Mi is beszámoltunk róla, hogy a kormány egy nap alatt szeretné elfogadtatni a parlamenttel az új, szigorúbb katás törvényt. Így csak azok maradhatnának ebben az adózási formában, akik a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók.
A tervezet ellen kedden tüntetést hirdettek. A Facebookon meghirdetett esemény szerint a budapesti Kossuth térre várják a tiltakozókat.
Mint írják:
"Ez normális? Hogy mindenkit ki kell tiltani szinte a KATA-ból? Nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás! Szólaljunk fel emberek!"
A tüntetést hat naposra tervezik. Kedden 10 órától vasárnap 13 óráig.
Az adatlap szerint a tüntetést egy magánember hirdette meg. Hétfő estére már többb mint 1700-an azt jelezték, hogy részt vesznek az eseményen.
Mi is beszámoltunk róla, hogy a kormány egy nap alatt szeretné elfogadtatni a parlamenttel az új, szigorúbb katás törvényt. Így csak azok maradhatnának ebben az adózási formában, akik a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók.
A tervezet ellen kedden tüntetést hirdettek. A Facebookon meghirdetett esemény szerint a budapesti Kossuth térre várják a tiltakozókat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hazaküldték Pakisztánba a nyolchónapos terhes magyar nő férjét, aki így nem lehet ott gyermeke születésénél
Fábián Bora és pakisztáni férje, Muhammad két éve házasok, a férfi a családegyesítő vízumért utazott haza. Az elutasítás óta a kismama egyedül kénytelen dolgozni, és nem tudja, mi lesz a családjukkal.
Nem lehet ott gyermeke születésénél egy nyolchónapos terhes magyar nő férje, mert a magyar hatóságok elutasították a családegyesítési kérelmét. A pakisztáni férfi vízumát augusztus 6-án utasították el, a fellebbezését pedig november 11-én dobták vissza. A család elmondása szerint a döntést azzal indokolták, hogy a havi bevételük nem elegendő a megélhetéshez.
Fábián Bora és pakisztáni férje, Muhammad két éve házasok. A férfi nyolc éve érkezett Magyarországra, vendégmunkásként dolgozott, itt ismerkedtek meg, majd összeházasodtak
Májusban aztán minden megváltozott, amikor Muhammad hazautazott Pakisztánba, hogy a helyi magyar nagykövetségen nyújtsa be a családegyesítési kérelmét. Nem sokkal később derült ki, hogy Bora a közös gyermeküket várja.
Bár a hatóságok a házasság valódiságát nem kérdőjelezték meg, a vízumkérelmet mégis elutasították.
„Ahhoz azonban, hogy ezt a vízumot kikérje, haza kellett utaznia Pakisztánba” – mondta Fábián Bora. „Borzasztó lelki megterhelést jelent, hogy a férjem nélkül kell megélnem a várandósság örömeit és nehézségeit. Mivel a párom nem volt mellettem, hogy támogasson, a terhességem 30. hetéig dolgoznom kellett a vendéglátásban napi 10-12 órát. Eközben pedig maga a hivatal veszi el tőlem a férjemet, vele együtt pedig az ő bevételét is.
Mint leendő édesanya, úgy érzem, a gyermekemnek joga van ahhoz, hogy az édesapja itt legyen a születésekor, amiként ahhoz is, hogy együtt nevelhessük fel a kicsit.”
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatója szerint a családegyesítési engedély feltétele a magyarországi lakhatás, a teljes körű egészségbiztosítás és a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet igazolása. A szabályozás ugyanakkor azt is rögzíti, hogy nem adható ilyen engedély annak, aki többek között vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel él az országban. A vonatkozó uniós irányelv szintén lehetővé teszi, hogy a tagállamok a családegyesítés feltételéül a „megfelelő erőforrások” igazolását szabják.
Nem lehet ott gyermeke születésénél egy nyolchónapos terhes magyar nő férje, mert a magyar hatóságok elutasították a családegyesítési kérelmét. A pakisztáni férfi vízumát augusztus 6-án utasították el, a fellebbezését pedig november 11-én dobták vissza. A család elmondása szerint a döntést azzal indokolták, hogy a havi bevételük nem elegendő a megélhetéshez.
