Kényszerleszállás szakította meg az amerikai elnök útját csütörtökön: a Marine One, amely Donald Trumpot és feleségét, Melaniát vitte, hidraulikai hibát jelzett. A Daily Mail szerint a gép a Chequersből tartott a Stansted repülőtérre, de út közben Luton felé tért le.
A helikopter egy közeli repülőtéren állt meg. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtószóvivője azt mondta, a pilóták elővigyázatosságból egy helyi repülőtéren szálltak le, mielőtt elérték volna a Stansted repülőteret.
Az elnök és a first lady biztonságban átszálltak a kísérő helikopterre, majd később az Air Force One fedélzetére az Egyesült Királyságból történő visszaútra.
A kitérő miatt az elnöki konvoj körülbelül 20 percet késett Stanstednél. A lutoni repülőtéren készült fotókon mentők és rendőrök látszanak a kifutón, de beavatkozásra nem került sor.
Kényszerleszállás szakította meg az amerikai elnök útját csütörtökön: a Marine One, amely Donald Trumpot és feleségét, Melaniát vitte, hidraulikai hibát jelzett. A Daily Mail szerint a gép a Chequersből tartott a Stansted repülőtérre, de út közben Luton felé tért le.
A helikopter egy közeli repülőtéren állt meg. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtószóvivője azt mondta, a pilóták elővigyázatosságból egy helyi repülőtéren szálltak le, mielőtt elérték volna a Stansted repülőteret.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elképesztő számlák a Karmelitából: 270 milliót költöttek egy orgonára, 266-ot lámpákra
A Magyar Hang közérdekű adatigénylésére a Várkapitányság kiadta a Karmelita belső tereire fordított kiadások egy részét. A tételek között egyetlen festményre fordított, közel 179 millió forintos összeg is szerepel.
Százmilliós tételekben költöttek a Karmelita kolostor belső tereinek berendezésére és díszítésére az elmúlt években, miközben a kormányzati kommunikáció puritán munkahelyként hivatkozott az épületre.
Világítótestekre bruttó 266 millió forintot, egy orgonára 270 milliót, egyetlen hatalmas festményre pedig közel 179 millió forintot fizettek ki
– derül ki a Magyar Hang közérdekű adatigénylésére kapott válaszokból.
A Várkapitányság által kiadott szerződések szerint a Pápai Asztalos Kft. bruttó 151 millió forintért gyártott bútorokat közbeszerzési eljárás nélkül, egy olyan kormányrendeletre hivatkozva, amit „a különleges biztonsági intézkedést igénylő” beszerzéseknél lehet alkalmazni. Ugyanez a cég szállított egy kültéri ülőgarnitúrát is 11 millióért.
A részletes adatokból kiderül, hogy a szecessziós és art deco stílusjegyeket viselő lámpatesteket és csillárokat a Zengővári Kft. gyártotta le 266 millióért. Az egykori templomtérből átalakított, ötszáz fős rendezvényterem központi eleme, az orgona 270 millió forintba került, ezt az Aeris Orgona Kft. készítette.
A hangszerrel szemben látható, 17 négyzetméteres, Sacra conversazione című festményért közel 179 millió forintot fizettek ki Kisléghi Nagy Ádám festőművész vállalkozásának. A terem kárpitozott székei és függönyei további 56,6 millió forintot emésztettek fel. A Várkapitányság ugyanakkor több kérdést is hárított, mondván, a beszerzéseket más állami cégek bonyolították le, így a teljes kép a belső terek költségeiről továbbra sem ismert.
A Karmelita körüli költések és a puritán jelleg vitája a májusi kormányváltás után éleződött ki igazán, amikor Magyar Péter miniszterelnök megnyitotta az épületet a nyilvánosság előtt.
A bejárások és a kordonok lebontása szimbolikus lépés volt, amivel az új kormány azt üzente, „nincsen fal az emberek és a kormány között.”
A vezetett séták célja az volt, hogy bemutassák a korábbi kormányzati fényűzésnek tartott elemeket, köztük a most árazott műtárgyakat, a nemes faanyaggal burkolt tárgyalókat és Rogán Antal korábbi minisztériumának szivartermét. A Karmelita felújítása és a Miniszterelnökség 2019-es beköltözése a budai Várnegyedet átalakító Nemzeti Hauszmann Program részeként valósult meg, amelyet az Orbán-kormány a nemzeti örökség helyreállításaként kommunikált.
A most nyilvánosságra került, százmilliós tételek mellett korábban is napvilágot láttak már kisebb, de a luxust jelző beszerzések.
Ilyen volt egy közel 50 millió forintos, 856 darabos Herendi porcelán étkészlet, egy 35 millió forintos óriás falikárpit, valamint egy vélhetően Spanyolországból származó Lotaringiai kárpit 36 millióért.
A miniszterelnöki teraszra 2024-ben bruttó 11 millió forintért vásároltak kültéri ülőgarnitúrát. A korábbi kormánypárti politikusok a vádakra reagálva azt hangsúlyozták, hogy az épület nem egy luxuspalota, és arra buzdították a választókat, hogy személyesen győződjenek meg a szerintük ízléses és puritán kialakításról. A most nyilvánosságra hozott összegek pontosítják a reprezentációs célokra fordított kiadásokat.
Százmilliós tételekben költöttek a Karmelita kolostor belső tereinek berendezésére és díszítésére az elmúlt években, miközben a kormányzati kommunikáció puritán munkahelyként hivatkozott az épületre.
Világítótestekre bruttó 266 millió forintot, egy orgonára 270 milliót, egyetlen hatalmas festményre pedig közel 179 millió forintot fizettek ki
– derül ki a Magyar Hang közérdekű adatigénylésére kapott válaszokból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentette: mínusz 134 centinél, kedden vagy szerdán lekapcsolják Paks utolsó blokkját is
A miniszterelnök Pakson közölte, hogy az atomerőmű utolsó blokkját is le kell állítani, ha a Duna vízszintje eléri a kritikus mínusz 134 centimétert. Már péntek este újabb 240 megawatt-tal csökkentik a termelést.
A Duna vízszintjének drámai csökkenése miatt napokon belül teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű.
Magyar Péter miniszterelnök pénteken Pakson jelentette be, hogy ha a vízállás eléri a mínusz 134 centiméteres kritikus szintet, az utolsó működő blokkot is le kell kapcsolni, ami várhatóan jövő hét kedden vagy szerdán következhet be.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a leállítás egy biztonsági protokoll szerint történik és nem jelent nukleáris veszélyt az országra.
Már ma este hét és nyolc óra között újabb 240 megawatt-tal csökkentik az erőmű termelését, estére pedig összehívták a Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó által vezetett védelmi munkacsoportot.
A miniszterelnök szerint példátlan helyzet állt elő. „A jelenlegi helyzet egy rendellenes állapot” – fogalmazott, és kiemelte, 1982-es üzembe helyezése óta még soha nem volt szükség az erőmű teljes leállítására.
Nagy László, az atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese hozzátette, az előrejelzések sem mutatták a vízszint ilyen drasztikus csökkenését.
„Soha nem látott helyzettel állunk most szemben, ezt a statisztikákból nem lehetett kiolvasni” – mondta.
A szakemberek szerint a biztonsági hűtőrendszer szivattyúi mínusz 144 centiméteres vízállásig képesek ellátni a feladatukat.
Ha a Duna vízszintje ez alá a szint alá süllyedne, 16 darab nagy teljesítményű mobil dízelszivattyúval juttatnák a vizet a rendszerbe.
A normál működéshez az erőműnek másodpercenként 100 köbméter hűtővízre van szüksége. A teljes leállítás után a biztonsági hűtőrendszernek továbbra is működnie kell, hogy a fűtőelemek által termelt maradékhőt elvezessék. A kormány szerint az energiaellátás biztonsága garantált a kieső termelés importból és más hazai erőművekből történő pótlásával, ugyanakkor a nagy ipari fogyasztókat önkorlátozásra, a lakosságot pedig takarékosságra kérik.
A helyzet nem egyedülálló a térségben, a romániai Cernavodában nemrég szintén le kellett állítani egy reaktort a Duna alacsony vízállása miatt.
A következő napok kulcskérdése, hogy a Duna vízgyűjtő területén megérkezik-e a várt csapadék. Ha a vízállás tartósan a kritikus szint alá süllyed, elkerülhetetlenné válik a teljes leállás. Az erőmű újraindítására csak akkor kerülhet sor, ha a Duna vízszintje és vízhozama ismét biztonságos szintre emelkedik.
A Duna vízszintjének drámai csökkenése miatt napokon belül teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű.
Magyar Péter miniszterelnök pénteken Pakson jelentette be, hogy ha a vízállás eléri a mínusz 134 centiméteres kritikus szintet, az utolsó működő blokkot is le kell kapcsolni, ami várhatóan jövő hét kedden vagy szerdán következhet be.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a leállítás egy biztonsági protokoll szerint történik és nem jelent nukleáris veszélyt az országra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új megbízott főigazgatókat neveztek ki három országos közgyűjtemény élére pénteken.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ közleménye szerint Gerencsér Judit vezeti az Országos Széchényi Könyvtárat, Jékely Zsombor az Iparművészeti Múzeumot, Babocsay Gergely pedig a Magyar Természettudományi Múzeumot.
A kinevezéseket Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter jóváhagyásával Zsigmond Gábor, az MNMKK elnöke adta ki.
Az új vezetők egyetértettek Zsigmond Gáborral a közgyűjteményi rendszer megújításában és a Közgyűjteményi Központ megkezdett leépítésének átgondolt és tervszerű folytatásában.
Gerencsér Judit korábban hat éven át az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettese volt, jelenleg a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, kutatási területe a mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazása. Jékely Zsombor művészettörténész, a Yale Egyetemen szerzett doktori fokozatot, és 2010 ősze óta az Iparművészeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyetteseként dolgozott. Babocsay Gergely a biológiatudományok doktora, herpetológus, a Mátra Múzeum Gerincesgyűjteményének kurátora és 2019-től a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alelnöke.
A három intézmény korábbi főigazgatóját egy minisztériumi átvilágítás után menesztették. A minisztérium a döntést a vizsgálat eredményeire hivatkozva hozta meg, és már akkor jelezte, hogy megkezdik a közgyűjteményi rendszer decentralizálását. Tarr Zoltán miniszter korábban a szakmai autonómia helyreállítását és a központosított struktúrák leépítését tűzte ki célul. A nyáron több közgyűjteményben is rendkívüli vizsgálatokat rendeltek el.
Az integrált központ létrehozása Demeter Szilárd nevéhez fűződött, aki 2025 október végén távozott a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ éléről. Utódja a poszton Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója lett, aki a mostani megbízott vezetőket is kinevezte.
Új megbízott főigazgatókat neveztek ki három országos közgyűjtemény élére pénteken.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ közleménye szerint Gerencsér Judit vezeti az Országos Széchényi Könyvtárat, Jékely Zsombor az Iparművészeti Múzeumot, Babocsay Gergely pedig a Magyar Természettudományi Múzeumot.
A kinevezéseket Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter jóváhagyásával Zsigmond Gábor, az MNMKK elnöke adta ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Fidesz-kormány félvállról kezelte az éghajlatváltozást, az energiahálózat fejlesztését pedig az orosz érdekek függőjévé tette
Magyar Péter miniszterelnök Pakson erősítette meg, hogy új szélenergia-programmal és energiatárolók kiépítésével próbál az ország kitörni a klímaválság és az orosz energiafüggőség kettős szorításából.
Napokon belül leállhat a Paksi Atomerőmű utolsó működő blokkja is a Duna rekordalacsony vízállása miatt, miközben a kormány egy 4000 megawattos új szélenergia-programmal és energiatárolók kiépítésével próbálna kitörni a klímaválság és az orosz energiafüggőség kettős szorításából. Magyar Péter miniszterelnök pénteken Pakson, a helyszínen jelentette be, hogy a helyzet rendkívüli, és a legsúlyosabb forgatókönyvre is felkészültek, bár reményei szerint arra nem kerül sor.
2024-ben írtak alá szerződést az MVM–Roszatom vegyes vállalattal a szivattyúbővítésről, Magyar emellett azt is mondta, hogy a Fidesz-kormány félvállról kezelte az éghajlatváltozást, az energiahálózat fejlesztését pedig az orosz érdekek függőjévé tette.
A legfrissebb tervek szerint mínusz 134 centiméteres vízállásnál kell lekapcsolni az utolsó reaktort is, ami a jelenlegi előrejelzések szerint a jövő hét közepén, kedden vagy szerdán következhet be.
A részleges újraindításra mínusz 133, a teljes üzemre pedig mínusz 107 centiméteres vízállás felett nyílna lehetőség. A biztonsági rendszerek mínusz 144 centiméterig működőképesek, és vészhelyzet esetére 16 nagy teljesítményű mobil szivattyú bevetésére készülnek, amelyek közül 12 dolgozna egyszerre. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy már péntek este újabb 240 megawattal csökkentik a termelést – írta a Telex.
A kormány arra kérte a nagyfogyasztókat, hogy fogják vissza a felhasználást, a lakosságot pedig arra, hogy a 17 és 22 óra közötti csúcsidőszakot kerüljék a nagy áramigényű tevékenységekkel.
Magyar Péter élesen bírálta az előző kormányt a felkészületlenség miatt, és figyelmeztetett a rémhírek terjesztésének jogi következményeire.
A Paksi Atomerőmű műszaki igazgatóhelyettese szerint „soha nem látott helyzettel állunk most szemben, ezt a statisztikákból nem lehetett kiolvasni.”
Napokon belül leállhat a Paksi Atomerőmű utolsó működő blokkja is a Duna rekordalacsony vízállása miatt, miközben a kormány egy 4000 megawattos új szélenergia-programmal és energiatárolók kiépítésével próbálna kitörni a klímaválság és az orosz energiafüggőség kettős szorításából. Magyar Péter miniszterelnök pénteken Pakson, a helyszínen jelentette be, hogy a helyzet rendkívüli, és a legsúlyosabb forgatókönyvre is felkészültek, bár reményei szerint arra nem kerül sor.
2024-ben írtak alá szerződést az MVM–Roszatom vegyes vállalattal a szivattyúbővítésről, Magyar emellett azt is mondta, hogy a Fidesz-kormány félvállról kezelte az éghajlatváltozást, az energiahálózat fejlesztését pedig az orosz érdekek függőjévé tette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
