Trump: Meg kell szereznünk Grönlandot
„Szükségünk van Grönlandra a nemzetbiztonság miatt, nem az ásványkincsek miatt. Fel és le a partvidéken orosz és kínai hajók vannak. Szükségünk van rá a nemzetbiztonság miatt. Meg kell szereznünk” – ezekkel a szavakkal indokolta meg Donald Trump hétfőn a floridai Mar-a-Lago klubjában tartott sajtóbeszélgetésen, miért tekinti prioritásnak a világ legnagyobb szigetének amerikai ellenőrzés alá vonását.
Az elnök a Reuters tudósítása szerint egyúttal megerősítette, hogy a vasárnap kinevezett új különmegbízott, Jeff Landry louisianai kormányzó feladata lesz, hogy „vezesse a rohamot” az ügyben. Landry, aki a kinevezést megtiszteltetésnek nevezte, korábban már nyíltan vállalta a célt, hogy Grönlandot az Egyesült Államok részévé tegye, miközben kormányzói tisztségét is megtartja.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő azonnal közös közleményt adott ki, amelyben határozottan elutasították a törekvést, és jogilag értelmezhetetlennek nevezték az annexió gondolatát.
– olvasható a dokumentumban.
Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter bejelentette: az annexiós retorika és a különmegbízott kinevezése miatt berendelik az Egyesült Államok koppenhágai nagykövetét, mivel a lépés alapjaiban kérdőjelezi meg a két szövetséges viszonyát.
A Fehér Ház álláspontja szerint az Arktisz térségében tapasztalható orosz és kínai katonai aktivitás növekedése közvetlen fenyegetést jelent a nyugati féltekére. A sziget stratégiai jelentőségét a Pituffik Space Base (korábbi nevén Thule légibázis) adja, amely az amerikai hadsereg legészakibb támaszpontja. A létesítmény kulcsszerepet játszik a ballisztikus rakéták korai előrejelzésében és az űrmegfigyelésben, biztosítva az észak-amerikai kontinens védelmét az északi sarkkörön túlról érkező fenyegetésekkel szemben.
A biztonságpolitikai indokok mellett komoly gazdasági érdekek is meghúzódnak a háttérben, különös tekintettel a modern technológiákhoz elengedhetetlen ritkaföldfémekre. Az amerikai EXIM Bank már korábban jelezte, hogy kész egy 120 millió dolláros (jelenlegi árfolyamon mintegy 47 milliárd forintos) hitelkerettel támogatni a dél-grönlandi Tanbreez bányászati projektet. A beruházás teljes költsége eléri a 290 millió dollárt (körülbelül 113 milliárd forintot), célja pedig deklaráltan az, hogy csökkentse az Egyesült Államok függőségét a kínai nyersanyagellátástól. Bár az elnök a hétfői nyilatkozatában azt állította, nem az ásványkincsek motiválják, a washingtoni törvényhozásban zajló meghallgatásokon rendszeresen felmerül a sziget erőforrásainak jelentősége.
A republikánus oldal a „hemiszférikus védelem” doktrínájával érvel, és a terület megszerzését vagy szorosabb ellenőrzését nemzetbiztonsági szükségszerűségnek tartja. JD Vance alelnök korábban személyesen is ellátogatott a Pituffik bázisra, ahol éles kritikát fogalmazott meg a dán szerepvállalással kapcsolatban.
– mondta az alelnök.
Ezzel szemben a demokraták veszélyesnek tartjé a szövetségesek elidegenítését. Antony Blinken volt külügyminiszter még januárban úgy fogalmazott: „Ez nyilvánvalóan nem jó ötlet, és nem is fog megtörténni.”
A grönlandi vezetés álláspontja a kormányváltásoktól függetlenül egységes maradt. Jens-Frederik Nielsen miniszterelnök hivatalba lépésekor egyértelművé tette, hogy a sziget nem eladó, és nem cserél gazdát nagyhatalmi alkuk tárgyaként. „Nem tartozunk senkihez. Mi döntünk a saját jövőnkről” – jelentette ki a kormányfő.
Az Európai Unió is megszólalt az ügyben, Brüsszel a Dán Királyság területi integritásának sérthetetlenségét hangsúlyozta, kiállva a koppenhágai kormány mellett. Washington hétfőn felfüggesztette több nagy tengeri szélerőmű-projekt bérleti jogát, ami piaci elemzők szerint üzenetértékű lehet a jelentős szélenergia-iparral rendelkező Dánia számára.
