HÍREK
A Rovatból

Ukrajnai „népszavazások”: házról házra járnak az orosz katonák a szavazatokért

Van, ahol csak kedden lehet személyesen az urnákhoz fáradni, addig fegyveres katonáknak kell bediktálni a szavazatokat.
Fotó: MTI/AP - szmo.hu
2022. szeptember 24.



Felfegyverzett katonák kopogtatnak az oroszok által megszállt ukrajnai területeken, hogy személyesen rögzítsék a lakók szavazatait a „népszavazások” során, írja a BBC. A voksolás tétje, hogy a „felszabadított” területek hivatalosan is Oroszország részei legyenek a jövőben.

A lapnak egy nő elmondta, hogy a szavazatot szóban kell leadni, a választ pedig egy katona rögzíti a szavazólapon, ami nála is marad a Zaporizzsja megyei Enerhodarban.

Az orosz állami média szerint a házról házra járásra a „biztonság” miatt van szükség. A TASZSZ állami hírügynökség szerint szeptember 27-én lehet majd személyesen az urnákhoz fáradni, addig ezzel a módszerrel gyűjtik a voksokat.

Herszon déli részén ugyanakkor a főtéren állnak a katonák egy urnával, amibe be lehet dobni a szavazólapokat. Egy melitopoli nő arról számolt be, hogy két „közreműködő” érkezett a szülei lakásába két katona társaságában.

A két emberre ráadásul csak egyetlen szavazólap jutott, nem pedig fejenként egy. Amikor az anyukája megkérdezte, mi lesz, ha nemmel szavaznak, azt mondták neki, hogy „semmi”. Az idős emberek most attól tartanak, hogy az oroszok nem fogják békén hagyni őket.

Egy herszoni forrás szerint alig jelzi valami, hogy népszavazás kezdődött a környéken. Az oroszok egyáltalán nem mozgósítják az embereket. Egyedül annyit tudnak, hogy egy tíz éve nem használt kikötői épületben lehet leadni a voksokat.

A BBC hangsúlyozza, hogy a beszámolók minden részletének valódiságát nem tudták ellenőrizni, mindenesetre a fegyveres katonák jelenléte ellentmond Moszkva kijelentéséhez. Az orosz vezetés szerint ugyanis az ötnapos népszavazás végeredménye egy szabad és tisztességes választás után alakul ki. Egy másik szemtanú szerint az épület bejáratát fegyveresek őrzik. Ő csak úgy tudta megúszni a szavazást, hogy azt mondta: otthon felejtette az útlevelét.

Szombat délelőtt a TASZSZ orosz állami hírügynökség egy helyi tisztviselőre hivatkozta azt közölte, hogy a donyecski régióban pénteken 23,6 százalékos volt a részvétel. Zaporizzsja megyébena szavazásra jogosultak több mint 20,5 százaléka, Herszon régióban pedig 15 százalék szavazatott pénteken, ezzel elégedettek is az oroszok - írta a Guardian.

A herszoniak mindenesetre nagyon félnek, hogy mi lesz a népszavazás után. Egyelőre elképzelni sem tudják, mi lehet pontosan az oroszok célja a közeljövőben.

Kijev szerint a négy területen zajló szavazások mit sem változtatnak Ukrajna céljain. A megszállt ország hadserege mindent megtesz az elfoglalt területek felszabadításáért. Eközben Vlagyimir Putyin szerdán részeleges mozgósítást rendelt el Oroszországban. Az elnök tervei szerint 300 ezer tartalékos katonát készítenek fel az ukrajnai bevetésre.

Oroszország célja, hogy a háború kezdete után hét hónappal a megszállt területeket elcsatolja Ukrajnától. A világ legtöbb országa előre jelezte, hogy nem fogják elismerni az ukrán területek annektálását. Oroszország ezzel szemben a katonai doktrínájára hivatkozva onnantól kezdve hivatkozhat arra, hogy nyugati fegyverekkel támadják a területét, ami tovább eszkalálhatja a konfliktust. Szélsőséges esetben akár atomfegyver bevetéséről is határozhat Vlagyimir Putyin.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videó: „Gatya volt a szövegértés” – kiakadtak a diákok a magyarérettségi feladatain
Diákokat kérdeztünk a hétfői magyarérettségiről. Szerintük az első rész volt a legnehezebb: sokan nemcsak a szövegértés, hanem a váratlanul sok nyelvtani kérdés miatt is panaszkodtak.


„Gatya” – ezzel az egy szóval foglalta volna össze a szövegértési feladatot az egyik diák a Szeretlek Magyarországnak. A megszólalók többsége szerint messze a vizsga első része volt a legnehezebb.

- „Én még most sem tudom, hol vagyok. De a szövegértés az…”

- „Gatya?”

- „Mondhatni.” – fogalmazott a diák.

A problémát nemcsak a szöveg nyelvezete, hanem a kérdések megfogalmazása is okozta. „Nekem az volt, hogy annyira nem értettem, mire vonatkozik a kérdés, mert utána akár azt a választ, amit én az előzőre írtam volna, megkérdezték megint” – panaszolta egyikük.

A nehézséget fokozta, hogy a feladatsor a vártnál több nyelvtani ismeretet kért számon. „Nagyon sok volt benne nyelvtan, és nagyon-nagyon nem néztük át” – ismerte el egy vizsgázó, aki szerint meglepő volt, hogy például az interjú műfaji jellemzőire is rákérdeztek. Emiatt többen úgy érezték, nincs elég idejük a feladatok alapos megoldására.

„Én amúgy úgy gondolom, hogy az első részre lehetne több időt adni, mert nagyon sok a kérdés és az irodalmi feladatlappal együtt is ilyen nagyon hosszú az egész”

– mondta egy lány.

Egyik társa arról beszélt, hogy a feszültség miatt többször is ki kellett mennie a mosdóba, hogy kitisztítsa a fejét.

A vizsga második részében a diákok verselemzés és egy összehasonlító esszé közül választhattak. Sokan biztosra vették, hogy novellaelemzés lesz, ezért a versfeladat sokakat hideg zuhanyként ért.

„Nagyon gatya volt, hogy verselemzés volt. Mondjuk én nem azt választottam végül” – mondta egy diák, aki inkább a „létösszegző” versek témájú esszét írta meg.

Volt, akinek kifejezetten Arany János balladái okoztak gondot. Amikor ripoterünk megkérdezte, miért volt nehéz a második rész, a válasz rövid és egyértelmű volt:

„Mert ballada volt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy: Kétmilliárd eurónyi uniós forrás veszett el végleg, amiből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit
A leendő közlekedési miniszter szerint az ország kétszer egymilliárd eurót bukott el az elmúlt években, amelyet a vasút fejlesztésére is lehetett volna fordítani. Bár ennél több uniós pénz még megmenthető, de a közelgő határidők miatt sietnie kell az új kormánynak.


Vitézy Dávid egy szelfivel jelentette be Facebook-oldalán, hogy Brüsszelbe utazik, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt, melyeknek célja az uniós források megszerzése.

Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti találkozója után most szakpolitikai szinten dolgozik tovább a hamarosan megalakuló új kormány azért, hogy hazahozzák az eddig elérhetetlen uniós pénzeket. Vitézy Dávid szerint „a közlekedési beruházások – különösen a vasút és a városi közösségi közlekedés fejlesztése – az uniós támogatások egyik kiemelt területe”.

Véleménye szerint „elképesztő károkozás után kell újra működő és fejlődő pályára állítani Magyarországot”, mivel az elmúlt években az ország jelentős forrásoktól esett el.

„Az elmúlt években két alkalommal is 1–1 milliárd eurónyi forrást vesztett el az ország, amely infrastrukturális fejlesztésekre – így például vasútra – is fordítható lett volna”

– írja.

Annak érzékeltetésére, hogy mekkora összegről van szó, Vitézy kifejtette:

„ebből az összegből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit, megújíthattuk volna a HÉV-eket, és még más fejlesztésekre is jutott volna.”

Hozzáteszi, hogy ez a pénz már végleg elveszett. „Ezt a pénzt azonban végleg elbukta Magyarország - erre a mértékű károkozásra nincs és nem is lehet elfogadható magyarázat” – fogalmazott.

A leendő közlekedési és beruházási miniszter szerint szerencsére

ennél több uniós forrás még megmenthető, de a feladat nem egyszerű, mert a határidők szorítanak.

A helyzetet nehezíti, hogy meglátása szerint „a távozó építési és közlekedési miniszter még az elmúlt napokban is leállított már így is kritikus késésben lévő vasúti beruházásokat.”

Vitézy Dávid szerint ezért most a jövőre kell koncentrálni, hogy „megmentsük, hazahozzuk, és valóban hasznos beruházásokra fordítsuk az összes elérhető európai uniós forrást Magyarország fejlesztése érdekében.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Késhetnek a fizetések: leálltak a nagy összegű átutalások a magyar bankrendszerben
Május 4. egy jellemző bérfizetési nap, a rendszerszintű hiba miatt azonban sok munkavállaló nem kapja meg időben a pénzét. Az egyik bank már figyelmeztetést adott ki, amelyben külső szolgáltatói hibára hivatkoznak az azonnali rendszeren kívüli utalásoknál.


Három nap banki szünet után hétfő reggelre leálltak a 20 millió forintnál nagyobb összegű belföldi átutalások a magyar bankrendszerben, ami miatt a fizetések is késhetnek. A probléma a lakossági, kisebb összegű azonnali utalásokat nem érinti, azok továbbra is működnek.

A Telex információja szerint a bankok nem kaptak hivatalos tájékoztatást a rendszert működtető Giro Zrt.-től, a piaci szereplők egymástól értesültek a fennakadásról. Az OTP banki applikációjában ugyanakkor már megjelent egy figyelmeztetés, amely külső szolgáltatói hibára hivatkozik az azonnali fizetési rendszeren kívüli tranzakcióknál. A tájékoztatás szerint a szolgáltató mindent megtesz a hiba elhárításáért, és a közlemény azt is hangsúlyozza:

„Hangsúlyozzuk, hogy az azonnali utalási tranzakciók, tehát a 20 millió forint alatti, nem időzített utalások rendben megtörténnek.”

A helyzetet különösen kritikussá teszi, hogy május 4. egy jellemző bérfizetési nap, így sok munkavállaló tapasztalhatja, hogy nem érkezett meg a fizetése.

A fennakadás miatt azonban jó eséllyel nem a munkáltatóval van a gond, hanem a pénz akadt el a bankközi elszámolási rendszerben.

A jelenlegi probléma a magyar átutalásokat kezelő rendszerek közül azokat érinti, amelyek a nagyobb tételeket dolgozzák fel. Míg a magánszemélyek által leggyakrabban használt, 20 millió forint alatti utalásokra kialakított Azonnali Fizetési Rendszer zavartalanul működik, a nagyobb vállalatok és pénzügyi intézmények által használt InterGiro1 és InterGiro2 rendszerekben akadhatnak el a tranzakciók. Előbbi az éjszakai, utóbbi a napközbeni, ciklikus elszámolásért felelős.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt vannak a magyarérettségi nem hivatalos megoldásai
Hétfőn több mint 76 ezer diák vizsgázott középszinten magyar nyelv és irodalomból, melynek feladatait már korábban bemutattuk. Mostanra pedig a nem hivatalos megoldások is megérkeztek.


Hétfőn a magyarérettségivel indult az idei érettségi szezon: több mint 76 ezer diák írta meg a középszintű írásbelit, amelyben Jókai Mór és Arany János munkássága is előkerült. A nem hivatalos megoldások pedig már kora délután meg is érkeztek.

A magyar nyelv és irodalom írásbelin a diákoknak két részből álló feladatsort kellett megoldaniuk.

Az első, 90 perces rész egy Jókai Mór életpályájáról szóló szövegértési feladatból és egy irodalmi-műveltségi tesztből állt.

Az Eduline szaktanári segítséggel már közzé is tette a nem hivatalos megoldásokat, amelyek szerint a Jókai-szövegről meg kellett állapítani, hogy publicisztikai stílusú és kérdés-felelet formátumban íródott.

A vizsga második, 150 perces részében a diákok két téma közül választhattak: Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét elemezhették, vagy a létösszegző versek témaköréről írhattak esszét.

Az Arany-vers esetében a megoldási javaslat kiemeli a költő 1870-es évekbeli, „Őszikék-korszaknak” nevezett pályaszakaszát, amely szorosan kötődik a Margit-szigethez. A témakifejtő feladatnál a szaktanár József Attilát, Berzsenyi Dánielt, Arany Jánost és Vörösmarty Mihályt hozta fel lehetséges példaként. A második rész nem hivatalos megoldásait ide kattintva éred el.

Jelezzük, hogy ezek a megoldások nem hivatalosak.

A hivatalos feladatsorokat és javítási-értékelési útmutatókat a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra;

a 9 órakor kezdődő vizsgák esetében ez kedd reggel 8 órát jelent.

Az érettségi időszak kedden a matematika, szerdán pedig a történelem írásbelikkel folytatódik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk