Ukrajna akár atomfegyverek beszerzését is fontolóra veheti, ha a Nyugat nem ad katonai támogatást a védekezéshez - mondta a berlini ukrán nagykövet csütörtökön a hazája térségében indított orosz csapatösszevonással kapcsolatban.
Andrej Melnyik a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban egy interjúban elmondta, hogy adataik szerint a kilencvenezret is elérheti az Oroszországgal közös határ térségében felvonultatott orosz katonák száma. Mint mondta,
ez a művelet a közkeletű németországi vélekedéssel szemben nem csupán „erőfitogtatás vagy kardcsörtetés”, hanem az ukrán államiság felszámolására irányuló orosz szándék megnyilvánulása.
Kifejtette, hogy Oroszország támadásra készül, Ukrajnának pedig meg kell védenie magát. Ennek egyik módja a NATO-csatlakozás, a másik pedig a katonai képességek megerősítése, amihez ugyancsak nyugati támogatás szükséges. A Nyugat szolidaritásról biztosító szavai mellett modern fegyverrendszerek is kellenek az önvédelemhez - mondta a diplomata.
Jelezte:
hathatós támogatás hiányában előállhat olyan helyzet, amelyben fontolóra kell venni Ukrajna "nukleáris státuszának" megteremtését, vagyis atomfegyver beszerzését.
Ukrajna a budapesti memorandum elnevezésű nemzetközi megállapodásban vállalta, hogy biztonságának szavatolásáért cserébe lemond atomfegyvereiről és csatlakozik az atomsorompó egyezményhez. Az ország területi épségére és politikai függetlenségére az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország vállalt garanciát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1994-ben tartott budapesti konferenciáján aláírt megállapodással.
Kijev álláspontja szerint Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok támogatásával és a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával megsértette a megállapodást. A Kreml nem ért egyet ezzel a helyzetértékeléssel.
Ukrajna akár atomfegyverek beszerzését is fontolóra veheti, ha a Nyugat nem ad katonai támogatást a védekezéshez - mondta a berlini ukrán nagykövet csütörtökön a hazája térségében indított orosz csapatösszevonással kapcsolatban.
Andrej Melnyik a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban egy interjúban elmondta, hogy adataik szerint a kilencvenezret is elérheti az Oroszországgal közös határ térségében felvonultatott orosz katonák száma. Mint mondta,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feljelentést tett a Transparency a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István köreit is érintő 281 milliárd forintos állami befektetés miatt
A Transparency International Magyarország hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult a hatóságokhoz a Baross Gábor Tőkeprogram öt magántőkealapja ügyében. A szervezet szerint az állami vagyonkezelők a gondos vagyonkezelés kötelezettségét szeghették meg, ami vagyoni hátrányt okozhatott.
Büntetőfeljelentést tett és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett a Transparency International Magyarország a Baross Gábor Tőkeprogram több százmilliárdos állami befektetései miatt. A szervezet szerint 281 milliárd forintnyi közpénz sorsa válhat évekre követhetetlenné a rendszerszintű hiányosságok, a kezeletlen összeférhetetlenségek és a hiányos kockázatkezelés miatt – derül ki a Transparency International Magyarország csütörtöki közleményéből.
A szervezet több pert is megnyert, hogy hozzájusson azokhoz a döntéselőkészítő iratokhoz, amelyek most a jogi lépések alapját képezik.
A TI Magyarország hűtlen kezelés gyanújával fordult a hatóságokhoz, mert álláspontjuk szerint az állami vagyont kezelő Magyar Fejlesztési Bank és az MFB Invest megszeghette a gondos vagyonkezelés kötelezettségét.
„A vagyoni hátrány pontos mértéke a hosszú, többnyire tizenöt éves futamidők miatt jellemzően csak az alapok zárásakor lesz megállapítható” – írják, ezért kezdeményezték az Állami Számvevőszéknél is a vizsgálatot, hogy további, számukra nem hozzáférhető iratokat is bekérjenek.
A kiperelt dokumentumok alapján a szervezet öt magántőkealap működését elemezte, és mindenhol visszatérő mintázatot talált.
Eszerint az állam jellemzően 70 százalékos tulajdonrészt szerez az alapokban, de ehhez képest aránytalanul alacsony, 20–50 százalékos szavazati jogot kap, így többségi tulajdonosként is kisebbségbe szorul a döntéseknél.
A TI szerint a törvény által előírt, a befektetési döntéstől elkülönülő, érdemi kockázatfeltárás sem volt dokumentumokkal alátámasztható.
Az állami támogatás tilalmát vizsgáló tesztek pedig több esetben kritika nélkül vették át a kérelmezők optimista pénzügyi terveit.
Az iratokból az eddig titkolt privát társbefektetők kiléte is kiderült, és a TI szerint mind az öt vizsgált alapnál feltárhatók tulajdonosi összefonódások az alapkezelők, a társbefektetők és a célcégek között.
A Trustify Impact I. Magántőkealap alapkezelője és társbefektetője mögött is ugyanaz a személy áll, akit a szervezet Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter érdekköréhez köt.
Az MBH Magántőkealap társbefektetője mögött Mészáros Lőrinc érdekeltségei azonosíthatók. Az alap által felvásárolt egyik cég, az Aqua Lorenzo Kft. már a befektetés előtt is milliárdos veszteséget termelt, az állami tőke mégis a háromszorosára nőtt az alapban a program során.
A CLM Future Magántőkealap esetében az alapkezelő és a társbefektető is Jellinek Dániel érdekkörébe tartozott.
A XANGA RED Magántőkealapnál pedig maga az előterjesztés rögzíti az alapkezelő és a társbefektető közötti összefonódást, de nem kezeli azt kizáró feltételként.
Az Andezit Magántőkealap ügye idén tavasszal került újra reflektorfénybe, amikor kiperelt iratokból kiderült:
a Baross Gábor Tőkeprogram zöld pilléréből újabb 35 milliárd forint állami forrás érkezett a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó alapba.
A pénzmozgás részletei csak bírósági eljárás után váltak megismerhetővé, ami a transzparencia hiányát jelezte az ügyben. A beszámolók szerint az MFB Invest bonyolította a befektetést, miközben a döntéshozatal kulcselemei – a társbefektetők köre, a kockázatelemzés és a megtérülési elvárások – nem voltak nyilvánosak.
Közben a szélerőmű-fejlesztések piacán is feltűnt a Baross-program pénze: a Nagy Mártonhoz köthető üzleti kör a Trustify Impact I. Magántőkealapon keresztül szállt be egy nagy projektbe, ahol a források 70 százaléka állami. A politikai térfélen is megjelent a téma: a Tisza Párt törvénymódosítást jelentett be a titkos hátterű magántőkealapok átláthatóságának kikényszerítésére, a TI adataira hivatkozva, amelyek szerint százmilliárdos nagyságrendű közvagyon került ilyen konstrukciókba.
Büntetőfeljelentést tett és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett a Transparency International Magyarország a Baross Gábor Tőkeprogram több százmilliárdos állami befektetései miatt. A szervezet szerint 281 milliárd forintnyi közpénz sorsa válhat évekre követhetetlenné a rendszerszintű hiányosságok, a kezeletlen összeférhetetlenségek és a hiányos kockázatkezelés miatt – derül ki a Transparency International Magyarország csütörtöki közleményéből.
A szervezet több pert is megnyert, hogy hozzájusson azokhoz a döntéselőkészítő iratokhoz, amelyek most a jogi lépések alapját képezik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Súlyos állítás a német sajtóban: már a győri Audi-gyár bezárásának dátumáról írnak
A német sajtóban megjelent forgatókönyv szerint a Volkswagen a győri Audi-gyár bezárásával is számol. A terv hátterében az áll, hogy a cég belső becslései szerint az éves gyártás tartósan visszaeshet, ami jelentős túlkapacitást eredményez.
A Volkswagen vezetése hosszú távú stratégiai forgatókönyveiben már a győri Audi-gyár bezárásának lehetőségét is vizsgálja 2035 körüli időhorizonton – írta a német Manager Magazin értesülései alapján a Világgazdaság. A tervekben a magyarországi üzem mellett a csehországi Škoda-gyár (Kvasiny) jövője is kérdéses.
A konszern hangsúlyozta, hogy ezek egyelőre alternatív forgatókönyvek, és a döntés nagyban függ attól, hogy sikerül-e javítani a németországi gyárak versenyképességét.
A háttérben az áll, hogy a Volkswagen belső számításai szerint az éves gyártás a következő évtizedben a jelenlegi 9 millióról tartósan 7-8 millió autóra eshet vissza, ami jelentős túlkapacitást eredményez.
A hosszú távú tervek egy radikális költségcsökkentési program részei, amelynek keretében Oliver Blume vezérigazgató 2030-ig világszerte további 50 ezer munkahely megszüntetését tervezi. A menedzsment szerint a gyárbezárások helyett „intelligensebb megoldásokat” keresnek, de a vezérigazgató egy belső interjúban elismerte a nehézségeket.
„Az igazság az is, hogy ma még nem tudunk a gyárakra nézve versenyképes leterhelést megerősíteni” – mondta Oliver Blume.
A javaslatcsomagot a Volkswagen felügyelőbizottsága múlt csütörtökön nem támogatta, a dolgozói képviselők és Alsó-Szászország tartomány küldöttei ugyanis leszavazták azt. A vita várhatóan szeptemberben folytatódik.
A wolfsburgi bizonytalanságok hatása már Győrben is érezhető.
A cégvezetés maximális rugalmasságot és lojalitást vár el a dolgozóktól, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár évtizedek óta ugyanazt a munkát végző embereket is átcsoportosítanak más, esetenként nehezebb fizikai munkát igénylő területekre.
A helyzetet jelzi, hogy idén nincs béremelés, a dolgozók egyszeri bruttó egymillió forintos kifizetést kapnak, a következő, 3,2 százalékos emelés pedig csak 2027-ben jön.
Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke szerint a jelenlegi helyzetben a prioritások is megváltoztak.
„A bérek ugyan fontosak, de a munkahelyek biztonsága sok dolgozó számára most előrébb került Győrben is” – fogalmazott.
A győri gyár jövőjét érintő hírek egy rendkívül feszült hét eseménysorozatába illeszkednek. A múlt csütörtöki sikertelen felügyelőbizottsági ülés után hétfőn Oliver Blume egy belső interjúban számszerűsítette először, hogy a korábbi terveken felül további 50 ezer állás szűnhet meg 2030-ig. Ezt követte tegnap a német sajtóértesülés, amely már Győrt is megnevezte a hosszú távon vizsgált, esetlegesen bezárandó üzemek között.
A Volkswagen vezetése hosszú távú stratégiai forgatókönyveiben már a győri Audi-gyár bezárásának lehetőségét is vizsgálja 2035 körüli időhorizonton – írta a német Manager Magazin értesülései alapján a Világgazdaság. A tervekben a magyarországi üzem mellett a csehországi Škoda-gyár (Kvasiny) jövője is kérdéses.
A konszern hangsúlyozta, hogy ezek egyelőre alternatív forgatókönyvek, és a döntés nagyban függ attól, hogy sikerül-e javítani a németországi gyárak versenyképességét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tanács Zoltán a kormányszóvivői tájékoztatón: Feljelentést teszünk a Kréta és a Neptun ügyében
Titkos döntésekkel először kötelezővé tették a rendszerek használatát, a szerzői jogok és a forráskód egy magánvállalkozásnál koncentrálódtak, kizárták a versenyt és sok döntés nem jelent meg a Magyar Közlönyben.
Tanács Zoltán technológiai miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette: zajlanak az átvilágítások a minisztériumnál, és eközben sok gyanús ügy nyomait találták meg. Van egy azonban, aminek a részleteit már átadják a hatóságoknak: a Kréta, Neptun és Poszeidon-rendszerekét.
A miniszer szerint a rendszerek életpályáinak korai szakaszában mindnek volt versenytársa, de az előző kormány a kiírásokkal úgy alakította a piacot, hogy azok megszűntek, vagyis nem maradt alternatíva.
2019 óta több mint 100 milliárd forint ment ki a termékekre. A minisztériumban egy 40 oldalas feljelentést készítettek egy hosszú melléklettel, bemutatva a rendszerek történetét. Tanács szerint a verseny teljesen eltűnt, a kormány és az intézmények kiszolgáltatottá váltak és indokolatlanul magasak lettek az árak.
A minta úgy nézett ki, hogy
titkos döntésekkel először kötelezővé tették a rendszerek használatát, a szerzői jogok és a forráskód egy magánvállalkozásnál koncentrálódtak, kizárták a versenyt és sok döntés nem jelent meg a Magyar Közlönyben
- mondta Tanács Zoltán.
Tanács Zoltán három kormányzati döntésről is beszámolt. Magyarország csatlakozik az EU mesterséges intelligencia-programjához, a Gigafactory programhoz. A miniszter azt is bejelentette, hogy Magyarország csatlakozik az EU IRIS² műholdprojektjéhez, ami szerinte az unió válasza Elon Musk Starlink-rendszerére.
Tanács arról is beszélt, hogy a Fidesz-kormány cserbenhagyta a kisvállalkozásokat, mert indítottak egy programot, hogy minden kkv-nak legyen saját honlapja, azonban az idei évre nem biztosítottak forrásokat ehhez. A miniszter elmondta: a szabályszerűen lebonyolított projekteket kifizetik, a program 2. ütemét viszont már nem hajtják végre, helyette új lebonyolítási rendszer lesz.
Tanács Zoltán technológiai miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette: zajlanak az átvilágítások a minisztériumnál, és eközben sok gyanús ügy nyomait találták meg. Van egy azonban, aminek a részleteit már átadják a hatóságoknak: a Kréta, Neptun és Poszeidon-rendszerekét.
A miniszer szerint a rendszerek életpályáinak korai szakaszában mindnek volt versenytársa, de az előző kormány a kiírásokkal úgy alakította a piacot, hogy azok megszűntek, vagyis nem maradt alternatíva.
2019 óta több mint 100 milliárd forint ment ki a termékekre. A minisztériumban egy 40 oldalas feljelentést készítettek egy hosszú melléklettel, bemutatva a rendszerek történetét. Tanács szerint a verseny teljesen eltűnt, a kormány és az intézmények kiszolgáltatottá váltak és indokolatlanul magasak lettek az árak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A hatóságok vizsgálni fogják Szijjártó és a BYD kapcsolatát, nem is biztos, hogy ez a munkakör megvalósul
A miniszterelnök szerint a piacon is van olyan, hogy a cégek korlátozzák, hogy egy távozó tisztviselő mikor mehet versenytárshoz. Ennek egy normális demokráciában is így kellene lennie.
Van véleménye arról, hogy Szijjártó Péter a BYD-nál fog dolgozni de ez nem fogja befolyásolni a cég és a kormány kapcsolatát, mondta a Telex kérdésére Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Eddig 300 milliárd forintnyi támogatást kapott a BYD különböző formákban, és mindenkinek a fantáziájára bízza, hogy miért került Szijjártó Péter a haszongépjárművekért felelős terület élére - fogalmazott a kormányfő.
A piacon is van olyan, hogy a cégek korlátozzák, hogy egy távozó tisztviselője mikor mehet versenytárshoz, ez a cooling period, és ennek egy normális demokráciában is így kéne lennie
– mondta Magyar Péter, arra reagálva, hogy Szijjártó Péter a BYD-nál folytatja pályafutását. A miniszterelnök szerint ez nincs rendben, hiszen
a cég magyarországi térnyerését a korábbi miniszter lobbizta ki,
így szerinte felmerül a korrupció gyanúja.
Magyar szerint az ott dolgozók is meglepődtek, hogy Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter a kínai autógyárhoz igazolt. Az RTL kérdésére a miniszterelnök azt mondta: biztos vagyok benne, hogy a hatóságok ezt majd vizsgálni fogják.
Van véleménye arról, hogy Szijjártó Péter a BYD-nál fog dolgozni de ez nem fogja befolyásolni a cég és a kormány kapcsolatát, mondta a Telex kérdésére Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Eddig 300 milliárd forintnyi támogatást kapott a BYD különböző formákban, és mindenkinek a fantáziájára bízza, hogy miért került Szijjártó Péter a haszongépjárművekért felelős terület élére - fogalmazott a kormányfő.
A piacon is van olyan, hogy a cégek korlátozzák, hogy egy távozó tisztviselője mikor mehet versenytárshoz, ez a cooling period, és ennek egy normális demokráciában is így kéne lennie
– mondta Magyar Péter, arra reagálva, hogy Szijjártó Péter a BYD-nál folytatja pályafutását. A miniszterelnök szerint ez nincs rendben, hiszen
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
