Trump az első elnökjelölti vitán Bidennek: „Joe, benned szemernyi okosság sincs”

A Népszava cikke szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából tavaly készült jelentés nem javasolja a Bosnyák tér mögötti új irodanegyed és bevásárlóközpont geotermikus hőhasznosításának környezetvédelmi engedélyét. A lap azt írja:

A cikkben az áll, hogy az épületet Balázs Attila cége húzta fel, akit közismerten jó viszony fűz Tiborcz Istvánhoz. A következő hónapokban több minisztériumi részleg, valamint a NAV és az Állami Számvevőszék költözne ide, a plázát pedig már megnyitották.

A jelentés szerint a Csömöri–Cinkotai út metszésének közelében lévő termálkutak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jelentésében kijelölt piros zóna belsejébe esnek.

A projekt kiemelt kormányzati beruházás. A Pest Vármegyei Kormányhivatalnak gyorsított eljárásban kell döntenie az engedélyről.

A Népszava megkeresésére a Bayer Construct nem válaszolt. A lap hozzáteszi: a kormány eddig minden segítséget megadott a cégcsoport sikeres működtetéséhez, Balázs Attila projektjei pedig rendre „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” státuszt kapnak.

(via 24.hu)

Alig négy hónap alatt több mint száz település hozott helyi rendeletet a júliusban életbe lépett törvény alapján. A helyi önazonosság védelméről szóló jogszabály célja hivatalosan a túlnépesedés megelőzése volt, de egy szakember szerint a rendeletekbe foglalt feltételek éppen ellentétes hatást váltanak ki.

A törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy megszabják, kik és milyen feltételekkel költözhetnek a településükre, illetve kik vásárolhatnak ott ingatlant. Az eddig elfogadott rendeletek szinte mind pénzügyi kötelezettségeket, bizonyos végzettséget, meglévő munkaviszonyt és büntetlen előéletet követelnek.

Navracsics Tibor miniszter korábban elismerte, hogy a rendeletek nem feltétlenül azokon a településeken születnek, ahol a kormány agglomerációs nyomásra számított, de a kormányhivatalok jelzik, ha az alapjogok megsértésével találkoznak.

Dr. Szabó Judit Anna ingatlanjogász a Blikknek azt mondta, a legtöbb rendeletből hiányzik, hogy pontosan mit akarnak megőrizni. Egyetlen helyi szabályozás sem fogalmazta meg például, hogy milyen hagyományt, értéket vagy életformát védenének meg a beköltözőktől. Saját példáján keresztül érzékeltette is a problémát: az ő dédszülei véméndiek voltak, ahol régen több nemzetiség élt együtt békésen. Erre most a falu egyik célja a homogenitás fenntartása, ami szerinte érthetetlen.

A jogász azt látja, hogy az önazonosság védelméről szóló rendeletek meglepő gyorsasággal terjednek. Arra persze számított, hogy lesz igény a törvényre, de arra nem, hogy szinte minden nap újabb rendelet jelenik meg. Azt mondta, a törvény létjogosultságát elvileg az adta, hogy segítsen olyan településeknek, ahol az infrastruktúra nem bírja a betelepülők számát, ahogy erre jó néhány példa akad a fővárosi agglomerációban és a Balaton környékén.

Dr. Szabó Judit Anna úgy látja, már az elfogadás előtt látszott, hogy ez a törvény a túlnépesedés megfékezésére nem lesz alkalmas, mivel aki állami támogatással vásárol ingatlant, az mentesül is a korlátozások alól.

A jogász problémásnak tartja azt is, hogy a települések szabadon határozhatják meg a feltételeket, így akadnak olyanok, ahol csak bizonyos bűncselekményekre szűkítik a tiltást. Ez azt a téves üzenetet hordozza, hogy más bűncselekmények az önkormányzatok részéről elfogadhatók.

A jogrend szerint, ha valaki letöltötte büntetését, esélyt kell kapnia a visszailleszkedésre, különben a bűnözés újratermelődik. Jó példa erre az, ha valaki balesetet okoz: bár büntetett előéletű lesz, de az esete semmiképp sem hasonlítható össze súlyos bűntettek elkövetőivel. Mint mondta, a választások közeledtével sokan úgy érezhetik, kontrollt kaptak a kezükbe a népesség összetételének szinte szabad meghatározására, de az államnak nem lenne szabad kiszolgálnia ezt az igényt. Sátoraljaújhely (képünkön) önkormányzata le is nyilatkozta egy médiumnak, hogy azért alkották a helyi rendeletet, hogy ne költözzenek oda a bűnözők - emlékeztetett.

A szakember szerint jogszerűtlen, hogy néhány településen – például Rajkán, Balatonföldváron és Győrújbaráton – betelepülési hozzájáruláshoz kötik az ingatlanvásárlást, mert a törvény erre nem ad lehetőséget. Úgy fogalmazott, nem lenne rossz ötlet, ha a hozzájárulást például az óvodai férőhelyek bővítésére szednék, de aki állami támogatással vásárol, annak ezt sem kellene fizetnie.

A legtöbb rendelet egyébként Borsodban és Nógrádban született.

Az Átriumban teltházzal fut Pintér Béla új bemutatója, a Kabuki. A történet egyik jelenetében bottal agyonverik a fideszes oligarchát. Lánczi Tamás szerint a Schanda Vera nevű szereplőn Schmidt Mária alakja ismerhető fel, erről a közösségi oldalán írt, amit a 24.hu vett észre.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke így fogalmazott: „először egy színpadon a miniszterelnök lelövését játsszák el, megfenyegetik a köztársasági elnököt, majd csaknem meglincselnek egy ferences szerzetest, amiért harangozni merészelt, most pedig egy liberális színházi előadásban Schmidt Mária konzervatív történész és közéleti szereplő agyonverését imitálják”. Szerinte ez trend:

Lánczi a tavaszi ügyekre is utalt, Hadházy Ákos Majdan-típusú felkelésről szóló kijelentésére. Hozzátette: „Nem kell Majdan, nem kellenek ukrán módszerek, nem kellenek ilaria salisok.”

A posztban nem tért ki arra, mi váltja ki a darabbeli konfliktust. A cselekményben Csányi Miklós kulturális menedzser Szabadszálláson új tájházat szeretne nyitni. A fideszes oligarcha, Schanda Vera felkéri, hogy legyen a párt jelöltje. A férfi ezt nem vállalja, mert felháborítja a kormány oroszbarátsága.

A finanszírozással kapcsolatban Lánczi tévedett, amire a Fővárosi Közgyűlés fideszes képviselője, Gulyás Gergely Kristóf hívta fel a figyelmet. Nyílt levélben fordult Nagy Ervinhez, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány kuratóriumi tagjához, és rákérdezett, hogyan kaphatott támogatást a produkció.

Szentkirályi Alexandra frakcióvezető külön bejegyzésben azt írta, Magyar Péter „felbukkanása óta tégláról téglára közelebb kerülünk ahhoz, hogy az uszítás vérontásba torkolljon. Az Átrium »produkciója« egyszerűen nem fér bele a »művészi megjelenítés« kategóriájába.”

2024-ben kormányrendelet írta elő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium adja vissza a Milipol nevű fegyverkereskedő céget a Honvédelmi Minisztériumnak. A Magyar Védelmi Exportügynökség az átadás előtt minél több pénzt akart kivenni a cégből, ami akár csődhelyzethez is vezethetett volna, írja a 24.hu.

A hadiipari cégek nagy része 2024-ben az N7 Holdingon keresztül Nagy Márton alá került, év végén pedig bejelentették, hogy a nemzetgazdasági tárca gyakorolja a VEX tulajdonosi jogait. Később új döntés született: a VEX egyetlen komoly bevételt hozó leányvállalata, a Milipol térjen vissza a honvédelmi tárcához.

