HÍREK
A Rovatból

Ukrajna elleni „idegen zászlós” orosz provokációra figyelmeztet az amerikai titkosszolgálat

Az Egyesült Államok szerint így teremtenék meg az oroszok az indokot a katonai invázióra. A Kreml határozottan tagadta a vádakat.
Fotó: MTI/AP - szmo.hu
2022. január 15.



Az Egyesült Államok által nyilvánosságra hozott információk szerint Oroszország már elhelyezte a szabotőröket Ukrajnában. Ennek célja, hogy „hamis zászlós" műveletet hajtsanak végre, amit ürügyként használhatnak az orosz támadáshoz. Ez a támadás Washington szerint a következő hónapban kezdődhet. Mindeközben nagyszabású kibertámadás érte az ukrán kormányzati oldalakat. és nem állt le az orosz csapatok áramlása az ukrán határ felé.

Az egy héten át tartó diplomáciai tárgyalások sikertelenek voltak Genfben, Brüsszelben és Bécsben. Eközben Moszkva folyamatosan úgy állítja be a válságot, mintha Ukrajna fenyegetné Oroszországot, noha semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott erről – írja a Guardian.

Szergej Ribakov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn

„vaskos, vízálló, golyóálló, jogilag kötelező érvényű garanciákat" követelt. Egészen pontosan azt szeretné, hogy a NATO ígéretet tegyen: egyetlen kelet-európai országot sem vesz fel a szervezet sorai közé. Továbbá önként kivonul az 1997 után felvett országok területéről.

Erre Jens Stoltenberg NATO főtitkár úgy reagált, hogy ez „nem tárgyalási alap". Két nappal később, a NATO brüsszeli tárgyalásai után egy másik külügyminiszter-helyettes, Alexander Grusko erőszakkal fenyegetőzött, ha nem kapják meg, amit akarnak. „Van egy sor jogi katonai-technikai intézkedésünk, amelyeket akkor fogunk alkalmazni, ha valódi fenyegetést érzünk a biztonságunkra nézve, és már most is érezzük" - mondta.

Csütörtökre, amikor a tárgyalások eljutottak az EBESZ-hez, ahol Oroszország és Ukrajna is tag, diplomáciai patthelyzet alakult ki. Alekszandr Lukasevics, Oroszország EBESZ-nagykövete

„az igazság pillanatára" figyelmeztetett, amelynek „katasztrofális következményei" vannak, ha Oroszország „érdekeit megsértik".

A CNN szerint ugyanezen a napon az ukránok arra ébredtek, hogy egy hatalmas kibertámadás érte a kormány weboldalait. Oroszország nem vállalta a felelősséget, de Európa vezető diplomatája, Josep Borrell nem hagyott kétséget afelől, hogy szerinte ki áll a támadás mögött, mondván: „Nehéz megmondani, hogy ki áll mögötte. Nem hibáztathatok senkit, mert nincs bizonyítékom, de egyértelműen sejthető." Borrell ellenlépést ígért: „Minden erőforrásunkat mozgósítjuk, hogy segítsünk Ukrajnának a kibertámadás kezelésében."

Mindeközben Jen Psaki, a Fehér Ház szővivője azt nyilatkozta:

„Olyan információink vannak, amelyek arra utalnak, hogy Oroszország már előre pozícionált egy csoport ügynököt, hogy idegen zászlós műveletet hajtson végre Kelet-Ukrajnában. Az ügynököket városi hadviselésre képezték ki, és robbanóanyagokat használnak szabotázsakciók végrehajtására az ott állomásozó orosz erők ellen."

John Kirby, a Pentagon szóvivője szerint Moszkva „előre elrendelte az ügynökök egy csoportját". Ennek célja egy „olyan műveletet végrehajtása, amely úgy néz ki, mint egy támadás ellenük vagy az orosz ajkú emberek ellen Ukrajnában", hogy okot teremtsen a „potenciális invázióra".

Egy amerikai tisztviselő azt állította, hogy a közösségi médiában a dezinformációt jó előre fokozták, mondván:

„Az orosz hadsereg azt tervezi, hogy néhány héttel a katonai invázió előtt elindítja ezeket a provokációkat. Ez a január és február közepe közötti időszakban kezdődhet meg."

A Kreml határozottan tagadta a vádakat.

A feszült várakozás és a diplomáciai fenyegetőzés újra felébreszti az európaiak kényelmetlen emlékeit. Jeppe Kofod dán külügyminiszter „teljességgel elfogadhatatlannak" nevezte Putyin lépéseit, mondván, hogy „megpróbál visszavezetni minket a hidegháború leghidegebb, legsötétebb napjaiba". Azonban Putyin látszólag hajthatatlannak tűnik, nem hátrál meg. A történelmi felelősség a kontinens vezetőinek vállára szakad, akik egyre inkább tudatában vannak annak, hogy végzetes döntések várhatnak rájuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Legmagasabb szintű riadót rendelt el a NATO, felszálltak Kecskemétről a Gripenek egy izraeli utasszállító miatt
Azért riasztott a NATO, mert a Tel-Aviv–Prága járat nem vette fel a kapcsolatot a légiirányítással. A magyar vadászgépek az osztrák határig kísérték az utasszállítót, amely folytatta útját.


Magyar Péter számolt be arról, hogy egy izraeli utasszállító miatt riasztották a magyar Gripeneket.

„Egy izraeli Airbus A321-es utasszállító miatt nemrég a legmagasabb szintű riadót rendelt el a Magyar Honvédségnek a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja” – írta.

A poszt szerint a JAS–39 Gripen készültségi géppár azért emelkedett a magasba, mert a Tel-Aviv–Prága között közlekedő járat nem vette fel a kapcsolatot a civil légiirányítással.

„A Gripenek a felszállás után röviddel vizuális kapcsolatot létesítettek az utasszállító gép pilótáival, akik ezt követően felvették a rádiókapcsolatot a magyar földi irányítással” – tette hozzá.

A vadászgépek – az ilyenkor szokásos előírásoknak megfelelően – a légtérhatárig kísérték az utasszállítót, amely a repülési tervének megfelelő útvonalon 20:10-kor Ausztria irányába kilépett a magyar légtérből.

A riasztást követően a vadászgépek rendben visszatértek a kecskeméti repülőbázisra.

A bejegyzés azzal zárul, hogy az eset során a Magyar Honvédség légirendészeti készenléti szolgálata és a NATO-integrált légvédelmi rendszere hatékonyan működött.

Hétfőn az iráni–izraeli feszültség miatt a Wizz Air és az Austrian Airlines is ideiglenesen felfüggesztette több Tel-Aviv-járatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Tisza-kormány megszüntetné a jelzáloghitelek kamatstopját: 200 ezernél is több hitel törlesztője nőhet meg
Egy kormányzati tervezet szerint 2026. szeptember 30-ával kivezetik a jelzáloghitelek kamatstopját. A rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.


Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnhet a jelzáloghitelek kamatstopja egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint - írja a Portfolio. A döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét érintheti, a rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.

A kormány indoklása szerint a 2022 elején bevezetett, majd a 2026-os választás után határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható – írja már a 444.hu.

A Pénzügyminisztérium később pontosított a hírt eredetileg közlő Portfolionak, hogy a szeptember 30-ai dátum nem a végleges kivezetést jelenti, hanem eddig a napig kell kidolgozni a megoldást a ténylegesen rászoruló adósok számára. A cikk részletezi továbbá, hogy

A Magyar Nemzeti Bank szerint a sérülékeny adósok száma 19 ezer fő, nekik a szeptember 30-ai határidőig kell megegyezniük a pénzintézetekkel.
pp

Az MNB 2025 végi adatai szerint 848 milliárd forintnyi hitelállomány volt a kamatstop hatálya alatt, ami az összes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát teszi ki.

A lépésre a bankok régóta várnak, az intézkedés ugyanis 2025 végéig már 440 milliárd forintjába került a szektornak, a végső számla pedig megközelítheti az 500 milliárd forintot.

A pénzintézetek a referencia-kamatstop miatt többször is az Alkotmánybírósághoz fordultak, legutóbb májusban, de döntés eddig nem született az ügyben.

Az előző kormányzat korábban többször meghosszabbította a kamatstop intézményét, a családok védelmével indokolva a lépést. A bankszektor eközben folyamatosan a piaci torzulásokra és a jelentős veszteségekre hívta fel a figyelmet, a Magyar Nemzeti Bank pedig többször jelezte, hogy az intézkedés célzottabb formája lenne indokolt.

Miután a Pénzügyminisztérium jelezte a Portfolionak, hogy egyelőre tervezetről van szó, cikkünket mi is módosítottuk.

Kármán András pénzügyminiszter arról tájékoztatott minket, hogy: „Az előző kormányzat által 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát.

A kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Újabb vezetőcsere: Leváltották a Magyar Pétert is védő Készenléti Rendőrség parancsnokát
Markó Attila István rendőr dandártábornok vette át a Készenléti Rendőrség irányítását a belügyminiszter döntése nyomán. Az új parancsnok a BRFK-tól érkezik.


Csütörtökön a belügyminiszter felmentette Tarcsa Csabát, és pénteki hatállyal Markó Attila Istvánt nevezte ki a Készenléti Rendőrség parancsnokának - közölte a Belügyminisztérium az MTI-vel.

Markó Attila István rendőr dandártábornok eddig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon töltött be rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesi pozíciót.

Az új belügyminiszter sorcserét hajt végre a rendőri vezetésben, korábban felmentette Terdik Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjét, helyére Baricska Norbert Tamás rendőr ezredes került, de az Országos Rendőr-főkapitányság élén is változás történt, szerdán iktatták be Mecser Tamás új országos főkapitányt, akiről már egy hete azt pletykálták, hogy ő veheti át az ORFK irányítását.

A Készenléti Rendőrség az országos rendőrfőkapitány közvetlen irányítása alatt álló, országos hatáskörű szerv. Feladatai közé tartozik a tömegrendezvények biztosítása, a határőrizeti feladatok támogatása, védett létesítmények őrzése, és alá tartozik a Nemzeti Nyomozó Iroda is, amely a legkomolyabb bűnügyekben nyomoz.

Május 4-én az új miniszterelnök, Magyar Péter bejelentette, hogy személyi védelmét a Terrorelhárítási Központ helyett a jövőben a Készenléti Rendőrség látja el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az Aranykonvoj-nyomozás fordulatai miatt lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. A HVG szerint a háttérben az ukrán aranykonvoj-ügy nyomozásának rendjéről folytatott éles szakmai vita áll a Legfőbb Ügyészséggel.


Benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, miután éles szakmai vita alakult ki közte és a Legfőbb Ügyészség között az ukrán aranykonvoj ügyében jogtalan fogvatartás gyanúja miatt folytatott nyomozásáról – értesült a HVG.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a lemondáshoz vezető vita a nyomozás ütemezéséről és a lehetséges felelősök kihallgatásának sorrendjéről robbant ki, miután a vizsgálat már eljutott egy olyan pontra, ahol magas beosztású személyekkel szemben is felmerülhet gyanú.

„A Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta” – áll a hivatalos közleményben.

A Legfőbb Ügyészség közleményében azt is jelezte, hogy a legfőbb ügyész írásos utasításba adta a nyomozóknak az ügy minden szálának kivizsgálását, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint. Azt is írták, hogy „a kérdéses nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani”.

A vita miatt a Legfőbb Ügyész elvette az ügy vizsgálatát Fürcht Páléktól, aki ezután nyújtotta be lemondását. Ez fél év múlva lép hatályba. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint Fürcht Pálnak felajánlottak egy ügyészi pozíciót a nyomozás felügyeleti területen.

A HVG információi szerint az Ügyészségen belüli feszültséget több tényező okozta, például hogy a rajtaütésre a legmagasabb kormányzati szintekről érkezhetett engedély, és ezzel sokkal kényesebbé vált, mint bármi, amiben a KNYF nyomoz. Ráadásul érintett lehet az Alkotmányvédelmi Hivatal is.

„A titkosszolgálatok elvileg nem befolyásolhatják az igazságszolgáltatást titkosszolgálati eszközökkel, márpedig ebben az ügyben – hasonlóan a néhány hónappal korábbi Gundalf- és Buddha-ügyhöz – az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) aktívan szerepet játszott” - jegyzi meg a lap.

Megemlítik saját információik alapján, hogy az ügyben tanúként kihallgatott egyik NAV-os vezető atipikus eljárásról beszélt, kiemelve, hogy a rajtaütés előtti napon kaptak csak az akcióra utasítást. A vallomás szerint hiába javasolták az ukrán konzul értesítését, az Alkotmányvédelmi Hivatal jelenlévő munkatársa ezt nem tartotta szerencsésnek. A NAV munkatársai megdöbbentőnek találták az ukrán pénzszállítókkal szembeni bánásmódot is, hogy bilincset és csuklyát húztak rájuk.

„Megdöbbentett ez az egész látvány, a saját eljárásainkban a gyanúsítottakkal sem szoktunk így bánni” – idézte a hvg a pénzügyőr vallomását.

Amikor elengedték volna az ukránokat, de egy telefonon bejelentkező államtitkár ezt a vallomás szerint megakadályozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk