HÍREK
A Rovatból

„Ne nyúlj hozzá!” – Több millióan tüntettek Trump és Elon Musk ellen az Egyesült Államokban és világszerte

A demonstrálók szerint a milliárdosok már mindent irányítanak. A tüntetők a jogfosztás, a megszorítások és a kormányzati leépítések ellen vonultak utcára.


Szombaton több millió ember vett részt Donald Trump amerikai elnök és Elon Musk elleni tüntetéseken mind az 50 szövetségi államban és a világ számos országában. A megmozdulást egy demokráciapárti mozgalom szervezte válaszul arra, amit szerintük „ellenséges hatalomátvételnek” és az amerikai jogok és szabadságjogok elleni támadásnak tartanak - írta a CNN.

Egyesült Államok-szerte több mint 1400 „Ne nyúlj hozzá!” néven ismert tömegtüntetést tartottak állami parlamenteknél, szövetségi épületeknél, kongresszusi irodáknál, a Társadalombiztosítási Hivatal székházánál, parkokban és városházák előtt – bárhol, „ahol biztosítani tudjuk, hogy meghallják a hangunkat” – mondták a szervezők. A mozgalom célja, hogy „véget vessen a milliárdosok hatalomátvételének”.

A szórólapokon ez állt:

„Akár a demokráciánk elleni támadások, akár a munkahelyek megszüntetése, a magánélet megsértése vagy az alapvető szolgáltatások leépítése miatt csatlakozol – ez a pillanat érted van. Országos szintű, látványos elutasítást akarunk kifejezni a válsággal szemben.”

Az Indivisible nevű szervezet szerint közel 600 ezren regisztráltak az eseményekre, amelyek egyes részei olyan nagyvárosokban zajlottak, mint London és Párizs. A mozgalomban civil jogi szervezetek, veteránok, nőjogi csoportok, szakszervezetek és LGBTQ+ szervezetek is részt vettek.

A szervezők három fő követelést fogalmaztak meg:

legyen vége a Trump-adminisztráció milliárdosainak hatalomátvételének és korrupciójának; legyen vége a Medicaid, a társadalombiztosítás és más létfontosságú programok forrásmegvonásának; vessenek véget a bevándorlók, transznemű emberek és más közösségek elleni támadásoknak.

A washingtoni tüntetésen több politikus is beszédet mondott a Trump-adminisztrációval kapcsolatban. Jamie Raskin marylandi demokrata képviselő például úgy fogalmazott, hogy „nincs jövő egy olyan elnökkel, aki Mussolini politikáját és Herbert Hoover gazdaságát követi”.

„Alkotmányunk nem azzal kezdődik, hogy »Mi, a diktátorok«, hanem azzal, hogy »Mi, a nép«” – mondta Raskin a Washington-emlékműnél összegyűlt több ezres tömeg előtt. – „Egy erkölcsös ember nem akar olyan diktátort, aki mindennek tudja az árát, de semminek sem az értékét.”

Az ország minden részéről érkeztek tüntetők a fővárosba. A National Mall területén azt skandálták: „Hé-hó, Trump menjen már!” A tábláikon pedig ilyen feliratok szerepeltek: „Védjük meg az alkotmányt” és „Ne nyúljatok a jogainkhoz!”

Ilhan Omar minnesotai demokrata képviselő így fogalmazott:

„Ha egy olyan országban akarsz élni, ahol még számít a jog, harcolnunk kell érte. Ha olyan országot akarsz, ahol gondoskodunk a szomszédainkról, segítjük a szegényeket és a gyermekeink jövőjébe fektetünk, harcolnunk kell érte.”

Maxwell Frost, floridai képviselő pedig arra buzdította az embereket, hogy tiltakozzanak, támogassanak szolidaritási kezdeményezéseket, vegyenek részt közvetlen akciókban és koncentráljanak a törvényhozási eszközökre.

„A történelem során az önkényurak soha nem elégedtek meg a meglévő hatalmukkal – mindig próbára teszik a határokat, átlépik a szabályokat, majd figyelik, hogy az emberek csendben maradnak-e vagy hangosan tiltakoznak”

– mondta Frost.

@clipsofkamala insane!!? #protests #handsoff ♬ original sound - 

Los Angelesben a tüntetők végigvonultak egy körülbelül másfél kilométeres körön a városháza felé, miközben azt skandálták: „A hatalom a népé!”, és olyan táblákat tartottak, mint „Ne nyúlj az oktatáshoz!” és „Állj ellen!”

Trump hivatalba lépése óta kormánya folyamatosan a szövetségi kiadások csökkentését hangoztatja. Ennek részeként több ezer szövetségi alkalmazottat bocsátottak el vagy értesítettek azonnali elbocsátásról. Elon Musk, aki a kormányzati hatékonyságért felelős hivatal vezetője, szintén a kiadások csökkentésére törekedett, miközben többször is félrevezető nyilatkozatokat tett az állami költekezésről.

Musk korábban azzal dicsekedett, hogy az USAID – az egyik legnagyobb humanitárius segélyszervezet – „a darálóba került”.

A kormányzat felszámolta több külföldi segélyprogramját, amelyek instabil demokráciákat támogattak, valamint fizetés nélküli szabadságra küldött több olyan munkavállalót, akik az amerikai választások biztonságáért feleltek.

A Társadalombiztosítási Hivatal működése is megingott, miután átszervezések miatt több ezer dolgozót elbocsátottak.

A Trump-kormányzat emellett rendkívüli intézkedéseket hozott a bevándorlás visszaszorítására: növelték az ICE-ra nehezedő nyomást, tömeges kitoloncolásokat terveztek, miközben több hibát is elkövettek – például véletlenül kitoloncoltak egy salvadori férfit.

Frost képviselő erre reagálva ezt mondta: „Azt mondják, a bevándorlók elviszik a munkánkat, miközben ők külföldre telepítik a munkahelyeket, és céges ügyvédekkel szétverik a szakszervezeteket.”

„Azt mondják, a transznemű emberek veszélyt jelentenek a gyerekekre, miközben ők bontják le a közoktatást. Ők azok, akik tagadják a klímaválságot, mérgezik a bolygót, és semmit sem tesznek a fegyveres erőszak okozta közegészségügyi válság ellen.”

Trump kormánya gyakran kétségbe vonja a klímatudományt, és visszavonásra készül több fontos környezetvédelmi szabályozást, például a járművekre és erőművekre vonatkozó szennyezéscsökkentési előírásokat. Emellett utasította a szövetségi kormányt, hogy vizsgálja felül a fegyvertartás korlátozását célzó pereket és politikákat.

Frost úgy fogalmazott:

„Az autoriter hatalomgyakorlás alattomos terjedése zajlik, korrupt milliárdosokkal és óriáscégekkel, akik úgy gondolják, joguk van beleszólni mindenbe, beleértve a szólásszabadságot is.”

Felháborodást váltott ki Mahmoud Khalil palesztin menekült esete is, akinek zöldkártyáját visszavonták a Columbia Egyetemen folytatott tiltakozásai miatt – sokan emiatt megkérdőjelezik, valóban érvényesül-e még az Alkotmány biztosította véleménynyilvánítás szabadsága.

„Közösségeink fizetik meg az árát, miközben Trumpék és Muskék kasszíroznak” – írták a szervezők. – „Ez nemcsak a pénzről szól, hanem a hatalomról. Ez a kormányzat mindenkit célba vesz, aki nem tartozik az elit 1%-ba – veteránokat, gyerekeket, időseket, gazdákat, bevándorlókat, transznemű embereket és politikai ellenfeleket.”

Bár a tüntetések túlnyomórészt békések voltak, az indianai Lafayette városában egy férfi fegyvert vett elő autójából és elindult a tömeg felé. A rendőrség szerint a férfit megakadályozták abban, hogy szabályosan kanyarodjon, emiatt összetűzés alakult ki, amely során egy tüntető fejjel lefejelte. Ezután a férfi visszament a járművéhez, kivett belőle egy fegyvert, majd később visszatette azt. A rendőrök őrizetbe vették, de miután megállapították, hogy nem szegezte senkire a fegyvert, elengedték.

Két szövetségi dolgozókat képviselő szakszervezet vezetője is beszédet mondott Washingtonban. Randy Erwin, a Szövetségi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének elnöke így fogalmazott: „A Trump-kormányzat tönkreteszi a közszolgáltatásokat ebben az országban. Azt állítják, hogy hatékonyabbá teszik az államot – ez egy kegyetlen vicc.”

A NFFE és az Amerikai Kormányzati Dolgozók Szövetsége pert indított San Franciscóban a kollektív alkujogok megszüntetése ellen.

„Azt hitték, könnyű célpontok vagyunk. De engedjétek meg, hogy mondjak valamit: mi, szakszervezeti tagok és veteránok, nem hagyjuk magunkat. Én magam is veterán vagyok. Nem hallgatunk el. Nem hajolunk meg. Azt mondjuk: le a kezekkel a szakszervezetünkről. Le a kezekkel a szerződésünkről” – mondta Everett Kelley, az AFGE elnöke.

Erwin „az eddigi legsúlyosabb támadásnak” nevezte a kollektív alkufolyamat ellen, amit az ország valaha látott.

Kelley hozzátette:

„Ott vagyunk a bíróságon, a médiában, a Kongresszusban és veletek együtt az utcán is. És nemcsak ott vagyunk, de nyerésre is állunk.”

Trump hivatalba lépése után megszüntette a kormányzati távmunka lehetőségét, és útmutatót adott az ügynökségeknek, hogyan írhatják felül a szakszervezeti megállapodásokat a távmunka terén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Von der Leyen meghúzta a vörös vonalakat: Brüsszelnek három alapvető feltétele van Trump ukrán béketervéhez
Az amerikai javaslat szerint Ukrajna lemondana a Donbaszról, és haderejét is korlátozná. Trump elnök csütörtökig adott határidőt Kijevnek a válaszra.


Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.

Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:

  • a határokat nem lehet erővel megváltoztatni;
  • Ukrajna haderejének méretét nem korlátozhatják úgy, hogy az védtelenné tegye egy későbbi támadással szemben;
  • és az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a béke szavatolásában.
„Bármely hiteles és fenntartható béketervnek mindenekelőtt meg kell állítania az öldöklést és véget kell vetnie a háborúnak, miközben nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait”

– mondta az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök szerint Ukrajna az európai utat választotta, és szuverén országként joga van megválasztani a saját sorsát.

A vita alapja egy 28 pontos amerikai keretjavaslat, amelyet európai fővárosokban is bemutattak. A kiszivárgott vázlat szerint Ukrajna lemondana a Donbasz egészéről, haderejét a jelenlegi körülbelül 880 ezerről 600 ezer fősre csökkentené, és elengedné a NATO-csatlakozás tervét. Cserébe egy külön biztonsági megállapodás garantálná, hogy egy jövőbeli orosz támadás az egész transzatlanti közösség biztonságát fenyegeti, bár ez nem jelentene automatikus katonai beavatkozási kötelezettséget. Az amerikai kormány azóta részben kihátrált a terv mögül, Donald Trump elnök szombaton úgy fogalmazott, a javaslat „nem az utolsó ajánlatom”, ugyanakkor november 27-ig, csütörtökig határidőt adott Kijevnek a válaszra. Hozzátette, ha Volodimir Zelenszkij nem fogadja el a csomagot, „akkor harcolhat tovább, amíg csak a kis szíve bírja.”

Az európai vezetők már a G20 johannesburgi csúcstalálkozója mellett kiadott közleményükben jelezték, hogy a tervezet „alapot adhat”, de „további munkára szorul”. Kijev hivatalos álláspontja is egyértelmű.

„Soha, semmilyen formában nem ismerjük el az ideiglenesen megszállt ukrán területeket oroszként. Földünk nem eladó”

– jelentette ki Hrisztina Hajovisin, Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében az ország egyik legnehezebb pillanatáról beszélt, és kijelentette: „Az igazi, ‘méltóságteljes’ béke mindig ‘garantált biztonságon és igazságon’ alapul.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Fordulat a béketárgyalásokon: Európa egy teljesen átírt tervvel ment szembe Trumppal
Az európai javaslat 800 ezres hadsereget engedne Ukrajnának, és a NATO-tagságot sem zárná ki. Ezzel szemben az amerikai terv orosz területi igényeket is kielégítene.


Miközben Washington és Kijev a genfi tárgyalóasztalnál az eddigi legeredményesebbnek minősítette az egyeztetéseket, európai országok egy alapjaiban átírt béketervvel álltak elő vasárnap, amely több ponton is szembemegy az amerikai javaslattal.

Az európai elképzelés szerint előbb egy teljes és feltétel nélküli fegyverszünetnek kellene életbe lépnie az ukrajnai háborúban, amelyet az amerikaiak ellenőriznének, és csak ezután lehetne tárgyalni a területi változásokról

írja a Guardian. A javaslat szerint a tárgyalások kiindulópontját a jelenlegi frontvonal jelentené, és a terv nem számol azzal, hogy Ukrajnának ki kellene vonulnia az általa még ellenőrzött donbaszi városokból.

A befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére fordítanák, amiből amerikai befektetők nem részesülnének.

Ha Oroszország betartaná a tűzszünetet, lépcsőzetesen feloldanák a vele szemben 2014 óta érvényben lévő szankciókat, és visszatérhetne a G8-csoportba. Az ukrán hadsereg felső létszámkorlátja 800 ezer fő lenne, szemben az amerikai tervben javasolt 600 ezerrel. A terv Ukrajna NATO-tagságát sem zárná ki, és egy teljes, átfogó megnemtámadási megállapodást hozna létre Oroszország, Ukrajna és a NATO között. Oroszországnak át kellene adnia a zaporizzsjai atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, a megtermelt áramon pedig fele-fele arányban osztoznának.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap azt mondta, a béketervük „egy élő, lélegző dokumentum”, ami folyamatosan változik.

Hozzátette, a nyitott kérdések nem leküzdhetetlenek. „Egyszerűen több időre van szükségünk, mint amennyink ma volt” – fogalmazott. Rubio szerint „az oroszoknak is lesz itt egy szavazatuk”, velük is egyeztetni fognak. Donald Trump amerikai elnök szombaton arról beszélt, hogy a terv nem „végleges ajánlat” Ukrajna számára.

Ahogy már írtunk róla, a napokban kiszivárgott, 28 pontos amerikai béketerv szerint egész Donbasz Oroszországhoz kerülne, Putyin megtarthatná a Krímet, az új államhatárt pedig délen a Dnyeper folyó mentén húznák meg. A terv alapján Ukrajna nem lehetne a NATO tagja, és nem léphetnének a területére NATO-csapatok, cserébe valamiféle homályos amerikai biztonsági garanciát kapna. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya jövő hét csütörtökig kapott határidőt, hogy válaszoljon a javaslatra.

Az amerikai terv eredetével kapcsolatban kétségek merültek fel,

Donald Tusk lengyel kormányfő is feltette a kérdést, ki írta valójában és hol készült, utalva arra, hogy Moszkva keze lehet a dologban. Rubio külügyminiszter szerint amerikaiak írták a tervet, de előtte meghallgatták az ukrán és orosz feleket is. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt mondta, Oroszország megkapta a tervet, ami alapul szolgálhat egy végső békéhez, de a szöveget részletesen nem vitatták meg velük.

Zelenszkij háláját fejezte ki Trumpnak és a csúcstalálkozó résztvevőinek, de leszögezte, nem fogja elárulni hazája nemzeti érdekeit. Az európai vezetők közös nyilatkozatban írták, hogy a határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni. Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy az EU feltétel nélkül álljon be Donald Trump 28 pontos ukrajnai béketervének támogatása mögé.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotó: Magyar Péter a konyhában is odatette magát, megmutatta, mivel lepte meg fiait
A Tisza Párt elnöke a vasárnap délutánt a gyerekeivel töltötte. A nagymama receptje alapján készülő sütemény mellett a kormánypártnak is üzent.


Süteménykészítés közben üzent a Fidesznek Magyar Péter vasárnap délután, miután a kormánypárt bejelentette, mikor dönt a 2026-os jelöltjeiről. A Tisza Párt elnöke a Facebookon osztott meg egy fotót arról, hogy éppen habos almást süt a gyerekeinek, a nagymamája receptje alapján.

A képhez fűzött bejegyzésben úgy fogalmazott:

„Most, hogy kiderült, hogy a Fidesznek se programja, se jelöltjei nincsenek, van egy kis időm a srácoknak sütni habos almást a nagymamám receptje szerint.”

Magyar Péter ezzel arra a szombati hírre reagált, hogy a Fidesz választmányi elnöksége a közmédiával közölte: a párt a 2026-os országgyűlési választás 106 egyéni képviselőjelöltjéről jövő januárban dönt. Ez a menetrend követi a korábbi gyakorlatot, 2022-ben is január végén véglegesítették a jelöltek listáját. A kormánypárti oldalon magabiztosságot sugallnak.

„2010 óta minden országos választást megnyertünk, pontosan tudjuk, hogy mit kell tenni a hazánkért. A magyarok újra és újra bizalmat szavaztak nekünk” – fogalmazott korábban a Fidesz felkészüléséről Kubatov Gábor pártigazgató.

Nem ez az első alkalom, hogy a Tisza Párt elnöke a konyhából jelentkezik: rendszeresen posztol vasárnapi sütéseiről, korábban beszámolt már arról is, hogy gyermekeivel palacsintát készített, vagy épp koktélt kevert.

Mindeközben a Tisza Párt egy nyílt, előválasztáshoz hasonló folyamatban szűkíti a lehetséges jelöltjeinek körét a 106 egyéni körzetben.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Orosz kívánságlistának” nevezték, most az amerikai külügyminiszter bejelentette: változtatnak a béketerven
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint ez volt az eddigi legjobb nap a tárgyalásokon. A genfi egyeztetés után máris jönnek a módosítások a vitatott javaslaton.


Bár Európában és Washingtonban is sokan Oroszország kívánságlistájának tartják az amerikai béketervet, a november 23-i genfi tárgyalás után az amerikai külügyminiszter az eddigi legeredményesebb napról beszélt. Marco Rubio közölte, hogy

az ukrán küldöttséggel folytatott egyeztetés után módosítják a vitatott tervezetet.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak szintén „nagyon eredményes első ülésről” számolt be, és jelezte, hogy még vasárnap sor kerül egy második egyeztetésre is. Rubio szerint a felek pontról pontra áttekintették a 28 pontos amerikai javaslatot, írta a SkyNews.

„Dolgozunk rajta, néhány változtatást, igazítást végzünk, hogy közelebb kerüljünk egy olyan megoldáshoz, ami Ukrajnának és nyilvánvalóan az Egyesült Államoknak is megfelel”

– mondta.

Az európai vezetők ugyanakkor nyíltan jelezték, hogy a jelenlegi vázlat számukra elfogadhatatlan.

Ahogy már írtunk róla, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke három alapelvet sorolt fel, amelyekhez ragaszkodnak: „a határok nem változhatnak erőszakkal, nem lehet olyan korlátokat szabni az ukrán haderőnek, amelyek kiszolgáltatottá teszik az országot a jövőbeni támadásokkal szemben, és az Európai Unió központi szerepének teljes mértékben meg kell jelennie a béke biztosításában”.

Több amerikai szenátor is azt állította, hogy a kiszivárgott szöveg valójában egy „orosz kívánságlista”, amely jutalmazza az agressziót.

„Sem etikai, sem jogi, sem erkölcsi, sem politikai indoka nincs annak, hogy Oroszország igényt tart Kelet-Ukrajnára” – mondta Angus King független szenátor. Az amerikai külügyminisztérium és Rubio is cáfolta a vádakat, hangsúlyozva, hogy a javaslatot az amerikaiak dolgozták ki, de orosz és ukrán észrevételeket is tartalmaz.

A diplomáciai feszültséget növelte Donald Trump amerikai elnök bejegyzése, amelyben azt írta, Ukrajna vezetése „nulla hálát” mutatott az amerikai erőfeszítésekért.

Erre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy külön nyilatkozatban reagált, amelyben kifejezetten megköszönte „minden amerikai szívnek” a támogatást, külön is megemlítve a Javelin-rakétákat. Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy a terv jelenlegi formája Ukrajnát „szabadság, méltóság és igazság nélkül” hagyná.

A vitatott békejavaslat lényege, hogy Ukrajnának jelentős területi engedményeket kellene tennie, a Donbász egésze és a Krím orosz kézen maradna. Emellett fel kellene adnia a NATO-csatlakozási szándékát, haderejét pedig egy meghatározott létszám – sajtóhírek szerint 600 ezer fő – alatt kellene tartania.

Cserébe homályos biztonsági garanciákat és a szankciók enyhítését ígérik. Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözölte a washingtoni tervet, amely szerinte „alapot képezhet egy végső békerendezéshez”.

A genfi tárgyalások a nap folyamán folytatódnak, ahol az amerikai fél beépítheti az ukrán észrevételeket a javaslatba. Trump korábban november 27-ét jelölte meg határidőként, de a Fehér Ház jelezte, hogy ez nem tekinthető „végső ajánlatnak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: