Ügyészség: nem követett el bűncselekményt a férfi, akit rémhírterjesztésért vittek el otthonából a rendőrök

Vasárnap Svájc arról szavaz, bebetonozza‑e 10 millió főben a népesség felső határát – a tét nemcsak a bevándorlás jövője, hanem az EU‑val kötött szabad mozgás és a svájci gazdaság stabilitása is. A „Nincs 10 milliós Svájc!” nevű fenntarthatósági kezdeményezésről tartott népszavazás kimenetele rendkívül szoros lehet. A legfrissebb felmérések szerint a választók hajszálnyival a nem szavazat felé hajlanak, de sok a bizonytalan – írta a Reuters.

A javaslat elfogadása esetén az ország alkotmányába kerülne, hogy az állandó lakosság száma 2050-ig nem haladhatja meg a 10 milliót. Ha a népesség elérné a 9,5 milliót, a kormánynak és a parlamentnek korlátozó intézkedéseket kellene hoznia, különösen a menekültügy és a családegyesítés területén. Ha a népesség tartósan, két éven túl is 10 millió fölött maradna és más megoldás nem születik, akkor a kormánynak fel kellene mondania az Európai Unióval kötött, személyek szabad mozgásáról szóló egyezményt.

A javaslatot a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) terjesztette elő, azzal érvelve, hogy a népességnövekedés korlátozása enyhítené a lakhatásra, a közszolgáltatásokra és a környezetre nehezedő nyomást. Bernard Bapst, a párt fribourgi politikusa szerint a nyitott határok óta a „különféle bűnözési formák” száma is megemelkedett.

A kezdeményezést a svájci kormány, a parlamenti többség és a gazdasági élet szereplői is ellenzik. Szerintük a plafon bevezetése súlyos munkaerőhiányt okozna a kórházakban és a szállodaiparban, és veszélyeztetné a gazdasági stabilitást. Az Economiesuisse üzleti szövetség egyenesen „abszurd javaslatnak” minősítette a felvetést.

A vita középpontjában az EU-val kötött szabad mozgási egyezmény áll, amely egy nagyobb, kétoldalú szerződéscsomag része. Ennek felmondása a többi megállapodást is magával ránthatja, beleértve a schengeni és dublini egyezményekben való svájci részvételt is. A döntés több tízezer, Svájcban élő magyar állampolgárt is érinthet, akiknek a munkavállalási és letelepedési lehetőségei jelentősen megváltozhatnának egy „igen” szavazat esetén.

2020 őszén a választók 61,7 százalékkal elutasították a szabad mozgás megszüntetését célzó „korlátozási kezdeményezést”, ami akkor a kétoldalú EU‑s kapcsolatok fenntartásáról és a gazdasági stabilitásról szóló egyértelmű üzenetnek számított. A döntés ugyanakkor nem zárta le a vitát: a lakhatási árrobbanás és a nagyvárosi agglomerációk terheltsége miatt a téma napirenden maradt. Az elmúlt években a népesség 9 millió fölé nőtt, ami új lendületet adott az SVP kampányának, így a mostani szavazás a 2020‑as elutasítás utáni első nagy országos tesztje a bevándorlás‑ és EU‑politikának.

Bár az Otthon Start hitelprogrammal elvileg a fiatalok lakáshoz jutását segítené a kormány, a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint a valóság egészen mást mutat. A kedvezményes kölcsönök zömét a leggazdagabb magyarok vették fel, miközben a program által is fűtött, elszálló ingatlanárak miatt rengeteg hitelképes család esett el a saját otthon lehetőségétől.

Az RTL Híradó riportja szerint a tavalyi évben átlagosan 23 és fél százalékkal drágultak a lakások, ami sokak számára elérhetetlenné tette a vásárlást.

A 3 százalékos, kamattámogatott hitelt első lakásukat vásárlók vehetik fel, de van egy komoly megkötés: az ingatlan négyzetméterára legfeljebb másfél millió forint lehet. A kedvezményes kamatot az adófizetők pénzéből állja a kormány.

A jegybank megvizsgálta, kik jutottak hozzá a kedvezményes hitelhez tavaly szeptember óta, és a Pénzügyi stabilitási jelentésükben az áll, hogy a hitelfelvevők „76 százaléka tartozott a legfelső jövedelmi ötödbe”. A brutális drágulás miatt a piacról pont azok szorultak ki, akiken a program elvileg segítene.

Ezt támasztja alá egy Békés megyei pár esete is, akik hiába felelnek meg a feltételeknek, nem merik felvenni a hitelt. „Mivel a térségben nem túl magasak a bérek, valószínűleg az egyikünk fizetését azt teljesen el is vinné havi szinten. Éppen ezért ódzkodunk még ettől az opciótól” – mondta Andalóczi András.

Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője szerint óriási a koncentráció a hitelpiacon. „Az erősen megemelkedett lakásárak mellett érdemben hitelt felvenni már csak a legjobban keresők képesek. Ez nem azt jelenti, hogy közepes jövedelemmel nem tudunk hitelt felvenni, csupán annyit jelent, hogy elegendő hitelt nem tudunk ahhoz felvenni, hogy megvegyük a kiválasztott lakást” – magyarázta.

„Ez pedig azokat, akiknek nem volt jövedelmük vagy éppen az önrészt nem tudják előteremteni, gyakorlatilag kiárazódtak a lakáspiacról” – mutatott rá Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője.

Sándorfi Balázs szerint a program végső soron nem éri el a célját.

– tette hozzá.

Az előző kormány ezzel szemben sikertörténetként kommunikálta a programot, szerintük „Az Otthon Start 1990 óta a legsikeresebb hitelprogram”. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júliusban arról beszélt, hogy a fiatalok állami segítség nélkül nem tudnak lakáshoz jutni. „És a segítségnek a legjobb formája szerintem az, amit most kigondoltunk” – hangzott el tőle.

Magyar Péter miniszterelnök nemrég úgy nyilatkozott, hogy megtartaná az Otthon Start hitelt, de egy bérlakásépítési programmal egészítené ki a rendszert.

Vitézy Dávid Facebook-posztban jelentette be, hogy a pécsi fővonalon is felveszik a harcot a lassújelek ellen. Azt írta: „Felvesszük a kesztyűt a lassújelekkel szemben a pécsi fővonalon is! Második üteméhez érkezett a Budapest–Pécs fővonal Rétszilas és Dombóvár közötti szakaszának nagykarbantartása.”

A közlekedési miniszter posztja szerint a mostani munkálatok során vasúti átjárókat építenek át, emellett több helyen ágyazatot, síneket és betonaljakat cserélnek.

A bejegyzés szerint

„Addig a buszos pótlás és a hosszabb menetidő miatt türelmet és megértést kérünk mindenkitől, illetve azt, hogy az aktuális pótlási információkról mindig tájékozódjanak a MÁV felületein” – tette hozzá Vitézy.

A bejegyzés rávilágít a vasútfelújítások sürgősségére is.

Vitézy szerint ahhoz, hogy a „vasútrombolás évei után” a vasútfejlesztés korszakába lépjünk, többet kell költeni a MÁV-ra, amihez kulcsfontosságú az uniós források hazahozatala.

Ezért indítottunk idén nyáron is olyan lassújelek felszámolását célzó pályafelújítási programot a MÁV-nál, amelynek célja, hogy legalább a legfontosabb, legnagyobb forgalmú vasútvonalakon csökkenjenek a lassújelek” – zárta bejegyzését.

A MÁV május 26-án kezdte meg a mintegy 1,15 milliárd forintos nagykarbantartást a pécsi fővonal Rétszilas és Dombóvár közötti szakaszán. A munkálatok múlt csütörtökön léptek a második ütembe, amelynek során Sárbogárd és Dombóvár között pótlóbuszok szállítják az InterCityk utasait, az S40-es vonatok esetében pedig Simontornya és Dombóvár között van pótlás. A vágányzár idején közvetlen, helyjegyes Budapest–Pécs expresszbuszok is segítik az eljutást. A beruházás befejezését a nyári főszezon kezdetére, június 23-ra időzítették.

„Hát innen szép a győzelem, hátszéllel nem nehéz, az a legény a talpán, aki széllel szemben is tud győzni, és mi győzni fogunk!” – ezzel a mondattal értékelte a Fidesz helyzetét Pócs János országgyűlési képviselő a párt szombati tisztújító kongresszusán, ahol Orbán Viktort ismét pártelnöknek választották. A kijelentés annak fényében különösen erős, hogy a közvélemény-kutatások jelenleg 26 éve nem látott mélyponton, húsz százalékon mérik a pártot.

A politikus a Blikknek nyilatkozva hozzátette: „A mai nap pontosan arról szól, hogy lezárunk egy fejezetet, és kezdünk egy újat.”

Pócs János a vereség okait abban látja, hogy a választók 16 év után belefáradtak a Fidesz kormányzásába, miközben a Tisza Párt egy vonzóbb alternatívát kínált.

Ugyanakkor szerinte a választás óta eltelt időszak kormányzati döntései már azt bizonyítják, hogy a változás nem a várt eredményt hozta.

– vázolta fel a Fidesz új stratégiáját.

A politikus szerint az ellenzéki szerep új lehetőségeket is teremt a párt számára. Úgy látja, ellenzékből sok szempontból könnyebb politizálni és kommunikálni, mint kormányról. „Nekünk most ez a sors jutott” – hangsúlyozta.

Kijelentette, a párt ragaszkodik a személyéhez a Fidesz átalakítása során. „Senki más nem képes a Fideszt megújítani, csak ő. (...) Nem fogjuk engedni, hogy a Fidesz Orbán Viktor nélkül újuljon meg” – jelentette ki határozottan.

A szombati Fidesz kongresszusán maga Orbán Viktor is a folytatás melletti elkötelezettségét hangsúlyozta, kijelentve: „Soha, soha, soha nem adom fel”.

A vereség okait firtató nyilatkozatok sorában maga Pócs János korábban még Orbán Viktort nevezte meg a kampány felelősének, később azonban már a párt egyetlen lehetséges megújítójának tartotta őt.