News here

HÍREK

Újabb Wizz Air-baki: a római reptéren hagyták az utasokat

Előbb csak eltolták az indulást, majd végül törölték a vasárnap este Budapestre tartó járatot.

Link másolása

A menetrend szerint vasárnap 19:55-kor Rómából Budapestre induló gépének felszállását előbb eltolta egy órával a WizzAir, majd nem sokkal később törölte a járatot a légitársaság – tudta meg a 24.hu az egyik utastól.

A beszámoló alapján azt írják, hogy

a római reptéren egy hétfő 14:30-as indulásról tájékoztatták az utasokat, egyéb információt nem kaptak.

Később kiderült, hogy a gép Budapestről indult volna Rómába este nyolckor, de már ezt a járatot is törölték, ezért nemcsak Olaszországból nem tudtak Magyarországra eljutni az utasok, hanem Budapestről sem tudtak kijutni Rómába.

Idén nyáron több hasonló eset is volt légitársaságnál:

  • augusztus 18-án fél napig várakoztatták az utasokat Hévízen a 40 fokra felforrósodott terminálon, mert a Dortmundból érkező gép madárrajjal ütközött, ezért cserélni kellett,
  • augusztus 3-án az utasok ugyan megérkeztek Budapestről Rodoszra, a csomagjaik viszont nem,
  • július közepén pedig 18 embert nem engedtek felszállni a Liszt Ferenc Repülőtéren a nizzai járatra, mert kiderült, hogy véletlenül több helyet adtak el a gépre, mint amennyi ülőhely volt.

    Augusztus 22-én az Igazságügyi Minisztérium bejelentette:

    fogyasztóvédelmi eljárást indítanak a légitársasággal szemben,

    mert „az elmúlt időszakban megnövekedett a Wizz Air Hungary Zrt.-vel szemben a fogyasztóvédelmi hatósághoz benyújtott panaszok száma”.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Címlapról ajánljuk

    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    Már a kormánynak is feltűnt, hogy baj van az üzemanyagellátással, kedden összeült az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs
    Az ársapkák miatt drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, a MOL százhalombattai finomítójában pedig a nyári karbantartás óta nem tudtak visszaállni a normál üzemre.

    Link másolása

    Újra ülésezik az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs - derül ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedd reggeli Facebook-bejegyzéséből. Eközben egyre több benzinkúton fogynak ki a hatósági áras üzemanyagokból, sok helyen pedig mennyiségi korlátozásokat vezettek be.

    Úgy tűnik, hogy a kormánynak döntenie kell: vagy maradnak a jelenlegi hatósági árak, ami ellátási gondokhoz vezethet, vagy ebben a formában el kell engednie az ársapkákat.

    Szentkirályi Alexandra reggeli bejegyzésében a szokásos kormányzati narratívát hozza, szerinte az elhibázott szankciók nyomán szöktek az egekbe az energiaárak. A kormányszóvivő azonban azt is megemlíti a bejegyzésében, hogy „a belföldi ellátás biztonsága és megfizethetősége továbbra is kulcskérdés”. Ugyan nem fejti ki, hogy pontosan minek kapcsán említi a „belföldi ellátás biztonságát”, de az elmúlt napok hírei után nehéz nem az üzemanyagokra gondolni.

    A kormány még tavaly novemberben döntött, hogy befagyasztják a 95-ös benzin, illetve a gázolaj árát. Az azóta többször módosított és meghosszabbított intézkedés jelen állás szerint még december 31-ig lesz érvényben. Addig tehát literenként 480 forintért lehet tankolni 95-ös benzint, illetve gázolajat a magántulajdonú személyautókba.

    Így viszont külföldről nem éri meg behozni üzemanyagot, hiszen azt itthon csak a nyomott hatósági áron lehet eladni.

    A kisebb benzinkutaknak ezért mindenképpen a MOLtól kell vásárolniuk, amely az egyetlen nagykereskedő a magyar piacon, aki ezt 480 forintért kínálja nekik. A cég azonban ezen a héten sem szállít a kis kutaknak, mert indoklásuk szerint „az ország működése és az energiabiztonsága érdekében optimalizálnia kellett az ellátási stratégiát”.

    Így a közelmúltban már

    akadt olyan kis kút is, ahol egyszerre mindössze egyetlen liternyi hatósági áras üzemanyagot lehet tankolni.

    Ennek oka, hogy a tulajdonos nem akar kifutni a meglévő készletéből, hiszen ha hosszabb időre be kéne zárnia készlethiány miatt, akkor akár az üzemeltetési jogot is elvehetik tőle.

    Gépész László, a Függetelen Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja korábban egyszerűen „haldoklásként” jellemezte ezt a helyzetet.

    Eközben a múlt héten már a Shell, sőt maga a MOL is mennyiségi korlátozásokat vezetett be a töltőállomásain. A probléma pedig már a fővárosban is megmutatkozik, hétvégén például több olyan budapesti kút is volt, ahol vagy gázolajat, vagy 95-ös benzint nem lehetett tankolni.

    Hiába van tehát 480 forintos áron maximálva a 95-ös benzin és a gázolaj ára, ha emiatt ellátási gondok alakulnak ki, és kiszáradnak a kutak.

    A Miniszterelnökség hétfőn már azt közölte, hogy január elsejétől

    csak akkor tudják fenntartani a benzinárstopot, ha „az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalan, a százhalombattai finomító pedig folyamatosan működik”.

    A Dunai Finomítóban az év közepén karbantartási és felújítási munkák zajlottak, a Világgazdaság pedig kedden azt írta, hogy azóta sem tudott helyreállni a normál üzem.

    A finomító tehát végül is működik, csak nem teljes kapacitáson, és a MOL a HVG érdeklődésére nem is tudott erre pontos időpontot mondani. Márpedig a magyar olajcég szerint ez a csökkentett üzemmód az egyik legfőbb oka az ország benzinkútjain tapasztalható részleges és időleges üzemanyaghiánynak.

    A másik ok pedig a MOL szerint is az, hogy az ársapkák bevezetésével drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, ez pedig szerintük rengeteg új autóst hajtott a kútjaikra. A MOL szerint konkrétan jelenleg is a tavalyi forgalom közel másfélszerese a kereslet a kútjaikon.

    A fokozott kereslet miatt pedig a hálózatuk 20 százalékában jelentkezett termékhiány „részlegesen, jellemzően pár óráig”.

    A Miniszterelnökség válaszában szerepel feltételként az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalansága is - azt azonban a MOL sem tudta megmondani a lapnak, hogy ez alatt mit is érthet pontosan a kormány.

    November közepén nagy riadalmat keltett, amikor rakétacsapás érte a Barátság kőolajvezeték áramellátóját a belorusz-ukrán határon, ami után le is állt a szállítás. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azonban a HVG-nek azt mondta, hogy pár napos szünet teljesen normális, és semmiféle szenzációt nem jelent.

    Mindezek fényében különösen érdekesnek ígérkezik a Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs újabb ülése. Nyilván csak találgatni lehet arról, hogy születik-e döntés az ársapkákról, az viszont biztos, hogy az elmúlt napok hírei után úgy látszik a kormány is érezte, foglalkoznia kell a témával.

    Grád Ottó korábban azt ATV-nek úgy fogalmazott:

    „a kormányzatnak el kell döntenie, hogy árat szabályoznak, vagy üzemanyaggal látják el a piacot”.

    A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt is hozzátette: a korlátozások ma már nagyobb kárt okoznak, mint amit az árnövekedés okozott a múltban.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    HÍREK
    Szijjártó: A kormány nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság ülésezéséhez
    Amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat – mondta a külügyminiszter.

    Link másolása

    Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben az M1 aktuális csatornán élőben közvetített nyilatkozatában.

    A tárcavezető a NATO külügyminiszteri üléséről nyilatkozva, újságírói kérdésre válaszolva megerősítette a Financial Times című brit lap értesüléseit, amelyek szerint Magyarország ezúttal sem járult hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság összehívásához, így az ukrán külügyminiszter csak a munkavacsorán vesz majd részt.

    "Ez nem új keletű magyar álláspont, már évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség nem kapja vissza azokat a jogokat, amelyek őket megilletik, addig a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívásához Magyarország nem járul hozzá"

    - mondta.

    Szijjártó Péter szerint, amióta kitört az ukrajnai háború, azóta mindenki láthatja, tapasztalhatja, hogy hazánk nem emlegeti fel a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatos kérdéseket.

    "Nem emlegetjük fel őket, de nem is felejtettük el ezeket az ügyeket. Reméljük, hogy minél előbb vége lesz a háborúnak, és ha vége lesz a háborúnak, akkor majd lesz lehetőségünk arra, hogy ezeket a kérdéseket újra megvitassuk. Ettől az álláspontunktól nem tudunk visszalépni és nem is akarunk"

    - mondta, hozzátéve, hogy a kormány továbbra is rendkívül fontosnak tartja az ukrajnai magyar kisebbség jogainak biztosítását.

    A miniszter végül arról számolt be, hogy a NATO-Ukrajna Bizottság ülésével kapcsolatban egy informális, úgynevezett non-paper jellegű kezdeményezést tettek, amelyet Magyarország és Törökország nem írt alá.

    "Én azt gondolom, hogy azon konzultációs igényeknek, amelyeket a NATO tagállamai megfogalmaztak, megfelelő platformot ad az, hogy ma este informális tanácskozás keretében itt részt vesz az ukrán külügyminiszter" - mondta.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    Rejtélyes helikopter-balesetben halt meg egy orosz milliárdos
    Továbbra sem tudni, hogy miért zuhant le a helikopter, amelyet egy tapasztalt pilóta vezetett.

    Link másolása

    Helikopter-balesetben meghalt Vjacseszlav Taran, a Forex Club és a Libertex alapítója – számolt be róla a Mirror. A Monacóba tartó gépen lett volna egy ismeretlen utas is, de ő az utolsó pillanatban lemondta a repülést.

    A milliárdos a svájci Lausanne-ból repült egy tapasztalt pilótával egy Monacair H130 típusú helikopterrel, amikor lezuhantak. A balesetben a pilóta is életét vesztette.

    A bizonyítékok alapján az oligarcha kapcsolatban állt az SVR külföldi kémügynökséggel, valamint „az orosz pénzeket a kriptovaluta rendszerén keresztül mosta tisztára”.

    Az eset még november 25-én történt, de azt továbbra sem tudni, hogy mi okozta a balesetet.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    Már a kormány is arra számít, hogy a 3000 milliárdos EU-támogatás felfüggesztését fogja javasolni az Európai Bizottság
    Navracsics Tibor szerint viszont az uniós pénzügyminiszterek tanácsa december 12-én a magyar helyreállítási terv jóváhagyása mellett fog dönteni.

    Link másolása

    Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden megerősítette, hogy az Európai Bizottság javasolni fogja a 7,5 milliárd eurós, vagyis a 3000 milliárd forintnyi uniós támogatás felfüggesztését, miután nem sikerült megfelelni a korrupcióellenes elvárásoknak – írja Reuters.

    A miniszter szerint a 2021-2027-es időszak hétéves uniós költségvetésének egy részét ideiglenesen elbukhatja az Orbán-kormány, de arra számítanak, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa december 12-én a magyar helyreállítási terv jóváhagyása mellett fog dönteni.

    „Ha decemberben sikerül aláírni a partnerségi megállapodást, és ha a Tanács elfogadja a helyreállítási tervet, akkor időben vagyunk. Azonban a hangsúly most az EU-pénzek lehetséges felfüggesztésén van”

    – közölte a miniszter.

    A Bizottság várhatóan szerdán hozza nyilvánosságra, hogy hogyan értékeli a magyar kormány eddigi lépéseit. Magyarország két hónap haladékot kapott, hogy a kormány teljesítse a brüsszeli testületnek tett korrupcióellenes ígéreteket, és biztosítsa az uniós források tiszta felhasználását.

    A kormány eddig 17 korrekciós intézkedés végrehajtását vállalta, de egyeztetések folynak további jogszabályokról is.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: