HÍREK
A Rovatból

Ukrajnai „népszavazások”: házról házra járnak az orosz katonák a szavazatokért

Van, ahol csak kedden lehet személyesen az urnákhoz fáradni, addig fegyveres katonáknak kell bediktálni a szavazatokat.
Fotó: MTI/AP - szmo.hu
2022. szeptember 24.



Felfegyverzett katonák kopogtatnak az oroszok által megszállt ukrajnai területeken, hogy személyesen rögzítsék a lakók szavazatait a „népszavazások” során, írja a BBC. A voksolás tétje, hogy a „felszabadított” területek hivatalosan is Oroszország részei legyenek a jövőben.

A lapnak egy nő elmondta, hogy a szavazatot szóban kell leadni, a választ pedig egy katona rögzíti a szavazólapon, ami nála is marad a Zaporizzsja megyei Enerhodarban.

Az orosz állami média szerint a házról házra járásra a „biztonság” miatt van szükség. A TASZSZ állami hírügynökség szerint szeptember 27-én lehet majd személyesen az urnákhoz fáradni, addig ezzel a módszerrel gyűjtik a voksokat.

Herszon déli részén ugyanakkor a főtéren állnak a katonák egy urnával, amibe be lehet dobni a szavazólapokat. Egy melitopoli nő arról számolt be, hogy két „közreműködő” érkezett a szülei lakásába két katona társaságában.

A két emberre ráadásul csak egyetlen szavazólap jutott, nem pedig fejenként egy. Amikor az anyukája megkérdezte, mi lesz, ha nemmel szavaznak, azt mondták neki, hogy „semmi”. Az idős emberek most attól tartanak, hogy az oroszok nem fogják békén hagyni őket.

Egy herszoni forrás szerint alig jelzi valami, hogy népszavazás kezdődött a környéken. Az oroszok egyáltalán nem mozgósítják az embereket. Egyedül annyit tudnak, hogy egy tíz éve nem használt kikötői épületben lehet leadni a voksokat.

A BBC hangsúlyozza, hogy a beszámolók minden részletének valódiságát nem tudták ellenőrizni, mindenesetre a fegyveres katonák jelenléte ellentmond Moszkva kijelentéséhez. Az orosz vezetés szerint ugyanis az ötnapos népszavazás végeredménye egy szabad és tisztességes választás után alakul ki. Egy másik szemtanú szerint az épület bejáratát fegyveresek őrzik. Ő csak úgy tudta megúszni a szavazást, hogy azt mondta: otthon felejtette az útlevelét.

Szombat délelőtt a TASZSZ orosz állami hírügynökség egy helyi tisztviselőre hivatkozta azt közölte, hogy a donyecski régióban pénteken 23,6 százalékos volt a részvétel. Zaporizzsja megyébena szavazásra jogosultak több mint 20,5 százaléka, Herszon régióban pedig 15 százalék szavazatott pénteken, ezzel elégedettek is az oroszok - írta a Guardian.

A herszoniak mindenesetre nagyon félnek, hogy mi lesz a népszavazás után. Egyelőre elképzelni sem tudják, mi lehet pontosan az oroszok célja a közeljövőben.

Kijev szerint a négy területen zajló szavazások mit sem változtatnak Ukrajna céljain. A megszállt ország hadserege mindent megtesz az elfoglalt területek felszabadításáért. Eközben Vlagyimir Putyin szerdán részeleges mozgósítást rendelt el Oroszországban. Az elnök tervei szerint 300 ezer tartalékos katonát készítenek fel az ukrajnai bevetésre.

Oroszország célja, hogy a háború kezdete után hét hónappal a megszállt területeket elcsatolja Ukrajnától. A világ legtöbb országa előre jelezte, hogy nem fogják elismerni az ukrán területek annektálását. Oroszország ezzel szemben a katonai doktrínájára hivatkozva onnantól kezdve hivatkozhat arra, hogy nyugati fegyverekkel támadják a területét, ami tovább eszkalálhatja a konfliktust. Szélsőséges esetben akár atomfegyver bevetéséről is határozhat Vlagyimir Putyin.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Lehoczki László életmentő, Mancs mentőkutya gazdája
A Spider Mentőcsoport alapítója tavaly esett át egy komoly műtéten, de idén tavasszal még a terveiről beszélt. Neve örökre összeforrt a legendás német juhásszal.


Elhunyt Lehoczki László, a világhírű Mancs mentőkutya gazdája és a miskolci Spider Speciális Mentőcsoport alapítója – adta hírül a család a Facebookon.

Lehoczki neve elválaszthatatlanul összeforrt német juhász kutyájával, Manccsal, akivel nemzetközi hírnevet szereztek Magyarországnak. A páros az 1999-es izmiti földrengés után vált világhírűvé, amikor a katasztrófa után 82 órával Mancs egy hároméves kislányt, Hatírát jelzett a romok alatt, megmentve ezzel az életét. Mancs tiszteletére még életében, 2004-ben szobrot állítottak Miskolc belvárosában.

Lehoczki idén októberben, Mancs halálának 19. évfordulóján emlékezett meg társáról.

„Pontosan ma 19 éve, hogy ‘elment’, itt hagyott a világ egyik leghűségesebb társa, legjobb barátom, mondhatom bátran, a másik felem, Mancs. 40 év szakmai múlttal a hátam mögött állítom, Mancs tökéletes volt! Amíg csak élek, az utolsó lélegzetvételemig az emlékedet mélységes szeretettel a szívemben őrzöm”

– írta egy bejegyzésében.

2023 májusában bejelentette, hogy kilép a mentőcsoportját támogató egyesületből, mert szerinte ellehetetlenítették a munkáját. „A kiképzőpályát lezárták, a zárakat lecserélték, elzárták tőlem a mentéshez és a kiképzéshez nélkülözhetetlen eszközöket, a terület alkalmatlanná vált a kiképzésre, a mentési gyakorlatok végzésére” – mondta korábban Lehoczki.

Lehoczki egészségi állapotáról is érkeztek hírek: 2024 őszén egy műtéten esett át, gégedaganattal operálták, ami után a közösségi médiában számolt be a felépüléséről, idén áprilisban pedig a terveiről is írt. A világhírű életmentő 67 éves volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Adolf Hitler ötödször is választást nyert Afrikában, de megváltoztatja a nevét
A politikus elsöprő fölénnyel, 1275 szavazattal nyert, kihívója mindössze 148 voksot kapott, esélye sem volt. A győzelmével egyidőben nevét megváltoztatta a politikus.


Ötödször is megnyerte a helyhatósági választást saját körzetében a namíbiai Adolf Hitler Uunona – írja a The Namibian. A november 26-án, szerdán tartott regionális választások eredményei csütörtök estére érkeztek meg, ahol Uunona ismét elsöprő győzelmet aratott.

A kormányzó SWAPO párt színeiben induló képviselő az észak-namíbiai Ompundja választókerületben 1275 szavazatot kapott, míg egyetlen kihívója, az ellenzéki IPC jelöltje, Isak Akawa mindössze 148 voksot gyűjtött. Uunona ezzel

2004 óta megszakítás nélkül ötödik mandátumát szerezte meg a körzetben.

Nemzetközi ismertségre a 2020-as választáson tett szert, amikor a szavazatok mintegy 85 százalékát szerezte meg.

A választás előtt néhány nappal Uunona a The Namibian című lapnak adott interjújában közölte, hogy hivatalos irataiból töröltette a „Hitler” nevet.

„A nevem nem Adolf Hitler. Én Adolf Uunona vagyok. Láttam, hogy korábban Adolf Hitlernek szólítanak, és olyasvalakihez próbálnak kötni, akit nem is ismerek”

– mondta. Korábban elmagyarázta, hogy a nevet édesapjától kapta, aki valószínűleg nem volt tisztában annak történelmi jelentőségével.

„Gyerekként teljesen normális névnek láttam. Csak felnőttként értettem meg, hogy ez az ember az egész világot le akarta igázni. Nincs közöm ezekhez a dolgokhoz”

– idézték korábbi szavait a mostani győzelméről szóló beszámolók.

Ompundja választókerület egy 466 négyzetkilométeres, ritkán lakott terület, ahol a legutóbbi adatok szerint nagyjából 4600-an élnek, és a helyi gazdaság alapját az önellátó mezőgazdálkodás adja. A német eredetű nevek a gyarmati múltra utalnak: az ország 1884 és 1915 között Német Délnyugat-Afrika néven német gyarmat volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézhető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója
Több dologról is szó esik: az energiahordozók kérdése, a béketárgyalások esetleges budapesti helyszíne és az orosz-ukrán háború egyaránt terítéken lesz.


Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.

„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”

– nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt. A magyar kormányfő szerint a feladat a megfizethető árú orosz gáz- és olajszállításokról szóló szerződések véglegesítése.

Putyin a találkozó előtt jelezte, hogy bár vannak tisztázandó kérdések, Moszkva nyitott a helyzetre. „Mi ezt nem ellenezzük” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, utalva arra, hogy Oroszország nem gördít akadályt az elé, ha Magyarország amerikai forrásból is szerez be fűtőanyagot a paksi blokkokhoz. A megbeszélések hátterét egy összetett diplomáciai és üzleti játszma adja, amelyben Washington is kulcsszerepet játszik.

A találkozót itt lehet követni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor Moszkvában találkozik – mutatjuk a programot
Péntek délután ül tárgyalóasztalhoz a két vezető a Kremlben. A megbeszélés után nem állnak a sajtó elé, így a részletek csak később derülhetnek ki.


„Ma Orbán Viktor miniszterelnökkel folynak tárgyalások, aki Moszkvába érkezik” – jelentette be Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője. A találkozó helyi idő szerint 13 óra után kezdődik a Kremlben, de

a vezetők a megbeszélés után nem terveznek sajtótájékoztatót

írta a Magyar Nemzet.

Ahogy már írtunk róla, Orbán Viktor a közmédiának péntek hajnalban, elindulása előtt nyilatkozott a látogatás céljáról. A magyar kormányfő szerint a tárgyalások célja, hogy továbbra is biztosítsák Magyarország gáz- és olajellátását. „Azért utazom Moszkvába, hogy télre is és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Emlékeztetett, hogy nemrég Washingtonban sikerült elérni, hogy Magyarország mentességet kapjon az orosz energiacégekre kivetett amerikai szankciók alól. „Ezt sikerült is elérnünk, ez remek. Most már csak gáz meg olaj kell, ezt meg az oroszoktól lehet megvásárolni” – tette hozzá.

A tárgyalások napirendjén az olaj- és gázszállítások mellett az ukrajnai konfliktus rendezését célzó lépések is szerepelnek. Arra a kérdésre, hogy a béke kérdése szóba kerül-e, Orbán Viktor úgy felelt: „Aligha tudjuk elkerülni.”

A magyar miniszterelnök látogatása azért is számít kivételesnek, mert az ukrajnai háború kirobbanása óta ritkán utazik uniós vezető Moszkvába. Az Európai Unió stratégiai célja az orosz energiafüggőség teljes felszámolása 2027-ig. A magyar kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy a hazai energiaárak alacsonyan tartásához elengedhetetlen a nemzetközi árszinthez képest olcsóbb orosz gázhoz és olajhoz való hozzáférés.


Link másolása
KÖVESS MINKET: