Uniós jóváhagyás nélkül is elkezdi fizetni a helyreállítási támogatásokat a kormány
Körülbelül 1000 milliárdnyi előfinanszírozásról lehet szó. Arra számítanak, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is.
A kormány úgy döntött, hogy a gazdaságvédelmi alapon belül létrehozza a magyar helyreállítási alapot, és elindítja azokat a programokat, amelyeket az európai helyreállítási alap finanszírozna - jelentette be a miniszterelnök nemrég.
Az Európai Unió még nem hagyta jóvá a 2500 milliárdos magyar helyreállítási tervet, az Európai Bizottság szeptember végéig tartó hosszabbítást javasolt a a tárgyalásokra, és a kormány arra számít, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is.
A bizottság vezetői a korrupcióellenes reformok hiányát említették a halasztás okaként, a magyar kormány tagjai viszont azt, hogy Brüsszelben a gyermekvédelmiként emlegetett homofóbtörvény miatt állították le a jóváhagyási folyamatot.
Csütörtök este meg is jelent egy kormányhatározat a költségvetési sor átnevezéséről, így lehet kifizetéseket végrehajtani a hazai költségvetés terhére akkor is, ha nem ismert, mikor és mennyit lehet majd ebből az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RFF) terhére elszámolni.
A kormányhatározat szerint, ahogy az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa elfogadja a magyar tervet, azonnal át kell térni az abból történő elszámolásra.
A költségvetés maradéktalanul finanszírozni fogja a helyreállítási tervben szereplő programokat, a brüsszeli jóváhagyás után visszatöltik a beérkező uniós támogatással a költségvetést. Ha szükséges - amennyiben ezek a viták nem zárulnak le 2022-re - akkor jövőre is finanszírozni fogják azt az összeget, amit a helyreállítási program projektjeire terveztek, erről már megszületett a kormánydöntés - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter is.
Az idei költségvetésben 450 milliárd forintot terveznek felhasználni a Helyreállítási és Ellenállóképesség Terv (HET) forrásaiból, a keret azonban felülről nyitott - mondta a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára Portfolio.hu-nak adott, pénteken megjelent interjúban.
Ágostházy Szabolcs megerősítette, a HET mellett az új operatív programokból is mintegy 450 milliárd forint körüli idei kifizetéssel számolnak, tehát ezermilliárd forinthoz közelítő előfinanszírozásról van szó, ha Brüsszelből idén nem érkezik folyósítás.
A kormány úgy döntött, hogy a gazdaságvédelmi alapon belül létrehozza a magyar helyreállítási alapot, és elindítja azokat a programokat, amelyeket az európai helyreállítási alap finanszírozna - jelentette be a miniszterelnök nemrég.
Az Európai Unió még nem hagyta jóvá a 2500 milliárdos magyar helyreállítási tervet, az Európai Bizottság szeptember végéig tartó hosszabbítást javasolt a a tárgyalásokra, és a kormány arra számít, hogy még idén ősszel megszületnek a megegyezések és megindul a programok uniós finanszírozása is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megérkezett az új influenza-variáns, ami sokkal veszélyesebb az eddigi évek vírusaitól
A „subclade K” nevű mutáns már Európában is dominál, és több országban a szokásosnál hetekkel korábban kezdődött meg az influenzaszezon. A szakértők szerint az idei sokkal veszélyesebb az eddigi évek influenzatípusainál.
A hideg idő beköszöntével megérkezett az influenza is, amely megelőzésére már elkezdték gyártani az oltóanyagot. Novemberben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közzétett egy gyors kockázatértékelést, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy felbukkant és gyorsan terjed az influenza A(H3N2) vírusának egy új, „subclade K” (vagyis K alklád) nevű variánsa, írja a hvg.hu. A szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy
ez a változat genetikailag eltér attól a törzstől, amely ellen az idei északi féltekés vakcinákat kifejlesztették. Az ügynökség szerint az új alklád már minden kontinensen megjelent, és május és november között világszerte a vizsgált H3N2-esetek harmadát, az Európai Unióban pedig már közel a felét okozta.
Bár a vakcina és a vírus közötti eltérés miatt a szezon a vártnál komolyabb lehet, a legfrissebb gyakorlati adatok szerint az oltás így is jelentős védelmet nyújt. A brit közegészségügyi hatóság első adatai azt mutatják, hogy a védekezés még a K alklád túlsúlya mellett is hatékony. A vakcina a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedéseket a 2 és 17 év közötti gyerekeknél 70-75, a felnőtteknél pedig 30-40 százalékos eséllyel előzi meg.
„Ezek az eredmények megnyugtató bizonyítékot jelentenek arra, hogy az idei influenzaoltás a K alkláddal kapcsolatos aggodalmak ellenére is fontos védelmet nyújt a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt”
– mondta a brit közegészségügyi hivatal közleményében Dr. Jamie Lopez Bernal, a hivatal immunizációs szaktanácsadó epidemiológusa.
A szezon több helyen a szokásosnál korábban és intenzívebben indult. Japánban már október elején átlépték az országos járványküszöböt, ami miatt több helyen iskolákat kellett bezárni, az Egyesült Királyságban pedig szintén a vártnál hamarabb kezdett emelkedni az esetszám, és a laboratóriumi mintákban a H3N2 vírus dominál. Az új variáns megjelenése mögött a vakcinagyártás időzítése áll. A tudósok minden év februárjában döntenek arról, hogy a következő északi féltekés szezonra mely vírustörzsek ellen készüljön oltóanyag. A K alklád azonban csak a déli féltekés influenzaszezon vége felé, a döntés és a gyártás megkezdése után kezdett elterjedni – számolt be róla a Gizmodo.
Szakértők szerint a helyzetet komolyan kell venni. „Most nincs itt az ideje, hogy ‘vakon repüljünk’ a légúti vírusok szezonjába” – nyilatkozta a CIDRAP egészségügyi szaklapnak Dr. Danuta Skowronski, a British Columbia Járványügyi Központjának vezetője. Más kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy bár a védelem nem lesz százszázalékos, az oltás továbbra is kulcsfontosságú. „Nem arra számítunk, hogy a vakcina védelme teljesen eltűnik, de ha ez a vírus uralja a szezont, némi visszaesés várható” – közölte Dr. Richard Webby, a St. Jude Gyermekkutató Kórház szakértője.
A brit adatok szerint
a jelenleg keringő H3N2 variánsok nem mutatnak rezisztenciát az olyan vírusellenes szerekkel szemben, mint az oseltamivir vagy a zanamivir, így a betegség kezelésére továbbra is hatékony eszközök állnak rendelkezésre.
Az oltás felvételével pedig még mindig nem késtünk el. „Még nem késő. Menjenek, és vegyék fel az influenzaoltást!” – hangsúlyozta Dr. Adam Lauring, a Michigani Egyetem Orvosi Karának infektológiai igazgatója.
A hideg idő beköszöntével megérkezett az influenza is, amely megelőzésére már elkezdték gyártani az oltóanyagot. Novemberben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közzétett egy gyors kockázatértékelést, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy felbukkant és gyorsan terjed az influenza A(H3N2) vírusának egy új, „subclade K” (vagyis K alklád) nevű variánsa, írja a hvg.hu. A szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy
ez a változat genetikailag eltér attól a törzstől, amely ellen az idei északi féltekés vakcinákat kifejlesztették. Az ügynökség szerint az új alklád már minden kontinensen megjelent, és május és november között világszerte a vizsgált H3N2-esetek harmadát, az Európai Unióban pedig már közel a felét okozta.
Bár a vakcina és a vírus közötti eltérés miatt a szezon a vártnál komolyabb lehet, a legfrissebb gyakorlati adatok szerint az oltás így is jelentős védelmet nyújt. A brit közegészségügyi hatóság első adatai azt mutatják, hogy a védekezés még a K alklád túlsúlya mellett is hatékony. A vakcina a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedéseket a 2 és 17 év közötti gyerekeknél 70-75, a felnőtteknél pedig 30-40 százalékos eséllyel előzi meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Négy éven át elfelejtette beszedni a bérleti díjat a Halászbástya Étteremtől az önkormányzat, közel 400 millió forintról van szó
A koronavírus-járvány miatti mentesség után egyszerűen nem indították újra a számlázást. A kerület korábbi polgármestere azt állítja, ő is csak idén októberben értesült az ügyről, és nem tudja, ki lehet a felelős.
Arra a közel 400 millió forintos kérdésre keresi a választ a Budavári Önkormányzat, hogy miként fordulhatott elő, hogy a Halászbástya Étteremnek négy éven át egyetlen számlát sem küldtek a bérleti díjról, írja a Telex. Az ügy teljes feltárására a képviselő-testület november 20-án, rendkívüli ülésen szavazta meg egy ideiglenes vizsgálóbizottság felállítását. A négy képviselőnek jövő március végéig kell jelentést készítenie arról, miért és kinek a hibájából maradt el a számlázás, és szükség esetén büntetőfeljelentést is előkészíthetnek.
A vizsgálat középpontjában a Halászbástya északi, Hilton mögötti 1832 négyzetméteres területét bérlő Magyar Halászbástya Kft. áll.
A cégnek a felhalmozódott 393 millió forintos tartozását egy októberi megállapodás értelmében két éven belül kell törlesztenie.
A probléma gyökere 2021-ig nyúlik vissza, amikor a koronavírus-járvány miatt egy kormányrendelet alapján az étterem február és június között mentességet kapott a bérleti díj fizetése alól.
A mentesség június 30-án lejárt, ám az önkormányzatnál a számlázás valamiért „nem folytatódott”, így a cég éveken át nem fizetett a terület használatáért.
A mulasztásra a tavalyi önkormányzati választás utáni átvilágítások során derült fény. V. Naszályi Márta, a kerület előző polgármestere azt állította, ő is csak idén októberben értesült az ügyről, és nem tudja, ki lehet a felelős.
A Halászbástya hasznosítása és az abból származó bevételek régóta forró téma a Várban. Januárban az új, fideszes vezetésű önkormányzat egy napra le is kordonoztatta a műemlék alsóbb szintjeit, hogy ott is belépőt szedhessenek. Az akció egy nap alatt egymillió forint pluszbevételt hozott, de a közfelháborodás és a kivitelezés minősége miatt Böröcz László polgármester gyorsan visszakozott. „A kivitelezés nem volt megfelelő, ezért a kordon elbontásáról intézkedtem, ami azóta meg is történt” – mondta akkor Böröcz. Karácsony Gergely főpolgármester az eljárást „abszurdnak és méltatlannak” nevezte.
Arra a közel 400 millió forintos kérdésre keresi a választ a Budavári Önkormányzat, hogy miként fordulhatott elő, hogy a Halászbástya Étteremnek négy éven át egyetlen számlát sem küldtek a bérleti díjról, írja a Telex. Az ügy teljes feltárására a képviselő-testület november 20-án, rendkívüli ülésen szavazta meg egy ideiglenes vizsgálóbizottság felállítását. A négy képviselőnek jövő március végéig kell jelentést készítenie arról, miért és kinek a hibájából maradt el a számlázás, és szükség esetén büntetőfeljelentést is előkészíthetnek.
A vizsgálat középpontjában a Halászbástya északi, Hilton mögötti 1832 négyzetméteres területét bérlő Magyar Halászbástya Kft. áll.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elsírta magát a Szőlő utcai javítóintézet volt dolgozója, amikor Juhász Péter Pál hatalmáról beszélt
A férfi szerint többször pofonokat kaptak a gyerekek. A Dobrev Klárának adott interjújában anonimitást kért, mert szerint még mindig nagyon nagy hatalommal rendelkezik az intézet korábbi igazgatója.
Elsírta magát Dobrev Klárának adott interjújában a Szőlő utcai javítóintézet egy korábbi dolgozója – írja a 24.hu. A vasárnap közzétett, arc- és hangtorzítással felvett videóban a férfi arról beszélt, egyéves munkaviszonya alatt mennyire sokkolta a mindennapos agresszió, amit az intézményben tapasztalt. Elmondása szerint többször látta, hogy a gyerekek pofonokat kaptak, de hiába rögzített mindent kamera és járt kint ügyész is, soha egyetlen ügyre sem derült fény.
A férfi akkor dolgozott az intézetben, amikor azt a jelenleg letartóztatásban lévő Juhász Péter Pál vezette. Bár ő maga nem látott az igazgatótól gyanús viselkedést, egy kolléganője arról számolt be neki, hogy Juhász egy gyereket a nyakánál fogva emelt fel és nyomott a rácsnak. Az interjúalany hallott egy mondatot Juhásztól is, amely szerint
aki eddig megpróbált fellépni ellene, mindig a másik szorult ki a szakmából. A férfi azért kért anonimitást, mert szerinte Juhásznak akkora hatalma volt és van, hogy „még most is félelmet tud tenni az emberre, hogy mit kockáztat, ha beszél”.
Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz, a rendőrségtől már átvették az iratokat. A Juhásznál tartott házkutatáskor egy engedély nélkül tartott, lőfegyvernek minősülő légpuskát is találtak. A bíróság Juhász és élettársa letartóztatását november 29-ig meghosszabbította. A gyanú eredetileg emberkereskedelem, kényszermunka és közfeladati helyzettel visszaélés volt, amit azóta kiegészítettek a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és a hamis magánokirat felhasználásának gyanújával is.
A botrány heves politikai vitákat váltott ki, ugyanis a kormányoldal szerint az ellenzék rágalomhadjáratot folytat. „Kiskorú érintettsége nem merült fel, ezért az ügyben elkövető sincs” – jelentette ki szeptemberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig a szerinte hamis vádakra utalva azt írta: „Igen, meg fogjuk torolni.” Ezzel szemben Dobrev Klára az Európai Unióhoz fordult.
„Ha a magyar kormány nem hajlandó megvédeni a gyermekvédelemben élő gyerekeket, akkor az Európai Uniónak kell minden eszközt bevetnie”
– mondta. A DK politikusa emellett fejenként 5 millió forint nyomravezetői díjat is felajánlott annak, aki bizonyítékkal szolgál az ügyben érintett két, eddig meg nem nevezett politikus kilétéről.
Elsírta magát Dobrev Klárának adott interjújában a Szőlő utcai javítóintézet egy korábbi dolgozója – írja a 24.hu. A vasárnap közzétett, arc- és hangtorzítással felvett videóban a férfi arról beszélt, egyéves munkaviszonya alatt mennyire sokkolta a mindennapos agresszió, amit az intézményben tapasztalt. Elmondása szerint többször látta, hogy a gyerekek pofonokat kaptak, de hiába rögzített mindent kamera és járt kint ügyész is, soha egyetlen ügyre sem derült fény.
A férfi akkor dolgozott az intézetben, amikor azt a jelenleg letartóztatásban lévő Juhász Péter Pál vezette. Bár ő maga nem látott az igazgatótól gyanús viselkedést, egy kolléganője arról számolt be neki, hogy Juhász egy gyereket a nyakánál fogva emelt fel és nyomott a rácsnak. Az interjúalany hallott egy mondatot Juhásztól is, amely szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Azonosítatlan drónokat lőttek le az eindhoveni reptér fölött
Két órán át állt a forgalom a holland reptéren, a repülőgépeket más városokba irányították át. A hatóságok teljes titokban tartják, milyen fegyvereket vetettek be az incidens során.
Két órára teljesen megbénult a légi forgalom a dél-hollandiai Eindhoven repülőterén szombat este, miután több azonosítatlan drónt észleltek a légterében. A hatóságok a civil és katonai járatokat egyaránt érintő teljes zárlatot rendeltek el, amely nagyjából este tizenegy óráig tartott. A beérkező gépek egy részét a környező repterekre, köztük Amszterdamba, Brüsszelbe és a németországi Weeze-be irányították át.
Az eseményekre reagálva Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter az X-en közölte, hogy a hadsereg drónelhárító rendszerei készenlétben állnak.
„A Honvédség drónellenes eszközei készen állnak a beavatkozásra. A rendőrség és a Királyi Csendőrség is a helyszínen van. További vizsgálat folyik, és ahol szükséges, fellépünk”
– írta a tárcavezető. A hatóságok biztonsági okokra hivatkozva nem árultak el részleteket arról, pontosan milyen intézkedéseket tettek.
Az eindhoveni lezárásnak komoly előzménye is volt: egy nappal korábban a közeli, Eindhoventől mintegy 40 kilométerre fekvő volkeli légibázisnál is történt egy incidens.
Péntek este hét és kilenc óra között a hadsereg több drónt észlelt a kiemelt fontosságú katonai objektum felett, és földi fegyverekkel tüzet is nyitott rájuk. A drónok ezután elhagyták a területet, roncsokat vagy maradványokat a helyszínen nem találtak.
A miniszter a fegyverhasználat részleteiről azért nem beszélt, „hogy ne figyelmeztessük a lehetséges ellenfeleket azokra a fegyverekre, amelyeket ilyen helyzetben használunk”.
Az utóbbi hónapokban Európa-szerte megszaporodtak a hasonló, repülőterek és kritikus infrastruktúra közelében történt drónészlelések. Szeptemberben több mint húsz orosz drón sértette meg a lengyel légteret, orosz katonai repülőgépek pedig Észtország légterét is megsértették. Az európai vezetők egy része a jelenséget összehangolt nyomásgyakorlásként értékeli. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyértelműen fogalmazott: „Itt az ideje nevén nevezni: ez hibrid hadviselés.”
Moszkva következetesen tagadja, hogy köze lenne a hasonló európai incidensekhez. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy korábbi nyilatkozatában kijelentette: „Soha nem irányítjuk drónjainkat és rakétáinkat Európa államai és a NATO-országok felé.”
Hollandiában a hatóságok mindkét ügyben vizsgálatot indítottak a drónok eredetének és irányítóinak felderítésére.
Két órára teljesen megbénult a légi forgalom a dél-hollandiai Eindhoven repülőterén szombat este, miután több azonosítatlan drónt észleltek a légterében. A hatóságok a civil és katonai járatokat egyaránt érintő teljes zárlatot rendeltek el, amely nagyjából este tizenegy óráig tartott. A beérkező gépek egy részét a környező repterekre, köztük Amszterdamba, Brüsszelbe és a németországi Weeze-be irányították át.
Az eseményekre reagálva Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter az X-en közölte, hogy a hadsereg drónelhárító rendszerei készenlétben állnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
