HÍREK
A Rovatból

Ukrajna elleni „idegen zászlós” orosz provokációra figyelmeztet az amerikai titkosszolgálat

Az Egyesült Államok szerint így teremtenék meg az oroszok az indokot a katonai invázióra. A Kreml határozottan tagadta a vádakat.
Fotó: MTI/AP - szmo.hu
2022. január 15.



Az Egyesült Államok által nyilvánosságra hozott információk szerint Oroszország már elhelyezte a szabotőröket Ukrajnában. Ennek célja, hogy „hamis zászlós" műveletet hajtsanak végre, amit ürügyként használhatnak az orosz támadáshoz. Ez a támadás Washington szerint a következő hónapban kezdődhet. Mindeközben nagyszabású kibertámadás érte az ukrán kormányzati oldalakat. és nem állt le az orosz csapatok áramlása az ukrán határ felé.

Az egy héten át tartó diplomáciai tárgyalások sikertelenek voltak Genfben, Brüsszelben és Bécsben. Eközben Moszkva folyamatosan úgy állítja be a válságot, mintha Ukrajna fenyegetné Oroszországot, noha semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott erről – írja a Guardian.

Szergej Ribakov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn

„vaskos, vízálló, golyóálló, jogilag kötelező érvényű garanciákat" követelt. Egészen pontosan azt szeretné, hogy a NATO ígéretet tegyen: egyetlen kelet-európai országot sem vesz fel a szervezet sorai közé. Továbbá önként kivonul az 1997 után felvett országok területéről.

Erre Jens Stoltenberg NATO főtitkár úgy reagált, hogy ez „nem tárgyalási alap". Két nappal később, a NATO brüsszeli tárgyalásai után egy másik külügyminiszter-helyettes, Alexander Grusko erőszakkal fenyegetőzött, ha nem kapják meg, amit akarnak. „Van egy sor jogi katonai-technikai intézkedésünk, amelyeket akkor fogunk alkalmazni, ha valódi fenyegetést érzünk a biztonságunkra nézve, és már most is érezzük" - mondta.

Csütörtökre, amikor a tárgyalások eljutottak az EBESZ-hez, ahol Oroszország és Ukrajna is tag, diplomáciai patthelyzet alakult ki. Alekszandr Lukasevics, Oroszország EBESZ-nagykövete

„az igazság pillanatára" figyelmeztetett, amelynek „katasztrofális következményei" vannak, ha Oroszország „érdekeit megsértik".

A CNN szerint ugyanezen a napon az ukránok arra ébredtek, hogy egy hatalmas kibertámadás érte a kormány weboldalait. Oroszország nem vállalta a felelősséget, de Európa vezető diplomatája, Josep Borrell nem hagyott kétséget afelől, hogy szerinte ki áll a támadás mögött, mondván: „Nehéz megmondani, hogy ki áll mögötte. Nem hibáztathatok senkit, mert nincs bizonyítékom, de egyértelműen sejthető." Borrell ellenlépést ígért: „Minden erőforrásunkat mozgósítjuk, hogy segítsünk Ukrajnának a kibertámadás kezelésében."

Mindeközben Jen Psaki, a Fehér Ház szővivője azt nyilatkozta:

„Olyan információink vannak, amelyek arra utalnak, hogy Oroszország már előre pozícionált egy csoport ügynököt, hogy idegen zászlós műveletet hajtson végre Kelet-Ukrajnában. Az ügynököket városi hadviselésre képezték ki, és robbanóanyagokat használnak szabotázsakciók végrehajtására az ott állomásozó orosz erők ellen."

John Kirby, a Pentagon szóvivője szerint Moszkva „előre elrendelte az ügynökök egy csoportját". Ennek célja egy „olyan műveletet végrehajtása, amely úgy néz ki, mint egy támadás ellenük vagy az orosz ajkú emberek ellen Ukrajnában", hogy okot teremtsen a „potenciális invázióra".

Egy amerikai tisztviselő azt állította, hogy a közösségi médiában a dezinformációt jó előre fokozták, mondván:

„Az orosz hadsereg azt tervezi, hogy néhány héttel a katonai invázió előtt elindítja ezeket a provokációkat. Ez a január és február közepe közötti időszakban kezdődhet meg."

A Kreml határozottan tagadta a vádakat.

A feszült várakozás és a diplomáciai fenyegetőzés újra felébreszti az európaiak kényelmetlen emlékeit. Jeppe Kofod dán külügyminiszter „teljességgel elfogadhatatlannak" nevezte Putyin lépéseit, mondván, hogy „megpróbál visszavezetni minket a hidegháború leghidegebb, legsötétebb napjaiba". Azonban Putyin látszólag hajthatatlannak tűnik, nem hátrál meg. A történelmi felelősség a kontinens vezetőinek vállára szakad, akik egyre inkább tudatában vannak annak, hogy végzetes döntések várhatnak rájuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk