Új törvény: honlapokat, szervereket kapcsolhat le a titkosszolgálat, ha a biztonságra fenyegetőnek találják
Július 1-től kétszer kilencven napra a titkosszolgálatok saját hatáskörben elrendelhetik egyes online szolgáltatások felfüggesztését - írja a Népszava.
Kedden az országgyűlés elfogadta a Semjén Zsolt által benyújtott jogszabályt, amely a nemzetbiztonsági törvényt és az elektronikus információ biztonságáról szóló törvényt is több ponton kiegészíti a kiberbiztonság erősítése jegyében.
A jogszabály kimondja, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat saját hatáskörben elrendelheti az „ideiglenes hozzáférhetetlenné” tételét annak az „elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított” adatnak vagy szolgáltatásnak, amely a „magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent”, vagy „amely honvédelmi vagy szövetségi érdeket sért vagy veszélyeztet”.
Az „ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel” akár kétszer kilencven nap is lehet. Az intézkedés értelmében lényegében online tartalmakat, szolgáltatásokat tehetnek elérhetetlenné, szervereket kapcsolhatnak le, online szolgáltatók működését függeszthetik fel.
Harangozó Tamás, a parlament honvédelmi és rendvédelmi bizottságának szocialista tagja szerint ez azt jelenti, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat saját hatáskörben döntheti el, hogy például egy online sajtótermék által közölt információ honvédelmi érdekeket sért-e.
Azaz bármikor le is kapcsolhatják ezeket a lapokat vagy a szerver szolgáltatóját, amivel adott esetben vállalkozásokat lehetetleníthetnek vagy hallgattathatnak el.
- állítja a politikus.
A politikus hozzátette, hogy természetesen egy államnak késznek kell lennie egy kibertámadás, vagy bármely, az online térből érkező fenyegetés, jogsértés elhárítására.
„Ha azt tartalmazná a szöveg, hogy maximum 12, 24, 36 órára tehet hozzáférhetetlenné egy hírközlő hálózatot vagy szolgáltatást, akkor még el is tudnám hinni, ha jóhiszemű vagyok, hogy a kormány célja ezzel valóban a védekezés. De a kétszer 90 napos időtartam teljesen érthetetlen és semmi köze a védekezéshez”
- tette hozzá Harangozó.
A lap kifejti azt is, hogy a törvény arról nem rendelkezik, hogy a szankcióval sújtott szolgáltató milyen jogorvoslati lehetőséggel élhet. A szöveg nem fogalmaz egyértelműen arról sem, mit jelent pontosan a "fenyegetés" vagy a "honvédelmi, vagy szövetségi érdek veszélyeztetése”.
Ugyanez a törvény rendelkezik arról is, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szintén a kibertámadások elleni védekezés jegyében korlátlan megfigyelést is folytathat az önkormányzatok, állami szervezetek vagy éppen az Országgyűlés adatforgalmában.