A menetrend szerint vasárnap 19:55-kor RómábólBudapestre induló gépének felszállását előbb eltolta egy órával a WizzAir, majd nem sokkal később törölte a járatot a légitársaság – tudta meg a 24.hu az egyik utastól.
A beszámoló alapján azt írják, hogy
a római reptéren egy hétfő 14:30-as indulásról tájékoztatták az utasokat, egyéb információt nem kaptak.
Később kiderült, hogy a gép Budapestről indult volna Rómába este nyolckor, de már ezt a járatot is törölték, ezért nemcsak Olaszországból nem tudtak Magyarországra eljutni az utasok, hanem Budapestről sem tudtak kijutni Rómába.
Idén nyáron több hasonló eset is volt légitársaságnál:
augusztus 18-án fél napig várakoztatták az utasokat Hévízen a 40 fokra felforrósodott terminálon, mert a Dortmundból érkező gép madárrajjal ütközött, ezért cserélni kellett,
augusztus 3-án az utasok ugyan megérkeztek Budapestről Rodoszra, a csomagjaik viszont nem,
július közepén pedig 18 embert nem engedtek felszállni a Liszt Ferenc Repülőtéren a nizzai járatra, mert kiderült, hogy véletlenül több helyet adtak el a gépre, mint amennyi ülőhely volt.
Augusztus 22-én az Igazságügyi Minisztérium bejelentette:
fogyasztóvédelmi eljárást indítanak a légitársasággal szemben,
mert „az elmúlt időszakban megnövekedett a Wizz Air Hungary Zrt.-vel szemben a fogyasztóvédelmi hatósághoz benyújtott panaszok száma”.
A menetrend szerint vasárnap 19:55-kor RómábólBudapestre induló gépének felszállását előbb eltolta egy órával a WizzAir, majd nem sokkal később törölte a járatot a légitársaság – tudta meg a 24.hu az egyik utastól.
A beszámoló alapján azt írják, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán Viktor apja 1966-ban belépett az MSZMP-be és propagandista lett
A Tisza Párt elnöke Dunaújvárosban tartott fórumán a miniszterelnök luxuséletmódjáról és a hatvanpusztai birtokról beszélt. A közönség akkor nevetett a legnagyobbat, amikor Orbán Győző pályaváltásáról ejtett szót.
Magyar Péter pénteken Dunaújvárosban tartott utcai fórumot, ahol a közéleti témák mellett hosszabban beszélt Orbán Viktor magánrepülőútjairól, jachtozásáról és a NER-elit költekezéseiről, írja a 24.hu. A hatvanpusztai birtokot is szóba hozta, amely szerinte 15-20 milliárd forintot ér.
„Mennyit izzadhatott a propagandagyár, hogy mit találjanak ki egy olyan épületegyüttes révén, ami 7000 négyzetméter és 500 hektár föld veszi körbe?” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: „Putyin megnyalná a tíz ujját, ha a Szocsiban lévő dácsája így nézne ki, mint ez a kicsike Versailles Fejér megyében.”
Úgy véli, végül azt találták ki, hogy az ingatlan egy majorság, egy családi gazdaság. A fórumon szóba került Orbán Győző is, „aki azt tervezi, hogy 86 évesen pályát vált és gazdálkodásba kezd” – a közönség ezen nevetésben tört ki. Magyar felidézte a miniszterelnök apjának Borsnak adott interjúját is.
„Először azt hittem, hogy a propagandisták írták helyette, mert olyan kérdések voltak, olyan válaszok. De aztán megnéztem idősebb Orbán Győző életrajzát, és örömmel tapasztaltam, hogy nem kellett ide propagandista. 1966-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, és propagandista pozícióban helyezkedett el. Úgyhogy nem kellett ide külső segítség.”
A politikus arról is beszélt, hogy nem ígérnek azonnali megoldásokat, és nem mondják, hogy „kolbászból lesz a kerítés”. Azt azonban megígérte, hogy az adóforintokat arra fordítják majd, amire az emberek befizetik. Magyar szerint a Fidesz az adóemelés kormánya, a Tisza pedig az adócsökkentés kormánya lenne.
Magyar Péter pénteken Dunaújvárosban tartott utcai fórumot, ahol a közéleti témák mellett hosszabban beszélt Orbán Viktor magánrepülőútjairól, jachtozásáról és a NER-elit költekezéseiről, írja a 24.hu. A hatvanpusztai birtokot is szóba hozta, amely szerinte 15-20 milliárd forintot ér.
„Mennyit izzadhatott a propagandagyár, hogy mit találjanak ki egy olyan épületegyüttes révén, ami 7000 négyzetméter és 500 hektár föld veszi körbe?” – fogalmazott Magyar. Hozzátette: „Putyin megnyalná a tíz ujját, ha a Szocsiban lévő dácsája így nézne ki, mint ez a kicsike Versailles Fejér megyében.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.
Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.
Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.
A politikus azt is felvetette, hogy a volt vezérkari főnök szolgálati lakásának jóváhagyásáért Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter is felelős lehet. Hangsúlyozta, hogy a bűnpártolást a hatályos magyar Büntető Törvénykönyv szabadságvesztéssel rendeli büntetni, és szerinte Ruszin-Szendi ügyeiben többen is közreműködhettek.
Kifogásolta azt is, hogy
a minisztérium Ruszin-Szendi leváltását követően először nem adott érdemi indoklást, majd napokkal később közölték: a Magyar Honvédség képességeit harcászati szintről hadműveleti szintre kell emelni, ehhez pedig Böröndi Gábor altábornagyot tartják a megfelelő személynek.
Novák Előd szerint ez kommunikációs vészhelyzeti mentés volt.
A honvédelmi tárca korábbi közleményében azt írta: Ruszin-Szendi altábornagy „komoly érdemeket szerzett a katonai kiképzés felgyorsításában és korszerűsítésében, illetve jelentős lépéseket tett a Magyar Honvédség harcképességének növelése érdekében”. A közleményben azt is jelezték, hogy „dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy a haza szolgálatát más területen fogja folytatni”.
A politikus most arra vár választ, hogy a közlemény tartalma mennyire felelt meg a valóságnak, illetve igaz-e, hogy Ruszin-Szendi korábban rendszeresen kapott szóbeli és írásbeli figyelmeztetéseket fegyelmi ügyek miatt.
Novák Előd azt is tudni akarta, miért kap még mindig havi 1,3 millió forintot a volt vezérkari főnök. A kérdésre Vargha Tamás államtitkár válaszolt. Mint írta: Ruszin-Szendi Romulusz juttatásait a hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján állapították meg.
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa több kérdést is feltett a honvédelmi miniszternek Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök ügyével kapcsolatban.
Arra volt kíváncsi, miért nem indult ellene büntetőeljárás, illetve miért nem kezdeményeztek méltatlansági eljárást.
Novák szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak tudnia kellett volna azokról az ügyekről, amelyek 2025-ben napvilágra kerültek, és amelyek szerinte már a felmentése idején is ismertek lehettek. Úgy véli, a honvédelmi miniszternek vagy valamelyik államtitkárának munkaköri kötelessége lett volna büntetőfeljelentést tenni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szalmonellás lett a csapvíz több településen - ezeken a helyeken kell forralni a vizet
A vizsgálatok kimutatták a baktérium jelenlétét, ezért több Veszprém megyei településen elővigyázatosságból csak forralás után iható a vezetékes víz. Az iskolák és óvodák biztonságos vízellátását lajtos kocsikkal biztosítják a hatóságok.
Újabb településeken vált szükségessé az ivóvíz forralása a fogyasztáshoz - közölte a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal az MTI-vel pénteken.
Azt írták: a lakosság egészségének védelme érdekében a kormányhivatal megelőző intézkedésként elrendelte, hogy
Vilonya és Papkeszi településeken kívül az ivóvíz-ellátórendszerhez tartozó valamennyi településen - így Berhidán, Ősiben és Királyszentistvánon - a vezetékes ivóvizet kizárólag forralás után szabad fogyasztani.
Hozzátették: az ivóvízhálózat hatóságok által elrendelt teljeskörű fertőtlenítése folyamatosan zajlik, valamint biztosítják, hogy Berhida, Ősi és Királyszentistván gyermekintézményei is folyamatosan biztonságos ivóvízhez jussanak, amelyet lajtos kocsikkal szállítanak a helyszínre.
Az intézkedésre azért van szükség, mert az ivóvízellátórendszerhez tartozó településeken enterális (gyomor-, bélrendszeri) megbetegedések számának növekedését tapasztalták, és a szórványosan előforduló esetek között csütörtök óta újabb betegnél igazolódott a szalmonellafertőzés.
A hatóság által végzett vízvizsgálatok szalmonella baktérium jelenlétét mutatták ki az ivóvízhálózat egyes pontjain.
Mint írták, a fertőzés általában enyhe tüneteket okozott, például hasmenést vagy gyomorpanaszokat, amelyek jellemzően két-három alatt elmúltak.
A kormányhivatal tájékoztatása szerint az egészségügyi korlátozásokat csak akkor oldják fel, ha az ivóvíz minden szempontból megfelel a biztonsági előírásoknak és fogyasztható.
A vezetékes vizet Vilonya, Papkeszi, Berhida, Ősi és Királyszentistván területén kizárólag forralás után fogyasszák, mivel a baktérium a víz forralásakor elpusztul - figyelmeztetett a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint aláírták a rákosrendezői terület fejlesztéséről szóló infrastrukturális megállapodást. Az állam képviseletében a minisztérium, míg a másik oldalon a telkeket megvásárló BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. írta alá a dokumentumot. A megállapodást Budapest Főváros Önkormányzata egyetértő záradékkal látta el.
A közlemény szerint a dokumentum rögzíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy az arab befektető jogosult lett volna.
A fejlesztési tervek a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága által ellenszavazat nélkül jóváhagyott műszaki tartalom alapján készültek. Ezek között szerepel a Szegedi úti felüljáró megépítése, az azon átvezető villamosvonal kialakítása, valamint a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása is. Emellett a megállapodás tartalmazza a rákosrendezői terület vasúti, közúti és zöldfelületi fejlesztéseit is.
A minisztérium hozzátette: „az állami és a fővárosi oldal havonta fog szakmai egyeztetéseket folytatni az infrastruktúra-fejlesztés és a nemzetközi tervpályázat összehangolásáról”.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium tájékoztatása szerint aláírták a rákosrendezői terület fejlesztéséről szóló infrastrukturális megállapodást. Az állam képviseletében a minisztérium, míg a másik oldalon a telkeket megvásárló BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. írta alá a dokumentumot. A megállapodást Budapest Főváros Önkormányzata egyetértő záradékkal látta el.
A közlemény szerint a dokumentum rögzíti, hogy Budapest ugyanúgy jogosult a legalább 800 millió euró értékű állami infrastruktúra-fejlesztésre, mint ahogy az arab befektető jogosult lett volna.
A fejlesztési tervek a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága által ellenszavazat nélkül jóváhagyott műszaki tartalom alapján készültek. Ezek között szerepel a Szegedi úti felüljáró megépítése, az azon átvezető villamosvonal kialakítása, valamint a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása is. Emellett a megállapodás tartalmazza a rákosrendezői terület vasúti, közúti és zöldfelületi fejlesztéseit is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
