prcikk: Újraindultak a közszolgáltatások az USA-ban, de még nehezebb idők jöhetnek | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Újraindultak a közszolgáltatások az USA-ban, de még nehezebb idők jöhetnek

Közgazdászok becslései szerint a leállás minden egyes hete több mint egytized százalékponttal csökkentette az amerikai GDP-t. Ugyan most újraindult az ország, de a hosszabb távú hatások még okozhatnak gondot.


„Mindennapi dolgok, amik normálisak, luxusnak érződtek” – mondta a Time magazinnak Kat Bogdon, egy New York állambeli nő, aki hetekig rettegett attól, hogy nem tud majd ételt tenni a családja asztalára. Az ő története csupán egy a több tízmillió közül, amelyek megmutatták, milyen árat fizetnek a hétköznapi amerikaiak, amikor Washingtonban megáll az élet.

Negyvenhárom napnyi bizonytalanság, megbénult szolgáltatások és egyre növekvő gazdasági nyomás után azonban véget ért a modern amerikai történelem leghosszabb kormányzati leállása.

A Képviselőház 2025. november 12-én, helyi idő szerint koraeste 222–209 arányban elfogadta a kormány újranyitásáról szóló törvényt, amelyet Donald Trump elnök még aznap éjjel aláírt, azonnali hatállyal feloldva a politikai patthelyzetet.

„Ezt soha többé nem engedhetjük meg. Ez nem módja egy ország működtetésének”

– nyilatkozta az elnök az aláírást követően a Reuters szerint.

A megállapodás egyelőre csak lélegzetvételnyi szünetet jelent, a finanszírozást ugyanis csupán 2026. január 30-ig biztosítja.

A csomag azonban azonnali enyhülést hoz: több százezer szövetségi alkalmazott térhet vissza a munkába, és a Fehér Ház ígérete szerint az elmaradt bérek kifizetése is megkezdődik. A törvény visszavonja azt a több mint 4000 szövetségi elbocsátást, amelyet a leállás alatt kezdeményeztek, és január végéig megtiltja továbbiak végrehajtását.

A csomag három kulcsfontosságú terület – a mezőgazdaság, a katonai beruházások és veteránügyek, valamint a törvényhozás – költségvetését teljes évre rendezi. Különösen fontos elem, hogy 2026 szeptemberéig teljes finanszírozást biztosít a SNAP élelmiszersegély-programnak, amelynek havi költsége megközelíti a 9 milliárd dollárt (körülbelül 2988 milliárd forintot), és amelynek novemberi akadozása miatt bírósági eljárások indultak. Ennek keretében az érintettek elektronikusan kapnak segítséget, kártyán keresztül. Ezekkel a kártyákkal a kedvezményezettek bizonyos élelmiszereket vásárolhatnak az erre jogosult üzletekben

A törvénycsomag ugyanakkor tartalmaz egy rendkívül vitatott pontot is, amely heves politikai kritikát váltott ki. Egy különleges záradék lehetővé teszi több republikánus szenátor számára, hogy akár 500 ezer dollárig (hozzávetőleg 166 millió forintig) terjedő kártérítést követeljenek, amennyiben a hatóságok a január 6-i eseményekkel kapcsolatban értesítés nélkül fértek hozzá az adataikhoz. „Felfoghatatlan számomra, hogy ez bekerült a törvénybe” – kommentálta a rendelkezést Chip Roy texasi republikánus képviselő a Washington Postnak. A törvényhozók és a bírák biztonságára is jelentős forrásokat különítettek el: a képviselők és szenátorok védelmére 203,5 millió dollárt (mintegy 67,6 milliárd forintot), a Legfelsőbb Bíróság tagjainak biztonságára pedig további összegeket szánnak.

A leállás feloldásának kulcsa egy politikai kompromisszum volt, amely azonban a következő konfliktus magvát is elvetette. A demokraták legfőbb követelése az volt, hogy a törvény hosszabbítsa meg az Obamacare-ként ismert egészségbiztosítási rendszer adójóváírásait, amelyek nélkül 2026-ban milliók számára emelkednének drasztikusan a biztosítási díjak. Ez végül nem került be a csomagba. A republikánus vezetés csupán annyit ígért, hogy a Szenátus december közepén külön szavazást tart az ügyben, de arra semmilyen garancia nincs, hogy a Képviselőház egyáltalán napirendre tűzi a kérdést. „Ezen az ügyön addig maradunk, amíg a hétköznapi amerikaiak számára meg nem oldjuk” – szögezte le Hakeem Jeffries, a Képviselőház demokrata vezetője a Washington Post tudósítása szerint, jelezve, hogy a harcnak koránt sincs vége.

A szavazás végeredménye jól tükrözte a törékeny politikai egyensúlyt. A Képviselőházban hat demokrata képviselő szavazott igennel a republikánus többséggel, míg két republikánus nemmel voksolt. A Reuters/Ipsos közvélemény-kutatása szerint a választók nagyjából fele a republikánusokat, 47 százalékuk pedig a demokratákat hibáztatta a leállásért, így egyértelmű politikai győztest nem lehetett hirdetni.

„Ma este megkönnyebbültünk. A demokrata leállásnak végre vége”

– fogalmazott Mike Johnson, a Képviselőház republikánus elnöke a Washington Post szerint, a felelősséget egyértelműen a másik oldalra hárítva. A helyzet abszurditását David Schweikert arizonai republikánus képviselő foglalta össze a legtalálóbban. „Úgy érzem, mintha egy Seinfeld-epizódot éltem volna át. Negyven nap telt el, és még mindig nem tudom, mi volt a cselekmény” – mondta a Reutersnek. A leállások politikai haszontalanságára hívta fel a figyelmet Tom Cole, a Ház Költségvetési Bizottságának republikánus elnöke is. „Történelmünk arra emlékeztet, hogy a leállások sosem változtatják meg a végeredményt – csak az árat növelik, amit az amerikaiak fizetnek” – áll a bizottság közleményében.

És az ár valóban magas volt. A leállás novemberben országszerte megakasztotta a SNAP élelmiszersegély kifizetését mintegy 42 millió ember számára, ami családok millióit sodorta a létbizonytalanság szélére. Rhode Islanden és Massachusettsben szövetségi bíróknak kellett közbelépniük, hogy a kormányt a teljes novemberi összeg folyósítására kötelezzék. Egy texasi édesanya, Freya Gillette arról beszélt, hogy a helyzet a legkiszolgáltatottabbakat érintette a legérzékenyebben. „A kisfiam megszokta, hogy megkaphat bizonyos dolgokat… most pedig nem volt adnom neki” – idézte őt a Time. Az érintettek tehetetlenségét és dühét Kat Bogdon fogalmazta meg a legélesebben: „Egy program, amit az adóimból én is finanszírozok, bármelyik pillanatban elvehető tőlem politikai színház miatt.”

A gazdasági hatások messze túlmutattak a segélyprogramokon. A légiközlekedésben hetek óta kaotikus állapotok uralkodtak. A Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) a fizetés nélküli szabadságra küldött és egyre kimerültebb légiforgalmi irányítók hiánya miatt több körben, végül 4-10 százalékos kötelező járatcsökkentést rendelt el a legnagyobb forgalmú repülőtereken. A leállás utolsó hétvégéin több mint ezer járatot töröltek. Sean Duffy közlekedési miniszter drámai figyelmeztetést adott ki, miszerint ha nem születik megállapodás, a légiközlekedés a hálaadás előtti csúcsidőszakban „csordogáló szintre” eshet. A leállás emellett komoly „lyukakat” ütött a gazdasági adatszolgáltatáson is; a Fehér Ház szerint az októberi inflációs és munkaerőpiaci statisztikák akár örökre kimaradhatnak a hivatalos jelentésekből. Közgazdászok becslései szerint a leállás minden egyes hete több mint egytized százalékponttal csökkentette az amerikai GDP-t.

A szövetségi dolgozók szakszervezete, az AFGE végig a tiszta, politikai feltételektől mentes megoldás mellett érvelt. „Itt az idő, hogy egy ‘tiszta’ átmeneti költségvetést fogadjanak el, és még ma véget vessenek a leállásnak. Nincs félmegoldás. Nincs politikai játszma. Minden szövetségi dolgozó megérdemli, hogy még ma visszatérjen a munkájához – teljes visszafizetéssel” – követelte Everett Kelley, a szakszervezet elnöke. A leállás egy bizarr epizódot is hozott: Timothy Mellon üzletember 130 millió dollárt (körülbelül 43,2 milliárd forintot) adományozott magánvagyonából a katonák bérének fedezésére, ami komoly jogi és etikai aggályokat vetett fel.

Bár a kormány most újraindult, a politikai feszültség tapintható. A következő hetek kritikusak lesznek. December közepén a Szenátusnak szavaznia kell az ACA-támogatásokról, 2026. január 30-án pedig újra lejár a finanszírozás, ami egy újabb, talán még kiélezettebb politikai összecsapás rémképét vetíti előre. Mikie Sherrill, New Jersey leköszönő demokrata képviselője a Házban tartott búcsúbeszédében drámai szavakkal figyelmeztetett a politikai játszmák veszélyeire: „Ne engedjék, hogy ez a testület a végrehajtó hatalom díszpecsétjévé silányuljon.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
13 ember, 12 milliárd euró: A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzést nyálazott át, és megnevezte Orbán oligarcháit, akik a legtöbbet kaszálták
A brit lap szerint Mészáros Lőrinc és 12 társa uralja a piacot. A vizsgált 42 cég a 2010 előtti arány tizennégyszeresét szerezte meg. Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat.


A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzés adatait elemezve arra jutott, hogy 2010 óta az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. Összehasonlításképp, 2005 és 2010 között ugyanez a kör mindössze egy százalékot nyert el – írta a brit gazdasági lap. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint az érintett cégek 2010 óta több mint 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket, a kulcsfigurának pedig Mészáros Lőrincet nevezték meg, akihez a többi nyertes is valamilyen módon kapcsolódik.

A belső körhöz sorolták Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, a kormányfő hegymászótársaként ismert Garancsi Istvánt, az állami reklámpiacot uraló Balásy Gyulát, valamint Szíjj Lászlót, akinek luxusjachtján több kormányzati szereplő is utazott már. Korábban a hálózat tagja volt Simicska Lajos is, de kegyvesztettsége után birodalmát Mészáros és társai vették át.

Tiborcz István a Financial Timesnak reagálva arról beszélt, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Elios-ügyben folytatott nyomozása óta tudatosan távol tartja magát az állami megbízásoktól.

„Meg kellett tanulnom, hogy nem vehetek részt mindenben. Azóta nagy figyelmet fordítottam – és még mindig fordítok – arra, hogy az általam közvetlenül irányított cégek ne vegyenek részt közbeszerzési pályázatokon.”

Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat. A szakértő a verseny nélküli eljárások arányának közelmúltbeli növekedését azzal magyarázta, hogy az érintettek a választások esetleges elvesztésétől tartva igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. „Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy pánikba estek, és az utolsó pillanatban igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. Úgy gondolom, arra számítanak, hogy elveszíthetik a választásokat.”

Az adatokból az is kiderül, hogy miközben a kormány az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítását ígérte, ezek aránya épp a politikailag bekötött cégek körében ugrott meg jelentősen: a nyertes pályázataik 69 százalékánál már csak egyetlen induló volt 2023 óta. Az OLAF egyik illetékese szerint ezek a statisztikák a versenyfeltételek torzulására utalnak.

Az elemzés szerint a 13 üzletember cégei 2010 óta 12 milliárd eurót vettek fel uniós pénzekből fedezett beruházások után. Ebből 700 millió euró már azután érkezett, hogy az Európai Unió a jogállamisági aggályok miatt befagyasztotta a támogatások egy részét. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő szerint ez a szám azt mutatja, hogy a rendszer megtalálja a kiskapukat.

Farley Mesko, a Sayari kockázatelemző cég vezérigazgatója szerint a pályázatokon gyakran nyertek újonnan alapított vagy korábban alvó cégek, amelyek szoros kapcsolatban álltak köztisztséget viselőkkel. Jellemző volt az is, hogy egyes vállalatok azután kezdtek szárnyalni, hogy a belső kör tagjai felvásárolták őket. Az FT arra is kitért, hogy különösen az építőiparban érthetetlen egyes szereplők dominanciája, mivel itt külföldi cégek is versenyezhetnének, hiszen a helyi terepviszonyok ismerete nem kiemelt fontosságú.

Daniel Freund német zöld EP-képviselő árulkodónak tartja ezt a számot, mert arról tanúskodik, hogy a rezsim megtalálja a kiskapukat. Ráadásul hiába ígérte a kormány, hogy visszaszorítja az olyan tendereket, ahol csak egyetlen induló van. A helyzet romlott 2023 óta, a nyertes pályázatok 69%-ánál fordult elő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor szerint egyetlen kérdésen múlik minden, a kormány közben két fronton is magyarázkodhat
A politológus szerint a Fidesz a biztonságra épít, miközben Brüsszel és Pozsony is magyarázatot kér a külügytől. A fejlemények a kampány utolsó heteinek stratégiáját boríthatják fel. Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.


Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.

Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.

„A kampányokkal foglalkozó szakirodalom szerint az utolsó hetek nem új témák »építéséről« szólnak, hanem egy téma döntési tengellyé tételéről – elsősorban – a bizonytalanok számára.”

A politológus úgy látja, a mostani választás tétje is ebben a logikában ragadható meg:

„A 2026-os alapkérdés régóta látszik: sikerül-e a Fidesznek átkeretezni a választást biztonsági kérdéssé, vagy az a kormányzásról, a kormányfőről és az ország állapotáról szóló népszavazás lesz.”

Török Gábor összegzése szerint a győzelem kulcsa nem a témák sokaságában rejlik. „Nem az nyer, akinek több témája van, hanem aki képes egyetlen témát a választás döntési tengellyé tenni — és ezt a végén már nagyon nehéz megváltoztatni” – zárja gondolatait.

Török Gábor elméletét a gyakorlatban támasztják alá a mai brüsszeli események, amelyek a kormány által hangsúlyozott biztonsági kérdéseket érintik. Az Európai Bizottság szóvivője ma rendkívül aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az orosz titkosszolgálat feltörte a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszereit, és magyarázatot vár a magyar kormánytól. Az Index tudósítása szerint a szóvivő kijelentette:

„Rendkívül aggasztónak tartjuk a magyar külügyminisztérium elleni állítólagos orosz kibertámadásokról szóló jelentéseket. A magyar hatóságok feladata, hogy kivizsgálják ezeket a rendkívül súlyos vádakat.”

Szintén ma reagált a szlovák államfői hivatal is a Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetésre, amelyben a magyar külügyminiszter a szlovák belpolitikáról is beszélt. A szlovák elnöki hivatal a 24.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy nem kommentálják a magyar külügyminiszter kijelentéseit, de leszögezték: „Szlovákia szuverén állam, és a szlovák állampolgárok szabadon és demokratikusan döntenek arról, hogy ki képviseli őket.”

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter konkrétan megnevezte, kiket váltanának le azonnal, ha kétharmados többséget szereznek
A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését.


Hétfőn az Európai Bizottság hivatalosan tájékoztatást kért a magyar kormánytól azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter uniós tanácsüléseken elhangzott bizalmas információkat oszthatott meg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.

A nemzetközi vihart kavaró ügyre Magyar Péter is reagált nyíregyházi fórumán, ahol hazaárulásnak nevezte a kormány lépéseit. A Tisza Párt elnöke szerint kétharmados felhatalmazásra van szükség a rendszerváltáshoz, hogy „minél gyorsabban és fájdalommentesebben, minél kevesebb jogászkodással” szabadíthassák ki az országot az „Orbán-bábok” kezéből.

Úgy fogalmazott, „minden pozíciót elfoglaltak, mindenhol Orbán és Putyin bábjai ülnek”. Szerinte ha a jelenlegi kormány marad, „tulajdonképpen az Unió fog kilépni belőlünk”, Magyarország pedig orosz gyarmat lesz. A teret megtöltő tömeg a felvételek alapján azt skandálta: „Ruszkik haza!” – írta a 444.hu.

Magyar Péter felvázolta, hogy kétharmados győzelem esetén módosítanák az alaptörvényt, és eltávolítanák a kulcspozíciókból Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, és Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Leváltanák Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, valamint Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét és a testület többi tagját is. A listán szerepelt továbbá Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettese, valamint a médiahatóság vezetője.

A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését a pártatlanság garantálásáig, és legfeljebb nyolc évben korlátoznák a miniszterelnöki pozíció betöltését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Nem kell kizárni, az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén
Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter Lavrovval valón telefonjairól is,. „Ez a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár.
Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 23.



Magyar Péter Nyíregyházán tartott politikai gyűlést, ahol a kormányt nemcsak kormányzásképtelenséggel és korrupcióval vádolta, hanem hazaárulással is. Szerinte a kabinet az országot az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette, de a közelmúltban az is kiderült, hogy el is árulták a hazát. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor Kádár János után a második magyar vezető, aki behívja az oroszokat.

„A GRU, az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei diplomáciai fedésben, az már önmagában hazaárulás” – jelentette ki. Hozzátette, a magyar egy szabadságszerető nép, és nem hagyják, hogy egy regnáló miniszterelnök elárulja a hazáját. A tömeg erre skandálásba kezdett: „Ruszkik haza!”.

Magyar Péter beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter szerepéről is, aki állítása szerint az Európai Unió legérzékenyebb megbeszéléseiről, egy orosz-ukrán háború idején „forró dróton tájékoztatta” Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és rajta keresztül Vlagyimir Putyint. „Az a magyar és az európai érdekek nyílt elárulása. Ezt a büntető törvénykönyv úgy hívja, hogy hazaárulás” – mondta, hozzátéve, hogy a Btk. szerint a hivatalos eljárásban elkövetett hazaárulásért életfogytig tartó szabadságvesztés jár. A politikus szerint a kormány politikája nem hiba, hanem bűn, utalva a mélyszegénységben élő gyerekek és a nyugaton élő magyarok számára, valamint az egészségügy helyzetére.

Szerinte Orbán Viktor nem Magyarország, nem az EU és nem a NATO, hanem egy harmadik ország érdekeit képviseli. Figyelmeztetett, hogy ha ez így megy tovább, a miniszterelnök vagy kivezeti az országot az Unióból, vagy az uniós pénzeknek és a tagságnak is búcsút lehet mondani.

„Nem kell kizárni ehhez egy országot, tulajdonképpen az unió fog kilépni belőlünk. Magyarország pedig itt marad egy keleti, egy orosz gyarmatként Európa közepén”

– vázolta fel a jövőképet.

Magyar Péter szerint ha az Orbán-kormány marad, az Európai Unióba integrált magyar gazdaság még inkább összeomlik. Állítása szerint a kormány két hónap alatt összehozta a teljes évre tervezett költségvetési hiány felét. Úgy véli, ha maradnak, összeomlik a forint, elszabadul az infláció, és a fiatalok elhagyják az országot.

„Ha ez a kormány, ez az áruló, dilettáns kormány marad, akkor soha nem látott kivándorlás lesz Magyarországon”

– fogalmazott. Kitért az egészségügy helyzetére is, mondván, a kormány 2010 óta tízezer kórházi ágyat és 225 osztályt szüntetett meg, és most újabb 38 vidéki kiskórház bezárását tervezik.

A politikus szerint az április 12-i választás tétje az ország sorsa.

„A Fidesz ma az árulás és a biztos bukás jelképe. A kórházak bezárása, a nyugdíjkassza összeomlása, a káosz és a teljes bizonytalanság”

– mondta. Felidézte Gulyás Gergely miniszter szavait, aki egy újságírói kérdésre, hogy a kormány beszállna-e egy iráni háborúba, azt válaszolta: „megfontoljuk”. Magyar Péter szerint ez, és a honvédelmi miniszter kitérő válasza is azt mutatja, hogy a kormány nem a békét szolgálja. Úgy látja, a Fidesz kampánya összeomlott, ezért a kormányfő külföldi segítséget hív. „Először keletre megy, orosz ügynököket hív be, elárulja Moszkva felé Magyarországot és Európát. Mindenki gondolja és látja, hogy azért jönnek ide vezetők, hogy az iráni háborúban való magyar részvétellel tárgyaljanak” – állította. A tömeg erre azt kezdte skandálni, hogy „Nem akarunk háborút!”.

A Tisza Párt alelnöke kifejtette, miért van szükségük kétharmados felhatalmazásra. Szerinte nem egy „Fidesz 2-t” akarnak, hanem a rendszerváltáshoz van szükségük alkotmányozó többségre. „A hazánk óriási bajban van, kedves honfitársaim, és a nagy bajok jó és erős megoldásokat kívánnak” – indokolta. Állítása szerint a Fidesz 16 év alatt elfoglalta a teljes magyar államot, és túszul ejtette az országot.

„Ez a maffia, ez a három-négyezer tagból álló politikai bűnözői maffia behálózza az egész országot. Ezt a maffiát, ezt a pókhálót legegyszerűbben, leggyorsabban, legfájdalommentesebben, egy kétharmados felhatalmazással lehet lebontani”

– jelentette ki.

Részletezte, hogy kétharmados győzelem esetén kiket távolítanának el pozíciójukból. Elsőként Sulyok Tamás köztársasági elnököt említette, aki szerinte megbukott a próbán, mert nem állt ki a bántalmazott gyerekek és a kirabolt ország mellett. Eltávolítanák Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét is, aki Magyar szerint soha nem dolgozott bíróként. Leváltanák az Országos Bírósági Hivatal elnökét, valamint Polt Péter legfőbb ügyészt is. „Én magam személyesen is találkoztam a legfőbb ügyésszel, és meggyőződtem arról, hogy ő nem a nyomozóhatóságok érdekeit képviseli, hanem a maffia által elkövetett bűncselekmények eltusolását, a nyomozások elhúzását, vagy éppen ellehetetlenítését” – mondta. A listán szerepelt még az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács elnöke is.

Magyar Péter beszélt a kormányváltás utáni terveikről is, mint a miniszterelnöki ciklusok korlátozása maximum kettőben, a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaépítése, valamint egy nemzeti vagyon visszaszerzéséért felelős hivatal létrehozása. Köszönetet mondott azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek visszaléptek az indulástól, ugyanakkor élesen kritizálta az általa „szatelitpártoknak” nevezett formációkat. „A magyar emberek április 12-én, alig 20 nap múlva, nemcsak az állampárt felett mondanak majd ítéletet, hanem ezen álellenzéki, szatellitellenzéki pártok fölött is” – üzente nekik.

A Tisza Párt alelnöke szerint a Fidesz kampánya „földbe állt”, és az országjárásuk csupán egy „Temuról rendelt” másolata a Tisza Párt rendezvényeinek. Kitért a Magyar Nemzeti Bank felújítására is, amely szerinte 50 milliárd helyett 105 milliárd forintba került. „Orbán Viktor haverja, kérem szépen 30 millióért arany budit csináltatott magának” – mondta, majd sorolta a további luxuskiadásokat: aranyszínű szappanadagolók, intim hulladékgyűjtők és vécépapírtartók milliókért.

„Ha ez a 105 milliárd forint valódi célokra ment volna, akkor több mint ezer magyar település kaphatott volna 100-100 millió forintot útfelújításra, egészségügyi fejlesztésre, munkahelyteremtésre” – tette hozzá.

Beszédében megemlítette, hogy az utóbbi napokban fizikai fenyegetések is érték a Tisza Párt aktivistáit és őt magát is. Egyik fórumukon egy férfi késsel fenyegette a jelenlévőket, őt pedig Nagykanizsán próbálták megtámadni. „Én azt tudom mondani, hogy mi nem félünk. Nekünk nincs mitől félni. Nem nekünk van félnivalónk, hogy pontos legyek” – zárta gondolatait, mielőtt bemutatta a helyi jelölteket.


Link másolása
KÖVESS MINKET: