prcikk: Trump: Meg kell szereznünk Grönlandot | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Trump: Meg kell szereznünk Grönlandot

Trump szerint az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okok miatt van szüksége Grönlandra.


„Szükségünk van Grönlandra a nemzetbiztonság miatt, nem az ásványkincsek miatt. Fel és le a partvidéken orosz és kínai hajók vannak. Szükségünk van rá a nemzetbiztonság miatt. Meg kell szereznünk” – ezekkel a szavakkal indokolta meg Donald Trump hétfőn a floridai Mar-a-Lago klubjában tartott sajtóbeszélgetésen, miért tekinti prioritásnak a világ legnagyobb szigetének amerikai ellenőrzés alá vonását.

Az elnök a Reuters tudósítása szerint egyúttal megerősítette, hogy a vasárnap kinevezett új különmegbízott, Jeff Landry louisianai kormányzó feladata lesz, hogy „vezesse a rohamot” az ügyben. Landry, aki a kinevezést megtiszteltetésnek nevezte, korábban már nyíltan vállalta a célt, hogy Grönlandot az Egyesült Államok részévé tegye, miközben kormányzói tisztségét is megtartja.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő azonnal közös közleményt adott ki, amelyben határozottan elutasították a törekvést, és jogilag értelmezhetetlennek nevezték az annexió gondolatát.

„Nem lehet egy másik országot annektálni. Még akkor sem, ha a nemzetközi biztonságra hivatkoznak. Grönland a grönlandiaké, és az Egyesült Államok nem fogja átvenni Grönlandot”

– olvasható a dokumentumban.

Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter bejelentette: az annexiós retorika és a különmegbízott kinevezése miatt berendelik az Egyesült Államok koppenhágai nagykövetét, mivel a lépés alapjaiban kérdőjelezi meg a két szövetséges viszonyát.

A Fehér Ház álláspontja szerint az Arktisz térségében tapasztalható orosz és kínai katonai aktivitás növekedése közvetlen fenyegetést jelent a nyugati féltekére. A sziget stratégiai jelentőségét a Pituffik Space Base (korábbi nevén Thule légibázis) adja, amely az amerikai hadsereg legészakibb támaszpontja. A létesítmény kulcsszerepet játszik a ballisztikus rakéták korai előrejelzésében és az űrmegfigyelésben, biztosítva az észak-amerikai kontinens védelmét az északi sarkkörön túlról érkező fenyegetésekkel szemben.

A biztonságpolitikai indokok mellett komoly gazdasági érdekek is meghúzódnak a háttérben, különös tekintettel a modern technológiákhoz elengedhetetlen ritkaföldfémekre. Az amerikai EXIM Bank már korábban jelezte, hogy kész egy 120 millió dolláros (jelenlegi árfolyamon mintegy 47 milliárd forintos) hitelkerettel támogatni a dél-grönlandi Tanbreez bányászati projektet. A beruházás teljes költsége eléri a 290 millió dollárt (körülbelül 113 milliárd forintot), célja pedig deklaráltan az, hogy csökkentse az Egyesült Államok függőségét a kínai nyersanyagellátástól. Bár az elnök a hétfői nyilatkozatában azt állította, nem az ásványkincsek motiválják, a washingtoni törvényhozásban zajló meghallgatásokon rendszeresen felmerül a sziget erőforrásainak jelentősége.

A republikánus oldal a „hemiszférikus védelem” doktrínájával érvel, és a terület megszerzését vagy szorosabb ellenőrzését nemzetbiztonsági szükségszerűségnek tartja. JD Vance alelnök korábban személyesen is ellátogatott a Pituffik bázisra, ahol éles kritikát fogalmazott meg a dán szerepvállalással kapcsolatban.

„Az üzenetünk Dániának nagyon egyszerű: nem végeztetek jó munkát a grönlandi emberekért. Az Egyesült Államok védőernyője alatt sokkal jobb helyzetben lennétek, mint a dán alatt”

– mondta az alelnök.

Ezzel szemben a demokraták veszélyesnek tartjé a szövetségesek elidegenítését. Antony Blinken volt külügyminiszter még januárban úgy fogalmazott: „Ez nyilvánvalóan nem jó ötlet, és nem is fog megtörténni.”

A grönlandi vezetés álláspontja a kormányváltásoktól függetlenül egységes maradt. Jens-Frederik Nielsen miniszterelnök hivatalba lépésekor egyértelművé tette, hogy a sziget nem eladó, és nem cserél gazdát nagyhatalmi alkuk tárgyaként. „Nem tartozunk senkihez. Mi döntünk a saját jövőnkről” – jelentette ki a kormányfő.

Az Európai Unió is megszólalt az ügyben, Brüsszel a Dán Királyság területi integritásának sérthetetlenségét hangsúlyozta, kiállva a koppenhágai kormány mellett. Washington hétfőn felfüggesztette több nagy tengeri szélerőmű-projekt bérleti jogát, ami piaci elemzők szerint üzenetértékű lehet a jelentős szélenergia-iparral rendelkező Dánia számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ez példa nélküli megalázás” – Szijjártó és Lavrov telefonbeszélgetése Szlovákiában is botrányt okozott
A szlovák ellenzék a 2020-as választásba való orosz beavatkozás gyanúját veti fel a kiszivárgott telefonbeszélgetés miatt. A Slovensko nevű mozgalom szerint ez példa nélküli eset, a Kereszténydemokrata Mozgalom szerint pedig a történtek magyarázatot adnak a jelenlegi szlovák kormány politikájára.


Ahogy megírtuk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hétfőn nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát, mely szerint Szijjártó Péter 2020 februárjában azt kérte Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, hogy hívják meg Moszkvába Peter Pellegrinit, hogy ezzel segítsék a szociáldemokrata-nacionalista koalíció győzelmét a szlovák választásokon. Ez nemcsak itthon, de Szlovákiában is nagy visszhangot váltott ki.

A szlovák ellenzéki pártok a 2020-as választásokba való lehetséges orosz beavatkozás miatt ügyészi vizsgálatot követelnek, miközben Brüsszel magyarázatot vár Budapesttől. Az érintett szlovák kormányoldal szerint viszont csupán „szokványos tárgyalásról” volt szó.

A Slovensko nevű mozgalom szerint az eset példa nélküli.

„Ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz”

idézi Grendel Gábort, a párt képviselőjét a bumm.sk. A Szabadság és Szolidaritás elnöke, Branislav Gröhling már az ügyészséghez is fordult, hogy vizsgálják ki az ügyet.

„Ha valósak a Magyarországról származó információk, és Putyin Oroszországa valóban segített a választáson Pellegrininek, a Smernek és az SNS-nek, akkor ez óriási botrány, amire magyarázatot kell adniuk, és nemcsak a választóknak, hanem a bűnüldöző szerveknek is”

– fogalmazott.

A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint a történtek magyarázatot adnak a jelenlegi szlovák kormány politikájára.

„Ma már teljesen érthető, hogy miért követ olyan politikát ez a kormány, amely Orbánnak és Putyinnak felel meg, és nem az ország állampolgárainak.

A régi adósságait törleszti a kampányokért, és újabb szívességeknek ágyaz meg” – mondta Milan Majerský, a párt elnöke. A legnagyobb ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka pedig Robert Fico kormányfőt szólította fel, hogy nyilatkozzon, szolgáltatott-e információkat az uniós tárgyalásokról Lavrovnak.

Hétfőn az Európai Bizottság is magyarázatot kért Magyarországtól

a sajtóhírek miatt, melyek szerint a magyar kormány zárt uniós tanácskozásokról szivárogtatott információkat Oroszországnak. A Politico korábban arról írt, hogy egyre erősebb a bizalmatlanság Magyarországgal szemben, mert Szijjártó Péter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ennek kapcsán azt nyilatkozta, „természetes, hogy egy külföldi miniszter azt kéri tőle, hozza össze valakivel”. Peter Pellegrini hivatala közben igyekezett kisebbíteni a 2020-as moszkvai út jelentőségét, azt „szokványos tárgyalásnak” nevezte, és közölte, nem kívánnak a magyar belpolitikai kampány részévé válni.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely szerint Panyi Szabolcs büntetőjogilag is hazaárulást követett el, távoznia kell a közéletből
A miniszter azt mondta, ki kell deríteni, miként végezhetett az oknyomozó újságíró ügynöki tevékenységet, mert szerinte „tevékenységéből, kapcsolataiból egyértelmű, hogy más állam szolgálatában állt”. Azt is kijelentette, hogy Panyi célja a kormány lejáratása volt.


