HÍREK
A Rovatból

Donald Trump: Putyin nyilatkozata a tűzszünetről ígéretes, de nem teljes körű

Az amerikai elnök szerint Oroszország pontosan tudja, mit kapna a tűzszünetért cserébe, és reméli, hogy helyesen dönt. Az amerikai elnök állítja: van befolyása Moszkvára, de egyelőre nem akarja bevetni.


Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadta Mark Ruttét, a NATO főtitkárát, akivel az ukrajnai háborúról és a tűzszünet lehetőségéről egyeztettek. Trump a találkozón kijelentette, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozata a tűzszüneti javaslatról „ígéretes, de nem teljes”.

Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy kész tárgyalni az orosz elnökkel a tűzszünet érdekében. „Jelenleg is vannak tárgyalások Oroszországban, komoly egyeztetések zajlanak” – mondta. Hozzátette, hogy Ukrajna már beleegyezett a tűzszünetbe, és reméli, hogy Oroszország is így dönt. „Remélhetőleg Oroszország a helyes dolgot fogja tenni” – fogalmazott.

Trump hangsúlyozta, hogy a megállapodás részleteit már megtárgyalták, így Oroszország tisztában van azzal, milyen feltételek mellett születhet meg a tűzszünet. „Befolyásom van az oroszokra” – jelentette ki, de hozzátette, hogy egyelőre nem akarja ezt kihasználni.

A NATO-tagállamok orosz támadástól való félelmével kapcsolatban azt mondta: „Nem fog megtörténni, de mi gondoskodunk is róla, hogy ne történjen ilyesmi.”

Vlagyimir Putyin a belarusz elnökkel, Alekszandr Lukasenkóval tartott közös sajtótájékoztatón reagált az Egyesült Államok 30 napos tűzszüneti javaslatára. Az orosz elnök szerint a terv elvben támogatható, de nem világos, hogyan lehetne a gyakorlatban megvalósítani. Kétségeit fejezte ki Ukrajna szándékaival kapcsolatban, és jelezte, hogy a kurszki harcok folytatását sem zárja ki.

A találkozón Mark Rutte is beszélt a NATO védelmi stratégiájáról. A főtitkár szerint az európai országok egyre többet költenek védelemre, de ez még mindig nem elég. „Többet kell tennünk, több fegyvert kell gyártanunk” – mondta. Hozzátette, hogy Európa és az Egyesült Államok lemaradásban van Oroszországhoz és Kínához képest. Kiemelte, hogy Donald Trump fontos szerepet játszott abban, hogy előrelépés történjen az ukrán válság ügyében.

Forrás: Telex, The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Lázár János szerint vissza kell szerezni azokat a jogokat, amelyeket az EU-csatlakozáskor elvesztettünk
A közlekedési és építési miniszter március 15-e alkalmából arról beszélt, hogy „Magyarországnak függetlenítenie kell magát”.


„Magyarországnak függetlenítenie kell magát” - ezt hangsúlyozta március 15-e alkalmából Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter szombat délelőtt arról írt a Facebook-oldalán, hogy ennek három feltétele van: „most és a jövőben is ki kell maradnunk minden háborúból”,

„vissza kell állítanunk Magyarország önrendelkezési jogát, azokat is, amelyeket 2004-ben, az Uniós csatlakozáskor elveszített – semmit rólunk nélkülünk!”,

illetve, hogy „a régióban legyenek gazdasági értelemben a magyarok a legerősebbek”.

A miniszter később egy videót is kiposztolt, amiben a makói március 15-i megemlékezésen elmondott beszédéből emelt ki egy részletet. Ebben szintén a fenti három pontról beszélt, és úgy fogalmazott:

„Nem kevesebbet hirdetek és mondok, mint hogy a 2004-ben átadott és 2004-ben feladott önrendelkezési jogainkat vissza kell szerezni”.

Mint azt a Telex is megjegyzi: nem teljesen egyértelmű, mire utal ezekkel a mondatokkal Lázár, szavai ugyanakkor részben egybecsengenek az Orbán Viktor által meghirdetett 12 ponttal.

A miniszterelnök 12 pontjának első négy eleme ugyanis így hangzott:

„• Kívánjuk a nemzetek Európáját.

• Kívánjuk a törvény előtti egyenlőséget minden tagállamnak.

• Adják vissza a nemzetek törvénytelenül elvont hatásköreit.

• Nemzeti szuverenitást, erős vétót a nemzeti kormányoknak.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Kerítéssel zárta le a kastély körüli szántóföldjét a dinasztia
A független országgyűlési képviselő ismét Hatvanpusztán járt, és megnézte az Orbán család birtokát.


Hatvanpuszta mindig fejlődik – kezdte vasárnap reggeli Facebook-bejegyzését Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő helyszíni tapasztalatait osztotta meg követőivel.

„Mostanra kerítéssel zárta le a kastély körüli szántóföldjét is a Dinasztia. Lesz itt még szögesdrót is, fő az éberség

… Viszont a Puszraverszáj előtt közterületen vezető utat (még) nem védi sorompó, így azt is megmutathattam egy forgatócsoportnak, milyen szorgosan műveli a Család a kastélyparkot. Persze nem sajátkezűleg, hanem cselédek dolgoztak a kertben az ottjártamkor is”

tette hozzá Hadházy.

Ahogy korábban írtunk róla, a 2011-ben megvásárolt területen akkor csak néhány omladozó ház állt, de több mint 10 év alatt számos luxusépületet húztak fel rá. Orbán Viktor miniszterelnök állítása szerint a terület továbbra is az, ami volt: egy majorság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Itt van a szavazólap, amivel a kormány Ukrajna EU-tagságáról kérdezi az embereket
A miniszterelnök eddig egyik szavazásnál sem mondott nemet Ukrajna EU-tagságára. A most indított konzultáció belpolitikai célokat is szolgálhat, a közbeszéd irányítása a tét.


A kormány vasárnap bemutatta a véleménynyilvánító szavazás szavazólapját, amelyben arról kérdezik a választókat, hogy mit gondolnak Ukrajna EU-tagságáról. Az eljárás azonban több szempontból is vitát váltott ki.

A magyar jogrendben nem létezik a „véleménynyilvánító szavazás” fogalma,

így ez egy új formába öntött nemzeti konzultációnak tekinthető.

A kormány vasárnapi posztjából kiderül, hogy a szavazólapot biztonsági papírra nyomtatják, ami megakadályozza, hogy visszaélés történhessen. A bejegyzés szerint a szavazólapokat nem lehet fénymásolni, sokszorosítani, és egy szigorú ellenőrzési folyamat keretében, közjegyző jelenlétében fogják összesíteni. A szavazólapon egyetlen kérdés szerepel, amire igennel vagy nemmel lehet felelni: „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?”

Az eddigi konzultációk során a kormány rendszeresen úgy kommunikálta az eredményeket, mintha azok a választók többségének akaratát tükröznék, miközben még a legsikeresebb esetekben is csupán a választók 28-29 százaléka küldte vissza a kérdőíveket, a többség nem vett részt bennük.

Ukrajna EU-csatlakozása valóban napirenden van, de a kérdés elsősorban a magyar kormány kommunikációjában kap kiemelt szerepet.

Orbán Viktor azt a képet erősíti, hogy a nyugati politikai elit a magyar emberek megkérdezése nélkül dönthet a csatlakozásról, ugyanakkor a magyar kormány eddig egyetlen lépést sem akadályozott meg a folyamat során, hívja fel rá a figyelmet a Telex cikke.

Amikor az uniós tagállamok vezetői arról döntöttek, hogy megkezdődhetnek-e a tárgyalások Ukrajna EU-tagságáról, Orbán Viktor távozott a teremből. Ha ellenezte volna a döntést, lehetősége lett volna megvétózni azt, azonban ehelyett nem akadályozta meg a szavazást. 2024 júniusában pedig a csatlakozási folyamat feltételeiről szóló megállapodás is megszületett, amelyet a magyar kormány nem vétózott meg.

A szakemberek szerint

a most meghirdetett „véleménynyilvánító szavazás” elsősorban belpolitikai jelentőséggel bírhat.

A kormány ezzel próbálhatja visszaszerezni a közbeszéd irányítását Magyar Pétertől, aki egy saját konzultációt is elindított. Az ő kezdeményezése több kérdést érint, nemcsak Ukrajna EU-tagságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az ölébe borult a forró tea, 50 millió dolláros kártérítést fizethet Starbucks egy férfinek, aki súlyos égési sérüléseket szenvedett
Michael Garcia egy Starbucks autós kiszolgálójánál kapott forró teát, ami az ölébe ömlött, súlyos égési sérüléseket okozva. Az esküdtszék szerint a kávézólánc hibázott, ezért hatalmas kártérítést ítéltek meg.


Michael Garcia, egy kaliforniai futár egy Starbucks autós kiszolgálójában rendelte meg a forró teáját 2020 februárjában. Amikor az alkalmazott átadta neki az italt, az felborult, és az ölébe ömlött. A férfi súlyos égési sérüléseket szenvedett a lágyékán, és több orvosi beavatkozásra, köztük bőrátültetésre volt szüksége, írta az unilad.com.

A Los Angeles megyei esküdtszék döntése szerint a Starbucks hibázott az eset során, mert az alkalmazott nem rögzítette megfelelően a poharat a tálcában.

A bíróság Garcia javára ítélt, és 50 millió dollár kártérítést állapított meg számára. Ügyvédje, Nick Rowley szerint az ítélet fontos lépés a vállalat felelősségre vonásában, mert „ez az esküdtszéki ítélet kritikus lépés a Starbucks felelősségre vonásában az ügyfélbiztonság iránti kirívó közömbösségük és a felelősségvállalás elutasítása miatt.”

A Starbucks nem ért egyet az ítélettel, és fellebbezést tervez.

A cég nem ért egyet az esküdtszék döntésével, miszerint felelős a történtekért, a megítélt kártérítést pedig túlzottnak tartják.

Mindig is elkötelezettek voltunk a legmagasabb szintű biztonsági előírások mellett üzleteinkben, beleértve a forró italok kezelését is.”

Garcia ügye nem az első hasonló eset. Az 1990-es években Stella Liebeck egy McDonald's-os kávé miatt szenvedett harmadfokú égési sérüléseket. Az esküdtszék akkor közel 3 millió dolláros kártérítést ítélt meg számára, amelyet később 480 ezer dollárra csökkentettek. Egy másik ügyben, 2023-ban egy négyéves kislány családja 800 ezer dolláros kártérítést kapott, miután a gyermek másodfokú égési sérüléseket szenvedett egy forró Chicken McNugget miatt - emlékeztet a cikk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk