Tudott az orosz kibertámadásokról a magyar külügy, mindezt belső dokumentumok bizonyítják
2022 márciusában a külügy még kampányhazugságnak nevezte a Direkt36 információit. Most a 444 olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról és arról, hogy a külügy tudott a támadásokról.
A Direkt36 írta meg még két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
A 444 ezúttal olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról, sőt azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott a támadásokról,
ugyanis az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének leveléből kiderül, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
A külügy tehát tudott arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a minisztérium gépeiről.
2022 márciusában a külügy kampányhazugságnak nevezte az oknyomozó újság által feltártakat, amely kiderítette többek között azt is, hogy a minisztérium mellett több fideszes politikus is egyértelműen tagadta, hiába fedte fel háttérbeszélgetések segítségével részletesen az újság a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveleteket.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) az összes többi titkosszolgálat technikai igényeinek kiszolgálását végzi. Az akkori főigazgató, Szabó Hedvig altábornagy 2021 szeptemberének végén jelentést adott a külügy informatikai hálózatának helyzetéről. A jelentésben aggasztó tényeket közölt a főigazgató. A 444 birtokába jutott jelentés címzettje Vargha Tamás, aki korábban akkor a polgári hírszerzésért felelős államtitkár volt a külügyminisztériumban.
„A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás, a levelező szolgáltatás, a fájlkiszolgáló szolgáltatás, a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott, beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat. A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”
– olvasható a jelentésben, melynek alapján kiderült, hogy a hekkerek láthatták a leveleket, fájlokat, a külügy munkatársainak személyes adatait és még rengeteg más érzékeny információt is, azonban a jelentésből kiderül az is, hogy kik voltak a támadók:
„Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek.”
A 444 tájékoztatása szerint az APT az angol advanced persistent threat kifejezésre utal, így jelölik a jellemzően állami vagy államok által finanszírozott hekkercsoportokat. A GRU az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség rövidítése (azaz a katonai hírszerző szolgálaté). Az FSB (FSZB) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot jelöli, Oroszország legkiterjedtebb belföldi titkosszolgálatát, az SVR (SZVR) pedig Oroszország külföldi hírszerző szolgálata.
2024. május 13-án - pár napra rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Telexnek azt nyilatkozta, Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere Európában - Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lakossági fórumot tartott a Pilisben.
A 444 megkérdezte a külügyminisztert, hogy ha igaz, amint a kormányfő mond, hogy fordulhatott elő, hogy orosz hekkerek bejutottak a minisztérium rendszerébe.
A miniszter azt válaszolta:
„Tehát amikor adott esetben történik egy ilyen, akkor a kormánynak vannak olyan intézményei, amelyek ennek az elhárításáért felelősek… Vannak olyan intézményei a kormánynak, amelyek ilyenkor elvégzik a szükséges munkát, műszakilag detektálnak, ellenlépéseket tesznek.”
Miután a 444 megmutatta neki az NBSZ főigazgatójának levelét, azt állította a behatolásokról, hogy „az erre hatáskörrel és képességgel rendelkező szervezetek” megtették a szükséges lépéseket a veszély elhárításához. Mellette megkérdőjelezte, hogy jogszerűen vannak-e az újságnál a dokumentumok; Szijjártó azt feltételezi, hogy külső titkosszolgálat segítségével jutottak hozzá az információkhoz.
„Óvatosak legyenek szerintem”, mondta a beszélgetés során Szijjártó.
A lap forrásai szerint az orosz támadások ténye annyira ismert volt, hogy egy időben a nagykövetségeken diplomatafedésben külszolgálatot teljesítő hírszerzők nem használhatták a külügyes levelezésüket.
A Direkt36 írta meg még két évvel ezelőtt, hogy orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózat ellen.
A 444 ezúttal olyan dokumentumokhoz jutott, amelyek bizonyítékként szolgálnak a támadásokról, sőt azt is bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott a támadásokról,
ugyanis az egyik magyar titkosszolgálat vezetőjének leveléből kiderül, milyen kiterjedt kibertámadásokról van szó, és azt is tisztázza, kik az elkövetők.
A külügy tehát tudott arról, hogy nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a minisztérium gépeiről.
2022 márciusában a külügy kampányhazugságnak nevezte az oknyomozó újság által feltártakat, amely kiderítette többek között azt is, hogy a minisztérium mellett több fideszes politikus is egyértelműen tagadta, hiába fedte fel háttérbeszélgetések segítségével részletesen az újság a magyar diplomácia ellen elkövetett orosz titkosszolgálati műveleteket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentette a Tisza Párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeit – itt nézheti, kik indulnak a jelöltségért
A Tisza Párt elnöke szerint igyekeztek minden körzetben a legjobb és legméltóbb jelölteket kiválasztani. A jelöltek több mint harmada hölgy és majd minden szakma képviselteti magát.
Magyar Péter bejelentette, hogy kik a Tisza Párt jelöltjei az országgyűlési választásokra. Magyar hétfőn este egy videót tett ki a Facebook-oldalára, de a jelöltek nevét folyamatosan töltik fel a Tisza oldalára.
Az oldalról a linkek a választókerületek Facebook-oldalaira vezetnek, a nevek ide kerülnek fel. Minden választókerületben három jelölt szerepel, közülük választhatnak majd képviselőjelöltet.
A Partizán műsora végül 20 óra után néhány perccel kezdődött el, itt is követhetik a jelöltek névsorának közzétételét.
„Igyekeztünk minden körzetben a legjobb és legméltóbb jelölteket kiválasztani. Örülök, hogy a jelöltjeink több mint harmada hölgy és hogy majd minden szakma képviselteti magát.
A teljesség igénye nélkül el tudom mondani, hogy a jelöltek között húsznál több orvos és gyógyszerész, ápolók és mentőápolók, tucatnyi pedagógus, félszáznál több doktori fokozattal rendelkező és majd 40 mérnök végzettségű honfitársunk szerepel. Rajtuk kívül művészek, kétkezi munkások, jogászok, szociális munkások, vállalkozók és gazdák is erősítik a TISZA csapatát”
– írta korábban Magyar Péter, aki szerint a jelöltjeik a „politikai mocsáron kívülről” érkeznek, és olyan „tisztességes hús-vér magyar emberek, akiket összeköt a hazaszeretet és a tettvágy”. Posztját azzal zárta, hogy „itt az idő, most vagy soha”.
A TISZA Párt korábban azt ígérte, hogy minden egyéni választókerületben nyilvánosságra hozza a „jelölt-jelölteket”, akikről egy kétkörös online szavazás dönt majd.
A szavazást a Tisza Világ applikációt ért támadás miatt a Nemzet Hangja oldalára helyezték át, biztonsági okokra és arra hivatkozva, hogy kevesebb időt hagyjanak az ellenoldali támadásokra.
A menetrend szerint a jelöltek bemutatása november 17-én történik, a két szavazási kör november 23. és 27. között zajlik, a 106 egyéni jelölt nevét pedig november 30-án jelentik be.
Magyar Péter bejelentette, hogy kik a Tisza Párt jelöltjei az országgyűlési választásokra. Magyar hétfőn este egy videót tett ki a Facebook-oldalára, de a jelöltek nevét folyamatosan töltik fel a Tisza oldalára.
Az oldalról a linkek a választókerületek Facebook-oldalaira vezetnek, a nevek ide kerülnek fel. Minden választókerületben három jelölt szerepel, közülük választhatnak majd képviselőjelöltet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Toroczkai László a magyar-ír meccs után: Az MLSZ nem a magyar népért dolgozik, hanem globalista érdekeket képvisel
A Mi Hazánk elnöke a parlamentben vonta kérdőre a szövetséget a vasárnapi, fájdalmas vereség után. A kormányoldal higgadtságra intett, de a politikus szerint Orbán Viktor is felelős.
A magyar válogatott drámai vb-selejtezős vereségének másnapján Toroczkai László a parlamentben támadta a Magyar Labdarúgó Szövetséget.
A Mi Hazánk elnöke szerint az MLSZ azzal, hogy nem engedélyezte a szurkolói látványelemeket a mérkőzésen, rontotta a játékosok motivációját.
„Hiszen rengeteget számít a motiváció, a közönség támogatása, és ebbe tenyerelt bele az MLSZ felfoghatatlan döntésével” – mondta a politikus, aki szerint a szurkolók a csapat támogatása helyett a szövetséget szidták. „Hogyan merészeli a szövetség, amely részben közpénzből működik, ezt” – tette fel a kérdést Toroczkai – írta a 24.hu. A pártelnök úgy vélte, a szövetség fellépése „Csányi Sándor oligarcha lényegéből fakadt”, majd kijelentette:
„Nem a szurkolókat, nem a magyar népet szolgálja az MLSZ, hanem a globalista, bevándorláspárti UEFA-t”.
Toroczkai a kormánypárt felelősségét is felvetette, mivel szerinte Orbán Viktor és Csányi Sándor szoros kapcsolatot ápolnak. „Önök tehát ugyanúgy felelősek, mint Csányi Sándor” – jelentette ki.
A kormány részéről Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a vereség miatti gyászról beszélt, de kiemelte, hogy a csapatot hatalmas szurkolói támogatás veszi körül, a szervezők pedig világszínvonalon dolgoznak. Leszögezte, hogy az MLSZ önálló irányítású szervezet, amely a döntéseit is önállóan hozza. „Fontos az ilyen nehéz helyzetekben is az összefogás” – zárta gondolatait.
A vita a mérkőzés előtt robbant ki, amikor a Carpathian Brigade nevű szurkolói csoport bejelentette, a szövetség nem engedélyezte a tervezett látványelemeket. A vasárnapi vb-selejtezőn a magyar válogatott a Puskás Arénában 3–2-re kapott ki Írországtól. A találkozót Troy Parrott mesterhármasa döntötte el, a győztes gólt a 96. percben szerezte, ezzel Írország jutott pótselejtezőre, a magyar csapat pedig lemaradt a világbajnokságról.
A magyar válogatott drámai vb-selejtezős vereségének másnapján Toroczkai László a parlamentben támadta a Magyar Labdarúgó Szövetséget.
A Mi Hazánk elnöke szerint az MLSZ azzal, hogy nem engedélyezte a szurkolói látványelemeket a mérkőzésen, rontotta a játékosok motivációját.
„Hiszen rengeteget számít a motiváció, a közönség támogatása, és ebbe tenyerelt bele az MLSZ felfoghatatlan döntésével” – mondta a politikus, aki szerint a szurkolók a csapat támogatása helyett a szövetséget szidták. „Hogyan merészeli a szövetség, amely részben közpénzből működik, ezt” – tette fel a kérdést Toroczkai – írta a 24.hu. A pártelnök úgy vélte, a szövetség fellépése „Csányi Sándor oligarcha lényegéből fakadt”, majd kijelentette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tisza Párt megkezdte a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásokra, és bemutatta az első jelölt-jelöltjeit több vidéki választókerületben. A párt egyfajta belső előválasztási rendszert működtet:
körzetenként három embert mutatnak be, akik közül a helyi közösség és a párt szimpatizánsai választják majd ki azt az egy jelöltet, aki végül a Fidesz jelöltjével és más ellenzéki indulókkal is megmérkőzhet.
A névsorokból kiderül, hogy a párt nem hivatásos politikusokkal, hanem a civil életből érkező, helyben ismert szakemberekkel, orvosokkal, tanárokkal és vállalkozókkal vágna neki a választásnak.
Baranya megye 1-es választókerületében, Pécsett rögtön egy erős hármas verseng az indulás jogáért. Dr. Ruzsa Diána kardiológus, aki az Egyesült Államokban és Németországban is dolgozott, mielőtt hazatért gyógyítani. Mellette Járosi Péter közgazdász száll harcba, aki szintén Amerikából költözött haza, és úgy véli, a magyar béreknek és nyugdíjaknak „legalább a dupláját kellene érniük”. A harmadik jelölt Dudás Norbert kommunikációs szakember és építészmérnök hallgató, a helyi egyetemi Tisza Sziget egyik vezetője, aki bérlakásprogrammal és Iskolabusz Programmal tenné élhetőbbé a várost.
A megye többi részén is hasonlóan sokszínű a kép. A 2-es körzetben indulna Dr. Kovács Áron közgazdász, Pichler Johanna marketinges és cserkész, valamint Pintér Zoltán volt banki vezető. A 3-as körzetben a már önkormányzati képviselői tapasztalattal rendelkező Rózsahegyi Áron, a közösségszervező Makai Márton és a kétgyermekes, egyedülálló anyaként is helytálló Szente Barbara közül választanak. Szigetvár környékén (OEVK 4) Kapronczai Balázs művészeti iskola-alapító, Helesfai Márk múzeumi régészeti munkatárs és Szász Beáta Rita, a kereskedelemben és a szociális szférában több évtizedes tapasztalattal rendelkező jelölt versenyez.
Szegeden és környékén a helyi infrastruktúra fejlesztése, különösen egy harmadik Tisza-híd megépítése a központi téma. Az 1-es körzetben három doktor is megmérkőzik:
Dr. Mágori Krisztina igazságügyi orvosszakértő, Dr. Stumpf Péter Bence politológus, egyetemi oktató, és Dr. Szigeti Balázs bűnügyi szakjogász (képünkön). Mindhárman a helyi egészségügy és közlekedés fejlesztését, valamint a BYD-gyárhoz hasonló nagyberuházások szigorú felügyeletét tartják kulcsfontosságúnak.
A Szeged környéki 2-es választókerületben Gajda Attila tanár-edző, Gellérfi Zsombor szoftverfejlesztő és Sóti Anikó fordítóiroda-vezető indulna. Közös céljuk a Homokhátság súlyos vízhiányának kezelése. Szentesen (OEVK 3) a helyi kórház leépülése és a 451-es út katasztrofális állapota a legégetőbb probléma, amelynek megoldására Bárkányi Bence betegszállító vállalkozó, Bocskay István pénzügyi szakember és Páger Krisztina mérnök is ígéretet tett. Hódmezővásárhelyen és Makón (OEVK 4) a makói arzénes ivóvíz problémája, a helyi kórházak szakemberhiánya és a szülészet visszahozása a fő kampánytéma, amelyért Dr. Ferenczi Gábor jogász-vállalkozó, Gyömbér Dávid logisztikus és Oberholzer Zsófia nagyvállalati vezető száll harcba.
A nyugati határszélen az elvándorlás, az Ausztriába ingázás és a helyi egészségügyi ellátás leépülése jelenti a legnagyobb kihívást.
Szombathelyen (OEVK 1) Csiszár Zsófia Judit vállalkozó, aki maga is Ausztriába jár dolgozni, az M86-M87-es utak megépítését és a fiatalok itthon tartását sürgeti. Vele versenyez Rápli Róbert, a helyi művészeti szakgimnázium igazgatója, és Dr. Zsálek Judit onkológus, aki negyven évet dolgozott a Markusovszky Kórházban.
Sárváron (OEVK 2) Gregus György közlekedésmérnök és nevelőszülő, Németh Martin frissen megválasztott büki önkormányzati képviselő, valamint Strompová Viktória idegenvezető és sárvári képviselő versenyeznek. Céljaik között szerepel a bezárt kórházi osztályok újranyitása, egy légimentő bázis létrehozása és a helyi nyilvánosság helyreállítása. Körmend környékén (OEVK 3) Adelwöhrer Beáta cégvezető, Horváth Nándor Zsolt tanár és roma történeti kutató, valamint Szabó László agrármérnök, egy nagy baromfitelep vezetője közül kerül ki a Tisza Párt jelöltje. Mindannyian a munkahelyteremtést és a vidéki infrastruktúra fejlesztését tartják a legfontosabb feladatnak.
A Tisza Párt megkezdte a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásokra, és bemutatta az első jelölt-jelöltjeit több vidéki választókerületben. A párt egyfajta belső előválasztási rendszert működtet:
körzetenként három embert mutatnak be, akik közül a helyi közösség és a párt szimpatizánsai választják majd ki azt az egy jelöltet, aki végül a Fidesz jelöltjével és más ellenzéki indulókkal is megmérkőzhet.
A névsorokból kiderül, hogy a párt nem hivatásos politikusokkal, hanem a civil életből érkező, helyben ismert szakemberekkel, orvosokkal, tanárokkal és vállalkozókkal vágna neki a választásnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Elindult a Tisza jelöltállítása és a végső visszaszámolás az Orbán-Gyurcsány korszak lezárásáért
A tét óriási, a következő napokban bárki beleszólhat, kik legyenek a Tisza jelöltjei. Magyar bejelentette azt is, hogy ő maga a Budapest 3-as számú választókerületben indul, ahol Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc is él.
Hétfő este bejelentették a Tisza Párt jelöltállításának hivatalos kezdetét, amivel Magyar Péter szerint elindult „a végső visszaszámolás az Orbán–Gyurcsány korszak lezárásához”.
A pártelnök közlésével egy időben váltak elérhetővé a választókerületek Facebook-oldalai, ahol bemutatták azt a 315 jelölt-aspiránst, akik közül a következő hetekben kiválasztják a párt 106 egyéni képviselőjelöltjét a 2026-os választásra.
A Telex cikke szerint két körzetben, a Szabolcs-Szatmár-Bereg 1-esben és a Borsod-Abaúj-Zemplén 7-esben egészségügyi és családi okok miatt csúszik a folyamat.
A jelöltek sorsáról egy kétfordulós online szavazás dönt. Az első, zárt körű fordulót november 23-24-én tartják, amelyen kizárólag a párt aktivistái, a Tisza Szigetek tagjai szavazhatnak. A második, nyílt forduló november 25. és 27. között zajlik majd, ahol már az adott választókerület bármely lakosa voksolhat a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre. A szavazás a Nemzet Hangja nevű honlapon történik, miután egy november eleji adatvédelmi incidens miatt a párt elvetette a korábban tervezett mobilapplikáció használatát.
A párt elnöksége ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy felülbírálja az eredményt, és megvétózza a győztes személyét, ha úgy ítélik meg, hogy nem ő a legalkalmasabb. A végső, 106 fős jelöltlistát november 30-án hozzák nyilvánosságra.
Magyar Péter elmondása szerint a jelöltek a civil szférából érkeznek, több mint harmaduk nő, és sok köztük az orvos, ápoló, pedagógus és mérnök. „A jelöltjeink a politikai mocsáron kívülről érkeznek. Tisztességes hús-vér magyar emberek, akiket összeköt a hazaszeretet és a tettvágy” – fogalmazott a pártelnök.
Magyar bejelentette azt is, hogy ő maga a Budapest 3-as számú választókerületben indul, ahol Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc is él.
Hozzátette, januárban mutatják be a Tisza Párt kormányprogramját, amellyel egy új, az embereket meghallgató politikai kultúrát akarnak meghonosítani. „Ma már mi vagyunk a többség, nincs olyan erő, amit közösen ne tudnánk legyőzni” – mondta.
A kormánypárti média az elmúlt hetekben többször bírálta a jelöltállítási folyamatot a halasztások és a technikai problémák miatt, a folyamatot „tragikomédiának” nevezve. A Tisza Párt kommunikációja szerint a módosításokra a rendszer és a jelöltek védelme, valamint stratégiai okok miatt volt szükség.
Hétfő este bejelentették a Tisza Párt jelöltállításának hivatalos kezdetét, amivel Magyar Péter szerint elindult „a végső visszaszámolás az Orbán–Gyurcsány korszak lezárásához”.
A pártelnök közlésével egy időben váltak elérhetővé a választókerületek Facebook-oldalai, ahol bemutatták azt a 315 jelölt-aspiránst, akik közül a következő hetekben kiválasztják a párt 106 egyéni képviselőjelöltjét a 2026-os választásra.
A Telex cikke szerint két körzetben, a Szabolcs-Szatmár-Bereg 1-esben és a Borsod-Abaúj-Zemplén 7-esben egészségügyi és családi okok miatt csúszik a folyamat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
