HÍREK
A Rovatból

Újabb lemondás: Hankó Balázs államtitkára is távozott az NKA bizottságából

Kiss-Hegyi Anita is lemondott a Nemzeti Kulturális Alap bizottságában beöltött tisztségéről. Ezzel a testület tagságának a fele már kilépett a 17 milliárdos támogatások miatt kialakult botrány után.


Folytatódik a Nemzeti Kulturális Alap körül kirobbant botrány a 17 milliárdos támogatások miatt. Május 8-án Hankó Balázs államtitkára, Kiss-Hegyi Anita is lemondott a bizottságban betöltött tisztségéről. Ezzel a testület tagságának fele már távozott.

Az újabb lemondásról szóló hírt a Telex megkeresésére erősítette meg az NKA. Közlésük szerint további bizottsági tagok lemondási szándékát nem tudják megerősíteni.

A bizottság élén is változás történt: kedden, az új kormány megalakulásával Hankó Balázs elnöki pozíciója automatikusan megszűnt, helyét Tarr Zoltán, a Tisza-kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere vette át. A testületben Ertl Péter, Szakály Sándor, Richly Gábor, Tordai Hajnal és Ternovszky Béla maradt.

Kiss-Hegyi Anita 2012-2021 között a moszkvai magyar nagykövetségen dolgozott kulturális diplomataként. Később kulturális diplomáciával foglalkozott, majd 2024-2025 között a Magyar Nemzeti Múzeum műgyűjteményének gondozásáért felelt, majd miniszteri tanácsadó, később a minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára lett. 2026. január 16-án nevezte ki Hankó Balázs bizottsági tagnak. A megbízatása 2028 áprilisában járt volna le.

Az NKA-ügy azután robbant ki, hogy kiderült: a választás előtti hónapokban 17 milliárd forintnyi támogatást osztottak ki, a döntéseket pedig a szokásos szakmai kollégiumok helyett a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma hozta meg.

A botrányt Molnár Áron színész robbantotta ki, aki szerint az NKA egyfajta állami kifizetőhelyként működött.

Az eljárás az NKA bizottságán belül is feszültséget okozott, több tag szerint nem kaptak teljes képet a döntésekről, ezért belső eljárást indítottak. Bús Balázs alelnök távozott elsőként, aki már április 14-én, a lista nyilvánosságra kerülése előtt lemondott. Őt április 27-én követte Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki szerint a támogatások egy része nem felelt meg az NKA céljainak, a bizottság pedig „megtévesztő képet” kapott az ideiglenes testület munkájáról. Május 1-jén Both Miklós, a Hagyományok Háza vezetője és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója is távozott. Both azzal indokolt, hogy nem kíván szakmai legitimációt adni egy olyan működéshez, ahol a döntéshozatal és az ellenőrzés feltételei sérültek. Vidnyánszky korábban a Patrióta műsorában a helyzetről úgy fogalmazott: „leesett az állam, hogy milyen pénzek mentek és kiknek.”

Hankó Balázs leköszönő miniszter korábban azzal védte a döntéseket, hogy azok jogszerűek voltak, és a magyar kultúra egészét szolgálták. Úgy vélte, nem az a kérdés, ki kapja a pénzt, hanem hogy milyen kulturális tartalom valósul meg belőle. Ezzel szemben a távozó bizottsági tagok és a kritikusok az átláthatóság hiányát, a hiányos tájékoztatást és a szokásos NKA-eljárástól eltérő döntéshozatalt kifogásolták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellázadt az Alkotmánybíróság: Polt Péter levette Sulyok Tamás elmozdítási ügyét napirendről, miután hét bíró kizáratta magát a döntéshozatalból
Levette a hétfői napirendről Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyét Polt Péter alkotmánybírósági elnök. Hét alkotmánybíró lépett hátra egyszerre, határozatképtelenné téve az Alkotmánybíróságot.


A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy állásfoglalást kapjon az Alaptörvény-módosítás korlátairól. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy bevédje magát a Tisza-kormánnyal szemben, amely jelenleg is az eltávolításán dolgozik. A testület hétfőn tárgyalta volna beadványát.

Azonban péntek délelőtt hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva írásban kizáratta magát a köztársasági elnök beadványának tárgyalásából

értesült korábban a 444.hu. Lépésükkel a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez legalább tíz bíró jelenléte szükséges. A kizáró nyilatkozatot nem lehet visszavonni, és az elnök sem bírálhatja felül, így a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalás meghiúsult.

A lap szerint napok óta tartott a belső vita az AB-nál. A folyamatot Szabó Marcel alkotmánybíró indította el egy feljegyzéssel, amelyben amellett érvelt, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni, mert az érdemi elbírálásra alkalmatlan. Úgy vélte, az indítvány nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, egy be nem nyújtott normaszövegről szól, és egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza.

A politikai semlegesség kérdését is felvetette, mondván, a testület nem léphet be a politikai erőtérbe, mert az új szerepfelfogás „olyan vörös vonal, amit az AB semmilyen körülmények között nem léphet át”.

Szabó Marcel álláspontjához további hat bíró csatlakozott. Ezzel szemben Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és még két bíró amellett érvelt, hogy a beadványt lehet tárgyalni.

A vita közben elkészült egy határozati tervezet is, amely mindenben Sulyok Tamásnak adott volna igazat.

A tervezet szerint a testületnek van hatásköre eldönteni, hogy egy módosítás valóban Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e, és kimondta volna, hogy nem lehet úgy módosítani az Alaptörvényt, hogy annak célja egy konkrét személyre szabott joghatás kiváltása legyen. Egy ilyen módosítást a tervezet az eljárási követelmények megsértésének minősített volna.

A magukat kizáró bírák a portál forrása szerint ebbe a vitába nem akartak belemenni, ezért döntöttek a távolmaradás mellett.

A cikk megjelenése után az AB hivatalosan is bejelentette, hogy levették a napirendről a köztársasági elnök beadványát.

Közleményük ügy fogalmaz, hogy Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban „hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással (...) kizárási okot jelentett be. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent az osztrákoknak: ha nem viszik vissza az azbesztet, óriási árat fizethetnek
A kormányfő szerint egyértelmű az alapelv: aki szennyező anyagot hozott egy másik országba, annak azt vissza kell vennie. Ha Ausztria ezt nem teszi meg, egy sokkal drágább eljárás végén kell majd állnia a költségeket.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben üzenet Bécsnek:

„valódi választ, valódi egyeztetést, valódi vizsgálatot” vár az osztrák féltől a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében, ellenkező esetben Magyarország maga lép, és akár az Európai Unióhoz is fordulhat.

Magyar Péter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár a kormány preferálná a közös munkát, felkészült az önálló lépésekre is.

A lehetséges vizsgálatokról azt mondta: „el tudjuk végezni magunk is ezeket és mi is tudunk akár az Európai Unióhoz, akár bárkihez fordulni, de én még adnék egy esélyt annak, hogy ezt közösen megtegyük”.

A kormányfő szerint az alapelv az, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell vennie.

Amennyiben erről nem sikerül gyorsan megállapodni az osztrák féllel, a szennyezett anyagot Magyarországon egy veszélyes hulladék tárolóba kell helyezni, majd onnan később elszállítani, ami óriási költséget jelent.

A pénzügyi felelősséget a károkozóra terhelné: „Úgyhogy ha én lennék a károkozó, akkor nem akarnék kétszer-háromszor fizetni, de mindenesetre a magyar állam lépni fog”.

A probléma korábban a legmagasabb szintű diplomáciai egyeztetések tárgya is volt. Magyar Péter korábban Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. A miniszterelnök már ott rögzítette, hogy a kormány a „szennyező fizet” elvét fogja alkalmazni, és a felek egy közös vizsgálóbizottság felállítását jelentették be.

Ezzel párhuzamosan Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az érintett osztrák bányatulajdonossal a további szállítások leállításáról. Azóta kiderült, hogy a szennyezés a korábban gondoltnál is nagyobb lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Egészséges erekció, pattogó petefészek” – a kormány különös érvekkel ösztönözné a sertéshús-fogyasztást
Búza László államtitkár ezekkel a szavakkal érvelt a több sertéshús fogyasztása mellett egy sajtótájékoztatón. A kormány kampányának célja, hogy a belső piacon vezessék le az exportpiaci nehézségek miatt felhalmozódott többletet.


A kormány arra kéri a lakosságot, hogy a következő hat-nyolc hétben fejenként legalább öt-hat adaggal több sertéshúst egyenek, hogy ezzel segítsék a több oldalról szorongatott hazai sertéságazatot. Az agrártárca pénteki sajtótájékoztatóján bemutatott, „Röffentsük be a nyarat!” jelmondattal indított kampányban olyan érvek is elhangzottak, mint hogy a sertéshúsfogyasztás hozzájárul, hogy a populáció „egészséges erekció”-val és „pattogó petefészek tüszők”-kel rendelkezzen – írta a HVG.

Búza László, élelmiszer-gazdaságért felelős államtitkár a szokatlan érvelést azzal magyarázta, hogy a sertéshúsban lévő természetes cink segít abban, hogy a „szexuális hormonháztartásunk is a topon legyen”.

Az államtitkár hozzátette, nem az emberek felhizlalása a céljuk. „Nem felhizlalni akarjuk Magyarországot, hanem arra hívjuk fel, hogy támogassák a sertéságazatban dolgozó embereket” – mondta.

A felhívás oka, hogy a hazai sertéságazat nehéz helyzetbe került az európai túltermelés és egy hónap eleji, szabolcsi afrikai sertéspestis-fertőzés miatti exportkorlátozások okán. A kormány a belső piacon vezetné le a felhalmozódott többletet.

A kormány már tárgyal a kiskereskedelmi láncokkal és a közétkeztetéssel is a hazai sertéshús nagyobb arányú forgalmazásáról, a boltok azonban cserébe az árstopok kivezetését várják. A helyzetet nehezíti, hogy a közétkeztetés a nyári szünet miatt alig ötöd kapacitással működik.

A termelők megsegítésére a kormány több pénzügyi eszközt is bevet: kedvezményes hiteleket, hitelgaranciát, valamint fizetési moratóriumot is biztosítanak, amivel a tőke- és kamatfizetési kötelezettségekre 2026 november végéig kérhető haladék.

Eközben a járvány terjedésének megfékezése érdekében szigorítanak a vadgazdálkodási szabályokon is. Míg korábban a vaddisznók gyérítéséért jutalmazták a vadásztársaságokat, Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter jelezte, a jövőben akár meg is büntethetik azokat, akik nem hozzák az elvárt kvótát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Sulyok Tamás bemutatta felcsúti módon, hogyan kell öngólt lőni” – Magyar Péter szerint a köztársasági elnöknek haladéktalanul távoznia kell
Magyar Péter miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság fellázadt az államfő ellen. A kormányfő úgy vélte, ez példátlan eset, és Sulyok Tamásnak azonnal le kéne mondania.


„Fellázadt a deep state, Orbán Viktor bábjai is fellázadtak”

– így reagált Magyar Péter miniszterelnök pénteken, miután arról beszélt Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, hogy az Alkotmánybíróság mégsem tárgyalja Sulyok Tamás államfő beadványát. A kormányfő szerint az államfő lépése kudarcba fulladt.

„Bemutatta felcsúti módon, hogyan kell öngólt lőni: beállni a kör közepére, teli rüszttel kezdőrúgásból a felső ficakba belőni a saját kapujába”

– fogalmazott.

Magyar Péter szerint hétnél is több alkotmánybíró záratta ki magát az eljárásból, a történteket pedig példátlannak nevezte.

„Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen. Én azt gondolom, hogy itt a vége a történetnek. Ha eddig nem lett volna közjogi válság és eddig nem kellett volna lemondania Sulyok Tamásnak, akkor ma szerintem ő is érzi, hogy haladéktalanul távoznia kell”.

„Várjuk az elnök úr lemondását” – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte a rendszerváltás óta nem került még ilyen helyzetbe köztársasági elnök. Úgy vélte, hogy az alkotmánybírók ezzel azt mondták ki, hogy Sulyok távozzon.

A testület a honlapján közzétett napirend szerint hétfőn tárgyalta volna a köztársasági elnök június 11-én benyújtott indítványát. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy a kormány jelezte, Alaptörvény-módosítással távolítaná el a korábbi rendszer kulcsfiguráinak tartott közjogi méltóságokat. Az államfő beadványában azt kérte, mondják ki, hogy az ilyen, személyre szabott jogalkotás alkotmányellenes.

A miniszterelnök szerint azonban az államfő saját pozícióját kívánta a beadványával megerősíteni, de abból az derült ki, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is alkalmatlan volt, hiszen "egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak".

Magyar Péter a sajtótájékoztatója után azt írta a közösségi oldalára:

"Az Alkotmánybíróság tagjai a mai döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamásnak és az AB elnökének is távoznia kell. Elnök urak, innen nincs visszaút, ideje lemondani."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk