Donald Trump egy nap alatt 10-ről 15 százalékra emelte az általános importvámot

Számháború robbant ki a választási ajánlásgyűjtés első napja után, miután a Fidesz fölényes győzelmet hirdetett, a Tisza Párt pedig rekordmennyiségű aláírásról beszélt. A kormánypárti politikusok és a propaganda azt harsogták, hogy a Fidesz 196 ezer ajánlást gyűjtött, míg a Tisza Párt csak 110 ezret. Ilyen adat azonban a Nemzeti Választási Iroda szerint valójában nem létezik.

A Fidesz-közeli Alapjogokért Központ kérte ki a választási irodától, hogy szombat délután 16 óráig melyik párt hány ajánlóívet adott le. Az adatok szerint a Tisza Párt 13 806 darab ívet, a Fidesz–KDNP pedig 24 523 ívet juttatott vissza. Mivel egy íven legfeljebb 8 ajánlás szerepelhet, ebből számolták ki a 110 és 196 ezres számot. A Nemzeti Választási Iroda azonban a Telexnek küldött válaszában egyértelművé tette a helyzetet.

– írták.

A választási törvény szerint az irodák nem számolják össze az összes leadott ajánlást. „Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot” – áll a törvényben, ami egyéni választókerületi jelöltenként 500 érvényes ajánlást jelent. A jelöltek bármennyi ajánlóívet igényelhetnek, és azokat akár üresen vagy félig kitöltve is visszavihetik. A leadott ívek száma tehát nem árulja el, hogy valójában hány aláírás szerepel rajtuk.

A kormányoldal kommunikációját ez nem befolyásolta. Orbán Viktor Facebook-oldalán egy videó jelent meg ezzel a szöveggel: „Tiszás lebukás, fölényes fideszes győzelem. 1:0 ide”. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig videóüzenetben jelentette ki: „Ezzel szemben a Nemzeti Választási Iroda hivatalos számai alapján a Tisza nem 250 ezer, hanem 110 ezer ajánlást adott ma le, a Fidesz pedig 196-ezret. Ez fölényes Fidesz-győzelem. Gondold át!”

Magyar Péter szombati sajtótájékoztatóján reagált a vádakra. Elmondta, hogy a jelöltséghez szükséges hivatalos ajánlásokat gyorsan összegyűjtötték és le is adták. A Facebook-posztjában említett 250 ezer – ami délutánra már 300 ezerre nőtt – nem ezeken, hanem a Tisza Párt saját, támogatói ívein gyűlt össze. Ezekkel a párt a későbbi kapcsolattartást szeretné megkönnyíteni, és a valóságtartalmukat ugyanúgy nem lehet ellenőrizni, mint a Fidesz által közölt számokat. „Teljesen mindegy, hogy az Alapjogokért Központ mit számol, mit hazudik, mit hamisít” – fogalmazott Magyar Péter. Ígérete szerint a támogatói aláírásgyűjtést március 6-ig folytatják.

Orbán Viktor a szombati kampánynyitó után egy autóban ülve nyilatkozott arról, hogy szerinte a Fidesz jól szerepelt, míg a TISZA csak hazudik.

A miniszterelnök a videóhoz azt írta:

Arra a kérdésre, hogy a TISZA Párt "hazugság-cunamiba" keveredett, azt válaszolta: Ő nem innen nézi a történteket. Szerinte egy fantasztikus napon vannak túl, az első igazi választási megmérettetésen, mivel megkezdődött az aláírások gyűjtése.

Közlése szerint a Fidesz aktivisták nagyszerű munkát végeztek, mert pár óra alatt mintegy 190 ezer aláírást gyűjtöttek össze.

„Ez nagyon kemény munka, úgyhogy minden fideszesnek küldöm a jókívánságaimat” – közölte.

A TISZA Pártról pedig úgy nyilatkozott:

Még hozzátette, hogy emiatt nincs meglepve, és szerinte a választásokig ezzel kell majd együtt élni. „Ők nagyokat mondanak, mi meg a végén nagyot nyerünk” – vélte Orbán.

Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hadikölcsönt és a következő szankciós csomagot is, amíg Kijev újra nem indítja a leállított kőolajszállítást a Barátság vezetéken. A kormány vasárnapi bejelentése szerint a hazai ellátás biztosítására már felszabadították a stratégiai olajtartalék egy részét, és tengeri úton is érkezik utánpótlás.

A bejelentést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tette az Energiabiztonsági Tanács ülése után a Facebookon – írta a Portfolio. A tárcavezető felidézte: a magyar álláspont szerint az ukránok a héten döntöttek úgy, hogy nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarország irányába, amire a kormány több ellenlépéssel reagált.

– közölte Szijjártó Péter. A miniszter hangsúlyozta: világossá tették, hogy amíg az ukránok nem indítják újra a kőolajszállítást, addig az Ukrajna számára fontos uniós döntéseket mind blokkolják.

A Barátság kőolajvezeték Magyarországra és Szlovákiába tartó ága január 27-én állt le, ukrán tájékoztatás szerint egy orosz dróntámadás rongálta meg az infrastruktúrát. Kijev hivatalosan visszautasította a magyar és a szlovák kormány „zsarolását és ultimátumait”, jelezve, hogy a fenyegetések az agresszor érdekeit szolgálják. Az Európai Bizottság szerint Magyarország és Szlovákia ellátásbiztonsága rövid távon nincs veszélyben, ugyanakkor összehívta az uniós Olajkoordinációs Csoport rendkívüli ülését.

A villamosenergia-ellátás kérdésében a kormány ugyanakkor óvatosabb. Szijjártó Péter szerint ebben a kérdésben különös óvatosságra van szükség, mivel a határ másik oldalán is élnek magyarok, és az export leállítása elsősorban Kárpátalját érintené. „Ugye Ukrajna villamosáram importjának majdnem a fele Magyarországról származik” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a vitájuk nem az ukrán emberekkel, hanem az ukrán kormánnyal van.

A kieső orosz kőolajat részben a horvát Adria-vezetéken keresztül pótolják, amelyen már most is érkezik nem orosz eredetű nyersolaj a Molhoz. A kormány emellett mintegy 1,8 millió hordó kőolajat szabadított fel a stratégiai készletekből, amihez a Mol kapott elsőbbségi hozzáférést.

Komolyabb erejű, 4,35-ös magnitúdójú földrengés rázta meg a szlovák–magyar határ térségét szombat délután. A rengést Magyarországon is sok helyütt érezték, a határ túloldalán pedig egy templom is megrongálódott. Nem sokkal hét óra előtt a műszerek egy újabb, 2,5-ös erősségű utórengést is mértek Szlovákiában, Keszölcés (Kyselica) közelében.

A lakosság számos településről jelentette a rengést, a Kövesligethy Radó Obszervatóriumhoz többek között Kónyból, Halásziból, Mosonmagyaróvárról, Dunakilitiből, Győrből, Dunaszigetről, Rajkáról, Hegyeshalomból, Hédervárról és Vámosszabadiból is érkezett bejelentés. A hozzászólások között akadt olyan is, aki Tatabányán, sőt Újpesten is érezte, hogy megrendült a föld. Egy helyi lakos így számolt be az eseményről: „Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében.” A szlovák oldalon már károkról is érkezett jelentés: a délutáni földrengésben megrongálódott a balonyi (Baloň) kegytemplom – írta a Blikk.

A katasztrófavédelem közlése szerint a 18:44-kor észlelt utórengés epicentruma Mosonmagyaróvártól mintegy 17 kilométerre, északkelet irányban volt. Károkról eddig itthon nem érkezett bejelentés a hatósághoz. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közölte, „dolgoznak az adatok manuális értékelésén, hogy pontos információkat adhassanak a földrengés helyéről, mélységéről és magnitúdójáról.”

Azt is közölték: "Az utórengések egy nagyobb földrengést követő természetes folyamat részét képezik, és általában egyre ritkábbá és gyengébbé válnak az idő múlásával."

A Kárpát-medence térségében a kőzetlemezekben folyamatosan tektonikai feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik fő oka, hogy az Adriai-kőzetlemez lassan észak felé mozog, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás mintegy „harapófogóba” szorítja a Kárpát-medence alatti kőzettesteket, amelyek az Adriai- és az Európai-kőzetlemez közé ékelődnek. A mostani földrengés az úgynevezett ALCAPA-lemezen belül pattant ki, amely a Kárpát–Pannon régió északnyugati részének aljzatát alkotja. A rengés egy, az ausztroalpi takarós szerkezeteken belüli lenyíródási zóna közelében történt. Bár a pontos fészekmechanizmus még nem ismert, a jelenlegi adatok alapján valószínű, hogy a rengés ezeknek a szerkezeteknek mentén felhalmozódott feszültség kioldódásához kapcsolódik. A térség nem tekinthető teljesen földrengésmentesnek: 1996 és 2018 között két kisebb rengést is észleltek ezen a területen.