Újabb furcsa halálesetről számolt be a Daily Mail. A cikk szerint
„hirtelen” meghalt az orosz szárazföldi erők egykori parancsnoka, aki szoros kapcsolatban állt Ukrajnával. Ráadásul pont akkor, amikor Vlagyimir Putyin hirtelen lemondta a harckocsigyárba tervezett látogatását, ahol a volt katona nemzetközi értékesítési nagykövetként dolgozott.
A 69 éves Alekszej Maszlov karácsony napján halt meg egy moszkvai katonai kórházban – jelentette be az uralvagonzavodi üzem.
Maszlov 2008-tól volt Oroszország fő katonai képviselője a NATO-nál – közölte az RBC. Maszlov elvesztése Alekszandr Buzakov, a szentpétervári Admiralitás Hajógyárak vezérigazgatójának „hirtelen halála” után történt. Buzakov volt felelős az új tengeralattjárók építéséért. Az FSZB biztonsági szolgálata „nyomozócsoportot” hozott létre a két halálesettel kapcsolatban. A beszámolók szerint Buzakov a halála előtti napon egészséges volt, és „nem hallottak semmit Maszlov egészségügyi problémáiról” sem.
Maszlov 2004 és 2008 között volt az orosz szárazföldi erők főparancsnoka. A brüsszeli NATO-nál Dmitrij Rogozin mellett dolgozott, egy Putyinhoz közel álló tisztviselővel, akit a nyáron hirtelen leváltottak az Orosz Űrügynökség, a Roszkoszmosz éléről.
A volt katona halála idején Putyinnak az Uralvagonzavod Nyizsnyij Tagil-i üzemébe kellett volna repülnie.
A céget a Kreml azért bírálta, mert szerintük nem gyártott elegendő új tankot az ukrajnai háborúhoz.
Az orosz elnök azonban - a helyi jelentések szerint - magyarázat nélkül „az utolsó pillanatban” félbeszakította a karácsonyi utazást.
Rogozin – aki egy ukrán támadásban történt sérülése miatt kórházban lábadozott a múlt héten – Maszlovot „nagyon tapasztalt katonaemberként, igényes parancsnokként és jó emberként” jellemezte.
Az Uralvagonzavod – Oroszország legnagyobb harckocsigyára – sajtószolgálata szerint Maszlov „szakaszparancsnokból a szárazföldi erők főparancsnokává” emelkedett fel. „Hű maradt az ügyhöz és a hazához az utolsó napig”.
A háborúellenes csatorna, a Gorod Glypov „érthetetlennek” minősítette a haláleseteket. Azt állították, hogy brutális „tisztogatási” folyamat zajlik, a nem kívánt emberek kiirtásával.
Újabb furcsa halálesetről számolt be a Daily Mail. A cikk szerint
„hirtelen” meghalt az orosz szárazföldi erők egykori parancsnoka, aki szoros kapcsolatban állt Ukrajnával. Ráadásul pont akkor, amikor Vlagyimir Putyin hirtelen lemondta a harckocsigyárba tervezett látogatását, ahol a volt katona nemzetközi értékesítési nagykövetként dolgozott.
A 69 éves Alekszej Maszlov karácsony napján halt meg egy moszkvai katonai kórházban – jelentette be az uralvagonzavodi üzem.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.
Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.
A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.
Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.
Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.
A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.
Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor elmagyarázta, mi az az egyetlen eset, amikor Orbán Viktor kiállna vitázni Magyar Péterrel
A politológus szerint a Fidesznek éreznie kell a vereség szelét, hogy a miniszterelnököt a kamerák elé kényszerítse. Csak akkor állna kötélnek, ha már nincs más választása.
Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte egy Orbán Viktor és Magyar Péter közötti miniszterelnök-jelölti vita esélyeit. Bejegyzését egy friss felmérésre hivatkozva kezdi, amely szerint
a teljes népesség közel 60 százaléka, és még a fideszes szavazók közel 30 százaléka is szeretné, ha lenne ilyen vita a választás előtt.
A politológus szerint azonban ebből nem sok következik, mivel a vita létrejötte alapvetően politikai kalkuláció eredménye. Úgy véli, vitára kötelezni senkit sem lehet, csak a politikai érdek, a költség-haszon számítás dönt.
„Akkor lesz, ha mindkét fél úgy gondolja, számára hasznosabb megtartani, mint elkerülni.
2006-ban, amikor utoljára sor került ilyenre Magyarországon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is ezt gondolhatta - különben nem lett volna vita. Azóta négy parlamenti választásra került már sor, és Orbán Viktor egyszer sem gondolt/kényszerült arra, hogy elfogadja a kihívók kihívását. Politikai érdekei alapján, az az igazság, hiba is lett volna” – írja Török.
Az elemző felidézi a korábbi évek tapasztalatait is, mondván,
a „vita vitáját” 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is volt alkalma megfigyelni, és szerinte mindhárom esetben legalább annyira érdekes volt az „előjáték”, mint maga az előadás.
Példaként említi, hogy 1998-ban a Fidesz próbálta belekényszeríteni Horn Gyulát a vitába, ami végül sikerült is, és akkor a fideszesek mondták, hogy vita nélkül nincs demokratikus választás. 2002-ben már Orbán Viktor volt az, aki nem mondhatott nemet, 2006-ban pedig egy kiélezett versenyben mindkét fél sokat remélt a vitától, de hetekig üzengettek, amíg végül megállapodtak.
Török Gábor szerint két fontos szempont létezik a döntés meghozatalakor:
„Aki azt gondolja, hogy vezet, az nyilván nem akar egy vitával kockáztatni. Aki hátrányban van, annak a vita egy jó lehetőség a felzárkózásra, a bizonytalanok meggyőzésére és a másik tábor elbizonytalanítására, hiszen a vita kibeszél a buborékokból, eljut szinte mindenkihez.
Aki azt gondolja, hogy a vita elutasítása miatt a választók gyávának fogják gondolni és emiatt a saját szavazói is elbizonytalanodhatnak, az inkább vállalja a vitát. Akinek nem kell ettől tartania, annak nem kell ezzel a szemponttal foglalkoznia. (Különösen, ha van egy jó gondolatmankója arra, miért nem vitázik.)”
A politológus mindebből azt a következtetést vonja le, hogy
vita csak akkor lesz 2026-ban, ha a Fidesz hátrányban érzi magát, és ezért a korábbi négy választással ellentétben mégis akarja a vitát, Magyar Péter pedig egy ilyen helyzetben úgy ítéli meg, hogy számára kockázatosabb lenne elutasítani a korábban általa akart vitát, mint beleállni.
Török állítja, minden más esetben a vita esélye a nullához közelít.
Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte egy Orbán Viktor és Magyar Péter közötti miniszterelnök-jelölti vita esélyeit. Bejegyzését egy friss felmérésre hivatkozva kezdi, amely szerint
a teljes népesség közel 60 százaléka, és még a fideszes szavazók közel 30 százaléka is szeretné, ha lenne ilyen vita a választás előtt.
A politológus szerint azonban ebből nem sok következik, mivel a vita létrejötte alapvetően politikai kalkuláció eredménye. Úgy véli, vitára kötelezni senkit sem lehet, csak a politikai érdek, a költség-haszon számítás dönt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lefejezéssel fenyegették a gyöngyösi Lázárinfón tüntető egyik roma aktivistát, de állítása szerint hiába ment a rendőrségre feljelentést tenni, elküldték
Az aktivista már 10 éves, autista fiát sem meri kivinni az utcára a félelemtől. Pedig egy ügyvéd szerint a rendőrségnek kötelessége lett volna eljárni az ügyben.
Lefejezéssel fenyegették meg azt a roma aktivistát, aki a gyöngyösi Lázárinfón tüntetett, de amikor hétfőn feljelentést akart tenni, a rendőrségen állítása szerint elküldték – számolt be róla az RTL Híradó. Sikos Katalin a csatornának arról beszélt,
a zaklatások mindennapossá váltak, miután kormánypárti politikusok bűnözőnek nevezték a demonstrálókat.
„Egy buszmegállóban egy idősebb hölgy elém köpött, és elég trágár szavakkal illetett” – mondta Sikos Katalin, aki szerint az elmúlt napokban az ehhez hasonló atrocitások „eléggé gyakoriak” lettek. Úgy érzi, ráégett a bélyeg, amit a kormányoldal ragasztott a tüntetőkre.
„Megkaptam ezt a bélyeget, hogy bűnözőnek kiáltottak ki, holott életemben nem voltam egy napot sem börtönben, soha nem voltam büntetve, és nyilván kihatással van a magánéletemre”
– fogalmazott.
Az aktivista az elmúlt napokban annyi fenyegetést kapott, hogy már csak akkor mer kimenni az utcára, ha muszáj. Főleg azért, mert gyakran 10 éves, súlyosan autista fiával közlekedik, és attól tart, nem tudná megvédeni egy támadás esetén. Elmondása szerint leginkább egy férfi videói ijesztették meg, aki részletesen beszélt arról, hogyan bántaná a hozzá hasonló nőket. Az egyik felvételen a férfi arról beszél, hogy „mindet koporsóba kell tenni. Kitépni a hajukat, levágni a fejüket.”
Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor hétfőn elment a rendőrségre feljelentést tenni, ám onnan állítása szerint elküldték.
„A panaszkezelő irodában a hölgy azt mondta, hogy csak a bíróságon tudok eljárást indítani becsületsértés miatt” – idézte fel a történteket Sikos Katalin.
Az RTL Híradó által megkérdezett Tran Dániel ügyvéd szerint a rendőröknek intézkedniük kellett volna. A jogász elmondta:
„Aki mással szemben erőszakos cselekmény elkövetését helyezi kilátásba, akár szóban, akár írásban, az bűncselekményt követ el, nevezetesen a zaklatás második fordulatos alapesetét.”
A Büntető Törvénykönyv ezt akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetheti. Az ügyvéd hozzátette, ilyen esetekben a magyar jogszabályok alapján akkor indulhat eljárás, ha a sértett 30 napon belül kifejezetten kéri az elkövető felelősségre vonását. A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság adatvédelmi okokra hivatkozva nem adott érdemi választ az ügyben.
Lázár János építési és közlekedési miniszter január végén egy balatonalmádi fórumon a magyarországi cigányságot „belső tartalékként” említette, akik szerinte a vonatmosdók takarítására lennének alkalmasak.
A kijelentés országos felháborodást váltott ki, ami után a miniszter bocsánatot kért. A gyöngyösi Lázárinfón feszült hangulatban tiltakoztak a kijelentés ellen, mire a kormányoldal, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is arról kezdett beszélni, hogy a Tisza Párt „bűnözőket” és „fizetett provokátorokat” vezényelt a helyszínre.
A Tisza Párt és Magyar Péter visszautasította a vádakat. A kormánypárti narratívának ellentmond az is, hogy
a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábban közölte: a gyöngyösi rendezvényen senkit nem igazoltattak, így rendőrségi adatbázisból sem azonosíthattak „bűnözőket”.
Az ügyben most az a kérdés, hogy Sikos Katalin tesz-e 30 napon belül írásbeli magánindítványt, és a hatóságok a súlyos fenyegetések ellenére indítanak-e nyomozást.
Lefejezéssel fenyegették meg azt a roma aktivistát, aki a gyöngyösi Lázárinfón tüntetett, de amikor hétfőn feljelentést akart tenni, a rendőrségen állítása szerint elküldték – számolt be róla az RTL Híradó. Sikos Katalin a csatornának arról beszélt,
a zaklatások mindennapossá váltak, miután kormánypárti politikusok bűnözőnek nevezték a demonstrálókat.
„Egy buszmegállóban egy idősebb hölgy elém köpött, és elég trágár szavakkal illetett” – mondta Sikos Katalin, aki szerint az elmúlt napokban az ehhez hasonló atrocitások „eléggé gyakoriak” lettek. Úgy érzi, ráégett a bélyeg, amit a kormányoldal ragasztott a tüntetőkre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem hátrálunk, nem engedünk” – jelentette kiDobrev Klára hétfőn Dunaújvárosban, miután bejelentette, hogy
a vesztegetéssel gyanúsított és nemrég egy hónapra letartóztatott alpolgármestert, Mezei Zsoltot a pártja a történtek ellenére is elindítja az áprilisi választáson
a Sárbogárd központú, Fejér megye 5-ös számú választókerületben.
Dobrev Klára szerint koncepciós eljárás zajlik, és hozzátette: „a hazug vádak végül ugyanúgy el fognak bukni a bíróságon, ahogy más DK-s politikusok elleni vádak is elbuktak”.
A DK elnöke a Tisza Pártot is bírálta, mondván, az április 12-i választás lassan már nem is arról szól, hogy leváltsák az Orbán-rendszert, hanem arról, hogy „ki tudja jobban eltüntetni a baloldalt”.
A rendőrség még január végén tartott házkutatást Mezei Zsoltnál, akit az ügyészség aznap hivatali vesztegetés elfogadásának gyanújával hallgatott ki.
A gyanú szerint az alpolgármester egy közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódóan előbb havi 500 ezer, majd később 5 millió forintot kért egy cégtől. A Fővárosi Törvényszék múlt hét elején rendelte el Mezei letartóztatását február 28-ig.
„Nem hátrálunk, nem engedünk” – jelentette kiDobrev Klára hétfőn Dunaújvárosban, miután bejelentette, hogy
a vesztegetéssel gyanúsított és nemrég egy hónapra letartóztatott alpolgármestert, Mezei Zsoltot a pártja a történtek ellenére is elindítja az áprilisi választáson
a Sárbogárd központú, Fejér megye 5-ös számú választókerületben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
