Trump megüzente Európának: 350 milliárdot kér a vámmentességért
Az EU csak akkor remélhet könnyítést az amerikai vámok alól, ha belevág egy hatalmas energiaüzletbe. Trump kemény feltételeket szabott Ursula von der Leyennek.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: az Európai Uniónak 350 milliárd dollár értékű amerikai energiavásárlásra kell elköteleződnie, ha mentesülni szeretne az Egyesült Államok által kilátásba helyezett vámoktól. Az elnök az Ovális Irodában beszélt erről, ahol Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel közösen jelent meg.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén hétfőn ajánlatot tett az Egyesült Államoknak: az EU kész lenne nullára csökkenteni az amerikai autókra és ipari termékekre kivetett vámokat, ha Washington is visszavonja a múlt héten belengetett intézkedéseket.
Amikor egy újságíró megkérdezte Trumpot, hogy ez az ajánlat elég-e számára, az amerikai elnök így reagált: „Nem, nem elég.”
Netanjahu washingtoni látogatásának célja az volt, hogy tárgyalásokat folytasson Trumppal, és enyhítést kérjen az izraeli exportot is érintő amerikai vámok ügyében. A Politico szerint
az amerikai energia exportálásának felvetése nem újdonság. Trump már újraválasztása után javasolta von der Leyennek, hogy kezdjenek tárgyalásokat az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáz vásárlásáról.
Az Egyesült Államok azonban eddig nem részletezte, hogyan képzeli el az üzlet pontos feltételeit. Arra a kérdésre, hogy a globális vámintézkedések véglegesek-e, vagy inkább tárgyalási taktikának tekinthetők, Trump úgy válaszolt: lehetnek állandó vámok, és lehetnek tárgyalások is, mert vannak dolgok, amelyekre a vámokon túl is szükség van.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: az Európai Uniónak 350 milliárd dollár értékű amerikai energiavásárlásra kell elköteleződnie, ha mentesülni szeretne az Egyesült Államok által kilátásba helyezett vámoktól. Az elnök az Ovális Irodában beszélt erről, ahol Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel közösen jelent meg.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén hétfőn ajánlatot tett az Egyesült Államoknak: az EU kész lenne nullára csökkenteni az amerikai autókra és ipari termékekre kivetett vámokat, ha Washington is visszavonja a múlt héten belengetett intézkedéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogyan korábban mi is megírtuk, szombaton még kitart a kánikula, de estére már érezhető lesz a változás. A Dunántúl északi részén erősödik az északnyugati szél, és helyenként záporok, zivatarok is kialakulhatnak.
Vasárnap országszerte felfrissül az idő, írja az Időkép.
Az északi, északnyugati szél többfelé élénk, erős lesz, a hőmérséklet pedig 4–9 fokkal mérséklődik a szombati értékekhez képest.
A maximumok 28 és 33 fok között alakulnak.
Éjjel még több helyen trópusi melegre számíthatunk, de
napközben már mindenütt enyhül a forróság. Szórványosan előfordulhatnak záporok, zivatarok, melyeket helyenként felhőszakadás és 1–2 centiméteres jégeső is kísérhet.
Hétfőn is élénk, keleten erős északias szél fúj majd. Napos, gomolyfelhős, száraz idő várható, a délutáni csúcshőmérséklet 26 és 31 fok között lesz.
Ahogyan korábban mi is megírtuk, szombaton még kitart a kánikula, de estére már érezhető lesz a változás. A Dunántúl északi részén erősödik az északnyugati szél, és helyenként záporok, zivatarok is kialakulhatnak.
Gaal Gergely, a KDNP korábbi országgyűlési képviselője feljelentést tett Semjén Zsolt ellen a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, írja a 24.hu. A politikus aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértéssel vádolja a párt elnökét, és magánvádas eljárást indított ellene.
A beadvány szerint Semjén egy tévés interjúban úgy beszélt Gaal távozásáról, mintha valójában el kellett volna távolítani a KDNP-ből valamilyen „csalárd, tisztességtelen cselekedet” miatt. A tusványosi találkozón az RTL Híradója kérdezte a politikust a kettejük közötti viszonyról, amire Semjén úgy reagált:
„Ameddig én vagyok a KDNP elnöke, addig itt korrupció nem lesz.”
„Mindenkinek felelnie kell a kijelentéseiért! Miniszterelnök-helyettesként meg még inkább!”
Hozzátette, hogy a riportot nézők tízezrei láthatták, ezért pártjának tagsága is fontosnak tartotta a nyilatkozat tisztázását. Először levélben kereste Semjént, de választ nem kapott. Szerinte a KDNP vezetésének problémája valójában az volt, hogy ő kritikát fogalmazott meg a párt belső működésével kapcsolatban, majd kilépése után új pártot alapított.
Gaal május 22-én mondott le az országos elnökségi tagságáról. Akkor azzal indokolta döntését, hogy az ülésen rákérdezett: a párt a kampányban tervez-e önálló stílussal, karakterrel és témákkal előállni. Állítása szerint Semjén érdemi válasz helyett „megdöbbentően indulatosan, magából kikelve, kontrollt vesztve, szerepéből kiesve személyes vagdalkozásba kezdett”.
A lemondás után nyilvános vita alakult ki közte és a párt vezetése között, majd Gaal kilépett a KDNP-ből. Júliusban MERJ Magyarország Párt néven új politikai szervezetet alapított. A politikus korábban miniszteri biztosként is dolgozott.
Gaal Gergely, a KDNP korábbi országgyűlési képviselője feljelentést tett Semjén Zsolt ellen a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, írja a 24.hu. A politikus aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértéssel vádolja a párt elnökét, és magánvádas eljárást indított ellene.
A beadvány szerint Semjén egy tévés interjúban úgy beszélt Gaal távozásáról, mintha valójában el kellett volna távolítani a KDNP-ből valamilyen „csalárd, tisztességtelen cselekedet” miatt. A tusványosi találkozón az RTL Híradója kérdezte a politikust a kettejük közötti viszonyról, amire Semjén úgy reagált:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Készen állunk fenntartani a nyomást Oroszországon” – Az európai vezetők közös nyilatkozatban értékelték a Trump–Putyin-csúcsot
A nyilatkozatot Ursula von der Leyen, Emmanuel Macron, Giorgia Meloni, Friedrich Merz, Keir Starmer, Alexander Stubb, Donald Tusk és António Costa írta alá.
Az alaszkai csúcstalálkozó után Donald Trump amerikai elnök telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amiben arról egyeztettek, hogy hétfőn az ukrán delegáció Washingtonban találkozik Trumppal. Az ukrán elnök ezután nem sokkal, szombaton napközben az X-en arról írt, hogy szerinte Donald Trumpnak szigorítania kell az Oroszország elleni szankciókat – adta hírül a BBC. Hangsúlyozta, hogy minden Ukrajnát érintő kérdést az ország részvételével kell megvitatni, és nem lehet dönteni nélküle, különösen a területi ügyekben. Kiemelte:
„Valódi békét kell elérni, amely tartós lesz, és nem csak egy újabb szünet az orosz inváziók között”.
Az ukrán elnök bejegyzésében a harcok leállítását, a földi és légi tűzszünetet, az ukrán hadifoglyok szabadon engedését, valamint az Oroszországra nehezedő nyomás fenntartását sürgette. Úgy fogalmazott: „A biztonságot megbízhatóan és hosszú távon kell garantálni, Európa és az Egyesült Államok bevonásával”.
Donald Trump a Truth Social-ön arról írt, hogy szerinte Oroszország és Ukrajna háborújában békemegállapodásra van szükség, nem fegyverszünetre, ezért ő erre összpontosít.
Közben az európai vezetők közös nyilatkozatban értékelték az alaszkai Trump–Putyin-csúcstalálkozót. Kiemelték, hogy
készen állnak fenntartani a nyomást Oroszországon, és hangsúlyozták: további egyeztetésekre van szükség Putyinnal és Zelenszkijjel is.
A közlemény szerint az európai politikusok együtt kívánnak működni az amerikai és az ukrán elnökkel egy háromoldalú csúcstalálkozó megszervezésében.
A nyilatkozatot Ursula von der Leyen, Emmanuel Macron, Giorgia Meloni, Friedrich Merz, Keir Starmer, Alexander Stubb, Donald Tusk és António Costa írta alá.
Az alaszkai csúcstalálkozó után Donald Trump amerikai elnök telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amiben arról egyeztettek, hogy hétfőn az ukrán delegáció Washingtonban találkozik Trumppal. Az ukrán elnök ezután nem sokkal, szombaton napközben az X-en arról írt, hogy szerinte Donald Trumpnak szigorítania kell az Oroszország elleni szankciókat – adta hírül a BBC. Hangsúlyozta, hogy minden Ukrajnát érintő kérdést az ország részvételével kell megvitatni, és nem lehet dönteni nélküle, különösen a területi ügyekben. Kiemelte:
„Valódi békét kell elérni, amely tartós lesz, és nem csak egy újabb szünet az orosz inváziók között”.
Az ukrán elnök bejegyzésében a harcok leállítását, a földi és légi tűzszünetet, az ukrán hadifoglyok szabadon engedését, valamint az Oroszországra nehezedő nyomás fenntartását sürgette. Úgy fogalmazott: „A biztonságot megbízhatóan és hosszú távon kell garantálni, Európa és az Egyesült Államok bevonásával”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
