HÍREK
A Rovatból

Újabb felvételek készültek a határérték százezerszeresével sugárzó szovjet atom-tengeralattjáróról

1989. április 7-én délelőtt 11 órakor szenvedett balesetet a Norvég-tengeren, amikor a 7. rekeszében tűz ütött ki.

Link másolása

Ahogy korábban megírtuk: a Komszomolec nevű szovjet atom-tengeralattjáró 1989-ben süllyedt el a Norvég-tengeren, de

a mai napig radioaktív sugárzás szivárog belőle: a sugárzási szint százezerszerese.

A helyszínen kutató orosz-norvég expedíció tudósai azt állítják, ez nem jelent veszélyt az emberre,

szerintük még az innen kifogott halakat is veszély nélkül meg lehet enni.

A tengeralattjáró 1989. április 7-én délelőtt 11 órakor szenvedett balesetet, amikor a szerkezet 7. rekeszében tűz ütött ki.

Bár a rekeszeket tűzbiztosra tervezték meg, a kábelcsatornákon továbbterjedt, és elérte a reaktort is. A szerkezet védelmi rendszere bekapcsolt, a hajó áram nélkül maradt, később pedig a kormányzás is lehetetlenné vált. Bár egy darabig úgy tűnt, sikerül megmenteni a tengeralattjárót és a legénység életben maradt tagjait, Jevgenyij Vanin kapitány több rossz döntése miatt – későn indították el a freonos oltórendszert, kiürítettek két ballaszttartályt – végül

a szerkezet elsüllyedt, a balesetet pedig csak 30 tengerész élte túl

– írja a Komszomolec részletes történetében a Passport blog.

A roncsról expedíció során több felvételt is készítettek a kutatók, akik most újabbakat mutattak be:

Július elején egy másik orosz tengeralattjárót ért tragédia: kigyulladt egy tengeralattjáró, és füstmérgezésben meghalt a tizennégy fős legénység is. A baleset egy mélytengeri küldetést teljesítő kutatótengeralattjárón történt a tragédia Oroszországtól északra, Murmanszk tartományban.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Másodszor is kirúgták Orbánék brüsszeli konferenciáját a választott helyszínről
Nem talál helyet az MCC annak a konferenciának, ahol Orbán Viktor és az európai szélsőjobb más ismert alakjai is felszólalnának. A második helyszín egy nappal a rendezvény előtt tette ki a szervezőket.

Link másolása

Másodszor is lemondták Brüsszelben azt a rendezvényt, amelyen Orbán Viktor és különböző, az európai szélsőjobboldalhoz tartozó politikusok szólaltak volna fel kedden és szerdán – írja a hvg.hu. A Nemzeti Konzervatív Konferencia (NATCON) szervezője a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli irodája.

A NATCON eredeti helyszíne a Concert Noble lett volna, ám múlt hét végén visszaléptek, állítólag azért, mert a szélsőjobboildali rendezvény befogadása miatt nagyon komoly nyomás nehezedett rájuk. Az MCC hétfőre talált új helyszínt a hvg.hu szerint, ez a Sofitel Hotel lett volna. Csakhogy most ez is visszamondta a megállapodást.

„Figyelmeztetést kaptam a sajtótól az esemény természetéről és az érkező emberekről. Erről tájékoztattam a helyi rendőrséget, akik felvették a kapcsolatot a Sofitellel, és a vezetőség úgy döntött, hogy lemondja az eseményt”

– idézi a lap Vincent de Wolf, az érintett brüsszeli kerület, Etterbeek polgármesterét. A Brussel Times nyomán azt írják: a szervezők már a szállodában voltak és amikor tájékoztatták őket, hogy a szerződés érvényét veszíti, nem akartak elmenni. Végül a kiérkező rendőröknek kellett elmagyarázniuk, hogy ez nem a szállodán múlott, ekkor a szervezők távoztak.

Újabb helyszínről egyelőre nincs hír. Orbán Viktor mellett egyébként a brexitet elindító Nigel Farage, a francia szélsőjobboldali Eric Zemmour és a volt lengyel miniszterelnök, Mateusz Moravieczki is felszólalna, ha lenne hol. A helyszínkeresést nehezíti, hogy akárhová mennének, a brüsszeli antifasiszta szervezetek is követik a rendezvényt, demonstrációt szervezve annak helyszínéhez – vagy egy ünnepséget, ha végül elmarad a NATCON.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Alakul a FIDESZ-DK-Mi Hazánk nagykoalíció
A Talpra Magyarok alapítója szerint erre utal, hogy közösen támadja őt és pártját a három nagy párt. Szerinte ők azonban napról napra erősebbek lesznek.

Link másolása

Pártja népszerűségéről írt a Facebookon kedd reggel Magyar Péter. A Tisza Párt alelnöke szerint: „Ahogy napról napra egyre többen vagyunk, ahogy nő a TISZA Párt támogatottsága minden korcsoportban és az ország minden településén, úgy a hatalmi elit is egyre inkább pánik üzemmódba kapcsol.”

Hozzáteszi: „Közösen gyalázkodik, rágalmaz és hazudik a kormánypropaganda, és az ellenzéki szatelit pártok vezetői.”

„Alakul a FIDESZ-DK-Mi Hazánk nagykoalíció. Izlelgessük. Végül csak összenő, ami összetartozik”

– vonja le a végkövetkeztetést a nemrégiben politikussá avanzsáló Magyar.

Szerinte ugyanakkor 2024. június 9. sorsdöntő nap lesz. „Üzenjük meg, hogy eddig és ne tovább! Vegyük vissza a hazánkat!” – írja posztjában a NER-t otthagyó politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Döntött a Fidesz: őt indítják Pikó András ellen a VIII. kerületben a polgármesteri címért
Kipróbált emberre bízzák a józsefvárosi választást, aki volt már polgármester és budapesti főispán is.

Link másolása

Budapest főispánja, Sára Botond lesz a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje a VIII. kerületben a június 9-i önkormányzati választáson – tudatta Facebook-oldalán a Fidesz.

Sára Botond 2018-ban lett Józsefváros polgármestere, amikor elődje, Kocsis Máté lemondott a posztról országgyűlési mandátuma miatt. 2019-ben azonban csekély szavazatkülönbséggel alulmaradt a sajtó és média világából érkező Pikó Andrással szemben. Az eredmény nagyon szoros volt, mindösszesen 269 szavazat döntött, Pikó 49,6, Sára pedig 48,42 százalékot kapott. Sára képviselőjelöltként is indult ezen a választáson, de a 12. számú egyéni választókerületben kikapott Szarvas Koppány Bendegúztól.

A 2022-es országgyűlési választáson is elindult, ő volt a Fidesz-KDNP jelöltje Budapest 6. számú, a VIII. és a IX. kerületet lefedő választókerületében. Itt Jámbor Andrással szemben maradt alul, az ellenzék által támogatott Jámbor a szavazatok 48,31 százalékával nyert, míg Sára a szavazatok 41,78 százalékát kapta.

Közben azonban Orbán Viktor 2020 januárjában kinevezte a fővárosi kormányhivatal vezetőjének. 2022-ben tisztségét főispánra keresztelték át.

A bejelentés híre alatt a választókerület országgyűlési képviselője, Jámbor András úgy kommentálta a hírt: „55 nappal a valasztások előtt 0 kampánnyal, 2 vereség után jön a harmadikért. Hát welcome”. De Pikó András is megjegyezte, hogy a választók már kétszer döntöttek úgy, hogy nem kérnek helyben a Fideszből, sem Sára Botondból.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Még több önkormányzattól von el pénzt a kormány szolidaritási hozzájárulásként, az összeg egyből az állami költségvetésbe landol
Idén ez 310 milliárd forint bevételt jelent. A pénz nem is közvetlenül a szegényebb településeknek megy.

Link másolása

2023-ban összesen 724 települési önkormányzatnak kellett összesen 237 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnie. Idén 848 önkormányzattól szednék be a hozzájárulást, amiből összesen 310,6 milliárd forint bevételre számítanak – foglalta össze a Népszava. 2024-ben már 848 önkormányzattól várják a hozzájárulást, ami 310,6 milliárd forint bevételt jelent.

Mindez onnan derült ki, hogy Niedermüller Péter az illetékes minisztériumhoz fordult közérdekű adatigényléssel.

A Pénzügyminisztérium (PM) válaszából az is kiderült, hogy

az önkormányzatoktól beszedett szolidaritási hozzájárulást nem osztják vissza közvetlenül a szegény településeknek, hanem az egyenest az állami költségvetésbe kerül – igaz, ott az önkormányzatoknak szánt pénzek közé.

A PM indoklása szerint a „szolidaritási hozzájárulással a kiemelkedően kedvező anyagi helyzetben lévő önkormányzatok támogatják a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévőket”. Azt viszont a kormány dönti el, hogy melyik önkormányzatot tartja tehetősebbnek. Az adó mértékét az egy lakosra jutó adóerő-képesség alapján határozzák meg, amit az éves központi költségvetésről szóló törvényben rögzítenek. Az összeg azért emelkedik, mert „az érintett települések adóbevétele nagyobb mértékben növekedett”.

A Népszava arról is ír, hogy 2020 óta harmadszor kerülnek az önkormányzatok mínuszba. A szektor hiánya 108 milliárd forintra rúg az Eurostatnak megküldött hiányjelentés (EDP) szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk