Ukrajnában is megjelent a vírus omikron variánsa, a karácsonyi ünnepek alatt szigorítanak a szabályokon

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán az orosz állami televízióban vetette fel, hogy Oroszországnak talán már most megérné leállítania a földgázszállításokat Európa felé, hogy az új, feltörekvő piacokra összpontosíthasson. „Most más piacok nyílnak meg. És lehet, hogy nekünk már most előnyösebb lenne leállítani az európai szállításokat? Átmenni azokra a piacokra, amelyek megnyílnak, és ott megvetni a lábunkat?” – tette fel a kérdést az elnök a Meduza Kreml-közlésre hivatkozó cikke szerint. Hozzátette, hogy

A megszólalás közvetlen előzménye, hogy az Európai Unió már jogszabályban rögzítette az orosz energiáról való leválást: a Tanács januári döntése értelmében az orosz cseppfolyósított földgáz importját az év végéig, a vezetékes gáz behozatalát pedig 2027 őszéig teljesen kivezetik. Putyin lényegében arra utalt, hogy Moszkva megelőzheti Brüsszelt, és előbb zárhatja el a csapokat, mint ahogy az EU leállítaná a vásárlást.

Ezzel egy időben tárgyalt Moszkvában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „Azért vagyok itt, hogy megerősítést és garanciákat szerezzek arra, hogy Oroszország a megváltozott körülmények és a globális energiaválság ellenére továbbra is a korábbi árazás mellett biztosítja Magyarország számára a szükséges kőolaj- és földgázmennyiséget” – mondta.

Az európai álláspontot, miszerint teljesen le kell válni az orosz gázról, az unió energiaügyi biztosa azzal indokolta korábban, hogy „Putyin megmutatta, hogy nem zavarja a gáz felfegyverzése.” Az orosz gáz idén az európai kereslet mintegy 15 százalékát, nagyjából 45 milliárd köbmétert tehet ki.

Arra volt kíváncsi Orbán Viktor, hogy megvan-e még Magyarország olaja, ezért kedden fel is hívta Vlagyimir Putyint. A miniszterelnököt egy Heves megyei, előre be nem jelentett fórum után kapta el az RTL Híradó stábja, ahol a kormányfő elárulta, miről is beszélt az orosz elnökkel. A beszélgetés az olajról szólt, de amikor a riporter a lényegre tért volna rá, Orbán látványosan kitért a válasz elől. Eközben szerdán Szijjártó Péter már Moszkvában tárgyalt, hogy személyesen szerezzen garanciákat az energiaellátásról.

A pétervásárai Művelődési Ház udvarán a riporter egyenesen rákérdezett a Putyinnal folytatott hívás tartalmára. „Arra voltam kíváncsi, hogy megvan-e az olajunk, tekintettel arra, hogy nekünk szerződésünk van: olcsó olaj jön nekünk Oroszországból, amit az ukránok most nem engednek át. És arra voltam kíváncsi, hogy van háború, meg ukrán olajblokád, tartják-e a szerződésüket az oroszok, és ők tartják” – magyarázta Orbán Viktor.

„A Barátság kőolajvezeték bombázását számon kérte tőlük? Miniszterelnök úr, a Barátság kőolajvezeték bombázását számon kérte Vlagyimir Putyinon?” – hangzott a kérdés újra és újra.

„Ha az ukránok átengedik, akkor lesz valami” – reagált kitérően a kormányfő, majd egy ponton annyit szögezett le: „A Barátság kőolajvezeték működőképes.”

Ez utóbbi állítás körül éles vita bontakozott ki. A magyar kormány néhány napja műholdfelvételeket tett közzé, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogy a vezetéket nem érte kár. Ezzel szemben az ukrán energiaügyi miniszter kedden azt mondta, a vezetékben olyan belső károk keletkeztek, amelyek kívülről nem látszanak. Az ügyben az Európai Bizottság és több tagállam is független helyszíni vizsgálatot sürget.

Mialatt Orbán Hevesben nyilatkozott, Szijjártó Péter már Moszkvába utazott, ahonnan szerdán be is jelentkezett. „Itt esik a hó, mínusz fokok vannak, Moszkvában vagyunk” – mondta a külügyminiszter, majd hozzátette, azért van ott, hogy garanciát kapjon arra, „hogy a hazánk energiaellátásának biztonságához szükséges kőolaj és földgázmennyiséget a megváltozott körülmények és a globális energiaválság dacára az oroszok változatlan áron Magyarország számára leszállítják.”

A diplomáciai vita egyre durvul: Magyarország és Szlovákia az EU-ban panaszkodott Kijevre, mondván, politikai okokból nem indítják újra a tranzitot. Válaszlépésként Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott sürgősségi áramsegítséget, a magyar kormány pedig blokkolta a 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt uniós hitelcsomagot.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint a Barátság vezeték leállítása átmenetileg kezelhető probléma, de a hétvégén kirobbant iráni háború ennél sokkal nagyobb gondokat okozhat, mivel a világ kőolaj- és dízelkereskedelmének jelentős része került veszélybe.

A drágulásra a hazai politikai élet is reagált. Magyar Péter kedden a közösségi oldalán azonnali benzinárstopot és adócsökkentést követelt, szerinte az üzemanyag árát 480 forintban kellene maximalizálni. A vita tehát folytatódik, a következő felvonás pénteken jöhet, Ukrajna ugyanis akkorra ígért részletesebb tájékoztatást a Barátság vezeték jövőjéről.

Az RTL beszámolóját itt lehet megnézni:

Hajnalban landolt a Liszt Ferenc Repülőtéren az a gép, amely Budapestre hozta azt a két „kényszersorozott” kárpátaljai magyar hadifoglyot, akiket a reptéren már a családtagjaik vártak – adta hírül az MTI.

Orbán Viktor kedden telefonon kérte az orosz elnöktől a magyar hadifoglyok szabadon bocsátását. Ezt követte Szijjártó Péter szerdai moszkvai útja, majd a miniszter esti bejelentése a két férfi elengedéséről.

Szijjártó a reptéren arról beszélt, hogy Ukrajnában több mint négy éve egy teljesen értelmetlen háború zajlik, aminek szerinte már a kitörése után két hónappal, az isztambuli béketárgyalásokon véget kellett volna érnie. „Nekünk ebből a háborúból ki kell maradnunk, és minden egyes magyar embert meg kell védenünk ennek a háborúnak a következményeitől és magától a háborútól” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a legfontosabb feladat Magyarországot soha nem engedni belerángatni a háborúba.

Az mondta: „Amíg, itt Magyarországon szuverén nemzeti kormány van, addig mi minden magyar emberért ki fogunk állni, akit akarata ellenére ennek a háborúnak az áldozatává akarnak tenni”. Elmondása szerint sok kárpátaljai magyart vittek el a háborúba, sokan meghaltak, eltűntek vagy hadifogságba estek.

A moszkvai útról így nyilatkozott: „Szinte percre pontosan 24 órával ezelőtt indultunk el pont innen, és azért indultunk el, hogy többen jöjjünk haza, mint ahányan elmentünk, és ez mint láthatják sikerült is, hála Istennek”.

Az elmúlt tizenegynéhány év két lábbal a földön álló, racionális politikája, amelyet Önök állandóan ekéznek, ide vezetett. El tudtuk érni azt, hogy két embert haza tudtunk hozni, akik hadifogságba kerültek. Talán inkább örüljenek neki! Nem érdemes most rossz híreket generálni szerintem”

– jelentette ki a miniszter.

Kijev ugyanakkor egészen másképp látja a helyzetet.

– írja a Kyiv Independent.

A tárca közölte, hogy a mozgósítás kizárólag ukrán állampolgárokra vonatkozik, és Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot.

Nem ez az első hasonló eset, 2023-ban Oroszország már átadott 11 magyar hadifoglyot a magyar félnek, ami szintén diplomáciai feszültséget okozott.

A szerdai moszkvai tárgyaláson nemcsak a hadifoglyok ügye, hanem az energiaellátás is napirenden volt: Szijjártó Péter garanciát kért az orosz olaj és gáz folyamatos szállítására a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt.

Éles törésvonalak mentén szakad ketté a magyar társadalom a Medián februári felmérése szerint, amelyben a Tisza Párt 20 százalékpontos előnyre tett szert a Fidesszel szemben a választani tudó biztos szavazók körében. A közvélemény-kutató intézet adatainak részletes, demográfiai alapú elemzéséből – amelyet a HVG ismertetett – kiderül, hogy Magyar Péter pártjának előnye a fiataloknál és a diplomásoknál a legszembetűnőbb.

Az 50–64 éves korosztályban pedig már fej fej mellett áll a két párt, miután a Tisza erősödött, a Fidesz pedig gyengült ebben a csoportban.

A területi megoszlás mintázata nem változott: továbbra is igaz, hogy

Egyedül a községekben szerepelt rosszabbul Magyar Péter pártja, mint januárban, de ezt a veszteséget a Fidesz nem tudta a maga javára fordítani, inkább a bizonytalanok aránya nőtt meg.

A Medián által legutóbb mért 20 százalékpontos különbség a biztos pártválasztók 55–35 arányú Tisza–Fidesz megoszlásából adódik. A teljes népesség körében a Tisza 42, a Fidesz 31 százalékon állt a februári mérés szerint.