Fábián Bora és pakisztáni férje, Muhammad két éve házasok. A férfi nyolc éve érkezett Magyarországra, vendégmunkásként dolgozott, itt ismerkedtek meg, majd összeházasodtak
„Beleheljük a kocsit, és akkor úgy vagyunk!” – elvontatták a debreceni autót, amiben négy hajléktalan húzta meg magát
Ezzel a módszerrel próbáltak túlélni a hidegben, de a környékbelieknek elegük lett a mocsokból. A hatósági intézkedés után a csapat szétszakadt, sorsuk bizonytalan.
Véget ért a fűtetlen, betört szélvédőjű Fordban tengődő négy hajléktalan férfi kálváriája Debrecenben: kedd délután a rendőrök és a szociális munkások kiköltöztették őket a lakótelepi parkolójában álló autóból, amit el is vontattak – számolt be róla az RTL Híradó. A négy férfiból egyelőre csak egyikük fogadta el a felajánlott segítséget, három társát azóta is keresik.
A hatósági lépést a környéken élők panaszai előzték meg, akiknek elegük lett a működésképtelen autó körül felgyülemlett szemétből, és abból, hogy a férfiak a közeli parkot használták illemhelynek. A Fordban uralkodó állapotok valóban méltatlanok voltak: a kocsi nem indult, így fűteni sem lehetett benne.
„Beleheljük a kocsit, és akkor úgy vagyunk!” – magyarázta az egyikük a stábnak, hogyan védekeznek a hideg ellen.
Az autó tulajdonosa szerint senkinek nem ártottak, és a rendre is próbáltak ügyelni. „Egy rossz szót nem szólunk senkihez! Össze van szedve minden!” – állította.
A lakók ezt másként látták. „Juj, hát ez még szép! Hát volt itt akkora szemét, hogy jaj, istenem!” – fakadt ki egy helyi asszony a riportban, a kocsi hűlt helye felé bámulva.
A kiérkező szociális munkások szerint az intézkedés a férfiak érdekét szolgálta, mert az életük is veszélyben forgott. „A kihűlés veszélye fennállt, hiszen mégiscsak egy fűtetlen autó, és mivel bent dohányoztak, bármikor kigyulladhatott volna” – indokolta a lépést Kovács László, utcai szociális munkás.
Az ügynek komoly jogi vetülete is van. Az autót azért vontatták el, mert korábban már kivonták a forgalomból. „Ha a jármű tulajdonosa úgymond életvitelszerűen lakik ebben az autóban, és az autó nincs kivonva a forgalomból, akkor nincs olyan jogszabály, ami ezt kifejezetten tiltaná” – vázolta a jogi helyzetet Mohácsi Ferenc ügyvéd. Debrecenben azonban külön önkormányzati rendelet szabályozza az üzemképtelen vagy hatósági jelzés nélküli járművek közterületi tárolását, ami feljogosítja a hatóságokat az elszállításra. Az esetre emellett a 2018 óta hatályos, életvitelszerű közterületi tartózkodást tiltó törvény is vonatkozik.
A Debreceni Nap korábban arról írt, hogy a kocsi tulajdonosát 10 ezer forintra bírságolták, amit valószínűleg nem tud kifizetni. A keddi kiköltöztetés után a négy férfiból csak egyikük volt hajlandó menedékhelyre menni, a többieknek nyoma veszett. A szociális szolgálat munkatársai azóta is keresik őket, hogy segítséget nyújthassanak nekik a debreceni, például a ReFoMix által üzemeltetett hajléktalanszállókon.
Véget ért a fűtetlen, betört szélvédőjű Fordban tengődő négy hajléktalan férfi kálváriája Debrecenben: kedd délután a rendőrök és a szociális munkások kiköltöztették őket a lakótelepi parkolójában álló autóból, amit el is vontattak – számolt be róla az RTL Híradó. A négy férfiból egyelőre csak egyikük fogadta el a felajánlott segítséget, három társát azóta is keresik.
A hatósági lépést a környéken élők panaszai előzték meg, akiknek elegük lett a működésképtelen autó körül felgyülemlett szemétből, és abból, hogy a férfiak a közeli parkot használták illemhelynek. A Fordban uralkodó állapotok valóban méltatlanok voltak: a kocsi nem indult, így fűteni sem lehetett benne.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A miniszterség egy hivatás, az élet feladása” – Nagy Márton ezzel magyarázta 800 ezer forintos brüsszeli éjszakáit
A miniszter egy ellenzéki képviselő kérdésére fakadt ki a parlamentben. A hivatalos limitet ötszörösen túllépő szállásköltség szerinte a hivatásával járó áldozat.
„A miniszterség egy hivatás, az élet feladása” – ezzel a mondattal reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Parlamentben arra a kérdésre, miért szállt meg Brüsszelben éjszakánként 700–800 ezer forintért, írja a Telex. A vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén Sebők Éva, a Momentum képviselője tette fel a kérdést, amire a tárcavezető azt is hozzátette,
szerinte nem az a fontos, ki milyen járattal megy, de „viszont oda kell figyelni rá, mert a társadalmat is érdekli.”
A miniszter utazásairól a 24.hu közérdekű adatigénylésben szerzett adatokat még októberben. Eszerint a minisztérium tavaly november 28. és december 2. között négy éjszakára összesen 3 325 597 forintot fizetett a brüsszeli szállásáért, ami éjszakánként 831 399 forintos kiadást jelent. Egy májusi, szintén brüsszeli úton a szállás két éjszakára 1 442 396 forintba került, ami nagyjából 721 ezer forint éjszakánként. A kikért iratokban szerepelt egy tavaly októberi ausztriai út is, ahol a szállásdíj elérte a 796 ezer forintot éjszakánként.
A magas szállásdíjak azért is feltűnőek, mert a miniszterek külföldi útjaira vonatkozó szabályozás 400 eurós – mai árfolyamon körülbelül 153 ezer forintos – plafont határoz meg éjszakánként, bár ezt az összeget a közigazgatási államtitkár indokolt esetben felülírhatja. A Nemzetgazdasági Minisztérium belső szabályzata szerint ugyanakkor a miniszteri szállásköltségeknek nincs felső határa. A tárca nem közölte, hogy Nagy Márton pontosan melyik hotelekben szállt meg, ezért a részletek kiadásáért az adatokat eredetileg kikérő 24.hu pert indított.
Az ellenzéki képviselők a bizottsági ülésen nemcsak a szállásköltségeket, hanem a gyenge gazdasági növekedést és a német gazdaságtól való függést is bírálták. A nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „amikor a német gazdaság 0-val nő, és mi kétszer olyan gyorsan, akkor az szintén 0”.
„A miniszterség egy hivatás, az élet feladása” – ezzel a mondattal reagált Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a Parlamentben arra a kérdésre, miért szállt meg Brüsszelben éjszakánként 700–800 ezer forintért, írja a Telex. A vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén Sebők Éva, a Momentum képviselője tette fel a kérdést, amire a tárcavezető azt is hozzátette,
szerinte nem az a fontos, ki milyen járattal megy, de „viszont oda kell figyelni rá, mert a társadalmat is érdekli.”
A miniszter utazásairól a 24.hu közérdekű adatigénylésben szerzett adatokat még októberben. Eszerint a minisztérium tavaly november 28. és december 2. között négy éjszakára összesen 3 325 597 forintot fizetett a brüsszeli szállásáért, ami éjszakánként 831 399 forintos kiadást jelent. Egy májusi, szintén brüsszeli úton a szállás két éjszakára 1 442 396 forintba került, ami nagyjából 721 ezer forint éjszakánként. A kikért iratokban szerepelt egy tavaly októberi ausztriai út is, ahol a szállásdíj elérte a 796 ezer forintot éjszakánként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
