa karácsonyi üzenete központjába a pandémia okozta globális társadalmi, gazdasági és politikai válsághelyzetet helyezte.

Kijelentette, a járvány nehéz próbára tette a társadalmi kapcsolattartást: megerősítette a bezárkózási hajlamot, a "magamtól megoldom" választását, így az emberek lemondanak a világba való kilépésről, a többiekkel való találkozásról, a közös cselekvésről - mondta a pápa.

Úgy vélte, nemzetközi szinten is fennáll a veszély, hogy " összetett válsághelyzetekben a rövidebb kitérőre esik a választás a párbeszéd hosszabb útja helyett, pedig az az egyedüli, mely megosztott és tartós megoldáshoz vezet".

Megjegyezte, hogy a világ számos részén "véget nem érőnek tűnő" konfliktusok, "hatalmas tragédiák" zajlanak teljes hallgatástól és figyelmetlenségtől övezve: "nem halljuk meg oly sok fivérünk és nővérünk fájdalmát és elkeseredését".

Karácsonyi beszédében szokás szerint felsorolta a világ konfliktusok dúlta térségeit, az első helyen a több mint tíz éve háború dúlta Szíriát említve. Irakot nevezte meg, amely nehezen tud talpra állni az országot sújtó hosszú háborús időszak után. Jemen gyermekeinek kiáltását idézte, megemlítette - az egyházfő szerint - precedens nélküli válságban élő Libanont.

Kiemelte az izraeliek és palesztinok közötti "folyamatos feszültséget, mely megoldás nélkül húzódik, egyre súlyosabb társadalmi és politikai következményekkel".

Ferenc pápa azt kérte, ne feledkezzünk meg Jézus szülővárosáról, Betlehemről, mivel a város nehéz időket él a pandémia okozta gazdasági válságban, mely megakadályozza, hogy a zarándokok eljussanak a Szentföldre.

Párbeszédet szorgalmazott a Közel-Keleten, támaszt azoknak, akik a hazájukból menekülőknek humanitárius segítséget nyújtanak, vigaszt kért a negyven éve tartó konfliktusok miatt országa elhagyására kényszerített afgán népnek.

A politikusokat a "feszültségektől és ellentmondásoktól felborult" társadalom békítésére szólította fel.

Említette Mianmart, ahol - hangsúlyozta - az intolerancia és az erőszak nem ritkán a keresztény közösséget veszi célba. Fényességet és támaszt kért azok számára, akik "ellenszélben is" párbeszédet szorgalmaznak Ukrajnában a "rákként szétágazó" konfliktus terjedése helyett.

Megbékélést sürgetett Etiópiában, a terrorizmus sújtotta Száhel-övezetben, a politikai megosztottságtól, munkanélküliségtől és gazdasági egyenlőtlenségtől sújtott észak-afrikai országokban, a belső konfliktusoktól szenvedő Szudánban és Dél-Szudánban, ahova 2022-ben akar elutazni.

Szolidaritást, békés együttélést, a jogok és kultúrák kölcsönös tiszteletét és elismerését kérte az amerikai kontinensen.

Vigaszt kért a pandémiában még inkább erőszak áldozataivá váló nőknek, reményt a gyerekeknek és a visszaélések miatt szenvedő fiataloknak. Vigaszt a magányos időseknek. Békességet és egységet a családoknak, amelyeket a nevelés és a társadalom alapkövének nevezett.

A pápa egészséget kért a betegeknek, a legmegfelelőbb megoldás megtalálását sürgette a jelenlegi egészségügyi vészhelyzetben, ellátást és vakcinát a rászoruló népeknek, elismerést mindazoknak, akik családtagjaikat, a betegeket, a gyengébbeket gondozzák.

Minél előbbi hazatérést kért a mostani konfliktusok háborús foglyai számára és azoknak, akik politikai okokból vannak börtönben.

"Ne maradjunk közömbösek a migránsok, az elvándorlók és menekültek drámájával szemben, akik azt kérik, ne forduljunk el tőlük, ne tagadjuk meg a mindannyiunkban közös emberséget, vállaljuk magunkra élettörténeteiket"

- jelentette ki Ferenc pápa.

A pápa a Föld védelmét és olyan megállapodásokat sürgetett, melyek a következő generációk számára biztosítják, hogy az életet tiszteletben tartó környezetben élhessenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter 47 ezer forint Fidesz-tagdíjjal tartozik – mondta Gulyás Gergely
A miniszterelnökséget vezető miniszter azt állítja, Magyar Péter nem fizette a tagdíjat. Kérdésre hozzátette, újra már nem ajánlaná Fidesz-tagnak Magyart.

Link másolása

Gulyást Gergelyt arról kérdezték, miért ajánlott egy olyan embert Fidesz tagnak, akit ma baloldalinak neveznek.

"Több korszaka volt Magyar Péter életének, volt, amikor SZDSZ-es volt, utána 2006 őszén méltányolható, sőt, elismerhető érdemeket szerzett a Gyurcsány-kormány szemkilövetéses időszakában, és ezt követően Fidesz-tag szeretett volna lenni"

- magyarázta a miniszter.

Hozzátette, Magyar Péter utána adós maradt a tagdíjjal.

"Nagy problémám, hogy nem fizetett utána a tagdíjat. Hogyha ezt az ajánlókon hajtják be, akkor 47.000 Ft-tal tartozom érte"

– mondta Gulyás Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Oroszország megfenyegette Lengyelországot: „mindenképpen célponttá válnak”
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozott a Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumokról.

Link másolása

A 24.hu számolt be Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek tett nyilatkozatáról, hogy katonai célponttá válnak Oroszország számára a NATO-országok állandó jelleggel Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumai.

„Kétségtelen, hogy a NATO közös nukleáris missziói gyakorlatának kiterjesztése – függetlenül attól, hogy mely ország, vagy országok csatlakoznak a ebben a gyakorlatban már részt vevőkhöz – egyértelműen destabilizáló jellegű. Tényleges fenyegetést jelent”

– nyilatkozott a külügyminiszter-helyettes.

A diplomata szerint a NATO-országok közös nukleáris misszióinak közeledése az határhoz felerősíti az Oroszországi Föderációt érő fenyegetést. „Nem is beszélve az állandó telepítésről, amiről a forrófejűek Varsóban szintén elkezdtek beszélni”

– mondta Rjabkov.

„Ezért mindazoknak a politikusoknak, akik most lelkesen tárgyalnak egy ilyen tervről Lengyelországban és annak határain túl, meg kell érteniük: az ilyen irányú elmozdulások nem növelik Lengyelország biztonságát, maguk az objektumok pedig mindenképpen célponttá válnak. A katonai tervezésünkben pedig előtérbe kerülnek”

– tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter-helyettes „alakuló történetnek” nevezte a NATO nukleáris létesítményeinek lengyelországi telepítéséről szóló vitát. Hangsúlyozta, hogy Moszkva figyelemmel kíséri, ahogy

„a lengyel végrehajtó hatalom különböző elemei, és nem csak azok, miként alakítják ezt a témát belső diskurzusukban”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondása szerint az orosz hadsereg megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek.

Rjabkov és Peszkov arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva kijelentette: hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal.

Az RBK című orosz napilap szerint atomfegyverek lengyelországi telepítéséről már évek óta folynak a tárgyalások, a lengyel védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy már 2015-ben tervezték a taktikai nukleáris fegyverek külföldi telepítését előirányzó NATO-programhoz (Nuclear Sharing) való csatlakozást.

2022 őszén Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium akkori helyettes szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog atomfegyvereket telepíteni olyan országokba, amelyek 1997 után csatlakoztak a NATO-hoz, amelybe Lengyelország is beletartozik (1999-ben lett tag).

A vita azzal robbant ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly tavasszal bejelentette: atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint „a nukleáris fegyver lengyelországi telepítésére vonatkozó kérés csak egy dologgal fenyeget: azzal, hogy az ilyen fegyvert használni fogják”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A DK szerint „fideszes álcivil szervezettel” kötött választási megállapodást Magyar Péter
A Tisza párt alelnöke Békéscsabán kötötte választási megállapodást a Patrióta Békéscsaba Egyesület.
Karkó Ádám - szmo.hu
2024. április 25.


Link másolása

Békéscsabán kötötte meg első választási megállapodását Magyar Péter pártja, a DK szerint egy „fideszes álcivil szervezettel” – írja az RTL.

Varga Judit exférje Békés vármegyében kezdte meg korábban bejelentett országjárását. Békéscsabán lelkes tömeg fogadta, alig akarták elengedni az emberek, számtalan ajándékot is kapott a megjelentektől.

Magyar Péter Tisza Párt alelnökeként a megyei jogú városban kötötte meg első választási megállapodását is az önkormányzati választásra, ahol a Patrióta Békéscsaba Egyesületet támogatják.

A Demokratikus Koalíció csütörtökön reagált a megállapodásra. Szerint a Patrióta Egyesület egy „fideszes álcivil szervezet” , amit Békéscsabán a DK békéscsabai választókerületi elnöke, dr. Fülöp Zoltán szerint „fehér Fideszként emlegetnek”.

Fülöp hozzátette, hogy a szervezetet a Fidesz közpénzmilliókkal támogatja évek óta, az alapító ülésén pedig személyesen vett részt Herczeg Tamás, Békéscsaba fideszes országgyűlési képviselője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A valaha volt legdrágább híd épülhet meg – az az üzletember építheti, akinek luxusjachtján Szijjártó Péter pihent
A magyar kormány több mint 300 milliárd forintot szán az új mohácsi Duna-hídra.

Link másolása

A Duna Aszfalt, vagyis Szíjj László cége építheti meg hazánk legdrágább hídját – írja az RTL. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tenderén a Duna Aszfalt mellett a Strabag Építő Kft.-től és a Swietelsky Magyarország Kft. indult még.

Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly decemberben jelentette be, hogy mintegy 300-320 milliárd forintból épülhet meg a mohácsi híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat.

Az érdekesség ebben, hogy Szíjj László cége az elmúlt években egymás után több közbeszerzést nyert el, de még a koronavírus-járvány alatt is rekordévet tudott zárni a Duna Aszfalt, hétmilliárd forintos osztalékot hozva a tulajdonosnak.

A Híradó még 2020 szeptemberében arról számolt be, hogy a Duna Aszfalt építheti a Kalocsát az M6-os autópályával összekötő utat és a hozzá tartozó Duna-hidat. A nagyobbik kormánypárt akkor azt kommunikálta, hogy szerintük semmilyen aggály nincs abban, ha épp azé a vállalkozóé lett a munka, akinek jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: