Tudott az orosz kibertámadásokról a magyar külügy, mindezt belső dokumentumok bizonyítják
2022 márciusában a külügy még kampányhazugságnak nevezte a Direkt36 információit. Most a 444 olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról és arról, hogy a külügy tudott a támadásokról.
A Direkt36 írta meg még két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
A 444 ezúttal olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról, sőt azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott a támadásokról,
ugyanis az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének leveléből kiderül, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
A külügy tehát tudott arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a minisztérium gépeiről.
2022 márciusában a külügy kampányhazugságnak nevezte az oknyomozó újság által feltártakat, amely kiderítette többek között azt is, hogy a minisztérium mellett több fideszes politikus is egyértelműen tagadta, hiába fedte fel háttérbeszélgetések segítségével részletesen az újság a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveleteket.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) az összes többi titkosszolgálat technikai igényeinek kiszolgálását végzi. Az akkori főigazgató, Szabó Hedvig altábornagy 2021 szeptemberének végén jelentést adott a külügy informatikai hálózatának helyzetéről. A jelentésben aggasztó tényeket közölt a főigazgató. A 444 birtokába jutott jelentés címzettje Vargha Tamás, aki korábban akkor a polgári hírszerzésért felelős államtitkár volt a külügyminisztériumban.
„A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat. A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”
– olvasható a jelentésben, melynek alapján kiderült, hogy a hekkerek láthatták a leveleket, fájlokat, a külügy munkatársainak személyes adatait és még rengeteg más érzékeny információt is, azonban a jelentésből kiderül az is, hogy kik voltak a támadók:
„Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek.”
A 444 tájékoztatása szerint az APT az angol advanced persistent threat kifejezésre utal, így jelölik a jellemzően állami vagy államok által finanszírozott hekkercsoportokat. A GRU az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség rövidítése (azaz a katonai hírszerző szolgálaté). Az FSB (FSZB) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot jelöli, Oroszország legkiterjedtebb belföldi titkosszolgálatát, az SVR (SZVR) pedig Oroszország külföldi hírszerző szolgálata.
2024. május 13-án - pár napra rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Telexnek azt nyilatkozta, Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere Európában - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lakossági fórumot tartott a Pilisben.
A 444 megkérdezte a külügyminisztert, hogy ha igaz, amint a kormányfő mond, hogy fordulhatott elő, hogy orosz hekkerek bejutottak a minisztérium rendszerébe.
A miniszter azt válaszolta:
„Tehát amikor adott esetben történik egy ilyen, akkor a kormánynak vannak olyan intézményei, amelyek ennek az elhárításáért felelősek… Vannak olyan intézményei a kormánynak, amelyek ilyenkor elvégzik a szükséges munkát, műszakilag detektálnak, ellenlépéseket tesznek.”
Miután a 444 megmutatta neki az NBSZ főigazgatójának levelét, azt állította a behatolásokról, hogy „az erre hatáskörrel és képességgel rendelkező szervezetek” megtették a szükséges lépéseket a veszély elhárításához. Mellette megkérdőjelezte, hogy jogszerűen vannak-e az újságnál a dokumentumok; Szijjártó azt feltételezi, hogy külső titkosszolgálat segítségével jutottak hozzá az információkhoz.
„Óvatosak legyenek szerintem”, mondta a beszélgetés során Szijjártó.
A lap forrásai szerint az orosz támadások ténye annyira ismert volt, hogy egy időben a nagykövetségeken diplomatafedésben külszolgálatot teljesítő hírszerzők nem használhatták a külügyes levelezésüket.
A Direkt36 írta meg még két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
A 444 ezúttal olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról, sőt azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott a támadásokról,
ugyanis az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének leveléből kiderül, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
A külügy tehát tudott arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a minisztérium gépeiről.
2022 márciusában a külügy kampányhazugságnak nevezte az oknyomozó újság által feltártakat, amely kiderítette többek között azt is, hogy a minisztérium mellett több fideszes politikus is egyértelműen tagadta, hiába fedte fel háttérbeszélgetések segítségével részletesen az újság a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveleteket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rosszul sikerült bocsánatkérések miatt folytatódik a botrány egy debreceni fideszes aktivista körül, aki november elején Tisza Párt-szimpatizánsokat zaklatott telefonon, majd engedély nélkül rögzítette és közzétette a beszélgetéseket. Bár Pop Richárd ügyvédi felszólításra nyilvánosan bocsánatot kért a Facebookon, a sértettek jogi képviselője szerint a jóvátétel sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az elvárásoknak.
A sértettek ügyvédje, Zeke László a bocsánatkérő poszt alatt kommentben tette egyértelművé az elvárásait, és felszólította az aktivistát a helyreigazításra. „Szíveskedjék az ügyvédi felszólításban szereplő elégtételadó nyilatkozat szövegét a felszólításban szereplő tartalomnak megfelelően közölni (betűről betűre követve azt a szöveget, amit Önnel közöltünk) és olyan módon, ahogy a jogsértő tartalmat eredetileg közölte, tehát film formájában, saját hang alámondással!”
Az ügyvéd hozzátette: az aktivista az eredeti szövegből lényeges elemeket hagyott ki, miközben oda nem illő magyarázkodást fűzött hozzá, és nem hivatkozhat a „közügyek szabad megvitatására”, mert az sem jogosítja fel a törvénysértésre.
Pop Richárd két külön posztban, de azonos szöveggel kért bocsánatot két - vélhetően a TISZA Világ applikáció adatbázisából kiszivárgott, vagy kibertámadással ellopott lista alapján - felhívott Tisza-szimpatizánstól. „A 2025. november 4-én általam közzétett videóban hallható, a közügyek szabad megvitatása érdekében készített felvételt az általam telefonon közvetlenül felhívott R.J. (a másik posztban D.I.) engedélye nélkül készítettem, illetve használtam fel, amiért az érintettől bocsánatot kérek” – áll a bejegyzésekben.
A Debreciner azt írja, a telefonos zaklatások november elején történtek, nagyjából egy időben a Tisza Párttal kapcsolatos adatlopási botránnyal. A kormánypárti aktivista ekkor kezdett helyi tiszásokat hívogatni: kérdésekkel zaklatta őket, a beszélgetésekről a beleegyezésük nélkül hangfelvételt készített, majd azokat nyilvánosságra is hozta.
A TISZA Párt és támogatói szerint a november elején kiszivárgott adatbázis nyomán a kormányközeli szereplők listázzák és zaklatják a szimpatizánsokat, ami szerintük megfélemlítés. Ezzel szemben a kormányközeli médiumok a TISZA Pártot teszik felelőssé az adatvédelmi incidensért, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig vizsgálatot indított az ügyben.
Rosszul sikerült bocsánatkérések miatt folytatódik a botrány egy debreceni fideszes aktivista körül, aki november elején Tisza Párt-szimpatizánsokat zaklatott telefonon, majd engedély nélkül rögzítette és közzétette a beszélgetéseket. Bár Pop Richárd ügyvédi felszólításra nyilvánosan bocsánatot kért a Facebookon, a sértettek jogi képviselője szerint a jóvátétel sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az elvárásoknak.
A sértettek ügyvédje, Zeke László a bocsánatkérő poszt alatt kommentben tette egyértelművé az elvárásait, és felszólította az aktivistát a helyreigazításra. „Szíveskedjék az ügyvédi felszólításban szereplő elégtételadó nyilatkozat szövegét a felszólításban szereplő tartalomnak megfelelően közölni (betűről betűre követve azt a szöveget, amit Önnel közöltünk) és olyan módon, ahogy a jogsértő tartalmat eredetileg közölte, tehát film formájában, saját hang alámondással!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Áttekintettük azt a 28 pontos béketervet, amelyet az amerikaiak tettek le az asztalra. Ez szerteágazó, ezer alkérdése van” – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban az európai uniós állam- és kormányfők hétfői informális csúcstalálkozója után.
A miniszterelnök úgy folytatta, egyetlen dolgot tud biztosan megállapítani: „az Európai Unió folytatni akarja a háborút úgy, hogy egyetlen, de egyetlen fillérje sincs arra, hogy katonai eszközöket szállítson”. A miniszterelnök szerint az EU-nak ötlete sincs a pénz előteremtésére, legfeljebb az, hogy „a tagállamok dobják össze”, vagy vegyenek fel közös hitelt.
„Nem vagyunk hajlandóak elzálogosítani az unokáink jövőjét egy megnyerhetetlen ukrán háború finanszírozása érdekében”
- fogalmazott a kormányfő.
Arról a tervről azonban nem tett említést, amely a legutóbbi uniós csúcson a legfőbb javaslat volt Ukrajna finanszírozására
mintegy 140 milliárd eurós „jóvátételi hitelt” adnának Ukrajnának. A konstrukció lényege, hogy nem közvetlenül az uniós adófizetők pénzét használnák, hanem a befagyasztott orosz állami vagyoneszközöket, különösen a belgiumi Euroclear pénzügyi szolgáltatónál parkoló összegeket.
A terv jogilag nem számítana az orosz vagyon elkobzásának. A hitelt Ukrajnának elvben csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország a háború után jóvátételt fizet.
A tervnek komoly kockázatai is vannak. Belgium, az Euroclear székhelye, jogi és pénzügyi garanciákkal kapcsolatos aggályokat vetett fel, ami hozzájárult ahhoz, hogy 27-ből 26 tagállam a legutóbbi, októberi csúcson azt kérte a Bizottságtól, hogy a fő javaslat mellett terjesszen elő alternatívákat is Ukrajna 2026–2027-es finanszírozására.
Moszkva a tervet „lopásnak” minősítette, az orosz parlament pedig ellenlépéseket helyezett kilátásba Belgium és az Euroclear ellen, ha az EU hozzányúl a befagyasztott eszközökhöz.
„Áttekintettük azt a 28 pontos béketervet, amelyet az amerikaiak tettek le az asztalra. Ez szerteágazó, ezer alkérdése van” – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban az európai uniós állam- és kormányfők hétfői informális csúcstalálkozója után.
A miniszterelnök úgy folytatta, egyetlen dolgot tud biztosan megállapítani: „az Európai Unió folytatni akarja a háborút úgy, hogy egyetlen, de egyetlen fillérje sincs arra, hogy katonai eszközöket szállítson”. A miniszterelnök szerint az EU-nak ötlete sincs a pénz előteremtésére, legfeljebb az, hogy „a tagállamok dobják össze”, vagy vegyenek fel közös hitelt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint azt mi is megírtuk: Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője, Rákospalotán tartott utcafórumot múlt héten, ami után a Magyar Jelennek többek között arról beszélt, hogy
„Pride-ot nem tartottak Budapesten sem, meg Pécsett sem.”
Lilu - aki egyébként a 2025-ös budapesti Pride egyik házigazdája is volt - Instagramon reagált Németh megjegyzésére.
„A fideszes arcok konkrétan letagadják a valóságot: 2025-ben nem is volt Pride! Jól van, akkor jövőre megtoljuk, hátha eljut hozzá is”
Június 28-án több tízezres tömeg vonult végig a fővárosban a 30. Budapest Pride felvonuláson, amelyről a nemzetközi sajtó is tudósított. Az eseményt a rendőrség utólag tiltott gyülekezésnek nevezte. Pécsett október 4-re hirdették meg a felvonulást, amit a rendőrség előzetesen megtiltott, és a Kúria is helybenhagyta a döntést. A tiltás ellenére a baranyai megyeszékhelyen is több ezren vettek részt a meneten.
Mint azt mi is megírtuk: Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője, Rákospalotán tartott utcafórumot múlt héten, ami után a Magyar Jelennek többek között arról beszélt, hogy
„Pride-ot nem tartottak Budapesten sem, meg Pécsett sem.”
Lilu - aki egyébként a 2025-ös budapesti Pride egyik házigazdája is volt - Instagramon reagált Németh megjegyzésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor cáfolta a Fidesz választmányi elnökségét a jelöltállítással kapcsolatban
A Fidesz választmányi elnöksége a hétvégén még azt közölte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak januárban dönt az országos választmány a Fidesz–KDNP 106 egyéni képviselő-jelöltjéről.
Látszólag ellentmondásba keveredett a Fidesz a 2026-os képviselő-jelöltek ügyében.
A Fidesz választmányi elnöksége a hétvégén még azt közölte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak januárban dönt az országos választmány a Fidesz–KDNP 106 egyéni képviselő-jelöltjéről. Ezzel szemben a miniszterelnöki sajtóiroda a Blikk megkeresésére teljesen mást állított.
„A Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelölt személyéről”
- írta válaszában Orbán Viktor.
A névsor nyilvánosságra hozatalának időpontja azonban továbbra sem ismert.
Idén elvileg Fidesz-tisztújítás is lett volna, de egy alapszabály-módosítással megoldották, hogy a tisztújító kongresszust elég legyen a 2026-os országgyűlési választás utáni 180 napon belül megtartani.
Látszólag ellentmondásba keveredett a Fidesz a 2026-os képviselő-jelöltek ügyében.
A Fidesz választmányi elnöksége a hétvégén még azt közölte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak januárban dönt az országos választmány a Fidesz–KDNP 106 egyéni képviselő-jelöltjéről. Ezzel szemben a miniszterelnöki sajtóiroda a Blikk megkeresésére teljesen mást állított.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
