NKA-botrány: Both Miklós is lemond a bizottsági tagságról

Vitézy Dávid, a leendő közlekedési miniszter szerint Lázár János leköszönő tárcavezető az utolsó napjaiban visszavonta két kulcsfontosságú vasúti beruházás kivitelezési tenderét. A politikus szombati bejegyzésében állítja, hogy ezzel a lépéssel a távozó kormány egy újabb, mintegy 280 milliárd forintos uniós forrásvesztés kockázatát hagyja az új kabinetre.

Vitézy rámutatott a projektek szűkös határidejére. „Ezeket, a már korábban elnyert uniós forrásokkal bíró beruházásokat a következő 3 évben kellene megvalósítani, ami egy visszavont építési tender után nulláról kezdve finoman szólva sem egyszerű kihívás ekkora volumenű és ilyen komplex építkezések esetén.”

A leendő miniszter úgy véli, a döntés hivatalos indoklása ködösít, miközben szerinte a valós ok az, hogy a közbeszerzések nem voltak megfelelően előkészítve. Úgy fogalmazott, a kiírások minősége egyszerűen gyenge volt, így végül ajánlatot sem lehetett rájuk adni.

Vitézy párhuzamot vont a HÉV-járműbeszerzés ügyével, amely szerinte szintén egy rosszul előkészített eljárás miatt hiúsult meg. Azt írta, a HÉV esetében is az történt, hogy évekig nem csináltak semmit, majd egy alkalmatlan tendert írtak ki, amivel veszélybe sodorták a már elnyert uniós támogatást.

A leendő miniszter hozzátette, mindkét, most visszavont vasútfejlesztés esetében már 2022 óta készen állnak a tervek, így a tenderek visszavonása jelentős csúszást okoz. Állítása szerint a leköszönő kormány már eddig is 800 milliárd forintos kárt okozott az országnak a szabálytalanságok miatt visszatartott uniós forrásokkal.

Úgy látja, rengeteg kiváló szakembert üldöztek el, az egyetlen cél pedig a politikai érdekek érvényesítése volt. Emiatt jutottunk el odáig – állítja –, hogy a minisztérium már egy szabályos közbeszerzés kiírására is alkalmatlanná vált.

Posztját azzal zárta, hogy bár a „vasútrombolás korszakának vége, de nagy munka áll előttünk”. Feladatként jelölte meg az uniós források hazahozatalát, a már megítélt, de fel nem használt pénzek megmentését és az állam beruházási képességének újjáépítését.

Bár a Mészáros Csoport hétfői közleménye a TV2 eladásáról a tulajdonosi kör nevében beszélt, a csatorna papíron 92 százalékát birtokló Vida József most egy kétértelmű üzenetet küldött, ami egyrészt úgy értelmezhető, hogy nem Mészáros Lőrinc a tévé tényleges gazdája, másrészt akár úgy is, hogy nem is ő.

Vida a HVG kérdésére a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem árulta el, hogy ki a valódi tulajdonos, de egy fontos mondatot azért megosztott.

A lap hozzáteszi, hogy „a vállalat ügyeire rálátó forrásuk” szerint Vida József továbbra is „magáénak tekinti a TV2-t, és nem tervezi a vállalat eladását”. Viszont felhívják a figyelmet arra, hogy a mondat elég furcsán van megfogalmazva.

Vida közleményét meglehetősen árnyalják az azt megelőző történések: A Mészáros Csoport ugyanis valamiért egy másik kommünikében cáfolta a TV2 eladásáról szóló híreket, melyeket Magyar Péter hangosított ki. A cégcsoport azt írta, a csatorna értékesítését a tulajdonosi kör „sem piaci, sem nyomott áron nem tervezi”, és közölték azt is, hogy Mészáros Lőrinc levélben vette fel a kapcsolatot Magyar Péterrel.

A levél pontos tartalmát a nyilvánosság egyelőre nem ismeri. Viszont

Egyébként a TV2 tulajdonosi háttere évek óta szövevényes. A csatorna 2013-ban került ki a német ProSiebenSat.1 kezéből, majd a Simicska Lajos körüli harcok után Andy Vajna filmügyi biztosnál landolt. Vajna 2019-es halála után Mészáros Lőrinc körei gyorsan megjelentek a cégben, amely végül Vida Józsefhez került.

A G7 tavaly tárta fel, hogy Mészáros családi cége, a Talentis Group Zrt. 28,5 milliárd forintnyi vagyont adott bizalmi vagyonkezelésbe annak az AGBVK Zrt.-nek, amely a TV2 tulajdonosi láncolatának egyik kulcsszereplője, és melynek Vida József a tulajdonosa. Egy Mészáros-alapítvány videójában pedig korábban a Mészáros-csoport részeként mutatták be a tévétársaságot.

Mindeközben a TV2-nél komoly személyi változások zajlanak: Szalai Vivien hírigazgató menesztése után a Tények két arca, Gönczi Gábor és Marsi Anikó is képernyőszünetre vonult. Marsi Anikó ugyanakkor később azt írta, a távozásuk nem végleges. Mindezt a HVG úgy értékeli, hogy a TV2 feledtetné „felelősségét az orbáni propaganda kiszolgálásában” a Tisza kétharmados győzelme után.

Magyar Péter egy szombati bejegyzésben jelentette be, hogy kiket kért fel kormánybiztosi feladatra. Azt írta, „Radnai Márkot, a TISZA alelnökét az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztosnak kértem fel”, majd hozzátette, hogy „Rost Andreát, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas világhírű operaénekest a magyar zenekultúráért felelős kormánybiztosi feladattal bízom meg”.

A poszt szerint a TISZA-kormány a közélet megújítását támogató párbeszéd erősítése érdekében egy új intézményt alapít.

A bejegyzés szerint az intézmény működési ideje öt évre szólna, feladatköre pedig a leírtak alapján elemző, javaslattevő és módszertani jellegű lesz. Magyar Péter azt állítja, az intézet létrehozását az indokolja, hogy a közéletben felgyűlt problémák kezeléséhez szélesebb körű tudásra és strukturált társadalmi bevonásra van szükség, ezért „az intézet célja a döntéshozatal szakmai és társadalmi megalapozása”. A működésének fókuszában a tudás és a részvétel áll majd, feladata pedig az, hogy feltárja és rendszerezze az állampolgári tapasztalatokat, és megvizsgálja a társadalmi részvétel jó gyakorlatait.

A bejegyzés szerint az intézet javaslatokat készít majd arra, „hogy a társadalmi részvétel hogyan építhető be rendszerszinten a kormányzati és parlamenti működésbe, és ennek érdekében átfogó stratégiát készít”. A miniszterelnök-várományos úgy véli, a demokratikus működés minősége azon is múlik, hogy a döntések előkészítése során mennyiben jelennek meg az állampolgárok tapasztalatai.

Hangsúlyozza, hogy az intézet nem helyettesíti a demokratikus intézményeket, működése a javaslattételre korlátozódik. A poszt szerint Radnai Márk kormánybiztosként a Működő és Emberséges Magyarország Intézet létrehozását és a kormányzattal való kapcsolattartást segíti. Radnai Márk, aki a Komárom-Esztergom megyei 2. számú választókerületben nyert mandátumot, a Tisza Párt alelnökeként a kampány egyik kulcsfigurája volt.

Rost Andrea felkérését Magyar Péter azzal indokolta, hogy a művésznő évtizedek óta a magyar kultúra egyik legfontosabb nagykövete. „A milánói Scalától a New York-i Metropolitan Operán át a világ vezető operaszínpadain képviselte mindazt, amit a magyar zeneművészet jelent: tehetséget, fegyelmet, érzékenységet és világszínvonalú tudást.” Szerinte művészi életútja garancia arra, hogy a magyar zenekultúrában újra a valódi teljesítmény és a minőség legyen a mérce. A bejegyzés szerint a következő időszakban „kiemelt feladat lesz a fiatal tehetségek támogatása, a zenei nevelés megerősítése, valamint annak elősegítése, hogy a magyar előadóművészek itthon és nemzetközi szinten is méltó lehetőségekhez jussanak”.

Kapitány István, a leendő gazdasági és energetikai miniszter egy videóban vázolta, milyen lépésekkel kezdené meg a kormányzati munkát. Kijelentette, a választóktól kapott felhatalmazás birtokában legfőbb feladatuknak a gazdasági növekedés újraindítását tekinti. „A választóktól kapott történelmi felhatalmazás után neki kell állnunk felépíteni a működő Magyarországot, aminek egyik legfontosabb pillére a lefulladt gazdasági növekedés beindítása” – fogalmazott.

A gazdaság irányítását egy nehezen mozgó hajóhoz hasonlította, jelezve, hogy a változásokhoz idő kell. „Egy gazdaság manőverezése inkább hasonlít egy anyahajóhoz, mint egy vitorláshoz” – mondta. Nem ígért azonnali, teljes körű megoldásokat, de az első hónapokra már érezhető változást helyezett kilátásba. „Azt nem ígérhetjük, hogy száz nap alatt minden hibát kijavítunk. Azt viszont bátran ígérhetjük, hogy az első három hónapban a jó irányba kormányozzuk a hajót, amit már a legtöbben érezni fognánk” – hangzik el a videóban.

A leendő miniszter szerint azonnali és határozott lépéseket tesznek a korrupció ellen. „Kiemelten fogunk foglalkozni a korrupció kérdésével, az indokolatlan túlárazott kifizetéseket azonnal leállítjuk és felülvizsgáljuk.” Ezzel párhuzamosan, állítása szerint, kialakítják a közpénzek hatékony felhasználását biztosító kereteket.

Tervei szerint a multinacionális cégek támogatási rendszerét is átalakítják. „Felülvizsgáljuk a hazánkban működő multiknak fizetett támogatások keretrendszerét, és új együttműködést építünk fel, ami a magyar állampolgároknak, az államnak és a nagy munkáltató cégeknek is egyaránt kedvező.” Emellett a hazai kis- és középvállalkozások (KKV) helyzetbe hozását és a bürokrácia csökkentését is megemlítette. „Kialakítjuk a gazdaságfejlesztés új eszközeit, ami a hazai KKV-k fejlődését segíti. Emellett pedig nekiállunk a felesleges bürokrácia visszavágásának.”

Videóüzenetét azzal zárta, hogy bár a feladatok sok időt és fáradhatatlan munkát igényelnek, az új irány érezhető lesz.

A politikus videóját itt lehet megnézni: