Az Egyesült Államok által nyilvánosságra hozott információk szerint Oroszország már elhelyezte a szabotőröket Ukrajnában. Ennek célja, hogy „hamis zászlós" műveletet hajtsanak végre, amit ürügyként használhatnak az orosz támadáshoz. Ez a támadás Washington szerint a következő hónapban kezdődhet. Mindeközben nagyszabású kibertámadás érte az ukrán kormányzati oldalakat. és nem állt le az orosz csapatok áramlása az ukrán határ felé.

Az egy héten át tartó diplomáciai tárgyalások sikertelenek voltak Genfben, Brüsszelben és Bécsben. Eközben Moszkva folyamatosan úgy állítja be a válságot, mintha Ukrajna fenyegetné Oroszországot, noha semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott erről – írja a Guardian.

Szergej Ribakov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn

Erre Jens Stoltenberg NATO főtitkár úgy reagált, hogy ez „nem tárgyalási alap". Két nappal később, a NATO brüsszeli tárgyalásai után egy másik külügyminiszter-helyettes, Alexander Grusko erőszakkal fenyegetőzött, ha nem kapják meg, amit akarnak. „Van egy sor jogi katonai-technikai intézkedésünk, amelyeket akkor fogunk alkalmazni, ha valódi fenyegetést érzünk a biztonságunkra nézve, és már most is érezzük" - mondta.

Csütörtökre, amikor a tárgyalások eljutottak az EBESZ-hez, ahol Oroszország és Ukrajna is tag, diplomáciai patthelyzet alakult ki. Alekszandr Lukasevics, Oroszország EBESZ-nagykövete

A CNN szerint ugyanezen a napon az ukránok arra ébredtek, hogy egy hatalmas kibertámadás érte a kormány weboldalait. Oroszország nem vállalta a felelősséget, de Európa vezető diplomatája, Josep Borrell nem hagyott kétséget afelől, hogy szerinte ki áll a támadás mögött, mondván: „Nehéz megmondani, hogy ki áll mögötte. Nem hibáztathatok senkit, mert nincs bizonyítékom, de egyértelműen sejthető." Borrell ellenlépést ígért: „Minden erőforrásunkat mozgósítjuk, hogy segítsünk Ukrajnának a kibertámadás kezelésében."

Mindeközben Jen Psaki, a Fehér Ház szővivője azt nyilatkozta:

John Kirby, a Pentagon szóvivője szerint Moszkva „előre elrendelte az ügynökök egy csoportját". Ennek célja egy „olyan műveletet végrehajtása, amely úgy néz ki, mint egy támadás ellenük vagy az orosz ajkú emberek ellen Ukrajnában", hogy okot teremtsen a „potenciális invázióra".

Egy amerikai tisztviselő azt állította, hogy a közösségi médiában a dezinformációt jó előre fokozták, mondván:

A Kreml határozottan tagadta a vádakat.

A feszült várakozás és a diplomáciai fenyegetőzés újra felébreszti az európaiak kényelmetlen emlékeit. Jeppe Kofod dán külügyminiszter „teljességgel elfogadhatatlannak" nevezte Putyin lépéseit, mondván, hogy „megpróbál visszavezetni minket a hidegháború leghidegebb, legsötétebb napjaiba". Azonban Putyin látszólag hajthatatlannak tűnik, nem hátrál meg. A történelmi felelősség a kontinens vezetőinek vállára szakad, akik egyre inkább tudatában vannak annak, hogy végzetes döntések várhatnak rájuk.