Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az új amerikai adminisztráció alatt első alkalommal találkozhat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A találkozó Szaúd-Arábiában jöhet létre, mivel mindkét fél jó kapcsolatot ápol a szaúdi vezetéssel. Trump újságíróknak arról is beszélt, hogy szerinte az orosz-ukrán háborúban „a nem túl távoli jövőben” létrejöhet a tűzszünet.
A két vezető szerdán több mint 90 percet beszélt telefonon, ahol megvitatták Moszkva ukrajnai inváziójának befejezését. A megbeszélés végén Putyin Moszkvába invitálta Trumpot. Trump elmondta: „Valószínűleg találkozni fogunk, arra számítunk, hogy ő idejön, én pedig oda megyek, de valószínűleg először Szaúd-Arábiában találkozunk majd, meglátjuk, sikerül-e valamit elérni.” Hozzátette, hogy a találkozó időpontját még nem tűzték ki, de a „nem túl távoli jövőben” megtörténik. Utalt arra is, hogy a találkozón részt vesz majd Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg is.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajnát a háború lezárásáról szóló tárgyalásokban egyenrangú partnernek tekinti-e, Trump úgy válaszolt: „Úgy gondolom, békét kell kötniük, nem volt jó belemenniük ebbe a háborúba.”
Az amerikai elnök szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatottsága az országában „nem különösen jó”, de elismeréssel szólt az ukrán hadsereg teljesítményéről.
Trump arról is beszélt, hogy szerinte az Egyesült Államok 350 milliárd dollárt juttatott Ukrajnának, míg Európa 100 milliárdot. Kifogásolta, hogy az USA Joe Biden vezetése alatt nem kölcsönként nyújtotta a támogatást, ahogy azt Európa tette. Emlékeztetett, hogy pénzügyminisztere, Scott Bessent szerdán Ukrajnában tárgyal arról, hogy írásos garanciát kapjanak az USA által biztosított támogatás visszatérítésére. Trump utalt arra, hogy Ukrajnának jelentős ritkaföldfém-, olaj- és földgázkészlete van.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a jövőben is segítséget nyújtana Ukrajnának, de biztosítékokat szeretne kapni.
Trump szerint Ukrajna NATO-tagsága nem valószínű. Az orosz álláspontról, miszerint Moszkva nem akarja Ukrajnát a NATO-ban látni, Trump azt mondta: „Az számomra elfogadható.”
Emellett megerősítette, hogy viszonossági alapon vámot vezetne be azokkal az országokkal szemben, amelyek amerikai termékekre vámot alkalmaznak. Hozzátette, hogy az erről szóló rendeletet akár csütörtökön aláírhatja.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az új amerikai adminisztráció alatt első alkalommal találkozhat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A találkozó Szaúd-Arábiában jöhet létre, mivel mindkét fél jó kapcsolatot ápol a szaúdi vezetéssel. Trump újságíróknak arról is beszélt, hogy szerinte az orosz-ukrán háborúban „a nem túl távoli jövőben” létrejöhet a tűzszünet.
A két vezető szerdán több mint 90 percet beszélt telefonon, ahol megvitatták Moszkva ukrajnai inváziójának befejezését. A megbeszélés végén Putyin Moszkvába invitálta Trumpot. Trump elmondta: „Valószínűleg találkozni fogunk, arra számítunk, hogy ő idejön, én pedig oda megyek, de valószínűleg először Szaúd-Arábiában találkozunk majd, meglátjuk, sikerül-e valamit elérni.” Hozzátette, hogy a találkozó időpontját még nem tűzték ki, de a „nem túl távoli jövőben” megtörténik. Utalt arra is, hogy a találkozón részt vesz majd Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Betegszabadságra ment az ukrán pénzszállítók elleni akciót elrendelő ezredes - írja Panyi Szabolcs
Az újságíró több csatornán is kereste az ukrán pénzszállítók elleni akciót elrendelő NAV-os ezredest, sikertelenül. A HVG szerint több év börtön járhat az akcióban részt vevő és az arra utasítást adó személyeknek, ha az ukrán bank feljelentése megállná a bíróságon.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebookon írt az ukrán pénzszállító-ügy újabb fejleményeiről, amelyek szerinte egyre sötétebbnek tűnnek. Az újságíró korábban azt állította, hogy az ügy valójában egy titkosszolgálati akció és politikai provokáció, amit szerinte Rogán Antal egyik alvezére irányított.
A posztban Panyi a HVG cikkének egy részletét idézi, ami arról szól, hogy ha az ukrán bank jogi képviselői által hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentés bírósági szakaszban akár csak részben is megáll,
„akár több év börtönbüntetés is járhat a rajtaütésért azoknak, akik részt vettek benne, illetve utasítást adtak a végrehajtására. Az adóhivatalhoz közel álló körökből származó információ szerint a bevetést közvetlenül elrendelő ezredes főosztályvezető jelenleg a betegszabadságát tölti”.
Panyi Szabolcs ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az érintett NAV-os főosztályvezetőt, aki aláírásával jóváhagyta a NAV-nál pénzmosás gyanújával indított nyomozást, ő is kereste több csatornán, azonban nem válaszolt neki.
Emlékeztet korábbi cikkére, melyben arról írt, hogy a NAV-on belül nagy a felháborodás, mert sokan úgy érzik, velük akarják utólag legitimálni az eredetileg titkosszolgálati akciót, amiből szerinte terrorizmus- vagy fegyvercsempészet-narratívát akartak felépíteni.
Állítása szerint semmilyen fegyver nem volt az ukrán banki futároknál. A március 5-i razzia előtt pár órával Hegyeshalomnál a konvoj már átesett egy NAV-ellenőrzésen, ahol minden papírjukat rendben találták.
Panyi a brit The Guardian cikkére hivatkozva azt is írja, „a TEK a kihallgatások során ismeretlen anyagot fecskendezett be kényszerrel a hét fogva tartott ukrán Oscsadbank-alkalmazott egyikébe. A történet ezen részéről itt írtunk:
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebookon írt az ukrán pénzszállító-ügy újabb fejleményeiről, amelyek szerinte egyre sötétebbnek tűnnek. Az újságíró korábban azt állította, hogy az ügy valójában egy titkosszolgálati akció és politikai provokáció, amit szerinte Rogán Antal egyik alvezére irányított.
A posztban Panyi a HVG cikkének egy részletét idézi, ami arról szól, hogy ha az ukrán bank jogi képviselői által hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentés bírósági szakaszban akár csak részben is megáll,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Körbeadták az ecigit a buliban, másnap kitört az agyhártyagyulladás-járvány Angliában
Egy tinilánnyal 12 óra alatt végzett a rettegett kór. A fitt, egészséges lány hajnalban hányni kezdett, és teljesen elsápadt, családja szerint a hiányzó MenB-oltás miatt kellett meghalnia. Tombol a meningitis-járvány Canterbury városában.
Kevesebb mint 12 óra alatt ragadta el a meningitis, vagy közismertebb nevén agyhártyagyulladás a 18 éves Juliette Kennyt – a fitt és egészséges végzős diáklány családja most azért küzd, hogy másokkal ez ne történhessen meg, miközben a brit hatóságok példátlan járvánnyal néznek szembe.
Péntek estig a délkelet-angliai Kent és London környékén terjedő járványban már két tinédzser halt meg, és az igazolt esetek száma tegnapra 27-re emelkedett. A helyszínen hosszú sorok alakultak ki, ahogy diákok ezrei próbálnak megelőző antibiotikumhoz és oltáshoz jutni.
A hatóságok szerint „szuperfertőzés” történhetett, a terjedéshez pedig hozzájárulhatott a közös vape-használat is egy canterbury-i szórakozóhelyen.
Juliette Kenny tragédiája villámgyorsan történt: egyik nap még teljesítette az iskolai testnevelés felmérőjét, másnap hajnalban pedig már súlyos tünetekkel küzdött. Édesapja, Michael Kenny a The Daily Mailnek elmondta, hogy lánya hányni kezdett, és teljesen elsápadt, miközben a kórházba siettek vele – írja a Ladbible.
„Juliette órákon át bátran küzdött, de annak ellenére, hogy a fantasztikus NHS-kórházi személyzet mellette harcolt, a meningitis kevesebb mint 12 órán belül elragadta tőlünk. Vele voltunk a végén, és az utolsó hangok, amelyeket hallott, azoknak a szeretteinek a hangjai voltak, akik elmondták neki, mennyire nagyon szeretik és milyen drága számukra”
– mondta az apa.
A család most a kormányhoz és a brit egészségügyi szolgálathoz (NHS) fordul, hogy tegyék szélesebb körben elérhetővé a MenB-törzs elleni védőoltást. „Egyetlen családnak sem szabadna átélni ezt a fájdalmat és tragédiát. Ez elkerülhető. Jelenleg is vannak fiatalok, akik küzdenek ezzel, és vannak fiatalok, akik még mindig veszélyben vannak. Juliette hatásának a világra tartós változásnak kell lennie. Most jött el az ideje annak, hogy a családok védve legyenek a meningitis B következményeitől”
– tette hozzá Michael Kenny.
Juliette és a fertőzöttek többsége sem kapta meg a MenB elleni vakcinát, amelyet 2015-ben vezettek be az Egyesült Királyságban, így a legtöbb tinédzser és fiatal felnőtt csak a meningitis A, C, W és Y törzsei ellen védett az iskolai oltási programból.
A brit egészségügyi miniszter, Wes Streeting hétfőn a parlamentben „példátlannak” nevezte a járványt. A hatóságok azonnali intézkedéseket vezettek be: célzott oltási programot indítottak a Kenti Egyetem kollégiumaiban élő hallgatóknak, és megelőző antibiotikum-kezelést biztosítanak mindazoknak, akik a járvány gócpontjának tartott szórakozóhelyen jártak, valamint a betegek közeli kontaktjainak.
„Két csodálatos lány rendkívül büszke szülei vagyunk. Juliette erő ebben a világban. Gyönyörűen pozitív energiájával vidámságot, szeretetet és boldogságot árasztott maga körül. Veszteségének romboló hatása ránk, családjára és barátaira felmérhetetlen”
– emlékezett lányára az apa.
A járvány a canterbury-i Club Chemistry éjszakai klubhoz köthető, ahol a fertőzöttek egy része múlt hét csütörtök és szombat között járt. A klub önkéntesen bezárt. Az első esetet múlt pénteken jelentették egy egyetemi hallgatónál. Szombaton már Franciaországban is azonosítottak egy fertőzöttet, aki szintén a Kenti Egyetemre járt, miközben a brit kórházakban több, meningitisre utaló tünetekkel küzdő fiatalt láttak el. Vasárnap megerősítették a két halálesetet, és kiadták a közegészségügyi riasztást, ekkor 13 esetről tudtak. Hétfőn az esetszám 15-re, szerdán 20-ra, csütörtökön pedig 27-re emelkedett.
Kevesebb mint 12 óra alatt ragadta el a meningitis, vagy közismertebb nevén agyhártyagyulladás a 18 éves Juliette Kennyt – a fitt és egészséges végzős diáklány családja most azért küzd, hogy másokkal ez ne történhessen meg, miközben a brit hatóságok példátlan járvánnyal néznek szembe.
Péntek estig a délkelet-angliai Kent és London környékén terjedő járványban már két tinédzser halt meg, és az igazolt esetek száma tegnapra 27-re emelkedett. A helyszínen hosszú sorok alakultak ki, ahogy diákok ezrei próbálnak megelőző antibiotikumhoz és oltáshoz jutni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videóra vették a támadók, ahogy felgyújtják a csehországi fegyvergyárat
Egy magát Earthquake Factionnak nevező csoport vállalta a felelősséget a csehországi LPP Holding ipari csarnokának felgyújtásáért. Állításuk szerint azért ezt a célpontot választották, mert a fegyvergyár kapcsolatban állt az izraeli védelmi iparral.
Maszkos alakok gyúlékony folyadékot locsolnak szét, majd egyetlen mozdulattal lángba borítanak egy ipari csarnokot – ez látható azon a felvételen, amelyet egy magát Earthquake Faction (Földrengés Frakció) nevező csoport tett közzé a csehországi Pardubicében történt gyújtogatásról.
???? Activists, "Earthquake_faction" burned down an Israeli owned weapons factory in Pardubice, Czech Republic
Broke into the premises of Elbit Systems Ltd. & set fire
A Prágától mintegy 100 kilométerre keletre fekvő város ipari övezetében történt tűzeset ügyében a cseh hatóságok szándékos gyújtogatás és lehetséges terrorcselekmény gyanújával nyomoznak. Az LPP Holding nevű cseh védelmi vállalat megerősítette, hogy az ő egyik épületük égett, és közölték, hogy együttműködnek a nyomozókkal. A tűzben senki sem sérült meg.
A támadást magára vállaló csoport a videóhoz fűzött közleményében azt állítja, hogy az izraeli Elbit Systems fegyvergyártó európai központját támadták meg.
„Bárhol is rejtegeti Elbit Systems és bűnrészes hálózata a vérontás üzletét, el fogunk menni értük”
– üzenték a videóban, amelynek hitelességét a hatóságok vizsgálják. A háttérben az áll, hogy az LPP Holding és az izraeli Elbit Systems korábban bejelentették, hogy Pardubicében közös drónfejlesztő- és gyártóközpontot hoznak létre.
A cseh belügyminiszter a mostani esetről azt mondta: „Az eset összefügghet terrorcselekménnyel” – közölte az AP hírügynökséggel. A rendőrség szerint a lakosságot jelenleg nem fenyegeti további veszély.
Maszkos alakok gyúlékony folyadékot locsolnak szét, majd egyetlen mozdulattal lángba borítanak egy ipari csarnokot – ez látható azon a felvételen, amelyet egy magát Earthquake Faction (Földrengés Frakció) nevező csoport tett közzé a csehországi Pardubicében történt gyújtogatásról.
???? Activists, "Earthquake_faction" burned down an Israeli owned weapons factory in Pardubice, Czech Republic
Broke into the premises of Elbit Systems Ltd. & set fire
Trump Amerika nélküli NATO-t emleget, és szidalmazza a szövetségeseket: gyávák vagytok, és mi nem felejtünk!
Az amerikai elnök saját közösségi oldalán kiabált kígyót-békát a katonai szövetségesekre, amiért szerinte nem segítenek neki az Irán elleni háborújában. A világ vezetője már korábban is fenyegetőzött a NATO-ból való kilépéssel.
„Az USA nélkül a NATO CSAK EGY PAPÍRTIGRIS!” – áll Donald Trump amerikai elnök pénteken közzétett Truth Social-bejegyzésében. Trump szerint a védelmi szövetség tagállamai „gyávának” bizonyultak, mert nem csatlakoztak az Egyesült Államok és Izrael szerinte már „katonai szempontból” megnyert iráni háborújához. Az elnök kifogásolta, hogy a szövetségesek a Hormuzi-szoros újranyitásában sem kívánnak részt venni.
Az elnök szerint a szövetségesek korábban nem akartak harcolni Irán nukleáris fegyverkezése ellen, most pedig, hogy az USA és Izrael megnyerte a háborút, panaszkodnak a magas olajárakra.
Trump szerint a szoros megnyitása egy „egyszerű katonai manőver” lenne, ami a szövetség számára „nagyon könnyű lenne”, és „egészen csekély kockázattal” járna. A bejegyzését azzal zárta: "GYÁVÁK, és mi NEM FELEJTÜNK!"
Miközben az Egyesült Államok további tengerészgyalogosokat és hajókat küld a térségbe, haditengerészeti szakértők szerint a szoros erővel történő megnyitása a valóságban rendkívül kockázatos és merő illúzió.
Az európai szövetségesek álláspontja jelentősen eltér az amerikaitól. Franciaország jelezte, hogy legfeljebb egy tisztán védelmi kísérő misszióban venne részt, de csak akkor, ha a harcok intenzitása csökken. Más NATO-tagállamok szintén elítélték Iránt, de konkrét katonai hozzájárulást nem ajánlottak fel, mert egy harci jellegű részvételt túl kockázatosnak tartanak.
A Hormuzi-szoroson, amelyen a világ kőolaj- és cseppfolyósítottgáz-szállításának mintegy húsz százaléka halad át, a harcok kezdete óta a kereskedelmi forgalom akadozik, ami bizonytalanságot és magas árakat okoz a globális energiapiacon. A Fehér Ház most azt mérlegeli, hogy egyoldalú katonai lépésekkel kényszerítse ki a helyzet megoldását, de egyelőre kérdéses, hogy a szövetségesek támogatásának hiányában Washington meddig hajlandó elmenni.
Donald Trump a héten már egyszer fenyegetőzött a NATO-ból való kilépéssel. Az utóbbi 10 évben - első elnökjelöltsége óta - egyébként rendszeresen ezzel fenyegetőzik.
„Az USA nélkül a NATO CSAK EGY PAPÍRTIGRIS!” – áll Donald Trump amerikai elnök pénteken közzétett Truth Social-bejegyzésében. Trump szerint a védelmi szövetség tagállamai „gyávának” bizonyultak, mert nem csatlakoztak az Egyesült Államok és Izrael szerinte már „katonai szempontból” megnyert iráni háborújához. Az elnök kifogásolta, hogy a szövetségesek a Hormuzi-szoros újranyitásában sem kívánnak részt venni.
Az elnök szerint a szövetségesek korábban nem akartak harcolni Irán nukleáris fegyverkezése ellen, most pedig, hogy az USA és Izrael megnyerte a háborút, panaszkodnak a magas olajárakra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
