prcikk: Újra megtelt termálvízzel a kiszáradt püspökfürdői tó a turizmus leállása miatt | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Újra megtelt termálvízzel a kiszáradt püspökfürdői tó a turizmus leállása miatt

De az élőhely tíz évvel ezelőtti állapota már nem állítható vissza, mivel az őshonos növény- és állatfajok eltűntek, a bordás homorcsa nevű csigafaj például végleg kipusztult.


A turizmus leállása miatt újra termálvízzel telt meg a Romániai Nagyvárad közelében fekvő Püspökfürdő korábban kiszáradt tavacskája, több állat és növényfaj utolsó példányainak az egykori természetes élőhelye.

A Krónika napilap keddi számában közölt összeállítást a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott korlátozó intézkedéseknek a természetre gyakorolt hatásáról.

A természetvédő szervezetek a 2010-es évek elején hívták fel a figyelmet arra, hogy a püspökfürdői termálvizes rezervátum korábban egyhektáros felületű tava tócsává zsugorodott, és télen be is fagyott. A püspökfürdői termáltóban olyan egyedi fajok utolsó példányai éltek természetes környezetükben, mint a bordás homorcsa (Melanopsis parreyssi) nevű csigafaj, a Racovita-kele (Scardinius Racovitzai) elnevezésű halfaj és a hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus forma thermalis), amely Európában egyedülálló módon maradt fenn őshonos növényként. Legközelebbi rokona a Nílus deltájában található meg.

2013-ban egy tudósítás jelent meg arról,hogy elpusztult a püspökfürdői hévízi tündérrózsa élőhelye. A biológusok szerint a veszteség felbecsülhetetlen, mivel Európában egyedül itt élt természetes körülmények között a hévízi tündérrózsa és több védett állatfaj. A pusztulás oka a mértéktelen termálvízfogyasztás.

VIDEÓ: Tündérrózsa

A szakértők a védett élőhely pusztulását már akkor annak tulajdonították, hogy Püspökfürdőn, Félixfürdőn és Nagyváradon is számos szálloda és panzió végzett - sok esetben illegális - fúrásokat, hogy a medencéit és a fűtési rendszerét termálvízzel működtesse, a föld alatti termálvízlelőhely kapacitása pedig véges.

Venczel Márton biológus, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum természettudományi részlegének vezetője a Krónikának elmondta: a termáltó duzzadása is bizonyítja, hogy a szakembereknek igazuk volt. Nagyobb a termálvíz-kitermelés a környéken, mint amit a természet megenged. Ennek ellenére csekélynek tartotta az esélyét a rezervátum megmentésének.

"Sokkal nagyobb a gazdasági érdek, mint a természetvédelem iránti elkötelezettség" - mondta a Krónikának a biológus. Ezért szerinte csak addig marad meg a termáltó, amíg újra nem indul a turizmus. Hozzátette: az élőhely tíz évvel ezelőtti állapota már nem állítható vissza, hiszen az őshonos növény- és állatfajok már nincsenek ott.

Bár megpróbálták laboratóriumi körülmények között megmenteni, a bordás homorcsa nevű csigafajt nem sikerült szaporítani, és véglegesen kipusztult. "A Racovita-kelét most is tartják néhány akváriumban, de ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra visszatelepíthető lenne. Jelentős populáció kell ahhoz, hogy életképes legyen a szabad természetben. Azáltal, hogy az egyedszám lecsökkent néhány tíz példányra, végveszélyben van".

A szakember szerint a legegyszerűbb a hévízi tündérrózsa visszatelepítése lenne, hiszen ez trópusi fajként a Nílus deltájában is előfordul, és üvegházakban is tartják. Ha azonban nem tartható fenn az optimális vízszint, ez sem élne már meg egykori természetes élőhelyén - mondta a Krónika napilapnak Venczel Márton.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az életemet tették tönkre” – 40 milliót kap vissza a pert nyert gyulai devizahiteles
Egy gyulai gazdálkodó család jogerősen pert nyert az UniCredit Bank ellen a Fővárosi Ítélőtáblán. A felvett 20,5 millió forintra több mint 61 milliót fizettek vissza, a túlfizetés most visszajár.


A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az UniCredit Banknak több mint 40 millió forintot kell visszafizetnie egy gyulai családnak, mert a devizahitel-szerződésükben nem tájékoztatták őket megfelelően az árfolyamkockázatról. A csütörtöki döntés alapjaiban rengetheti meg a devizahiteles ügyek eddigi gyakorlatát, mivel a bíróság a bankot kötelezte a fizetésre annak ellenére, hogy a pénzintézet már korábban eladta a követelést egy faktorcégnek – írta a 24.hu.

A jogi győzelem egy családi tragédia végére tehet pontot. A korábban gazdálkodóként dolgozó családfő, Alb Illés könnyeivel küszködve beszélt arról, hogy a törlesztés és a végrehajtás miatt szinte mindenüket elvesztették. El kellett adniuk 80 hektár szántóföldet, mezőgazdasági gépeket, két házat és egy kisbuszt is, gyakran áron alul.

„Az életemet tették tönkre” – mondta a férfi az ítélethirdetés után. Hozzátette, hogy a megélhetésük azóta bizonytalan. „70 ezer forint a nyugdíjam, abból élünk” – fogalmazott.

Az ítélet egy tavaly tavaszi, az Európai Unió Bíróságán született döntésen alapul, amely kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló elégtelen tájékoztatás a teljes szerződés érvénytelenségét okozza. Ilyen esetben az adósnak csak a felvett tőkeösszeggel kell elszámolnia, minden ezen felüli befizetés visszajár neki. A perben a banknak kellett volna bizonyítania, hogy a tájékoztatás megfelelő volt, de ezt nem tudta megtenni. A bíróságon meghallgatott hitelügyintézők már nem emlékeztek a konkrét szerződéskötés körülményeire. A hazai gyakorlatot a Kúria jogegységi határozata is ehhez igazította, amely szerint érvénytelenség esetén a bíróság nem teheti érvényessé a szerződést, kivéve, ha azt a fogyasztó – a teljes körű tájékoztatást követően – kifejezetten kéri.

A döntés legfontosabb eleme, hogy a bíróság az eredeti hitelező bankot, és nem a követelést később megvásárló EOS Faktor Zrt.-t kötelezte a 40 713 319 forint és annak késedelmi kamatainak megfizetésére.

A család ügyvédje, Bihari Krisztina szerint ez földindulást okozhat a követeléseladások piacán, mivel a bankok így már nem tudnak megszabadulni a hibás szerződésekből fakadó felelősségüktől. Az ügyvéd szerint már látszanak jelei annak, hogy egyes pénzintézetek elkezdték visszavásárolni a korábban eladott követeléseiket.

A gyulai család 2007-ben 20,5 millió forint kölcsönt vett fel, amire a végrehajtással együtt összesen 61 219 319 forintot fizetett vissza. Alb Illés elmondta, hogy korábban megpróbált egyezséget kötni a bankkal, és felajánlott 25 millió forintot a tartozás lezárására, de a pénzintézet ezt elutasította, és inkább eladta a követelést.

Az ügyvéd szerint a bank jobban járt volna az egyezséggel, mert így a 25 milliós nyereség helyett most több mint 40 milliót kell visszafizetnie.

A család ügyvédje elmondta, a mostani ítélet ugyan siker, de ügyfelei elvesztették a megélhetésüket biztosító eszközeiket. Ezért megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy kártérítési pert indítsanak a végrehajtást elindító EOS Faktor Zrt. ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nézőpont: A Fidesz nyeri választást, de kétharmad még a Mi Hazánkkal együtt sem lesz
A Nézőpont Intézet friss felmérése 109 mandátumot jósol a Fidesz-KDNP-nek, ami abszolút többséget jelentene. A kutatás a Tisza Pártot 80, a Mi Hazánkat pedig 8 képviselővel látja a következő Országgyűlésben.


A kormányközeli Nézőpont Intézet a választás előtt bő egy héttel a listás mandátumok elosztását is megbecsülte, amiből az derül ki, hogy a Fidesz–KDNP ismét abszolút többséget szerezhet a következő országgyűlésben.

A modelljük szerint a kormánypártok 109, a Tisza Párt 80, a Mi Hazánk pedig 8 mandátumra számíthat. A parlamentbe jutna még egy roma nemzetiségi képviselő, valamint Hadházy Ákos független jelöltként

– írta a 24.hu. Az intézet 75 százalékos részvétellel kalkulál, ami mintegy 5,7 millió belföldi érvényes szavazatot jelentene. Számításaik szerint a Fidesz-lista 46, a Tisza-lista 40, míg a Mi Hazánk-lista 8 százalékot kaphat.

Ezek a számok egyértelmű kormányalakítási lehetőséget jelentenek a Fidesz számára,

ugyanakkor a Nézőpont becslése szerint a kétharmados többség még úgy sem jönne össze a jelenlegi kormánypártnak, ha koalíciót kötne a Mi Hazánkkal, és a nemzetiségi mandátumot is hozzájuk számítanánk.

Ez a forgatókönyv éles ellentétben áll más kutatások eredményeivel. A 21 Kutatóközpont a héten publikált legfrissebb mérése például rekordnak számító, 16 százalékpontos előnyt mért a Tisza Párt javára a pártválasztók körében. A 24.hu mandátumkalkulátorának feltételezései mellett ezek a számok magabiztos, bár nem kétharmados tiszás győzelmet vetítenek előre, 129 mandátummal a Tisza Párt, 64-gyel a Fidesz–KDNP és 6-tal a Mi Hazánk számára.

A két becslés közötti hatalmas különbség a választási rendszer sajátosságaiból és a bizonytalansági tényezőkből fakad. A végeredményt nagyban befolyásolja a részvételi arány, a külhoni szavazatok megoszlása, amelyeket a Nézőpont 86 százalékban a Fidesznek jósol, valamint a billegő egyéni választókerületek sorsa, ahol akár néhány száz szavazat is dönthet.

A listás mandátumok elosztását bonyolítják a töredékszavazatok is, amelyek a győztes jelöltekre leadott, de a mandátumszerzéshez már nem szükséges, illetve a vesztes jelöltekre leadott voksokból állnak össze. A Nézőpont modellje szerint a Tisza Párt több töredékszavazatra számíthat, mint a Fidesz. „A Fidesz-lista a 66 győztes (és 40 vesztes) választókerület után még 1.349.013, a Tisza-lista 39 győztes (és 67 vesztes) választókerület után 1.694.844, a Mi Hazánk listája pedig 418.200 töredékszavazatot kaphat” – részletezte a számításokat az intézet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagyot ugrott a külképviseleten szavazók száma: négy éve 65 ezren voltak, most majdnem 91 ezren
A választók csütörtökön 16 óráig kérhették, hogy külföldön vagy másik magyarországi településen szavazhassanak az április 12-i választáson. Az átjelentkezők száma végül mintegy 14 ezerrel emelkedett egyetlen nap alatt.


A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át egy másik magyarországi településre az április 12-i országgyűlési választásra - írja az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggeli adatai alapján.

Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, az ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak. A külképviseleten szavazóknak csütörtökön 16 óráig kellett felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint csütörtök reggel még 87 302-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, de a péntek reggeli adatok szerint a választási irodák csaknem 3700, az utolsó napon benyújtott kérelmet rögzítettek,

így most 90 978-an szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben. Négy éve az országgyűlési választáson 65 480 embert vettek fel ebbe a névjegyzékbe.

A legtöbben, 9511-en Londonban szavaznának, míg Hágában 6327, Münchenben 5557, Bernben 4170, Stuttgartban 4168, Bécsben pedig 2955 választópolgár kívánja leadni a szavazatát. Az utolsó napon a legtöbben Londonban vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe, itt egy nap alatt csaknem 680-nal nőtt a választópolgárok száma, de mintegy 500-zal nőtt a Münchenben és 380-nal a Stuttgartban szavazók száma is.

Mindössze két szavazót várnak Dakkában, hármat pedig Ramallah-ban. Öten szeretnének szavazni Jekatyerinburgban, 6-6 szavazó pedig Kigalit, Dar-es-Salaamot és Lusakát jelölte meg. Tíznél kevesebb választót várnak még Kinshasába, Kazanyba és Kampalába (7-7), illetve Montevideóba (8).

A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és a pártlistás vagy - nemzetiségiként regisztrált választópolgár esetében - nemzetiségi listás szavazólapon voksolhat.

A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat ott nem bontják fel, hanem Magyarországra szállítják, és a voksokat bekeverik a szavazópolgár választókerületében az erre kijelölt szavazókör szavazatai közé. Ugyanebben a szavazókörben kerülnek megszámlálásra az átjelentkezők szavazatai is.

Azok, akik jövő vasárnap nem a lakóhelyükön szeretnének voksolni, ugyancsak csütörtökön 16 óráig jelentkezhettek át egy másik magyarországi település névjegyzékébe.

Az NVI adatai szerint csütörtök reggel még 210 891 volt az átjelentkezők száma, ez péntek reggelre mintegy 14 ezerrel nőtt és összesen 224 657-en jelentkeztek át szavazni a lakóhelyüktől eltérő településre.

A legtöbb átjelentkező a fővárosi 12. számú egyéni választókerületben (XIII. kerületi székhelyű) van, ide 9167-en jelentkeztek át, de sokan szavaznának a 11. számú oevk-ban is (III. kerületi székhelyű), ahol 5546 átjelentkezőt várnak. A 7. számú oevk-ba (X. kerületi székhely) 4527-en jelentkeztek át, a 4. számú oevk-ba pedig (II. kerületi székhely) 4077-en. A legkevesebb átjelentkezéssel szavazó választópolgárt a fővárosban a 16. számú (XXIII. kerületi székhelyű) választókerületben várják, mindössze 651-et.

Vidéken Szegeden szavaznának átjelentkezéssel a legtöbben, 5224-en, míg Győrben 4666, Debrecenben 4393, Pécsen pedig 4086 átjelentkező van a péntek reggeli adatok szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ukrán feliratos kamu Tisza-plakátok lepték el Debrecent
A Tisza Párt debreceni jelöltjének, Tompa Enikőnek a plakátjait utánozó, cirill betűs hamisítványok jelentek meg a városban. A párt aktivistái a helyszínre hívták a hatóságokat, miután tetten érték a plakátokat kihelyező embereket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



Péntekre virradó éjszaka ukrán feliratos, hamis Tisza Párt-plakátok lepték el Debrecent, a párt helyi aktivistái pedig tetten érték és lefülelték a kihelyezőket. A helyszínre rendőröket hívtak, akik igazoltatták a magukat önkénteseknek mondó elkövetőket.

A hamis plakátok szinte tökéletesen utánozzák a Tisza Párt debreceni, 2-es számú választókerületi jelöltjének, Tompa Enikőnek az eredeti kampányanyagait. A különbség annyi, hogy

a párt és a jelölt neve cirill betűkkel szerepel rajtuk, az alsó sorban pedig ukránul olvasható a „szavazz” (голосуйте) és az „április 12.” (12 квітня) felirat.

Az esetről a Tisza Párt egyik korábbi helyi előválasztási jelöltje, Pásztor Zoltán számolt be a Facebookon. Azt írta, „szervezett akció keretében, több csapat elkezdte telerakni ukrán feliratos kamu tiszás plakátokkal Debrecent”. A poszt szerint miután egy helyszínen rajtakapták a plakátolást végzőket, a kiérkező rendőrök igazoltatták őket. A tiszás aktivisták hajnali háromig több mint száz hamis plakátot távolítottak el a városban.

Pásztor Zoltán egy későbbi bejegyzésében arról is írt, hogy a hamis plakátok rögzítéséhez a kihelyezők pontosan ugyanolyan eszközt használtak, mint a kormánypártiak.

„Az ukrán feliratos, kamu tiszás plakátok rögzítéséhez pontosan ugyanazt a nagyon drága, vastag gyorskötözőt használták – az elmondásuk szerint hajdúszováti, saját megfogalmazásuk szerint »önkéntesek« – mint amilyenekkel a fideszes plakátok vannak feltéve”

– írta a 444.

Nem ez az első hasonló eset a debreceni kampányban. A múlt hétvégén a Fidesz mindhárom egyéni jelöltjéről jelentek meg kínai nyelvű plakátok a városban. A kormánypárt akkor nem reagált a sajtómegkeresésekre, hogy a plakátok valódiak-e, de egy fehér furgon járta a várost, és igyekezett eltüntetni az összeset.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk