Trump már tárgyalhat az orosz–ukrán háború lezárásáról, Európa aggódik az amerikai támogatás miatt
Sajtóértesülések szerint Donald Trump már több telefonbeszélgetést folytatott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról, felismerve, hogy Ukrajnát csak kölcsönös engedmények mellett lehetne tárgyalóasztalhoz ültetni.
A Bloomberg szerint Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke már tárgyalásokat folytatott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lezárásáról. Trump állítólag tisztában van azzal, hogy Ukrajnát nem lehet engedményekre kényszeríteni anélkül, hogy cserébe valamit kapjanak. Európában azonban egyre nagyobb az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mi lesz, ha a frissen megválasztott amerikai elnök leállítja az amerikai támogatást.
Az EU vezetői a budapesti Európai Politikai Közösség találkozóján már felvetették, hogyan biztosíthatnák Ukrajna katonai támogatását, ha Trump valóban kihátrálna Kijev mögül.
Az elsődleges kérdés azonban az, készen áll-e Európa a pénzügyi és katonai terhek átvállalására. Az egyik forrás szerint az eddigi megbeszélések alapján nincs jele radikális irányváltásnak, de az Európai Bizottság máris készül arra, hogyan reagálna egy esetleges amerikai visszalépésre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eközben arra kérte az európai vezetőket, hogy a fegyverszállítások folytatására koncentráljanak, és ne tegyenek említést a tűzszünetről vagy Putyinnak tett engedményekről. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is megerősítette, hogy
„ha ma a béke lehetőségéről beszélünk, az azért van, mert az ukránok rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, és mert a Nyugat támogatta Ukrajnát. Meglátjuk azonban, hogyan alakul a forgatókönyv a következő hetekben.”
Mindeközben Trump Iránnal kapcsolatos tervei is szigorodhatnak. A The Wall Street Journal értesülései szerint Trump új szankciókat tervez, amelyek célja Irán olajbevételeinek visszaszorítása és a közel-keleti fegyveres csoportok támogatásának gyengítése. Trump első ciklusában kilépett az iráni nukleáris megállapodásból, és „maximális nyomásgyakorlással” próbálta megállítani Irán nukleáris és regionális ambícióit.
Mick Mulroy, a Pentagon korábbi tisztviselője szerint Trump valószínűleg figyelembe veszi az iráni fenyegetéseket is, amelyek személyesen ellene és korábbi nemzetbiztonsági vezetői ellen irányulnak. Irán állítólag bosszút akar állni a 2020-as légicsapás miatt, amelyben életét vesztette Kászim Szulejmáni, az iráni titkosszolgálat vezetője. Trump terveit ismerők szerint az új kormányzat gyorsan és keményen fog fellépni az iráni olajbevételek csökkentésére, szankciókkal fenyegetve az iráni olajjal üzletelő külföldi szereplőket.
„Úgy gondolom, hogy a szankciók visszatérését, valamint az Irán elszigetelésére irányuló erőteljes diplomáciai és pénzügyi erőfeszítéseket fogják látni. Irán jelenleg gyenge helyzetben lévőnek tekinthető, és ez egy lehetőség arra, hogy kihasználjuk ezt a gyengeséget”
– mondta egy volt Fehér Házi tisztviselő. Az új amerikai megközelítés Európa számára is kihívást jelenthet, főleg ha Trump valóban rájuk hárítja a kelet-európai támogatás terhét.
A Bloomberg szerint Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke már tárgyalásokat folytatott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lezárásáról. Trump állítólag tisztában van azzal, hogy Ukrajnát nem lehet engedményekre kényszeríteni anélkül, hogy cserébe valamit kapjanak. Európában azonban egyre nagyobb az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy mi lesz, ha a frissen megválasztott amerikai elnök leállítja az amerikai támogatást.
Az EU vezetői a budapesti Európai Politikai Közösség találkozóján már felvetették, hogyan biztosíthatnák Ukrajna katonai támogatását, ha Trump valóban kihátrálna Kijev mögül.
Az elsődleges kérdés azonban az, készen áll-e Európa a pénzügyi és katonai terhek átvállalására. Az egyik forrás szerint az eddigi megbeszélések alapján nincs jele radikális irányváltásnak, de az Európai Bizottság máris készül arra, hogyan reagálna egy esetleges amerikai visszalépésre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jelentős ügyfélforgalomról és gyors ügyintézésről számoltak be a bankok az Otthon Start Program indulása utáni első hetekben – írja közleményében a Bank360 a pénzintézetek első beszámolói alapján. Az első tapasztalatok szerint
az igénylők többsége 35–50 millió forint közötti hitelt vesz fel, jellemzően hosszú, 20 év feletti futamidővel.
Bár a 10 százalékos önerő nagy könnyebbséget jelent, sokan így sem jutnak be a programba, leggyakrabban elégtelen jövedelem, nem hitelezhető ingatlan vagy korábbi tulajdoni hányad miatt.
Fokozott várakozás övezte a szeptember 1-jén induló Otthon Start Programot, hiszen az új konstrukciónak hála olyanok is rendkívül kedvező, 3 százalékos kamat mellett juthatnak lakáshitelhez, akik korábban erre nem voltak jogosultak. A program indulásának napját már július első felétől fogva tudni lehetett, így az érdeklődőknek bőven volt idejük az előkészületek elvégzésére.
A nagy roham tehát garantált volt, amit a bankok is jól tudtak – a hitelintézetek már az indulást megelőző hetekben elkezdtek felkészülni a megnövekedett ügyfélforgalom kezelésére. A Bank360 az első tapasztalatokról kérdezte meg a hazai bankokat.
Felkészülten várták a rohamot
A Bank360-nak nyilatkozó bankok felkészülten várták az Otthon Start Program indulását. Az MBH Bank például meghosszabbította fiókhálózatának nyitvatartását, továbbá az ügyintézői létszámot is megnövelték. Minderre szükség is volt, ugyanis az első napokban kétszeresére nőtt az MBH fiókjainak forgalma, ami több száz lakáshiteles ügyfél kiszolgálását jelentette.
Gördülékeny indulásról számolt be az Erste Bank is – úgy nyilatkoztak a Bank360-nak, hogy fiókhálózatuk jól bírja a megnövekedett forgalmat. Az Erste Bank továbbá azt is elárulta, hogy az eddig befogadott és jóváhagyott ügyletek átfutási ideje rendkívül gyors, jellemzően egy napon belül lezárulnak. A bank beszámolója szerint megfelelő előkészítéssel és dokumentációval érkeznek az ügyfelek, így az első napokban egyetlen ügyletet sem kellett elutasítani.
A K&H Bank is az érdeklődők számának megtöbbszöröződéséről számolt be. Ez egyébként már a program indulása előtt is megfigyelhető volt, így a K&H is egyike volt azoknak a bankoknak, amelynél már a szeptember 1-jét megelőző hetekben is meg lehetett kezdeni az ügyintézést, illetve előrehozott értékbecslést lehetett indítani. A bank azt is elárulta, hogy az indulás hetében a weboldaluk látogatottsága megduplázódott az egy héttel korábbihoz képest. A K&H is gyors, jóllehet az Ersténél hosszabb áfutási időről számolt be – előbbi bank úgy nyilatkozott, hogy jellemzően 1-2 hét alatt lezárhatók a kérelmek, feltéve persze, hogy minden dokumentum rendelkezésre áll.
Ekkora összeget igényelnek az adósok
Az MBH Bank előrejelzései szerint az Otthon Start Program keretében igényelt átlagos hitelösszeg 35-36 millió forint körül alakulhat, amit a többség használt lakás vásárlására vesz majd igénybe.
Az érdeklődők többsége a 18-39 éves korosztályból kerül ki, akik mellett gyakran a szülők is megjelennek adóstársként.
A K&H Bank úgy nyilatkozott, hogy az első napon beérkezett igénylések nagyjából egyharmada a maximális, 50 millió forintos hitelösszegre vonatkozott, míg az igénylések közel fele 40-50 millió forint közötti. Az első igénylések átlagos futamideje 22 év, tehát közelíti az OSP-t szabályozó rendelet által megengedett maximumot.
Nem gond a 10% önerő
Az Otthon Start Program egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy az igénylőknek mindössze 10% önerőt kell kötelezően felmutatniuk, szemben az általánosan használt 20%-os minimális elvárással.
Ez ugyanakkor nem teljesen újkeletű, hiszen bizonyos feltételek mellett már tavaly is igényelhető volt lakáshitel 90%-os hitelfedezeti mutató mellett. (Igaz, az elsőlakás-vásárlók esetében ez a lehetőség korábban csak a 41 évesnél fiatalabbak számára volt elérhető. Ezt a korlátozást szeptember elején törölte el az MNB.)
Az MBH Banknál már 2024 májusa óta elérhető olyan jelzáloghitel-konstrukció, amelyet 10% önerő mellett is igényelhettek a korábbi MNB-szabályozásnak megfelelő elsőlakás-vásárlók. A bank ezzel kapcsolatban elárulta, hogy az azóta eltelt bő egy évben alacsony volt az ügyfélérdeklődés a 10%-os önerővel igényelhető hitelek iránt, az értékesített jelzáloghiteleken belül alacsony volt ezen ügyletek aránya. Ugyanakkor az MBH arra számít, hogy az Otthon Start Program kedvezményes kamata hatására ez változhat, és várhatóan többen fognak alacsonyabb önerővel is lakáshitelt igényelni.
A K&H Banknál sem újdonság a 10%-os önerő mellett hitelezés, ugyanakkor a bank véleménye szerint ez OSP kapcsán ez a fajta rugalmasság különösen fontos, hiszen a program célcsoportja számára sokszor ez jelenti a belépési lehetőséget a lakáspiacra. A bank ezzel kapcsolatban azt is elárulta, hogy a vételár és a forgalmi érték közötti különbség változatlanul kihívást jelent, ami különösen igaz az alacsony önerővel érkező kérelmekre.
Ezek a leggyakoribb buktatók
A K&H Bank azt is elárulta, hogy a telefonon érdeklődő ügyfelek körében melyek a legtipikusabb okok, amelyek miatt nem tudják igénybe venni az Otthon Start lakáshitelt.
Alapvetően három okot emeltek ki: az ügyfél nem rendelkezik elegendő jövedelemmel, nem hitelezhető az ügyfél által megvásárolni kívánt ingatlan és az elmúlt 10 évben az ügyfél rendelkezett 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal egy másik ingatlanban.
Bizonyos esetekben az is megnehezítette a kérelmek összeállítását, hogy az élettársak az utolsó pillanatban kikerültek a lehetséges adóstársak közül, zárul a közlemény.
Jelentős ügyfélforgalomról és gyors ügyintézésről számoltak be a bankok az Otthon Start Program indulása utáni első hetekben – írja közleményében a Bank360 a pénzintézetek első beszámolói alapján. Az első tapasztalatok szerint
az igénylők többsége 35–50 millió forint közötti hitelt vesz fel, jellemzően hosszú, 20 év feletti futamidővel.
Bár a 10 százalékos önerő nagy könnyebbséget jelent, sokan így sem jutnak be a programba, leggyakrabban elégtelen jövedelem, nem hitelezhető ingatlan vagy korábbi tulajdoni hányad miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A történtekre Orbán Viktor miniszterelnök is reagált: szerinte „fegyvernek semmi helye a gyűléseken. Ha valakinek magától nincs ennyi esze, akkor a hatóságoknak kell eljárniuk”.
Visszavonta a rendőrség Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselési engedélyét – írja az atv.hu rendőrségi forrásokra hivatkozva.
Ahogy már írtuk róla, csütörtök reggel rendőrök jelentek meg a Tisza Párt szakértőjének otthonánál, és lefoglalták az engedéllyel tartott fegyverét.
A volt vezérkari főnök azzal indokolta a fegyverviselést, hogy több halálos fenyegetést is kapott, és rendelkezik fegyverviselési engedéllyel.
A rendőrség közölte: a május 8-án Szeghalmon tartott fórummal kapcsolatban több feljelentés is érkezett hozzájuk. Ruszin-Szendi Romulusz fegyverrel az oldalán jelent meg, és erről képek is nyilvánosságra kerültek. Emiatt szabálysértési előkészítő eljárást indítottak, amelynek keretében vizsgálják az eset körülményeit.
A történtekre Orbán Viktor miniszterelnök is reagált. A közösségi oldalán azt írta:
„Fegyvernek semmi helye a gyűléseken. Ha valakinek magától nincs ennyi esze, akkor a hatóságoknak kell eljárniuk. El is jártak.”
A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter is megszólalt.
„Egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnököktől nem elveszik az engedéllyel tartott önvédelmi fegyvert, hanem hosszú évekig állandó védelmet biztosítanak nekik. Hogy miért? Azért, mert rengeteg nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú és érzékenységű információval rendelkeznek, amelyek semmiképpen sem kerülhetnek ellenséges kézbe.
Orbánék magasról tesznek a nemzetbiztonságra. Nem védik a volt vezérkari főnököt,
hanem inkább aljas politikai számításból hazug vádakkal próbálják lejáratni”- írta Magyar Péter.
Magyar Péter: Meg sem próbálták megindokolni, miért foglalták le Ruszin-Szendi Romulusz engedéllyel tartott fegyverét
A Tisza Párt elnöke szerint egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnököktől nem elveszik az engedéllyel tartott önvédelmi fegyvert, hanem hosszú évekig állandó védelmet biztosítanak nekik.
„A rendőrség egy semmitmondó közleményt adott ki a reggeli politikai utasításra lefolytatott akcióról” – írta Magyar Péter a Facebookon Ruszin-Szendi Romulusz fegyverének lefoglalásáról.
„Meg sem próbálták megindokolni, hogy miért foglalták le Ruszin-Szendi Romulusz engedéllyel tartott fegyverét.
Ahogy arról is hallgatnak, miért nem tettek semmit a halálos fenyegetés miatt egy éve tett feljelentés, vagy a Nemzeti Bank kirablása kapcsán” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke, aki szerint egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnököktől nem elveszik az engedéllyel tartott önvédelmi fegyvert, hanem hosszú évekig állandó védelmet biztosítanak nekik.
„Hogy miért? Azért, mert rengeteg nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú és érzékenységű információval rendelkeznek, amelyek semmiképpen sem kerülhetnek ellenséges kézbe.
Orbánék magasról tesznek a nemzetbiztonságra. Nem védik a volt vezérkari főnököt, hanem inkább aljas politikai számításból hazug vádakkal próbálják lejáratni” – tette hozzá Magyar Péter.
„A rendőrség egy semmitmondó közleményt adott ki a reggeli politikai utasításra lefolytatott akcióról” – írta Magyar Péter a Facebookon Ruszin-Szendi Romulusz fegyverének lefoglalásáról.
„Meg sem próbálták megindokolni, hogy miért foglalták le Ruszin-Szendi Romulusz engedéllyel tartott fegyverét.
Ahogy arról is hallgatnak, miért nem tettek semmit a halálos fenyegetés miatt egy éve tett feljelentés, vagy a Nemzeti Bank kirablása kapcsán” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke, aki szerint egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnököktől nem elveszik az engedéllyel tartott önvédelmi fegyvert, hanem hosszú évekig állandó védelmet biztosítanak nekik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: A választók elsöprő többsége már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban
A politológus szerint a pártok nem a másik oldal meggyőzésére, hanem a saját szavazóik megerősítésére koncentrálnak. A kampánytól mégsem lehet eltekinteni.
A 2026-os országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több a politikai csörte és kampányüzemmódra váltó párt, de Török Gábor politológus szerint ennek hatása messze nem olyan jelentős, mint amilyennek tűnik. A politológus legfrissebb Facebook-posztjában arról írt, miért nem valószínű, hogy egy-egy új botrány vagy hangos kampánytétel alapjaiban rendezné át a választói térképet.
„Egy dologgal érdemes tisztában lenni: bármilyen ügyek jönnek elő a kampányban és bármekkora hangerővel is szólnak, a választók elsöprő többsége (ha közben megkapja a számára befogadható értelmezéseket, gondolatmankókat) már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban”
– írta Török.
Úgy látja, a politikai mezőny annyira polarizált, hogy a szavazók többsége rég eldöntötte, kinek adja majd a voksát. „A Fidesz szavazóinak jelentős része erősen és régóta kötődik a párthoz, még inkább Orbán Viktorhoz, míg az ellenzéki szavazók többsége ugyanilyen eltökélt módon szavaz választásról választásra arra, akiben a Fidesz és Orbán leváltásának reményét látja.” Török szerint a bizonytalanokat sem érdemes túlreprezentálni: „Tízből három ember továbbá semmilyen körülmények között nem megy el szavazni, így tőlük aztán tényleg bármi megtörténhet a következő fél évben, őket nem fogja lázba hozni semmi.”
A felvetésre, hogy akkor mi értelme van a kampánynak, Török két választ ad. Egyrészt azért, mert – mint írja – „a meglévő szavazókat folyamatosan meg kell erősíteni.” Szerinte sem a Fidesz, amikor Tisza-adót dob be a közbeszédbe, sem Magyar Péter, amikor a vagyonok visszaszerzéséről beszél, nem a másik oldal meggyőzésére törekszik. „Ők ugyanis ezt meg sem hallják, de ha hallják is, akkor sem hisznek el belőle semmit. Minden ilyen tematizáció reális célpontjai a saját potenciális szavazók, az ő megerősítésükről, kiszolgálásukról szól minden ehhez hasonló igyekezet.”
Másrészt – teszi hozzá –, létezik egy kisebb réteg, amely valóban a kampány alatt dönti el, hová teszi az ikszet. „A kutatási adatok eltérőek, de szerintem jó kiindulópont lehet úgy elképzelni mindezt, hogy körülbelül a végül szavazók 75-80 százaléka hónapokkal korábban is tudta már, kire szavaz, míg a fennmaradó 20-25 százalék menet közben világosodott meg.” Közülük is csak egy szűk kisebbség – nagyjából 5 százalék – az, aki saját bevallása szerint az utolsó napon dönt. Ráadásul még ezek az emberek sem teljesen semlegesek.
„Az esetek többségében már hajlanak erre vagy arra, és csak arra várnak, hogy erősebb érveket kapjanak ahhoz a döntéshez, ami már többé-kevésbé bennük van”
– teszi hozzá.
Török összegzése szerint a kampány intenzitása nem felesleges, de túlzott jelentőséget sem érdemes tulajdonítani neki. „Aki azt reméli vagy attól fél, hogy egy-egy ügy majd jelentős változásokat hoz a pártok versenyében, az nem vesz tudomást arról, hogy egy ennyire polarizált, megosztott politikai térben az emberek többsége teljesen vak és süket minden olyan hírre, ami ellentétes lehet a politikai meggyőződésével.”
„A pártoknak persze tövig kell nyomniuk az utolsó percig a gázt, de nekünk azért érdemes észben tartanunk, hogy a választás a fejek többségében már régen eldőlt”
A 2026-os országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több a politikai csörte és kampányüzemmódra váltó párt, de Török Gábor politológus szerint ennek hatása messze nem olyan jelentős, mint amilyennek tűnik. A politológus legfrissebb Facebook-posztjában arról írt, miért nem valószínű, hogy egy-egy új botrány vagy hangos kampánytétel alapjaiban rendezné át a választói térképet.
„Egy dologgal érdemes tisztában lenni: bármilyen ügyek jönnek elő a kampányban és bármekkora hangerővel is szólnak, a választók elsöprő többsége (ha közben megkapja a számára befogadható értelmezéseket, gondolatmankókat) már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban”
– írta Török.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
