HÍREK
A Rovatból

Ukrajnai „népszavazások”: házról házra járnak az orosz katonák a szavazatokért

Van, ahol csak kedden lehet személyesen az urnákhoz fáradni, addig fegyveres katonáknak kell bediktálni a szavazatokat.
Fotó: MTI/AP - szmo.hu
2022. szeptember 24.



Felfegyverzett katonák kopogtatnak az oroszok által megszállt ukrajnai területeken, hogy személyesen rögzítsék a lakók szavazatait a „népszavazások” során, írja a BBC. A voksolás tétje, hogy a „felszabadított” területek hivatalosan is Oroszország részei legyenek a jövőben.

A lapnak egy nő elmondta, hogy a szavazatot szóban kell leadni, a választ pedig egy katona rögzíti a szavazólapon, ami nála is marad a Zaporizzsja megyei Enerhodarban.

Az orosz állami média szerint a házról házra járásra a „biztonság” miatt van szükség. A TASZSZ állami hírügynökség szerint szeptember 27-én lehet majd személyesen az urnákhoz fáradni, addig ezzel a módszerrel gyűjtik a voksokat.

Herszon déli részén ugyanakkor a főtéren állnak a katonák egy urnával, amibe be lehet dobni a szavazólapokat. Egy melitopoli nő arról számolt be, hogy két „közreműködő” érkezett a szülei lakásába két katona társaságában.

A két emberre ráadásul csak egyetlen szavazólap jutott, nem pedig fejenként egy. Amikor az anyukája megkérdezte, mi lesz, ha nemmel szavaznak, azt mondták neki, hogy „semmi”. Az idős emberek most attól tartanak, hogy az oroszok nem fogják békén hagyni őket.

Egy herszoni forrás szerint alig jelzi valami, hogy népszavazás kezdődött a környéken. Az oroszok egyáltalán nem mozgósítják az embereket. Egyedül annyit tudnak, hogy egy tíz éve nem használt kikötői épületben lehet leadni a voksokat.

A BBC hangsúlyozza, hogy a beszámolók minden részletének valódiságát nem tudták ellenőrizni, mindenesetre a fegyveres katonák jelenléte ellentmond Moszkva kijelentéséhez. Az orosz vezetés szerint ugyanis az ötnapos népszavazás végeredménye egy szabad és tisztességes választás után alakul ki. Egy másik szemtanú szerint az épület bejáratát fegyveresek őrzik. Ő csak úgy tudta megúszni a szavazást, hogy azt mondta: otthon felejtette az útlevelét.

Szombat délelőtt a TASZSZ orosz állami hírügynökség egy helyi tisztviselőre hivatkozta azt közölte, hogy a donyecski régióban pénteken 23,6 százalékos volt a részvétel. Zaporizzsja megyébena szavazásra jogosultak több mint 20,5 százaléka, Herszon régióban pedig 15 százalék szavazatott pénteken, ezzel elégedettek is az oroszok - írta a Guardian.

A herszoniak mindenesetre nagyon félnek, hogy mi lesz a népszavazás után. Egyelőre elképzelni sem tudják, mi lehet pontosan az oroszok célja a közeljövőben.

Kijev szerint a négy területen zajló szavazások mit sem változtatnak Ukrajna céljain. A megszállt ország hadserege mindent megtesz az elfoglalt területek felszabadításáért. Eközben Vlagyimir Putyin szerdán részeleges mozgósítást rendelt el Oroszországban. Az elnök tervei szerint 300 ezer tartalékos katonát készítenek fel az ukrajnai bevetésre.

Oroszország célja, hogy a háború kezdete után hét hónappal a megszállt területeket elcsatolja Ukrajnától. A világ legtöbb országa előre jelezte, hogy nem fogják elismerni az ukrán területek annektálását. Oroszország ezzel szemben a katonai doktrínájára hivatkozva onnantól kezdve hivatkozhat arra, hogy nyugati fegyverekkel támadják a területét, ami tovább eszkalálhatja a konfliktust. Szélsőséges esetben akár atomfegyver bevetéséről is határozhat Vlagyimir Putyin.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nagy bajban van több százezer magyar, érvényteleníthetik a TAJ-számukat
Friss NAV-adatok szerint több mint 348 ezer embernek van hathavi összeget meghaladó egészségügyi szolgáltatási járuléktartozása. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő emiatt érvényteleníti a TAJ-számukat, amivel elveszítik a térítésmentes állami ellátást.


Több százezer magyar térítésmentes állami egészségügyi ellátása kerülhet veszélybe, miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal behajtása is ott lebeg a fejük felett.

Friss, hivatalos adatok szerint 2026 januárjában már több mint 348 ezren halmoztak fel akkora egészségügyi szolgáltatási járuléktartozást, amely meghaladja a hat havi összeget.

Az elmúlt öt évben több mint 782 ezer TAJ-számot érvénytelenítettek emiatt, és bár 781 ezret később visszaállítottak, a számok egy folyamatosan fennálló, tízezreket érintő problémára utalnak, ahol sokaknál a tartozás már több százezer forintra rúg.

A csapdahelyzet azokat érinti, akiknek valamiért megszűnik a biztosítási jogviszonyuk – például elveszítik a munkájukat, befejezik a tanulmányaikat vagy lejár a gyes –, és nem tudnak elhelyezkedni. Ilyenkor fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, de ha erre jövedelem híján nem képesek, nemcsak az ingyenes orvosi ellátástól esnek el, de a NAV adók módjára behajthatja rajtuk a tartozást – írta a 24.hu.

A portál egyik olvasója, akinek kamatokkal együtt már több mint 750 ezer forintos adóssága gyűlt össze, közérdekű adatigényléssel fordult a hatóságokhoz a pontos számokért.

A 2020 júliusában bevezetett szabályozás értelmében ugyanis, akinek a hátraléka meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, annak a TAJ-számát érvénytelenítik.

A rendszer szigorítása már korábban napirenden volt, egy törvényjavaslat eredetileg már háromhavi tartozás után elvette volna a TAJ-számot, de végül a hat hónapos türelmi idő maradt a törvényben.

A fizetendő összeg közben jelentősen emelkedett: míg 2008-ban havi 4350 forint volt, ma már 12 300 forintot kell havonta befizetnie annak, aki kiesik a biztosítotti körből.

A folyamat magától indul: a NAV előírja a fizetési kötelezettséget, hathavi elmaradásnál pedig jelez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek, amely érvényteleníti a TAJ-számot. A jogosultság a tartozás rendezését követő NAV-jelzés alapján válhat újra érvényessé.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 1995 óta összesen 5,45 millió TAJ-számot érvénytelenítettek, de ez a szám a haláleseteket is tartalmazza. A kifejezetten hathavi járuléktartozás miatt érvénytelenített TAJ-számok száma 2021 januárjától több mint 206 ezer volt. A 24.hu által közölt adatok szerint évente 138,5 ezer és 172,9 ezer közötti ilyen érvénytelenítés történt.

A NAV 2026 januári adatai még részletesebb képet adnak a tartozásokról: eszerint több mint 88 ezren voltak, akiknek félmillió forintnál is több adósságuk gyűlt össze.

A legtöbbjüknek, csaknem 117 ezer embernek 150 és 350 ezer forint közötti hátraléka volt, és több mint 52 ezer honfitársunk tartozott 350 és 500 ezer forint közötti összeggel. Egy 150 ezer forintos tartozás már akkor is összejöhetett, ha valaki a tavalyi évben és idén januárban sem fizetett, aki pedig már 2023 óta nem tud fizetni, annak adóssága meghaladhatta az 505 ezer forintot is.

A tartozás következményekkel jár: 10 ezer forintos összeg alatt nem indul NAV-végrehajtás, de 200 ezer forintot nem meghaladó köztartozás esetén már lehetséges az inkasszó és a jövedelemletiltás.

A lakhatást közvetlenül szolgáló lakóingatlan esetében 500 ezer forintot meg nem haladó tartozásnál nincs helye ingatlan-végrehajtásnak.

A járuléktartozás főszabály szerint 4-4,5 év alatt évülhet el. A NAV-nak arról nincs külön statisztikája, hogy az elmúlt öt évben pontosan hány végrehajtás indult kifejezetten ilyen típusú tartozás miatt.

A cikkben szereplő helyzetben két lehetséges rendezési út szerepel: a tartozás rendezése vagy a szociális rászorultság igazolása. Utóbbi esetben a járási hivatalnál lehet kérelmezni a jogosultság megállapítását, ami mentesítheti az érintettet a járulékfizetés alól. Ennek hiányában azonban a tartozás gyorsan nő, és az ellátás elvesztése mellett a NAV-behajtás kockázata is folyamatosan fennáll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Az NKA bizottságának közel fele lemondott, Vidnyánszky Attila is távozik
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója megerősítette, hogy otthagyta a Nemzeti Kulturális Alap bizottságát. Döntésével Baán Lászlót és Both Miklóst és Bús Balázst követte a 17 milliárdos pénzosztási botrány miatt.


Újabb nagy név távozott a 17 milliárd forintos pénzosztási botrány miatt a Nemzeti Kulturális Alap bizottságából:

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szombaton megerősítette, hogy már napokkal ezelőtt lemondott a tagságáról. A hírt az ATV Híradója közölte, miután megkeresték a színházigazgatót.

A 11 tagú bizottságból ezzel négyre nőtt a távozók száma. Heten még nem kommunikáltak jövőjükről, köztük Hankó Balázs miniszter.

A lemondási hullámot a bizottsági tagok közül Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója tette leginkább láthatóvá csütörtökön, bár az NKA közleménye szerint Bús Balázs alelnök már április 14-én szóban jelezte távozási szándékát.

Baán szerint a kollégium beszámolója súlyosan hiányos és megtévesztő képet adott a bizottság számára.

Őt követte szombaton Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, aki szerint a testület szakmai hitelét ásták alá.

„A kialakult helyzetben a Bizottság bizalmával és szakmai hitelével visszaéltek. Ez az, amivel nem tudok közösséget vállalni” – fogalmazott Both, aki azt is elmondta, a bizottság eredetileg egy szakmai feladatokat ellátó testület létrehozásához járult hozzá, nem pedig egy „zárt, minisztériumi szereplőkből álló, utólag jelentősen felduzzasztott forrás felett rendelkező döntési mechanizmusra”.

Amikor a hiányosságok világossá váltak, kollégáival együtt a vitatott kifizetések befagyasztását és teljes iratbetekintést szorgalmazott.

A kormányzati oldal szerint a támogatások szabályos eljárásban, szakmai szempontok alapján születtek. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, az NKA elnöke szerdán rendkívüli ülést tartatott, ahol javasolta, hogy a támogatottaktól kérjenek be időközi szakmai és pénzügyi beszámolókat.

ATV-interjújában a miniszter arról beszélt, hogy a pénz kiosztása ízlésbeli kérdés, és előnyben részesítették a „hazaszeretet” megjelenítő alkotókat. Azonban több, a finanszírozásokkal kapcsolatos kérdésre nem tudott egyértelmű választ adni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elmegyógyintézetbe kerül a 24.hu főszerkesztőjét brutálisan összeverő férfi
Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit Pető Péter, a 24.hu főszerkesztőjének megtámadásával gyanúsítanak. A kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.


Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter elleni támadással gyanúsítanak. A Fővárosi Főügyészség közleményére hivatkozva a 444.hu azt írja, hogy

a kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.

Pető Pétert hétfő este, valamivel hét óra után, Budapesten, a 75-ös troli Dózsa György úti megállójában támadta meg egy ismeretlen férfi minden előzmény nélkül.

Az első ütéstől a főszerkesztő a földre került, ahol a támadó tovább rugdosta, miközben ő segítségért és rendőrért kiáltott.

A támadás következtében az újságíró több arccsontja eltört: betört a bal szemüregének fala és eltört a járomíve is, emellett horzsolásokat és hámsérüléseket szenvedett.

A támadó egy idő után abbahagyta a bántalmazást, majd visszatért a közelben hagyott holmijaihoz. Az újságíró ezután a Dráva utca felé indult, ahol járókelők hívtak hozzá mentőt és rendőrt.

A rendőrök később elfogták a feltételezett elkövetőt. Az ügyben a sérülések súlyossága miatt súlyos testi sértés gyanújával indult eljárás, a gyanúsított beszámíthatóságát pedig szakértők vizsgálják.A brutális utcai támadásról Pető Péter maga számolt be a 24.hu-n.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Azbesztszennyezés: Egész Nyugat-Magyarországot érintheti a szombathelyi polgármester szerint
Nemény András szerint a probléma Kőszegen, több tucat Vas megyei településen, Zala megyében, Sopronban és Székesfehérvár környékén is felmerülhet. Sajnos elképzelhető, hogy az osztrák bányákból érkezett, szennyezett kőzúzalék több településre is eljutott, ugyanis a kormány időközben országos felmérést és a kárelhárítási költségek állami finanszírozását rendelte el.


„Egész Nyugat-Magyarország érintett lesz ebben”

– jelentette ki Nemény András, Szombathely polgármestere az osztrák bányákból érkezett, azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügyében, amelyek bekerülhettek a magyar úthálózatba.

Korábban Kiderült, hogy egyes szombathelyi utak azbeszttel szennyezettek. Azonban polgármester szombaton az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a szennyezés jóval túlmutathat a városon.

„Kőszegen nagyon sok út érintett, de húsz-harminc másik Vas megyei településről is tudunk. Az én információm szerint érintett lesz Zala megyei is, sőt már Székesfehérvár környékéről is mondtak érintett eseteket, és Sopronról is tudunk. Tehát egész Nyugat-Magyarország érintett lesz ebben.” – mondta Nemény András.

Az ügy országos jelentőségére utal a csütörtök este megjelent kormányhatározat is. Míg a sajtóhírek szerint a kormány átvállalja a védekezés és kárelhárítás több milliárd forintra becsült költségeit, a

Magyar Közlönyben megjelent határozat országos felmérést, beavatkozási javaslatot, forrásbiztosítást és a felelősségi lánc teljes feltárását írja elő.

Szombathelyen a hatóságok az érintett területeken ideiglenes porcsökkentő intézkedéseket vezettek be. Jelenleg az egyik legvalószínűbb megoldásnak az tűnik, hogy

az érintett felületeket geotextillel lefedik, erre bazaltkavics kerül, később pedig aszfaltréteg zárná le az utakat - mondta a városvezető.

Az ügy április közepén kezdődött. A Vas Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatta Szombathely önkormányzatát, hogy a hatósági vizsgálatok határértéket jelentősen meghaladó azbesztszennyezést mutattak ki az Oladi nevű városrész mintegy 12 kilométeres úthálózatán. A gyanú szerint több, határ menti osztrák bányából származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalékot használtak fel útalapként, illetve szórtak le utcákon, parkolókban és magánkapubejárókban is.

A hatóságok azonnal ideiglenes intézkedéseket, például locsolást és 10 km/órás sebességkorlátozást vezettek be a kiporzás megakadályozására.

A probléma gyorsan regionális méretűvé vált, miután Kőszegen is erős gyanú merült fel a szennyezésre, ahol a hatóságok szintén vizsgálatot indítottak, azóta pedig már Táplánszentkereszten is intézkedéseket kezdeményeztek.

Az azbeszt okozta egészségügyi kockázat nem elméleti. A belélegzett azbesztrostok akár 20-40 éves lappangási idő után is halálos megbetegedéseket, jellemzően daganatokat okozhatnak.

A kormányhatározat értelmében az illetékes minisztériumoknak fel kell tárniuk a teljes forgalmazási láncot, hogy kiderüljön, pontosan mely cégek és személyek felelősek a kialakult helyzetért. A következő időszak legfontosabb kérdése, hogy az országos felmérés milyen ütemben zajlik majd, és a műszaki beavatkozás mikor kezdődhet el a már ismert és a jövőben azonosított helyszíneken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk