HÍREK
A Rovatból

Ukrajna elleni „idegen zászlós” orosz provokációra figyelmeztet az amerikai titkosszolgálat

Az Egyesült Államok szerint így teremtenék meg az oroszok az indokot a katonai invázióra. A Kreml határozottan tagadta a vádakat.
Fotó: MTI/AP - szmo.hu
2022. január 15.



Az Egyesült Államok által nyilvánosságra hozott információk szerint Oroszország már elhelyezte a szabotőröket Ukrajnában. Ennek célja, hogy „hamis zászlós" műveletet hajtsanak végre, amit ürügyként használhatnak az orosz támadáshoz. Ez a támadás Washington szerint a következő hónapban kezdődhet. Mindeközben nagyszabású kibertámadás érte az ukrán kormányzati oldalakat. és nem állt le az orosz csapatok áramlása az ukrán határ felé.

Az egy héten át tartó diplomáciai tárgyalások sikertelenek voltak Genfben, Brüsszelben és Bécsben. Eközben Moszkva folyamatosan úgy állítja be a válságot, mintha Ukrajna fenyegetné Oroszországot, noha semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott erről – írja a Guardian.

Szergej Ribakov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn

„vaskos, vízálló, golyóálló, jogilag kötelező érvényű garanciákat" követelt. Egészen pontosan azt szeretné, hogy a NATO ígéretet tegyen: egyetlen kelet-európai országot sem vesz fel a szervezet sorai közé. Továbbá önként kivonul az 1997 után felvett országok területéről.

Erre Jens Stoltenberg NATO főtitkár úgy reagált, hogy ez „nem tárgyalási alap". Két nappal később, a NATO brüsszeli tárgyalásai után egy másik külügyminiszter-helyettes, Alexander Grusko erőszakkal fenyegetőzött, ha nem kapják meg, amit akarnak. „Van egy sor jogi katonai-technikai intézkedésünk, amelyeket akkor fogunk alkalmazni, ha valódi fenyegetést érzünk a biztonságunkra nézve, és már most is érezzük" - mondta.

Csütörtökre, amikor a tárgyalások eljutottak az EBESZ-hez, ahol Oroszország és Ukrajna is tag, diplomáciai patthelyzet alakult ki. Alekszandr Lukasevics, Oroszország EBESZ-nagykövete

„az igazság pillanatára" figyelmeztetett, amelynek „katasztrofális következményei" vannak, ha Oroszország „érdekeit megsértik".

A CNN szerint ugyanezen a napon az ukránok arra ébredtek, hogy egy hatalmas kibertámadás érte a kormány weboldalait. Oroszország nem vállalta a felelősséget, de Európa vezető diplomatája, Josep Borrell nem hagyott kétséget afelől, hogy szerinte ki áll a támadás mögött, mondván: „Nehéz megmondani, hogy ki áll mögötte. Nem hibáztathatok senkit, mert nincs bizonyítékom, de egyértelműen sejthető." Borrell ellenlépést ígért: „Minden erőforrásunkat mozgósítjuk, hogy segítsünk Ukrajnának a kibertámadás kezelésében."

Mindeközben Jen Psaki, a Fehér Ház szővivője azt nyilatkozta:

„Olyan információink vannak, amelyek arra utalnak, hogy Oroszország már előre pozícionált egy csoport ügynököt, hogy idegen zászlós műveletet hajtson végre Kelet-Ukrajnában. Az ügynököket városi hadviselésre képezték ki, és robbanóanyagokat használnak szabotázsakciók végrehajtására az ott állomásozó orosz erők ellen."

John Kirby, a Pentagon szóvivője szerint Moszkva „előre elrendelte az ügynökök egy csoportját". Ennek célja egy „olyan műveletet végrehajtása, amely úgy néz ki, mint egy támadás ellenük vagy az orosz ajkú emberek ellen Ukrajnában", hogy okot teremtsen a „potenciális invázióra".

Egy amerikai tisztviselő azt állította, hogy a közösségi médiában a dezinformációt jó előre fokozták, mondván:

„Az orosz hadsereg azt tervezi, hogy néhány héttel a katonai invázió előtt elindítja ezeket a provokációkat. Ez a január és február közepe közötti időszakban kezdődhet meg."

A Kreml határozottan tagadta a vádakat.

A feszült várakozás és a diplomáciai fenyegetőzés újra felébreszti az európaiak kényelmetlen emlékeit. Jeppe Kofod dán külügyminiszter „teljességgel elfogadhatatlannak" nevezte Putyin lépéseit, mondván, hogy „megpróbál visszavezetni minket a hidegháború leghidegebb, legsötétebb napjaiba". Azonban Putyin látszólag hajthatatlannak tűnik, nem hátrál meg. A történelmi felelősség a kontinens vezetőinek vállára szakad, akik egyre inkább tudatában vannak annak, hogy végzetes döntések várhatnak rájuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Húsz év után lemond egy fideszes képviselő – ezt üzente Orbán Viktornak
Riz Gábor húsz év után adta át az ózdi választókerület vezetését. Utódjának már sok sikert kívánt, de képviselőként még folytatja a munkát a 2026-os választásokig.


Riz Gábor húsz év után jelentette be, hogy lemond az ózdi központú borsodi választókerület elnöki tisztségéről – szúrta ki az ATV. A hírt a Facebook-oldalán tette közzé, ahol azzal kezdte bejegyzését: „Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön.”

A politikus arról írt, hogy húsz évvel ezelőtt Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől vette át a választókerület vezetésére szóló megbízólevelet, amely azóta már 71 települést foglal magába Nyugat-Borsodban.

„Benyújtottam Elnök úrnak – akitől húsz éve azt átvettem – lemondásom a választókerületi elnökségi kinevezésemről”

– közölte, hozzátéve, hogy utódjának, Dr. Csuzda Gábornak sok sikert kíván a feladathoz.

Riz Gábor köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt dolgozott az elmúlt években: a helyi szervezeti tagoknak, polgármestereknek és aktivistáknak. Mint írta, velük együtt építették a keresztény-konzervatív értékközösséget, és közös munkájuknak köszönhetően kiváló eredményeket értek el az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

A bejegyzésben utódjának is üzent:

„Őrizze meg a közbizalmat értékeink iránt, tartsa egyben azt a sikeres csapatot, akikre mindenben számíthattam és akik segítsége nélkül nincs eredményes politikai munka.”

A képviselő arról is beszámolt, hogy parlamenti munkáját a 2026-os választásokig tovább folytatja. Kiemelte, hogy választói támogatása nélkül nem sikerült volna közel 60 százalékos eredményt elérnie a legutóbbi választáson.

Riz Gábor jelezte, hogy amikor kijelölik utódját az országgyűlési munkára is, minden segítséget megad majd neki. Bejegyzését azzal zárta:

„Elnök úr! Köszönöm a húszévi bizalmat!”

A Szabad Európa közben arról számolt be, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy korábbi fórumon jelezte: várhatóan a képviselőjelöltek harmadát lecserélik 2026-ra. A lap szerint több ismert politikus, köztük Németh Zsolt, Lázár János, Simicskó István és Fürjes Balázs sem indul újra egyéniben. Budapesten pedig Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnök személye megváltozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Trump bepöccent: az Egyesült Államok nem közvetít tovább Oroszország és Ukrajna között
Tammy Bruce szerint Trump csalódott, mert a háborús felek nem tesznek valódi lépéseket a béke irányába.


Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.

A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.

A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Drámai döntés: alkotmányellenesnek nyilvánították Németország legnagyobb ellenzéki pártját
A német titkosszolgálat szerint az AfD veszélyt jelent a demokratikus rendre. Már lehallgatásokra és besúgók beépítésére is joguk van a hatóságoknak.


A német Alkotmányvédelmi Hivatal mostantól hivatalosan is alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért pártot, vagyis az AfD-t – számolt be róla a Spiegel.

Ez a döntés azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok könnyebben kérhetnek engedélyt a párt és tagjai megfigyelésére, például telefonlehallgatásra, lehallgatók telepítésére vagy informátorok beépítésére.

Korábban csak három tartományi szervezetet – a türingiai, a szászországi és a szász-anhalti szervezetet – minősítették alkotmányellenesnek. Az országos pártot eddig csak „gyanúsan” szélsőségesként kezelték. A hivatal most „bizonyítottan szélsőséges” minősítést adott a pártnak.

A döntést egy több mint ezer oldalas jelentéssel támasztották alá, amelyet a hivatal a szövetségi belügyminisztériumnak nyújtott be.

A dokumentumban számos példával és bizonyítékkal mutatják be, hogy az AfD nézetei szembemennek a német alkotmányos renddel.

A Spiegel cikke szerint a jelentés kiemeli, hogy a párt „etnikai alapon” értelmezi a nép fogalmát, és nem tekinti németnek azokat az állampolgárokat, akik muszlim többségű országokból származnak. A jelentés szerint ez „nem összeegyeztethető a szabad demokratikus renddel”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg már tavaly év végén le akarta adni a jelentést, ám a kormánykoalíció felbomlása és az előrehozott választások miatt ezt elhalasztotta.

A 2025-ös szövetségi választáson az AfD 20 százalékos eredménnyel a CDU–CSU mögött a második helyen végzett, ami a párt történetének eddigi legjobb eredménye. A kampány során Elon Musk is kiállt a párt mellett, és interjút készített a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Jöhet a fehér füst? Felhelyezték a Sixtus-kápolna tetejére a pápaválasztásról eredményt adó kéménycsövet
A kéményt kizárólag a pápaválasztások alatt szokták használni. A szavazás során fekete füsttel a sikertelen, fehér füsttel a sikeres szavazás eredményét jelzik a hívek és a nyilvánosság felé.


Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel – számolt be róla az MTI. A Szent Péter térről és környékéről jól lehetett látni, ahogy több munkás mozgott a Szent Péter-bazilika és az apostoli paloták között található kápolna cserepes tetején. A munkások elhelyezték azt a csövet, amely meghosszabbítja a Sixtus-kápolna kéményét, és amelyet kizárólag a pápaválasztások alatt szoktak használni.

A kémény azzal a kályhával van összekötve, amelyet a Sixtus-kápolnába „bezárt” bíborosok szavazócéduláinak elégetésére használnak. Sikertelen szavazási kör esetén fekete, sikeres választáskor fehér füst száll fel a kéményből.

Az egyszerű öntöttvas kályhát első alkalommal az 1939-es konklávén használták. 2005 óta a kéményhez egy másik kályhát is kapcsoltak, amely vegyi adalékanyaggal színezi a füstöt, hogy a választás eredménye jól látható legyen.

A nyolcvan évnél fiatalabb, pápaválasztó bíborosok május 7-én délután vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ahol megtartják az első szavazási kört, így

az első füst szerda este száll majd fel.

Május nyolcadikán a bíborosok délelőtt és délután is szavaznak: mindkét forduló után felszáll a füst, várhatóan a déli órákban és este hét óra körül, de az időpontot nem lehet előre megjósolni. Az azt követő napokban is ugyanezt az ütemezést követik.

I. János Pál pápát 1978 augusztusában egy délelőtti és egy délutáni szavazási fordulóval választották meg, a fehér füst 18 óra 24 perckor szállt fel. II. János Pál pápa megválasztásakor, 1978 októberében a konklávé majdnem három napig tartott, és a fehér füst este 18 óra 18 perckor szállt fel. XVI. Benedek megválasztásához elég volt egy délelőtti és egy délutáni szavazási kör 2005 áprilisában, a fehér füst 17 óra 50 perckor szállt fel. Ferenc pápa esetében, 2013 márciusában két nap kellett, és a fehér füst 19 óra 6 perckor szállt fel.

A fehér füst után az úgynevezett protodiakónus bíboros jelenti be a Szent Péter-bazilika lodzsájáról az örömhírt, hogy az egyháznak új pápája van („Habemus papam!”). A füst és a bejelentés között akár egy óra is eltelhet, de ez alkalmanként változik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: