Az Egyesült Államok „határozott és erőteljes” légicsapásokat mért a jemeni húszikra, amiért a lázadók ismét a Vörös-tengeren áthaladó hajókat támadnak – jelentette be Donald Trump amerikai elnök, írja a BBC.
A húszik által működtetett egészségügyi minisztérium közlése szerint a támadásokban legalább 31 ember meghalt, további 101 pedig megsebesült. A minisztérium szerint a Szanaa elleni légicsapások kilenc civil halálos áldozatot követeltek, kilenc másik ember pedig megsérült.
A csoport – amely az Izrael és a Hamász közötti gázai háborúra válaszul kezdte célba venni a hajózást – közölte, hogy válaszcsapásokat fog végrehajtani az amerikai támadások miatt. A húszik kezdetben azt állították, hogy kizárólag Izraelhez köthető hajókat támadnak meg, azonban végül számos más kereskedelmi és katonai hajó is célponttá vált. 2023 novembere óta több tucat kereskedelmi hajót vettek célba a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben. Az esetek a tengeri árufuvarozás jelentős drágulásához vezettek.
Trump kijelentette, hogy „ezeket a támadásokat nem fogják eltűrni”. A Truth Social közösségi portálon közzétett posztjában pedig
az elnök egyúttal figyelmeztette a húszikat, hogy ha nem hagynak fel a támadásokkal, „olyan pokol zúdul a fejükre, amilyet még sohasem láttak”.
De Trump Iránt is figyelmeztette, hogy azonnal hagyjon fel a húszik támogatásával.
„Ha Irán az Egyesült Államokat fenyegeti, Amerika önöket felelősségre fogja vonni, és nem fogunk finomkodni”
- fogalmazott az elnök.
Irán külügyminisztere, Abbas Araghchi szerint az amerikai kormánynak „nincs joga és hatásköre beleszólni Irán külpolitikájába”. „Hagyják abba az izraeli népirtás és terrorizmus támogatását” – írta az X közösségi oldalon vasárnap. „Fejezzék be a jemeni emberek gyilkolását.”
Az Egyesült Államok „határozott és erőteljes” légicsapásokat mért a jemeni húszikra, amiért a lázadók ismét a Vörös-tengeren áthaladó hajókat támadnak – jelentette be Donald Trump amerikai elnök, írja a BBC.
A húszik által működtetett egészségügyi minisztérium közlése szerint a támadásokban legalább 31 ember meghalt, további 101 pedig megsebesült. A minisztérium szerint a Szanaa elleni légicsapások kilenc civil halálos áldozatot követeltek, kilenc másik ember pedig megsérült.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Nincsenek szavak, TISZA 70% Fidesz 23%
A Tisza Párt elnöke egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben értékelte a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményeket. A politikus a példátlan arányok mellett a soha nem látott felelősséget is hangsúlyozta.
Magyar Péter tömören reagált a Medián legfrissebb számaira, amikor azt írta: „Nincsenek szavak.” A politikus a posztjában a 70-23 százalékos arányt közölte, ami pártja és a Fidesz között kialakult. A leendő miniszterelnök szerint
ez a helyzet rendkívüli terhet ró rájuk: „Soha nem látott számok, soha nem látott felelősség”
- fogalmazott.
Magyar bejelentette, hogy a cselekvés ideje is eljött, szavai szerint „Május 9-én kezdődik a valódi szolgálat.” Egyik korábbi posztjában egy felhívást is közzétett, amelyben arra kérte a támogatóit, hogy csatlakozzanak hozzá egy közös eseményen: „Találkozzunk szombaton, és lépjünk be közösen a rendszerváltás kapuján!” A bejegyzést azzal a gondolattal zárta, hogy számára a nemzet érdeke a legfontosabb.
Magyar Péter tömören reagált a Medián legfrissebb számaira, amikor azt írta: „Nincsenek szavak.” A politikus a posztjában a 70-23 százalékos arányt közölte, ami pártja és a Fidesz között kialakult. A leendő miniszterelnök szerint
ez a helyzet rendkívüli terhet ró rájuk: „Soha nem látott számok, soha nem látott felelősség”
- fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ki a f@sz ez a Balásy?” – durván kiosztotta a NER-milliárdost a parlamentből kieső fideszes politikus
Szatmáry Kristóf, a Fidesz 20 év után parlamentből kieső képviselője, egy posztban tette fel a kérdést Balásy Gyuláról. A NER-vállalkozó korábban bejelentette, hogy cégeit és vagyonának egy részét az államnak adja.
„Ki a f@sz ez a Balásy?” – tette fel a kérdést szerdán indulatos Facebook-bejegyzésébenSzatmáry Kristóf, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjából 20 év után kieső politikus. Szatmáry a NER-közeli nagyvállalkozó, Balásy Gyula hét eleji interjújára reagált.
Állítása szerint 33 éves Fidesz-tagsága és két évtizedes képviselői múltja ellenére soha nem találkozott Balásyval, és egy keddi kerületi Fidesz-gyűlésen a jelenlévő 150 ember közül sem tudta senki, kiről van szó.
A politikus számon kérte a vállalkozón a közös munkát: „Hol volt ez az ember, amikor dolgozni kellett? Hol volt, amikor szembe kellett nézni a választókkal?”
Szatmáry szerint a milliárdos vállalkozó most „elérzékenyülten, minden sztereotípiát megerősítve coming outol”, és a fideszes közösségre hivatkozik, miközben szerinte semmi köze hozzájuk.
Balásy Gyula neve az elmúlt években a kormányzati kommunikációs és plakátkampányok egyik legfőbb kedvezményezettjeként vált ismertté. A G7 számításai szerint cégcsoportjából 2017 óta nagyjából 92 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok, miközben sorra nyerték a milliárdos állami megbízásokat.
Balásy hétfőn, a Kontrollnak adott interjúban könnyeivel küszködve jelentette be, hogy felajánlja az államnak a kommunikációs tevékenységet végző cégcsoportját, valamint a vagyonkezelőkben lévő pénzei jelentős részét is. Döntését azzal indokolta, hogy ezek a feladatok „jobb helyen” vannak az államháztartásban.
A bejelentés után a Fidesz holdudvarából egymásnak ellentmondó reakciók érkeztek. Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki a választáson nem szerzett parlamenti mandátumot, egyenesen a „Balásy-jelenséget” tette felelőssé a kudarcért.
Menczer egyértelműen fogalmazott: „A Balásy Gyulákat már nem bírtuk el.”
Ezzel szemben Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője „jó előre eltervezett államcsínyről” írt, amelynek célja egy kormányközeli nagyvállalkozó megfélemlítése.
Az ellenzéki oldalon a Tisza Párt alelnöke, Radnai Márk a NER-es közpénzfelhasználás szimbólumának nevezte Balásyt, és a rendszer összeomlásának jeleként értékelte a bejelentést, miközben az elszámoltatás elkerülhetetlenségét hangsúlyozta.
Szatmáry Kristóf személyes helyzete is hozzájárulhatott a kemény hangvételhez. A korábban szorosnak számító, XVI. kerületi központú választókerületében súlyos, több mint harminc százalékos vereséget szenvedett a Tisza Párt jelöltjétől, és mivel a Fidesz országos listáján sem kapott befutó helyet, 20 év után távozik az Országgyűlésből.
„Ki a f@sz ez a Balásy?” – tette fel a kérdést szerdán indulatos Facebook-bejegyzésébenSzatmáry Kristóf, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjából 20 év után kieső politikus. Szatmáry a NER-közeli nagyvállalkozó, Balásy Gyula hét eleji interjújára reagált.
Állítása szerint 33 éves Fidesz-tagsága és két évtizedes képviselői múltja ellenére soha nem találkozott Balásyval, és egy keddi kerületi Fidesz-gyűlésen a jelenlévő 150 ember közül sem tudta senki, kiről van szó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij: Magyarország visszaadta a lefoglalt ukrán pénzt és aranyat
Az ukrán elnök szerint a magyar hatóságok szerdán visszaszolgáltatták az Oschadbank márciusban lefoglalt készpénzét és aranyát. A 27 milliárd forint értékű vagyon visszatartása miatt Kijev korábban állami banditizmussal vádolta Magyarországot.
Fordulattal zárult a hónapokig tartó magyar–ukrán diplomáciai vita: a magyar hatóságok szerdán visszaadták az ukrán állami Oschadbank márciusban lefoglalt vagyonát – jelentette beVolodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint a pénzeszközök és az értéktárgyak már teljes egészében visszakerültek ukrán területre.
Zelenszkij a kétoldalú kapcsolatok szempontjából fontosnak nevezte a fejleményt.
„Ma visszaadták az Oschadbank azon pénzeszközeit és értéktárgyait, amelyeket az idei év márciusában foglaltak le a magyar különleges szolgálatok” – közölte az ukrán elnök, aki szerint a magyar fél márciusban jogellenesen tartotta fogva a pénzszállítókat.
Az ügy nemzetközi szinten is komoly hullámokat vert, miután Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke egy írásos válaszában jelezte: egy uniós tagállam ilyen lépése egy EU-csatlakozásra váró ország állami bankjával szemben már az Európai Unió monetáris stabilitásátés az euró nemzetközi szerepét is érintheti.
A történet március elején kezdődött, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Terrorelhárítási Központ közreműködésével feltartóztatott két ukrán páncélautót. A hatóságok lefoglaltak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat, valamint előállították a konvoj hétfős ukrán személyzetét. A NAV akkor azt közölte, pénzmosás miatt nyomoznak. Az ukrán fél azonnal tiltakozott, az Oschadbank jogi lépéseket helyezett kilátásba, Andrij Szibiha akkori ukrán külügyminiszter pedig azzal vádolta a magyar hatóságokat, hogy „gyakorlatilag túszul ejtették” a bank alkalmazottait.
Hennagyij Kuznyecov, az Oschadbank pénzszállító csapatának egyik tagja azt állította, hogy a fogva tartása alatt akarata ellenére ismeretlen injekciót kapott, amitől rosszul lett és kórházba került.
Kuznyecov egy sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a TEK fegyveresei folyamatos pszichológiai nyomást gyakoroltak rájuk. A VSquare oknyomozó portál forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a művelet egy politikai célokat szolgáló titkosszolgálati akció lehetett.
„Köszönöm mindenkinek az ukrán csapatban, aki küzdött az igazságos döntésért, és megvédte államunk és népünk érdekeit” – tette hozzá az ukrán elnök az UNN ukrán hírügynökség tudósítása szerint.
Fordulattal zárult a hónapokig tartó magyar–ukrán diplomáciai vita: a magyar hatóságok szerdán visszaadták az ukrán állami Oschadbank márciusban lefoglalt vagyonát – jelentette beVolodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint a pénzeszközök és az értéktárgyak már teljes egészében visszakerültek ukrán területre.
Zelenszkij a kétoldalú kapcsolatok szempontjából fontosnak nevezte a fejleményt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely az Alkotmánybíróság döntése után: Megszámolni sem tudom, hányadik jogi győzelem ez a bukott kormány felett
Újra bíróság elé vihetik az önkormányzatok a szolidaritási hozzájárulás ügyét, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a pereket tiltó rendeletet. A főváros több tízmilliárd forintot vitat, a döntés így a pénzügyi harc folytatását teszi lehetővé.
Visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet azon részeit, amelyekkel a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az önkormányzatok bíróságon támadják meg a szerintük aránytalan elvonásokat.
A szerdán közzétett döntés értelmében a korábban felfüggesztett perek folytatódhatnak, ami új fejezetet nyit a főváros és a kormány évek óta tartó pénzügyi és jogi csatájában.
Karácsony Gergely a közösségi oldalán politikai győzelemként értékelte a döntést.
„Megszámolni sem tudom, hányadik jogi győzelem ez a bukott kormány felett” – írta a főpolgármester.
Az Alkotmánybíróság szerdai közleménye szerint a megsemmisítés oka egy eljárási hiba volt: a testület szerint nem merült fel adat arra, hogy a jogszabály előkészítője lehetőséget adott volna az Országos Bírói Tanácsnak a véleményezésre, noha a rendelet közvetlenül érintette az igazságszolgáltatás működését.
A döntés nem magát a szolidaritási hozzájárulás intézményét törölte el, és a fizetési kötelezettség sem szűnt meg, csupán azt a jogi akadályt hárította el, amely megakadályozta, hogy az önkormányzatok jogorvoslatért forduljanak a bíróságokhoz.
A mostani döntés előzménye az volt, hogy a kormány februárban egy veszélyhelyzeti rendelettel kimondta, hogy a hozzájárulás beszedése nem minősül közigazgatási eljárásnak, így azzal szemben nem lehet pert indítani, sőt, a már futó ügyeket is le kell zárni. Karácsony Gergely főpolgármester akkor a főváros kirablásának nevezte a lépést.
Bár a Fővárosi Törvényszék külön is alkotmányossági aggályokat jelzett, a mostani határozatot az Országos Bírói Tanács jogorvoslati kérelme alapján hozta meg az Alkotmánybíróság. A jogi vita a főváros működését is veszélyeztette, de a Magyar Államkincstár végül haladékot adott a vitatott összeg befizetésére.
A főpolgármester egyúttal jelezte, hogy bár a perek folytatásában bízik, a választások után felálló új kormánnyal már az együttműködést keresné.
„A mostani alkotmánybírósági döntésre alapozva nincs kétségem afelől, hogy a folyamatban lévő pereinket is megnyernénk, de én az új kormánnyal már nem pereskedni, hanem együttműködni szeretnék.”
A Fidesz-kormány korábban azzal érvelt, hogy a szolidaritási hozzájárulás a szegényebb és gazdagabb települések közötti forráskiegyenlítés eszköze, és maga a jogintézmény összhangban áll az Alaptörvénnyel.
Az Alkotmánybíróság mostani döntését árnyalja Schanda Balázs alkotmánybíró párhuzamos indokolása, amelyben kiemelte, hogy a testület most kizárólag a szűk eljárásjogi kérdésben, az Országos Bírói Tanács véleményezési jogának megsértése miatt döntött, a rendelet egyéb alkotmányossági kérdéseit nem vizsgálta.
A vita lényege ugyanis az, hogy a főváros és több más tehetős település szerint az állam aránytalanul nagy összeget von el tőlük, ami már a kötelező feladataik ellátását veszélyezteti.
A döntés után a felfüggesztett vagy folyamatban lévő eljárások jogi akadálya megszűnt, az érdemi vitákban a bíróságok dönthetnek.
Visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet azon részeit, amelyekkel a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az önkormányzatok bíróságon támadják meg a szerintük aránytalan elvonásokat.
A szerdán közzétett döntés értelmében a korábban felfüggesztett perek folytatódhatnak, ami új fejezetet nyit a főváros és a kormány évek óta tartó pénzügyi és jogi csatájában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