A Milipol néhány éve még az egyik legsikeresebb hazai fegyverkereskedő magáncég volt. Rendszeresen nyert a honvédség, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség pályázatain. 2020-ban kétmilliárd forintos lőszerbeszerzési keretmegállapodást kötött, miközben a kormány kartellgyanúra hivatkozva megpróbálta megakadályozni a tendergyőzelmet. Akkor Székely Herbert és a később elhunyt Ecsedi Ferenc volt a tulajdonos, 8,8 milliárd forintos árbevétel mellett 2,2 milliárd forint nyereséget értek el, amit osztalékként ki is vettek. A kormány ezután a felvásárlás mellett döntött.

2021-ben Maróth Gáspár jelezte, hogy az ügylet folyamatban van. Az állam szerint a cég megkerülése nem sikerült, mert sok külföldi partnerrel volt kizárólagos megállapodása. A Milipol NATO-beszállítói minősítéssel rendelkezett, és nagyjából 90 külföldi gyártó termékeit forgalmazta kizárólagosan Magyarországon.

A Hvg.hu később megírta, hogy az állam 6 milliárd forintot fizetett a vállalatért, és azt várták, hogy 2–2,5 év alatt megtérül a vételár. Az állami tulajdonba kerülés után azonban visszaesett a forgalom, a nyereség pedig annyira csökkent, hogy a befektetés évtizedek alatt sem térült volna meg. A vásárlást a HM EI Zrt. alá tartozó Techimpex Kft. bonyolította 2021 közepén. A céget rövid időre átnevezték, majd 2022-ben megszüntették és beolvasztották egy utódba. Helyette jött létre a VEX, amely a HM EI-ből vált ki, és megörökölte a Milipolt.

A megvásárlás évében még 900 millió forint feletti nyereség keletkezett, utána viszont erős visszaesés jött. A tavalyi eredmény már alig haladta meg az 50 millió forintot. A VEX a csökkenő bevételek ellenére is jelentős osztalékot vett ki: 2024 áprilisában 800 millió forintról döntött, amelyet 2024 végéig több részletben kellett utalni. A VEX 2024-ben 75,7 millió forint bevételt ért el, 2023-ban pedig alig haladta meg az 1 milliót. Ezek az összegek nem fedezték az ügynökség kiadásait.

Időközben kormányhatározat rögzítette, hogy a Milipol a VEX-től a HM EI-hez kerül. 2025 tavaszán elindult a beolvadásos kiválás: elkészült a dokumentáció tervezete és lezárult az átvilágítás. A könyvvizsgáló 682 millió forint saját tőkét állapított meg.

Trembeczki László vezérigazgató 2025. május 7-én levelet írt Barthel-Rúzsa Zsolt államtitkárnak, és segítséget kért. A levél szerint az osztalék után a saját tőke 22,5 millió forintra csökkent volna, ami még a dolgozók negyedéves bérére sem elég. Trembeczki egyeztetést kért, és jelezte, hogy a kormányhatározat alapján a VEX csak a HM egyetértésével hozhat végső döntéseket a Milipolról.

A jelzés után a HM EI igazgatósága és felügyelőbizottsága 2025 májusának végén elfogadta a beolvasztást, és nem merült fel új észrevétel. Barthel-Rúzsa Zsolt júniusban véglegesítette a cégátvételt.

A Milipol ügyében a 24.hu megkereste Pachner Róbertet, a VEX vezérigazgatóját, aki azt írta, hogy az ügynökség nem illetékes a kérdések megválaszolásában. 2024 decemberéig Pachner a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt.-t is vezette. Tavaly hekkerek elfoglalták a cég szervereit, amelyeken a magyar katonai és rendvédelmi szervek beszerzési adatai voltak, és a visszaadásért több mint másfél milliárd forintot kértek. Az incidens után a honvédelmi miniszter menesztette őt ebből a pozícióból.

A Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium a lap megkeresésére nem válaszolt.