Gulyás Gergely szerint már nemcsak politikai, hanem büntetőjogi értelemben is felmerülhet a hazaárulás gyanúja Panyi Szabolcs újságíró ügyében. Az MTI tudósítása szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfő este, a kormánypártok országjárásának bátaszéki fóruma előtt tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy eddig a hazaárulást csak a szó politikai értelmében használták,

„most viszont azt látjuk, hogy valóban a hazaárulás büntetőjogi tényállásának megfelelően” cselekedett Panyi Szabolcs”,

akit név szerint nem említett meg, a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltje munkatársának nevezte.

Gulyás értelmezése szerint az újságíró egy kiszivárgott felvételen beismerte, hogy „közreműködik a hivatalban lévő magyar külügyminiszter lehallgatásában, és ezzel kapcsolatos információk megszerzésében és továbbításában”. Panyi Szabolcs azonban a Telexnek azt mondta, Szijjártó Péter lehallgatásához semmi köze nem volt.

A miniszter szerint Panyinak távoznia kell a közéletből, és ki kell deríteni, miként végezhetett ügynöki tevékenységet, mert szerinte „tevékenységéből, kapcsolataiból egyértelmű, hogy más állam szolgálatában állt, más államokkal tartott bevallottan kapcsolatot”.

Szerinte ezt Panyi „a magyar kormány lejáratása érdekében tette ezt, illetve azért, hogy a kormányról olyan információkat szerezzen, amelyek lehetővé teszik a kabinet és a külügyminiszter megfigyelését”

Ahogy arról beszámoltunk, a kormánypárti Mandiner hétfőn közzétett egy felvételt, amelyen Panyi Szabolcs, a Direkt36 és a VSquare újságírója arról beszél, hogy kapcsolatban áll egy európai uniós ország állami szervével. A lap értelmezése szerint Panyi megadta Szijjártó Péter telefonszámát egy külföldi titkosszolgálatnak. Az újságíró ezt határozottan tagadta.

„Szijjártó lehallgatásához nekem az égvilágon semmi közöm nem volt – nagy nehezen, évekkel később sikerült csak erről a kommunikációról bizonyítékokat szereznem.

Szijjártó számát pedig gyakorlatilag mindenki ismeri, az utolsó magyarországi külföldi vállalat igazgatója is” – mondta Panyi, aki szerint a beszélgetésben „nagyzolni és vetíteni” próbált, hogy több információhoz jusson. A 24.hu-nak nyilatkozva elismerte, hogy ez hiba volt.

A hangfelvétel két nappal azután került nyilvánosságra, hogy a Washington Post arról írt: Szijjártó Péter külügyminiszter az uniós ülések szüneteiben rendszeresen telefonon egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel az ott történtekről. Erről Panyi Szabolcs is írt, sőt a róla szóló cikk és hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után közzétett egy 2020-as beszélgetést Szijjártó és Lavrov között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rendkívüli ülést tart a Nemzetbiztonsági Bizottság, nem árulták el, hogy miért
Sas Zoltán jobbikos bizottsági elnök hívta össze a testületet „az elmúlt néhány nap eseményei miatt”. Az ülésen a külügyminiszter állítólagos lehallgatásának körülményeit és a Panyi Szabolcs újságíróval, és magával Szijjártó Péterrel szemben felmerült hazaárulás-állításokat is tárgyalhatják.


Ma soron kívül ülésezik a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága „az elmúlt néhány nap eseményei miatt”. A hírt Sas Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, a bizottság elnöke jelentette be kedden délelőtt.

A képviselő ígéretet tett arra, hogy a nyilvánosságra hozható részletekről tájékoztatni fognak az ülés után.

Sas Zoltán nem írta, hogy konkrétan milyen ügy miatt hívja össze a bizottságot. A kormánypárti Magyar Nemzet viszont a rendkívüli ülésről hírt adó cikkében valamiért mégis összekötötte a bejelentést azzal, hogy hétfőn nyilvánosságra került egy 2020-ban rögzített telefonbeszélgetés Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov között – írta a 24.hu.

A kormányoldal szerint Panyi Szabolcs, a VSquare oknyomozó újságírója segédkezett Szijjártó állítólagos lehallgatásában azzal, hogy megadta a külügyminiszter telefonszámát külföldi titkosszolgálatoknak. Ezt az információt egy, a Mandiner által a hétvégén kihozott hangfelvételre alapozzák, melyen az újságíró beszél egy meg nem nevezett nővel az ügyről. Gulyás Gergely szerint Panyi büntetőjogilag is hazaárulást követett el, ezért távoznia kell a közéletből.

Viszont, ahogy arról korábban beszámoltunk, a Mandiner által közölt felvételen nem is teljesen az hangzik el, amit a kormányzati kommunikáció állít, vagyis, hogy Panyi megadta volna a tárcavezető számát.

Ráadásul nemcsak ez az egy olyan esemény volt az utóbbi napokban, ami a Nemzetbiztonsági Bizottságnak felkelthette az érdeklődését.

A Washington Post a hétvégén arról írt, hogy Szijjártó rendszeresen telefonon egyeztetett Szergej Lavrovval az EU-ülések szüneteiben, hogy jelentéseket adjon orosz kollégájának. Magyar Péter értelmezése szerint pedig ez minősül hazaárulásnak.

Panyi szerint a róla közölt felvétel egy megelőző csapás volt, mert a kormány tudta, hogy Szijjártó orosz kapcsolatait bolygatja. Véleménye szerint így akarták terelni a közbeszédet.

Az újságíró egyébként azt mondta, hogy a kiszivárgott felvételen csak próbálta magát befolyásosnak beállítani a nő előtt, hogy így szerezzen infókat Szijjártó orosz kapcsolatairól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Húsvétkor érkezhet Magyarországra az amerikai alelnök
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró értesült erről a dátumról, de hangsúlyozza, hogy ezek csak a jelenlegi tervek. Emlékeztet: korábban is voltak már nagy tervek, amikből nem lett semmi.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebookon írt egy újabb értesüléséről. Mint fogalmazott:

„a látogatásról részleteket ismerő források szerint JD Vance amerikai alelnök a jelenlegi tervek szerint húsvétkor jönne Magyarországra, a programjai április 6-án kezdődnének.”

Az újságíró szerint a „jelenlegi tervek” egy elég fontos kifejezés, hiszen mint emlékeztetett,

korábban olyan tervek is voltak, hogy Donald Trump is eljön Magyarországra, illetve, hogy Vance és Benjamin Netanjahu is részt vesznek a CPAC Hungaryn. Panyi hozzáteszi, hogy ezek végül mégsem történtek meg.

A lehetséges látogatásról három nappal ezelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszélt, aki úgy nyilatkozott, hogy JD Vance „napokkal” az április 12-i országgyűlési választás előtt Budapestre látogat.

A CPAC Hungary erre jó alkalom lett volna, pláne, hogy Vance a nemzetközi jobboldal egyik legnépszerűbb kvázi ideológusa, és kampányfinisben nagyot lendíthetett volna a Fidesz-tábor lelkesedésén.

Habár a nemzetközi jobboldal a CPAC-en kiállt Orbán Viktor mellett, és aztán az Európai Patrióták egy külön eseményen is felvonultak a Millenárison, de a legnagyobb amerikai nevek személyes megjelenése idén végül elmaradt. Donald Trump is csak videóüzenetben jelentkezett be.

Háttérként talán érdemes megemlítenünk, hogy az amerikai kormányzat, főleg az Oroszország-ellenes republikánus körök nem nézik túl jó szemmel azt, hogy Magyarország továbbra is nagy mennyiségben vásárol orosz gázt és kőolajat.

Korábban kongresszusi jobboldal egy olyan törvényt készített elő, ami kifejezetten az orosz energiát használó országokat szankcionálta volna. Azonban mivel Trump erre még nem adott engedélyt, a törvényjavaslatot nem tűzték napirendre. Legalábbis egyelőre.

Az amerikai elnöknek gyakran kell egyensúlyoznia az Orbán Viktorral ápolt barátsága, és élesen oroszellenes belföldi támogatói között. Ez közrejátszhat abban, hogy másokat küld maga helyett Budapestre. Pláne most, hogy az iráni háborúja miatt amúgy is egyre forróbb a talaj alatta pártján belül.

Legutóbb a külügyminiszter, Marco Rubio járt nálunk, aki hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok aranykorszakba léptek, mióta a magyar miniszterelnök barátja a Fehér Ház lakója, de olyan igazán nagy, átütő együttműködést - melyet a vezetők személyes jó kapcsolata elvileg indokolna - nem jelentett be ő sem.

Hamarosan kiderül, hogy Vance - már, ha ellátogat - mivel készül.


Link másolása
KÖVESS MINKET: