Tudott az orosz kibertámadásokról a magyar külügy, mindezt belső dokumentumok bizonyítják
2022 márciusában a külügy még kampányhazugságnak nevezte a Direkt36 információit. Most a 444 olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról és arról, hogy a külügy tudott a támadásokról.
A Direkt36 írta meg még két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
A 444 ezúttal olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról, sőt azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott a támadásokról,
ugyanis az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének leveléből kiderül, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
A külügy tehát tudott arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a minisztérium gépeiről.
2022 márciusában a külügy kampányhazugságnak nevezte az oknyomozó újság által feltártakat, amely kiderítette többek között azt is, hogy a minisztérium mellett több fideszes politikus is egyértelműen tagadta, hiába fedte fel háttérbeszélgetések segítségével részletesen az újság a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveleteket.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) az összes többi titkosszolgálat technikai igényeinek kiszolgálását végzi. Az akkori főigazgató, Szabó Hedvig altábornagy 2021 szeptemberének végén jelentést adott a külügy informatikai hálózatának helyzetéről. A jelentésben aggasztó tényeket közölt a főigazgató. A 444 birtokába jutott jelentés címzettje Vargha Tamás, aki korábban akkor a polgári hírszerzésért felelős államtitkár volt a külügyminisztériumban.
„A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat. A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”
– olvasható a jelentésben, melynek alapján kiderült, hogy a hekkerek láthatták a leveleket, fájlokat, a külügy munkatársainak személyes adatait és még rengeteg más érzékeny információt is, azonban a jelentésből kiderül az is, hogy kik voltak a támadók:
„Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek.”
A 444 tájékoztatása szerint az APT az angol advanced persistent threat kifejezésre utal, így jelölik a jellemzően állami vagy államok által finanszírozott hekkercsoportokat. A GRU az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség rövidítése (azaz a katonai hírszerző szolgálaté). Az FSB (FSZB) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot jelöli, Oroszország legkiterjedtebb belföldi titkosszolgálatát, az SVR (SZVR) pedig Oroszország külföldi hírszerző szolgálata.
2024. május 13-án - pár napra rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Telexnek azt nyilatkozta, Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere Európában - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lakossági fórumot tartott a Pilisben.
A 444 megkérdezte a külügyminisztert, hogy ha igaz, amint a kormányfő mond, hogy fordulhatott elő, hogy orosz hekkerek bejutottak a minisztérium rendszerébe.
A miniszter azt válaszolta:
„Tehát amikor adott esetben történik egy ilyen, akkor a kormánynak vannak olyan intézményei, amelyek ennek az elhárításáért felelősek… Vannak olyan intézményei a kormánynak, amelyek ilyenkor elvégzik a szükséges munkát, műszakilag detektálnak, ellenlépéseket tesznek.”
Miután a 444 megmutatta neki az NBSZ főigazgatójának levelét, azt állította a behatolásokról, hogy „az erre hatáskörrel és képességgel rendelkező szervezetek” megtették a szükséges lépéseket a veszély elhárításához. Mellette megkérdőjelezte, hogy jogszerűen vannak-e az újságnál a dokumentumok; Szijjártó azt feltételezi, hogy külső titkosszolgálat segítségével jutottak hozzá az információkhoz.
„Óvatosak legyenek szerintem”, mondta a beszélgetés során Szijjártó.
A lap forrásai szerint az orosz támadások ténye annyira ismert volt, hogy egy időben a nagykövetségeken diplomatafedésben külszolgálatot teljesítő hírszerzők nem használhatták a külügyes levelezésüket.
A Direkt36 írta meg még két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
A 444 ezúttal olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról, sőt azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott a támadásokról,
ugyanis az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének leveléből kiderül, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
A külügy tehát tudott arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a minisztérium gépeiről.
2022 márciusában a külügy kampányhazugságnak nevezte az oknyomozó újság által feltártakat, amely kiderítette többek között azt is, hogy a minisztérium mellett több fideszes politikus is egyértelműen tagadta, hiába fedte fel háttérbeszélgetések segítségével részletesen az újság a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveleteket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fűtés és meleg víz nélkül maradhat a 244 milliárdos állami szuperiroda Zuglóban
Egy jelentés nem javasolja a geotermikus engedélyt a Tiborcz-közeli Balázs Attila projektjének. A plázát már megnyitották, hónapokon belül jönne több minisztérium, a NAV és az ÁSZ.
A Népszava cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából tavaly készült jelentés nem javasolja a Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és bevásárlóközpont geotermikus hőhasznosításának környezetvédelmi engedélyét. A lap azt írja:
így a kormány által 244 milliárd forintért megvett irodakomplexum könnyen fűtés és meleg víz nélkül maradhat.
A cikkben az áll, hogy az épületet Balázs Attila cége húzta fel, akit közismerten jó viszony fűz Tiborcz Istvánhoz. A következő hónapokban több minisztériumi részleg, valamint a NAV és az Állami Számvevőszék költözne ide, a plázát pedig már megnyitották.
A jelentés szerint a Csömöri–Cinkotai út metszésének közelében lévő termálkutak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jelentésében kijelölt piros zóna belsejébe esnek.
Ez a terület a geotermikus hőhasznosítás szempontjából „tiltott terület, ide visszasajtolással se javasolt engedélyt kiadni”.
A projekt kiemelt kormányzati beruházás. A Pest Vármegyei Kormányhivatalnak gyorsított eljárásban kell döntenie az engedélyről.
A Népszava megkeresésére a Bayer Construct nem válaszolt. A lap hozzáteszi: a kormány eddig minden segítséget megadott a cégcsoport sikeres működtetéséhez, Balázs Attila projektjei pedig rendre „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” státuszt kapnak.
A Népszava cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából tavaly készült jelentés nem javasolja a Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és bevásárlóközpont geotermikus hőhasznosításának környezetvédelmi engedélyét. A lap azt írja:
így a kormány által 244 milliárd forintért megvett irodakomplexum könnyen fűtés és meleg víz nélkül maradhat.
A cikkben az áll, hogy az épületet Balázs Attila cége húzta fel, akit közismerten jó viszony fűz Tiborcz Istvánhoz. A következő hónapokban több minisztériumi részleg, valamint a NAV és az Állami Számvevőszék költözne ide, a plázát pedig már megnyitották.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lánczi Tamás nekiment a Kabukinak Schmidt Mária színpadi agyonverése miatt
Bejegyzésében erőszakot legitimáló mintát emlegetett, és külföldi finanszírozásról írt. Közben egy fővárosi fideszes képviselő a támogatásról szóló állítását vitatta, Szentkirályi a helyzet elmérgesedésétől tart.
Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:
„a külföldről finanszírozott erők legitimálni akarják az erőszakot, ugyanis valódi társadalmi támogatottság híján egyetlen eszközük maradt: a fizikai erőszakra való felbujtás.”
Lánczi a tavaszi ügyekre is utalt, Hadházy Ákos Majdan-típusú felkelésről szóló kijelentésére. Hozzátette: „Nem kell Majdan, nem kellenek ukrán módszerek, nem kellenek ilaria salisok.”
A posztban nem tért ki arra, mi váltja ki a darabbeli konfliktust. A cselekményben Csányi Miklós kulturális menedzser Szabadszálláson új tájházat szeretne nyitni. A fideszes oligarcha, Schanda Vera felkéri, hogy legyen a párt jelöltje. A férfi ezt nem vállalja, mert felháborítja a kormány oroszbarátsága.
A finanszírozással kapcsolatban Lánczi tévedett, amire a Fővárosi Közgyűlés fideszes képviselője, Gulyás Gergely Kristóf hívta fel a figyelmet. Nyílt levélben fordult Nagy Ervinhez, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány kuratóriumi tagjához, és rákérdezett, hogyan kaphatott támogatást a produkció.
Szentkirályi Alexandra frakcióvezető külön bejegyzésben azt írta, Magyar Péter „felbukkanása óta tégláról téglára közelebb kerülünk ahhoz, hogy az uszítás vérontásba torkolljon. Az Átrium »produkciója« egyszerűen nem fér bele a »művészi megjelenítés« kategóriájába.”
Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Mártonék majdnem lenullázták a Milipolt, mielőtt visszakerült a HM-hez
A könyvvizsgálat 682 milliós saját tőkét mutatott ki, a tervezett kivét ezt 22,5 millióra apasztotta volna. A figyelmeztetés után a cég a honvédelmi struktúrába került vissza.
2024-ben kormányrendelet írta elő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium adja vissza a Milipol nevű fegyverkereskedő céget a Honvédelmi Minisztériumnak. A Magyar Védelmi Exportügynökség az átadás előtt minél több pénzt akart kivenni a cégből, ami akár csődhelyzethez is vezethetett volna, írja a 24.hu.
A hadiipari cégek nagy része 2024-ben az N7 Holdingon keresztül Nagy Márton alá került, év végén pedig bejelentették, hogy a nemzetgazdasági tárca gyakorolja a VEX tulajdonosi jogait. Később új döntés született: a VEX egyetlen komoly bevételt hozó leányvállalata, a Milipol térjen vissza a honvédelmi tárcához.
A Milipol néhány éve még az egyik legsikeresebb hazai fegyverkereskedő magáncég volt. Rendszeresen nyert a honvédség, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség pályázatain. 2020-ban kétmilliárd forintos lőszerbeszerzési keretmegállapodást kötött, miközben a kormány kartellgyanúra hivatkozva megpróbálta megakadályozni a tendergyőzelmet. Akkor Székely Herbert és a később elhunyt Ecsedi Ferenc volt a tulajdonos, 8,8 milliárd forintos árbevétel mellett 2,2 milliárd forint nyereséget értek el, amit osztalékként ki is vettek. A kormány ezután a felvásárlás mellett döntött.
2021-ben Maróth Gáspár jelezte, hogy az ügylet folyamatban van. Az állam szerint a cég megkerülése nem sikerült, mert sok külföldi partnerrel volt kizárólagos megállapodása. A Milipol NATO-beszállítói minősítéssel rendelkezett, és nagyjából 90 külföldi gyártó termékeit forgalmazta kizárólagosan Magyarországon.
A Hvg.hu később megírta, hogy az állam 6 milliárd forintot fizetett a vállalatért, és azt várták, hogy 2–2,5 év alatt megtérül a vételár. Az állami tulajdonba kerülés után azonban visszaesett a forgalom, a nyereség pedig annyira csökkent, hogy a befektetés évtizedek alatt sem térült volna meg. A vásárlást a HM EI Zrt. alá tartozó Techimpex Kft. bonyolította 2021 közepén. A céget rövid időre átnevezték, majd 2022-ben megszüntették és beolvasztották egy utódba. Helyette jött létre a VEX, amely a HM EI-ből vált ki, és megörökölte a Milipolt.
A megvásárlás évében még 900 millió forint feletti nyereség keletkezett, utána viszont erős visszaesés jött. A tavalyi eredmény már alig haladta meg az 50 millió forintot. A VEX a csökkenő bevételek ellenére is jelentős osztalékot vett ki: 2024 áprilisában 800 millió forintról döntött, amelyet 2024 végéig több részletben kellett utalni. A VEX 2024-ben 75,7 millió forint bevételt ért el, 2023-ban pedig alig haladta meg az 1 milliót. Ezek az összegek nem fedezték az ügynökség kiadásait.
Időközben kormányhatározat rögzítette, hogy a Milipol a VEX-től a HM EI-hez kerül. 2025 tavaszán elindult a beolvadásos kiválás: elkészült a dokumentáció tervezete és lezárult az átvilágítás. A könyvvizsgáló 682 millió forint saját tőkét állapított meg.
A HM EI vezetése a szétválási szerződés tervezetében talált egy pontot, amely lehetővé tette volna, hogy a VEX további 650 millió forintot vegyen ki a cégből az átadás előtt.
Trembeczki László vezérigazgató 2025. május 7-én levelet írt Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkárnak, és segítséget kért. A levél szerint az osztalék után a saját tőke 22,5 millió forintra csökkent volna, ami még a dolgozók negyedéves bérére sem elég. Trembeczki egyeztetést kért, és jelezte, hogy a kormányhatározat alapján a VEX csak a HM egyetértésével hozhat végső döntéseket a Milipolról.
A jelzés után a HM EI igazgatósága és felügyelőbizottsága 2025 májusának végén elfogadta a beolvasztást, és nem merült fel új észrevétel. Barthel-Rúzsa Zsolt júniusban véglegesítette a cégátvételt.
A Milipol ügyében a 24.hu megkereste Pachner Róbertet, a VEX vezérigazgatóját, aki azt írta, hogy az ügynökség nem illetékes a kérdések megválaszolásában. 2024 decemberéig Pachner a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt.-t is vezette. Tavaly hekkerek elfoglalták a cég szervereit, amelyeken a magyar katonai és rendvédelmi szervek beszerzési adatai voltak, és a visszaadásért több mint másfél milliárd forintot kértek. Az incidens után a honvédelmi miniszter menesztette őt ebből a pozícióból.
A Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium a lap megkeresésére nem válaszolt.
2024-ben kormányrendelet írta elő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium adja vissza a Milipol nevű fegyverkereskedő céget a Honvédelmi Minisztériumnak. A Magyar Védelmi Exportügynökség az átadás előtt minél több pénzt akart kivenni a cégből, ami akár csődhelyzethez is vezethetett volna, írja a 24.hu.
A hadiipari cégek nagy része 2024-ben az N7 Holdingon keresztül Nagy Márton alá került, év végén pedig bejelentették, hogy a nemzetgazdasági tárca gyakorolja a VEX tulajdonosi jogait. Később új döntés született: a VEX egyetlen komoly bevételt hozó leányvállalata, a Milipol térjen vissza a honvédelmi tárcához.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ma jön a fordulat: viharos szél és eső után fokozatos enyhülés
Délutánig még több órára kisüt a nap, aztán északnyugatról összefüggő felhőzet húz be. A délnyugati tájak kevésbé kapnak belőle; 11–18 fokig melegszik, estére 6–12 fokra hűl a levegő.
Kedden változó felhőzet kerül fölénk, délutánig több órán át kisüt a nap. Később északnyugat felől összefüggő, vastagabb felhősáv érkezik, amely a délnyugati térségeket érinti a legkevésbé. Ebből főként az északi tájakon várható eső vagy zápor, többnyire gyenge intenzitással, derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
A Dunántúl délnyugati részét leszámítva napközben sokfelé erős, helyenként viharos lökésekkel fúj az északnyugati szél. Késő délutántól egyre nagyobb területen délnyugatira fordul és fokozatosan veszít az erejéből.
A csúcshőmérséklet 11–18 fok között alakul, késő estére 6–12 fokra hűl a levegő.
Kedd estétől szerda reggelig több helyen megszűnik a csapadék, a felhőzet délnyugat felől tovább szakadozik. Hajnalban inkább északkeleten maradhatnak felhősebb körzetek, ott néhol még előfordulhat kisebb eső vagy zápor. A derült, szélvédett részeken – főleg délnyugaton – párássá válhat a levegő, foltokban köd képződhet.
A már délnyugatira fordult szél tovább mérséklődik, az éjszaka második felében csak északkeleten lehet élénkebb. Kora reggelre általában 1–9 fok közé csökken a hőmérséklet.
Kedden változó felhőzet kerül fölénk, délutánig több órán át kisüt a nap. Később északnyugat felől összefüggő, vastagabb felhősáv érkezik, amely a délnyugati térségeket érinti a legkevésbé. Ebből főként az északi tájakon várható eső vagy zápor, többnyire gyenge intenzitással, derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
A Dunántúl délnyugati részét leszámítva napközben sokfelé erős, helyenként viharos lökésekkel fúj az északnyugati szél. Késő délutántól egyre nagyobb területen délnyugatira fordul és fokozatosan veszít az erejéből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
