Tüntetést hirdetett a Fidesz-KDNP a Sándor-palotához az Alaptörvény-módosítás miatt
MTI/Szigetváry Zsolt[/caption]
Botrányosnak tartja a Fidesz és a KDNP frakciószövetsége a kormány alaptörvény-módosítási előterjesztését, amelyet már kedden tárgyalhat az Országgyűlés.
Gulyás szerint noha a rendszerváltás óta hatszor is volt kétharmados felhatalmazása egy kormánynak, „soha senki ilyen módon az alkotmányozó többséggel nem élt vissza, mint amire a mostani kormánykoalíció kísérletet tesz”. Ennek részének nevezte a köztársasági elnök és intézményének megalázását, valamint az államfő erőszakos eltávolítását.
A javaslatcsomag további elemeit is élesen bírálta a fideszes politikus. Kifogásolta azt az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályozást, ami szerintük a választópolgárok aktív és a képviselők passzív választójogát korlátozza. Mint mondta, ez a szabályozás lehetetlenné teszi, hogy „bármely ellenzéki frakció – még a Mi Hazánkat is ideértve – legalább fele újrainduljon a választásokon, ami nyilvánvalóan a demokrácia súlyos sérelme”. Bírálta továbbá az Alkotmánybíróság „lefejezését”, a nemzeti vagyon és a termőföld eddigi minősített védelmének megszüntetését. A javaslatból egyetlen előremutató elemként az Alkotmánybíróság hatásköreinek helyreállítását nevezte meg, de hangsúlyozta, ez semmilyen formában nem áll egyensúlyban a többi, szerinte brutális és durva lépéssel.
Gulyás Grgely úgy fogalmazott, hogy a javaslatcsomagban ágyaznak meg egy új, sokak által csak AVH-nak nevezett szuperügyészségnek is, amelynek törvényi szabályozása még a bírósági kontrollt is kiiktatná olyan esetekben, ahol az eddig elképzelhetetlen volt.
A Fidesz-KDNP a kialakult helyzetre reagálva tiltakozást szervez.
Mindenkit a részvételre buzdít, akinek fontos a demokrácia, a jogállam, a köztársasági elnöki intézmény megmaradása, valamint a termőföld és a nemzeti vagyon védelme.
Összehasonlításként elmondta, a Fidesz-KDNP 16 évnyi kétharmados kormányzása alatt soha nem tett hasonló lépéseket, még külön-külön sem. A leghelyesebbnek azt tartanák, ha a kormány visszavonná az előterjesztést. Kritizálta az eljárás gyorsaságát is, mondván, a korábbi alkotmányozás tíz hónapos folyamat volt, amelyben 920 ezer ember véleményét kérték ki, míg most huszonegynéhány ezer internetes vélemény után nyolc nap alatt akarják lezárni a vitát. Szerinte a tartalom túllép az európai jogi kultúrkörben ismert kereteken, és olyan szabályokat vezet be, amelyekre „Európában, az Európai Unióban sehol, egyetlen egy országban sincs példa”.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy „a Tisza párt azt ígérte a kampányban, hogy meg fogja erősíteni a demokráciát, ehhez képest most már a második alaptörvény-módosítással gyengíti a demokráciát.” Szerinte a kritikák minden politikai oldalról érkeznek, és nem csak polgári-keresztény gondolkodású jogászok, hanem a korábbi kormánypártokkal egyet nem értők is felemelik a szavukat. Rétvári szerint a kormány „személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotással igyekszik mindenkit kiiktatni a közéletből”. Példaként említette a Lex Orbánt, majd a Lex Sulyokot, amire állítása szerint szintén nincs példa Európában.
A frakcióvezető kétségbe vonta a társadalmi egyeztetésre hivatkozás jogosságát is, emlékeztetve, hogy amikor a KDNP a keresztény kultúra védelme mellett tiltakozott, három nap alatt 37 ezer ember reagált a felhívásukra. Ezzel szemben a kormány most 21-23 ezer, szerinte mesterséges intelligenciával összesített véleményre hivatkozik. Ezért a KDNP is mindenkit a „Stop önkény” tüntetésen való részvételre buzdít.
A sajtótájékoztatón feltett kérdésre, hogy a frakciószövetség bojkottálja-e a parlamenti munkát, Gulyás Gergely azt mondta, hogy a frakció erről később hoz döntést. Arra a felvetésre, hogy korábban a Fidesz-kormány is hozott vitatott, személyre szabottnak tűnő szabályokat – példaként Polt Péter kinevezését és Baka András leváltását említve –, a Fidesz frakcióvezetője tényszerű tévedésnek nevezte, hogy Polt Péter megválasztásához bármit módosítani kellett volna. Baka András ügyében pedig elismerte, hogy az Európai Bíróság a volt legfelsőbb bírósági elnöknek adott igazat, de hangsúlyozta, hogy az egy háromnegyedéves folyamat eredménye volt, egy új bírósági igazgatási rendszer létrehozásának következményeként, nem pedig egy egyedi, gyorsított eljárásban.
Gulyás a volt köztársasági elnök, Áder János elleni támadásokat méltatlannak nevezte, kiemelve, hogy az egy 36 éves gyakorlat felrúgása. Emlékeztetett, hogy Göncz Árpádtól kezdve minden korábbi államfő kapott rezidenciát a megbízatása lejárta után.
„Nem hiszem, hogy Magyarországnak ez a nagyobb problémája, ezzel megtámadni egy volt köztársasági elnököt, egész egyszerűen méltatlan” – fogalmazott.