Korábban mi is megírtuk, hogy egy nagyjából ötven biztonsági emberből álló csoport próbált bejutni tegnap a dunaújvárosi Vasmű területére. A gyár vezetői úgy fogalmaztak, hogy „militáns zsoldos csapat” próbálta elfoglalni a Dunaferrt.
Miután közleményt adott ki a Dunaferr jelenlegi vezetése a péntek esti incidensről, reagált Mikó István is, aki saját magát úgy aposztrofálja, mint a többségi tulajdonos képviseletében eljáró jogász, ugyanakkor a cégvezetés szerint az ukrán kisebbségi tulajdonos, Tatjana Tarutának és köreinek képviseletében jár el - írja a Telex.
Mikó nyilatkozatában, melyet az Indexhez juttatott el, magasabb számot mond a hivatalos helyszíni jelentéseknél:
azt állítja, ötszázan voltak a tegnapi akcióban, és újra fognak próbálkozni a gyár elfoglalásával.
Hozzáteszi: a tegnapi napon előre jelezték, hogy „jogilag alátámasztott bizonyítékok alapján ismételten megpróbálják megakadályozni az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. felszámolását”.
Mikó állítja, a sikertelen akció a cég 99,64 százalékos tulajdonosának és a társaság több ezer munkavállalójának érdekében történt - írja a Telex.
Az üggyel kapcsolatban keringő hírekről megjegyezte:
Sem ukrán, sem orosz vita nincs sehol, magam is magyar állampolgár vagyok és a magyar munkavállalók illetve beszállítók érdekeit tartom szem előtt, ahogyan azt is, hogy elképzelhetetlen az a helyzet, hogy a magyar adófizetők fizessék meg 100 milliárdos nagyságrendben az ISD Dunaferr Zrt. volt vezetői által okozott károkat.
Leszögezte: az ISD Dunaferr Zrt. többségi tulajdonosa próbálja megmenti a társaságot, de láthatóan ez Dunaújvárosban valakinek semmiképpen sem az érdeke.
„Hogy fogunk-e ismét próbálkozni? Igen, hiszen szeretnénk érvényesíteni a megbízó Steelhold jogos érdekét, márpedig az üzem területe az övé” - tette hozzá Mikó István, aki arról is beszélt: legközelebb - lehetőleg minél hamarabb - 600-800 emberrel érkeznek majd.
Korábban mi is megírtuk, hogy egy nagyjából ötven biztonsági emberből álló csoport próbált bejutni tegnap a dunaújvárosi Vasmű területére. A gyár vezetői úgy fogalmaztak, hogy „militáns zsoldos csapat” próbálta elfoglalni a Dunaferrt.
Miután közleményt adott ki a Dunaferr jelenlegi vezetése a péntek esti incidensről, reagált Mikó István is, aki saját magát úgy aposztrofálja, mint a többségi tulajdonos képviseletében eljáró jogász, ugyanakkor a cégvezetés szerint az ukrán kisebbségi tulajdonos, Tatjana Tarutának és köreinek képviseletében jár el - írja a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A frontra megyek, és felkészültem bármilyen megtorlásra” – üzente Zelenszkij jobbkeze, miután lemondott
Andrij Jermakot Ukrajna második emberének tartották, ő vezette a béketárgyalásokat is. Egy hatalmas, csaknem 100 millió dolláros korrupciós üggyel hozták összefüggésbe, de ő állítja, ártatlan.
„A frontra megyek, és felkészültem bármilyen megtorlásra” – közölte a New York Posttal péntek este küldött üzenetében Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi vezető tanácsadója. Jermak lemondása alig néhány órával követte azt, hogy a kijevi nemzeti korrupcióellenes iroda házkutatást tartott az otthonában. „Becsületes és tisztességes ember vagyok” – tette hozzá.
Jermak jelezte, hogy a továbbiakban nem lesz elérhető, és bár közölte, hogy a frontra tart, azt nem részletezte, mikor és milyen minőségben, illetve hogy csatlakozik-e az Ukrán Fegyveres Erőkhöz.
„Meggyaláztak, és nem védték meg a méltóságom. Ezért nem akarok problémákat okozni Zelenszkijnek; a frontra megyek. Undorodom a rám zúdított mocsoktól, és még inkább attól, hogy nem támogatnak azok, akik ismerik az igazságot”
– írta. Üzenetét így zárta: „Talán még látjuk egymást. Dicsőség Ukrajnának!”
Jermak lemondása közvetlenül egy kulcsfontosságú találkozó előtt történt: az orosz háború lezárásáról tárgyaló amerikai küldöttséggel egyeztetett volna. A tárgyalásokat ennek ellenére megtartják, egy ukrán delegáció a hétvégén az Egyesült Államokba utazik, hogy Steve Witkoff különleges elnöki megbízottal és Jared Kushnerrel folytassa a béketervről szóló egyeztetéseket.
A Jermaknál tartott házkutatás a „Midász-hadművelet” része volt. A nyomozást Ukrajna korrupcióellenes hatósága 15 hónapja indította. A nyomozók szerint egy bűnszervezet arra kényszerítette az Energoatom állami vállalat beszállítóit, hogy 10-15 százalékos kenőpénzt fizessenek, különben feketelistára kerülnek. A hatóságok szerint a bűnözők közel 100 millió dollárt fölöztek le.
Olha Sztefanisina, Ukrajna amerikai nagykövete szerint Jermak otthonában „házkutatást tartottak, de ezt követően semmilyen eljárási cselekményre nem került sor.” Elmondása szerint a volt tanácsadó azért mondott le, hogy elejét vegye a találgatásoknak.
Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott Jermaknak, amiért Ukrajna álláspontját mindig hazafias módon képviselte, ugyanakkor hangsúlyozta: „Azt akarom, hogy ne legyenek pletykák és találgatások. Amikor egy háborúban minden figyelem a diplomáciára és a védelemre összpontosul, belső erőre van szükség.”
„A frontra megyek, és felkészültem bármilyen megtorlásra” – közölte a New York Posttal péntek este küldött üzenetében Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi vezető tanácsadója. Jermak lemondása alig néhány órával követte azt, hogy a kijevi nemzeti korrupcióellenes iroda házkutatást tartott az otthonában. „Becsületes és tisztességes ember vagyok” – tette hozzá.
Jermak jelezte, hogy a továbbiakban nem lesz elérhető, és bár közölte, hogy a frontra tart, azt nem részletezte, mikor és milyen minőségben, illetve hogy csatlakozik-e az Ukrán Fegyveres Erőkhöz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Titkos alku születhetett Orbán és Putyin között: magyar kézbe kerülhetnek a szankcionált orosz olajcégek érdekeltségei
Szerbia, Bulgária és Románia is érintett lehet a gigantikus üzletben. A lépést az amerikai szankciók és a szerb olajellátás összeomlása kényszerítette ki.
„Ezt a munkát csendben, különösebb nyilvánosság nélkül kell elvégezni” – közölte Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a Pervij Kanal állami tévécsatornának, miután megerősítette, hogy a Kremlben tárgyaltak a szankciókkal sújtott orosz olajcégek egyes külföldi érdekeltségeinek magyar kézbe adásáról. A téma Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök november 28-i, közel négyórás moszkvai találkozóján került napirendre.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárgyalás után egy videóüzenetben jelentette be: „Megvan, amiért jöttünk… Magyarország energiaellátásának biztonsága garantálva van.” Hozzátette, Oroszország a szerződéseknek megfelelően, időben szállítja a kőolajat a Barátság vezetéken és a földgázt a Török Áramlaton keresztül.
Elemzők szerint azonban önmagában emiatt felesleges lett volna Moszkvába utazni, hiszen a hosszú távú szerződések amúgy is garantálták a szállítást. Így hamar elindultak a találgatások, mi lehetett az út valódi célja. Erről lebbenthette fel a fátylat az orosz miniszterelnök-helyettes nyilatkozata, amit a magyar fél egyáltalán nem kommunikált.
A potenciális magyar felvásárlások célkeresztjében két nagyvállalat regionális eszközei állhatnak. Az egyik a szerb Naftna Industrija Srbije, amelynek többségi tulajdonosa a Gazprom Nyeft.
A cég pancsovai finomítója kritikus helyzetbe került, miután a horvát JANAF olajvezeték-üzemeltető az amerikai korlátozásokra hivatkozva leállította a kőolajszállítást.
A másik érintett vállalat a Lukoil, amelyet Washington októberben vett szankciós listára, amire a cég bejelentette, hogy megválik teljes nemzetközi portfóliójától, beleértve a bulgáriai és romániai finomítóit, valamint kiterjedt kúthálózatát.
A magyar kormány már a moszkvai út előtt utalt rá, hogy Szerbia segítségér siet. Orbán Viktor ottani látogatáson csütörtökön kijelentette, hogy ha a szerbek úgy döntenek, „Magyarország készen áll” arra, hogy szerepet vállaljon a pancsovai finomító működtetésében. A MOL eközben megkezdte a Szerbia felé irányuló olajszállítások növelését, hogy ellensúlyozza az amerikai szankciók miatt kieső importot.
„Ezt a munkát csendben, különösebb nyilvánosság nélkül kell elvégezni” – közölte Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a Pervij Kanal állami tévécsatornának, miután megerősítette, hogy a Kremlben tárgyaltak a szankciókkal sújtott orosz olajcégek egyes külföldi érdekeltségeinek magyar kézbe adásáról. A téma Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök november 28-i, közel négyórás moszkvai találkozóján került napirendre.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárgyalás után egy videóüzenetben jelentette be: „Megvan, amiért jöttünk… Magyarország energiaellátásának biztonsága garantálva van.” Hozzátette, Oroszország a szerződéseknek megfelelően, időben szállítja a kőolajat a Barátság vezetéken és a földgázt a Török Áramlaton keresztül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: Hadházy Ákos elindította az első „katasztrófaturista-utat Orbánland nevezetességeihez”
A független képviselő szerint a valóságot csak a helyszínen lehet elhinni. Az első csoport Dél-Magyarországról érkezett, de a politikus ígéri, lesz még folytatás.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy elindította az első, általa „hivatalos katasztrófaturista-útnak” nevezett utazást az „Orbánland nevezetességeihez”.
A képviselő posztjában szó szerint azt írta: „Persze
az igazi majd az lesz, amikor Pusztaverszáj már múzeumként lesz látogatható,
de azért ma is fogunk sok szépet látni Felcsúton, Alcsúton és Hatvanpusztán.”
Hadházy hozzátette, hogy bár közzétesz képeket is, a látottakat szerinte csak a helyszínen lehet igazán elhinni. A bejegyzés szerint a mostani csoport Dél-Magyarországról érkezett, és a politikus azt állítja, ha lesz rá igény, fognak még ilyen utakat szervezni. A poszt végén az első állomásról megjegyezte:
„A lombok lehullottak, sokkal jobban látszik, hogy ez nem egy mezőgazdasági üzem”.
Hadházy Ákos hónapok óta fókuszban tartja a Felcsút–Alcsút–Hatvanpuszta háromszöget.
Augusztus végén drón- és rejtett kamerás felvételeket tett közzé a hatvanpusztai birtokról, amelyeken medencék, reprezentatív termek és nagyvonalú kert látszottak.
Orbán Viktor miniszterelnök az építkezést „félkész mezőgazdasági üzemnek” nevezte, és a kérdéseket édesapjához, Orbán Győzőhöz irányította. Szeptember 27-én több százan tüntettek a helyszínen, ahol a szervezők „Orbán versailles-jaként” hivatkoztak az épületegyüttesre, miközben beszámolók szóltak föld alatti létesítményekről és egzotikus állatokról is. A kormány és a kormányfő következetesen visszautasítják a korrupciós vádakat.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy elindította az első, általa „hivatalos katasztrófaturista-útnak” nevezett utazást az „Orbánland nevezetességeihez”.
A képviselő posztjában szó szerint azt írta: „Persze
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Nyíregyházán: Budapestet fejleszteni nem nagy ügy – az, hogy nem értékelik, az egy más kérdés
Nyíregyháza a belpolitika központja lett, ahol a Fidesz és a Tisza Párt is kampányolt. Az aHang aktivistái egy üres székkel várták a kormányfőt, aki 2006 óta nem vitázott.
Pénteki moszkvai tárgyalásai után egyenesen Nyíregyházára utazott Orbán Viktor, ahol november 29-én a Digitális Polgári Körök rendezvényén beszélt az út eredményeiről. „Két szerződést kellett kitárgyalnom, nafta lesz” – jelentette ki a miniszterelnök. Közben a helyszínen kívül az aHang aktivistái egy üres székkel hívták fel a figyelmet arra, hogy 2006 óta nem volt miniszterelnök-jelölti vita Magyarországon.
A Continental Arénában Orbán Viktor arról beszélt, hogy a moszkvai tárgyalás eredményeként idén fenn tudják tartani a rezsicsökkentést, mert megfelelő áron érkezik gáz és olaj Oroszországból. A miniszterelnök hozzátette, hogy
a megbeszélésen „kinyitották az ajtót két-három nagy üzlet előtt”, amiben a Molnak is szerepe lesz, de közölte, hogy nem beszélhet a tárgyalás minden részletéről.
A kormányfő Vlagyimir Putyinról azt mondta:
„Egy csúcsra járatott KGB-sről beszélünk”, aki minden dossziét ismer,
ellentétben az amerikai elnökkel, akit a stratégia érdekel. A bizalomról pedig így fogalmazott: „2009 óta több tucat megállapodást kötöttem az orosz elnökkel, eddig mindent maradéktalanul betartott.” Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kifejtette,
a nyugatiak attól tartanak, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajnánál, míg az oroszok szerint a Nyugat szegte meg a megállapodást a NATO-bővítéssel.
Orbán szerint Európa azért akar háborút, mert abban „lóvé van”, és a nyugati vezetők nem merik beismerni, hogy Ukrajna elvesztette a harcot.
Orbán Viktor a belpolitikai témákra áttérve a brüsszeli bürokratákat bírálta, akik szerinte egy bábkormányt szeretnének Magyarországon, és migránsokat telepítenének ide.
A Tisza Párt politikusának, Bódis Kriszta könyvét „a gyerekek elleni merényletnek” nevezte.
Orbán elmondta, hogy 2010-hez képest 50 ezerrel több munkahely van, és a következő években 670 milliárd forintot fognak elkölteni Szabolcsban.
„Budapestet fejleszteni nem nagy ügy, az, hogy nem értékelik, az egy más kérdés.
Ezzel szemben az olyan településeken, mint Tatabánya, vagy Komló, elérni fejlődést, igazi teljesítmény. A legnagyobb feladat Kelet-Magyarországon van, olyan pályára állítani, hogy utolérje Pannóniát: „de még nincsenek ott”, majd tíz éven belül. Utána Dél-Magyarország következik” – fogalmazott.
Helyi célként azt tűzte ki, hogy „csak akkor nyerhetünk jövőre, ha Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében minden mandátumot begyűjtünk.”
Pénteki moszkvai tárgyalásai után egyenesen Nyíregyházára utazott Orbán Viktor, ahol november 29-én a Digitális Polgári Körök rendezvényén beszélt az út eredményeiről. „Két szerződést kellett kitárgyalnom, nafta lesz” – jelentette ki a miniszterelnök. Közben a helyszínen kívül az aHang aktivistái egy üres székkel hívták fel a figyelmet arra, hogy 2006 óta nem volt miniszterelnök-jelölti vita Magyarországon.
A Continental Arénában Orbán Viktor arról beszélt, hogy a moszkvai tárgyalás eredményeként idén fenn tudják tartani a rezsicsökkentést, mert megfelelő áron érkezik gáz és olaj Oroszországból. A miniszterelnök hozzátette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
