prcikk: „Úgy vadásztak rám, mint egy állatra” – A bucsainál is durvább vérfürdőt rendezhettek az oroszok Borogyankában | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

„Úgy vadásztak rám, mint egy állatra” – A bucsainál is durvább vérfürdőt rendezhettek az oroszok Borogyankában

A helyi rendőrfőnök szerint a katonák mindenkivel végeztek, aki az utcára merészkedett, a polgármestert pedig folyamatosan fenyegették.


Már négy tömegsírban találtak szétlőtt, megkínzott, megcsonkított és megerőszakolt ukránokat Borogyankában és környékén. A rendőrséghez ezernél is több feljelentés érkezett és félő, hogy még a bucsainál is szörnyűbb háborús bűnöket követhettek el az orosz katonák a kisvárosban. A The Sun tudósítója röviddel a megszállók elvonulása után járt a szinte porig rombolt településen.

A helyi rendőrfőnök szerint a 25 ezer borogyankai élete örökre megváltozott február 24-én.

Az invázió válogatás nélküli bombázással kezdődött, majd órákkal később megérkeztek az oroszok, akik kérdés nélkül lőttek a védtelen civilekre. Egyikük még a híres ukrán költő, Tarasz Sevcsenko szobrának koponyáját is átlőtte.

A 36 éves rendőrfőnök egy héttel később csatlakozott a gépfegyverekkel és aknavetőkkel harcoló helyi erőkhöz. Az állig felfegyverzett túlerő ellen eleinte lesből támadtak. Egyszer például egy menetoszlopra csaptak le, nyolc ellenséges katonával végeztek, de az oroszok másnap bosszút álltak: végigbombázták Borogyanka főutcáját, az összedőlő épületek romjai alá pedig rengeteg ember szorulhatott.

A Kijevtől 50 kilométerre, északnyugatra fekvő kisvárost a légicsapások után tüzérségi támadás érte, miközben

a katonák mindenkivel végeztek, aki az utcára merészkedett. A halomra lőtt emberek holttesteit pedig teherautókba rejtve szállították el.

Ezt megerősíti egy idősebb nő is, aki háza előtt két lövést hallott. Amikor kiszaladt, a szomszéd egyik ismerősének holttestét találta a csatornában. Miután később ismét kimerészkedett, a holttest már rejtélyes körülmények között eltűnt a ház elől.

A 36 éves rendőrfőnök legalább öt nőről tud, akit elhurcoltak és megerőszakoltak. A holttesteiket később egy tömegsírban találták meg. A mészárlás csak a 30 kilométerre található bucsaihoz fogható: a 40 ezres elővárosban eddig 412 meggyilkolt ember holttestét találták meg.

Borogyanka polgármestere a lap riporterének elmondta, korábban nagyon büszkék voltak a városkára. Mára azonban az önkormányzati tulajdonú 49 épületből mindössze kettő maradt állva.

Georgi Jerko szerint az orosz katonák „úgy vadásztak rá, mint egy állatra, pedig valójában ők az állatok, akiknek felelniük kell a tetteikért”.

A városvezető lánya szerint a borogyankai tombolás még a bucsainál is rosszabb, hiszen a kisebb városban sokkal koncentráltabb volt a megszállók gonoszsága.

Az oroszok folyamatosan halálos fenyegetéseket küldtek e-mailben és SMS-ben a polgármesternek, de a 60 éves férfi megúszta élve. A lánya szerint a várost a veszély ellenére rendületlenül vezető férfi „szerény ember, aki valójában egy hős”.

Nem volt ilyen szerencsés Ivan Szimarov családja. A rendőrtiszt éppen néhány szűz méterre teljesített szolgálatot otthonától, amikor hatalmas robbanás rázta meg a környéket. A férfi hazasietett, de a ház helyén egy jókora kráter fogadta: 26 éves felesége, 54 éves apukája, 47 éves anyukája, 21 éves testvére és 82 év es nagymamája azonnal meghalt a rakéta becsapódása után, míg kétéves kislánya a kórházban halt bele sérüléseibe.

„Egyedül maradtam Putyinnak és a gyilkos barbároknak köszönhetően”

- kesergett a rendőr az újságírónak.

Szimarovnak fogalma sincs, hogy a munkája miatt szándékosan célozták-e meg a házat vagy csak egy véletlen találat volt. A lényegen szerinte ez sem változtat: hidegvérű gyilkosságot követtek el a családja ellen.

A férfi éppen ezért bosszút esküdött, és a halálig fog harcolni, ha az orosz hadsereg visszatérne Borogyankába:

„Minden orosz anyának meg kell ismernie a fájdalmamat és tudniuk kell, hogy a fiaik és férjeik soha nem térnek haza Ukrajnából”

- tette hozzá a gyászoló rendőr.

Hat hete már, hogy a rémálom véget ért Borogyankában, miután az ukránok visszaszorították Putyin hadseregét. A kisvárosba visszaszivárgó emberek az utcán állnak sorba ételért, miközben egymást vigasztalják családtagjaik és barátaik elvesztése miatt.

„Süt a nap és örülünk, hogy élünk. Nem maradt semmink a reményen kívül”

- mondja egy lányával kenyérre váró nő.

Borogyankában egyelőre 150 halottat találtak, emellett további 50 embert eltűntként kezelnek. Ők feltehetően azokban a tömegsírokban lehetnek másokkal együtt, melyeket még nem találtak meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Elérkezett az a bizonyos megbillenés
A Tisza Párt vezetője politikai fordulatról beszélt a 21 Kutatóközpont legújabb felmérésére hivatkozva a választások előtt. Szerinte most jön a kampány legfontosabb időszaka, amikor minden segítség duplán számít.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.



Magyar Péter szerda reggel arról írt a Facebookon, hogy a 21 Kutatóközpontnál az eddigi legnagyobb különbséget mérték a pártja javára.

„Elérkezett az a bizonyos megbillenés. A magyar vidék fellázadt Orbánék korrupt és embertelen hatalma ellen”

– jelentette ki a politikus.

Emlékeztetett, hogy 11 nap van hátra a sorsdöntő választásig, ezért arra kért mindenkit, hogy használják ki a hátralévő napokat és pillanatokat, jussanak el mindenkihez és beszélgessenek minél többekkel.

„Most jön a kampány legfontosabb időszaka. Tudom, hogy sokan fáradtok, de ilyenkor minden segítség duplán számít!” – írta Magyar, aki posztját azzal zárta, hogy „Munka, derű, békesség és egy nagy adag hazaszeretet.” Megköszönte a segítséget, és úgy fogalmazott: „Fel, győzelemre!”

A 21 Kutatóközpont szerda reggel megjelent, március végi felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.

A Magyar Péter által is hivatkozott friss felmérésről ebben a cikkben írtunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Újabb 35 milliárdot tett az állam Tiborczék magántőkealapjába
A Gránit Alapkezelő által kezelt Andezit Magántőkealap kapta a befektetést a Baross Gábor Tőkeprogram zöld pilléréből. A pénzmozgás részletei egy bírósági eljárás után derültek ki.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.



Egy bírósági per során derült ki, hogy Tiborcz István egyik érdekeltsége, az Andezit Magántőkealap újabb 35 milliárd forint állami forráshoz jutott a Baross Gábor Tőkeprogramon keresztül. A Transparency International Magyarország által indított közérdekű adatigénylési perben került napvilágra az is, hogy a befektetésről döntő testületben olyan személy is ült, aki korábban a miniszterelnök vejének cégét, a kedvezményezett alapot kezelő Gránit Alapkezelőt vezette.

A korrupcióellenes szervezet azért fordult bírósághoz, mert az állami hátterű MFB Invest Zrt. nem adta ki a Baross Gábor Tőkeprogram későbbi, kevésbé átlátható szakaszában odaítélt befektetések részleteit.

Az első fokon megnyert per tárgyalásán ismertették, hogy az Andezit Magántőkealap a program Zöld Alapok alprogramja keretében kapta meg a 35 milliárdos állami tőkeinjekciót.

A befektetéshez 30 százalékos magánbefektetői hozzájárulás is kellett, amit a Főnix Magántőkealapon keresztül egy szintén Tiborcz Istvánhoz kötődő energetikai vállalat, az Alteo Nyrt. biztosított 15 milliárd forintos kötelezettségvállalással. Az Andezit Magántőkealapot a Magyar Nemzeti Bank tavaly augusztusban vette nyilvántartásba.

A bíróságon bemutatott dokumentumok szerint a befektetésről az MFB csoport igazgatósága 2023. november 29-én hozhatott döntést.

A döntéshozók között volt Benczédi Balázs is, aki 2023 februárjáig a később Gránit nevet felvevő Diófa Alapkezelő vezérigazgatója volt, 2023 májusától tavaly májusig pedig az MFB Zrt. igazgatóságában töltött be pozíciót.

A jelenlegi magyarországi szabályozás nem korlátozza az úgynevezett forgóajtó-jelenséget, vagyis azt, hogy valaki a magánszférából szinte azonnal átüljön egy olyan állami döntéshozói székbe, ahol korábbi munkaadójának kedvezhet.

A Baross Gábor Tőkeprogramot 2023 márciusában hirdette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding 600 milliárd forintos keretösszeggel. A program hivatalos leírása szerint célja „a gazdaság élénkítését, a magyar gazdaság növekedési pályára állítását, a beruházási aktivitás növelését, a versenyképesség növelését, a munkahelyek védelmét, az energiahatékonyság javítását, zöldfejlesztések realizálását hivatott szolgálni, sikeresen működő piaci alapkezelők közreműködésével.” Míg a program elején 164 milliárd forintot nyílt pályázaton osztottak ki, a később létrehozott Zöld Alapok és Gazdaságélénkítő pillérek esetében már nem hirdettek pályázatot, és a kedvezményezettek listáját, valamint a befektetések feltételeit is titkolták – írta a 24.hu.

A Transparency International korábbi, Közpénzek és magánhasznok című tanulmánya szerint az MFB csoport által magántőkealapokba fektetett mintegy 740 milliárd forintból 2024 végéig 146 milliárd forint a Gránit Alapkezelő által menedzselt alapokhoz került.

Az összes hozzájárulás mintegy ötödét egyetlen, a miniszterelnök vejének tulajdonában álló alapkezelő kapta, amihez most az Andezit Magántőkealap 35 milliárdos befektetése is hozzáadódott.

Nem nyilvános, hogy az állam milyen hozamelvárások és kockázatmegosztási feltételek mellett szállt be az alapba, és az sem ismert, hogy az MFB belső eljárásrendje alapján Benczédi Balázs részt vett-e a döntésben, vagy kizárta-e magát az eljárásból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Tusk: Orbán és Szijjártó már rég elhagyták Európát
A lengyel miniszterelnök azután tette közzé véleményét az X-en, hogy újabb hangfelvételek jelentek meg Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetéseiről. A kiszivárgott anyagok szerint a magyar külügyminiszter segítséget ígért orosz szereplők uniós szankciós listáról való levételéhez.


„Magyarország az Európai Unió tagja, és az is marad. Orbán Viktor és külügyminisztere azonban már régen elhagyták Európát”

– írta kedd este Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en, miután újabb hanganyagok kerültek nyilvánosságra Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetéseiről – írta a Népszava.

A kedden publikált anyagok szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter több alkalommal, informális csatornákon egyeztetett orosz kollégájával. A felvételeken hallható, ahogy Szijjártó Péter segítséget ígér uniós szankciós listákról való lekerüléshez, és olyan fordulatokat használ, mint hogy „mindig a rendelkezésedre állok”. A nemzetközi oknyomozó konzorcium által közzétett beszélgetések stílusa a magyar külpolitika eddig nem ismert közvetlenségét tükrözi.

Szijjártó Péter és a kormányoldal politikailag motivált beavatkozásnak és álhírnek minősítette a vádakat. A külügyminiszter azzal érvelt, hogy az ilyen egyeztetés a diplomácia része. A kormány emellett vizsgálatot helyezett kilátásba a lehallgatás miatt, amely mögött külföldi titkosszolgálati szerepet sejtenek.

A kiszivárgott hangfelvételek miatt a DK Szijjártó Péter azonnali lemondását követeli. A nemzetközi visszhang is jelentős, Tusk mellett több más európai politikus is aggasztónak nevezte a magyar–orosz külügyi kapcsolatok most feltárt jellegét. A bírálatok elsősorban az uniós szankciós politika megkerülésének gyanújára összpontosítanak.

A Washington Post egy tényfeltáró cikkben arról írt a múlt héten, hogy magyar kormányzati szereplők rendszeresen osztottak meg érzékeny uniós információkat Moszkvával. Bár a külügyminiszter ezt akkor szintén álhírnek nevezte, két nappal később Brüsszelben elismerte, hogy rendszeresen hívta Lavrovot az uniós miniszteri találkozók szüneteiben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyilvánosan megtagadta Szijjártó Pétert a volt egyetemi tanára
Békési László, a Corvinus Egyetem korábbi oktatója nyílt levélben közölte, hogy nem tekinti többé tanítványának a külügyminisztert. Azt írja, Szijjártó Péter tudatosan és rosszindulatúan megy szembe az egyetemen tanult elvekkel.


Nyílt levélben tagadta meg egykori tanítványát, Szijjártó Pétert a Corvinus Egyetem volt oktatója. Békési László a Facebookon azt írja, hónapok óta gondolkodott a nyilatkozaton, de most jött el a pont, ahol már nem tudta tovább halogatni, mert élete legnagyobb csalódásáról van szó.

Békési felidézi, hogy a Corvinus Egyetemen (akkori nevén Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen) heti hat órában tanított társadalom- és politikai földrajzot a jelenlegi külügyminiszternek, aki szerinte nagyon rendes, szorgalmas diák volt. Az egyetemi órákon arról tanultak, hogy a posztmodern világban a hatalmas, rugalmatlan vállalatok helyett a kis- és középvállalkozásokat kell támogatni. „Beszéltünk telephelyelméletekről, például, hogy hova nem szabad üzemet telepíteni, illetve, hogy a területfejlesztés célja nem a vállalatok kiszolgálása, hanem a lakosság életkörülményeinek javítása és a regionális különbségek csökkentése” – írja a volt oktató.

A politikai földrajz keretében szó esett geopolitikáról is.

„Tanultunk arról, hogy ütközőzónában élünk és amikor Oroszország határossá válik, vált térségünkkel, akkor abból mindig egyensúlyfelborulás és súlyos háborúk származtak.”

A volt tanár hozzáteszi, hogy az orosz területi gondolkodásról és identitásról szóló tárgyát Szijjártó még nem hallgathatta, pedig abban Békési állítása szerint már húsz éve megjósolta Oroszország várható terjeszkedését.

A volt oktató úgy véli, ha valaki egyetemen sajátít el dolgokat, majd tudatosan az ellenkezőjét teszi, az bűn.

„Ha valamit egyetemen sajátítottunk el, majd tudatosan, rosszindulatúan, prostituálódva, szisztematikusan az ellenkező irányba visszük a dolgokat, az bűn. Vannak dolgok, amit egy értelmiségi nem tesz meg, mert nem tehet meg. Vannak dolgok, amit egy becsületes ember nem tesz meg, mert nem tehet meg” – fogalmazott, majd közölte döntését:

„Mindezeket átgondolva úgy döntöttem, hogy Szijjártó Urat, mint egykori tanítványomat megtagadom.”

Békési László posztja végén megemlíti, hogy nyolc éve lépett ki a Corvinusról, és reméli, hogy volt kollégái között is van olyan, aki szerint a „Szijjártó-féle tudatos ámokfutás” óriási károkat okozott.

Az oktató azután tagadta meg a jelenlegi külügyminisztert, hogy kedden oknyomozó portálok nyilvánosságra hoztak egy hangfelvételt, amin Szijjártó Péter az orosz külügyminiszterrel egyeztet telefonon az uniós szankciós listákról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk