ezt írta ki a Twitteren a jelenlegi elnök, percekkel azelőtt, hogy a nagy amerikai hírcsatornák bejelentették, Joe Biden az idei elnökválasztás győztese.
Később pedig közleményt adott ki, amelyben a demokratákat azzal vádolta meg, hogy hamisan állítják, hogy győztek. A médiát is kritizálta, amiért a hírhálózatok az adatok alapján azelőtt jelentették be Joe Biden győzelmét, hogy az összes szavazatot megszámolták volna. Azt, hogy Biden nyert, ugyanakkor a Trumpot támogató Fox News is elismerte.
"Az egyszerű tény, hogy ez a választás még korántsem ért véget"
- írta Trump legfissebb közleményében.
Trump már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy nem ismeri el Biden győzelmét, és napok óta csalásról beszél a levélszavazatok kapcsán. Ugyanakkor konkrét bizonyítékok eddig nem kerültek elő. Nem tudott ilyesmit felmutatni jogi csapata sem, amelynek tagjai számos tagállamban a bíróságokon indítottak támadást.
"Nyilvánvaló, hogy nem fog engedni" - mondta Trumpról Rudy Giuliani, az elnök személyes ügyvédje a Philadelphiában tartott sajtótájékoztatóján. Biden győzelmének bejelentése után azt is hozzátette, hétfőn a tárgyalótermekben kezdődik a küzdelem, meg fogják támadni az eredményt.
Negyedszázada Trump az első hivatalban lévő elnök, aki elveszítette a választásokat.
A jogi eljárásokon kívül sok eszköz egyébként nincs a kezében. Korábban Biden azt mondta, ha nem hagyja el a Fehér Házat önként, "kivezettetik" onnan.
"Megnyertem ezt a választást, nagyon"
ezt írta ki a Twitteren a jelenlegi elnök, percekkel azelőtt, hogy a nagy amerikai hírcsatornák bejelentették, Joe Biden az idei elnökválasztás győztese.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hivatalosan bejelentették, hogy a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték
Az ügyet a jogi bizottság vizsgálja, döntésük után folytatódhat a magyar eljárás. Két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell dönteni.
Hivatalosan is elindult az eljárás Brüsszelben: a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn bejelentette, hogy a kérelmet továbbította a testület jogi szakbizottságának. Az ügy hátterében Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter feljelentése áll, míg Dobrev Klára a kormány megtorló akciójának tartja a lépést.
A mostani eljárás nem előzmény nélküli,
két éven belül ez a második alkalom, hogy a DK elnökének mentelmi jogáról kell döntenie a testületnek.
2024 augusztusában a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság már kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután Pölöskei Gáborné Áder Annamária, Áder János volt államfő testvére feljelentette Dobrevet. A volt köztársasági elnök testvére azért indított büntetőeljárást, mert Dobrev azt állította, hogy bűnös a pedofilbotrányban. Abban az ügyben az Európai Parlament 2025 októberében úgy döntött, nem függeszti fel a képviselő mentelmi jogát.
A mostani ügy alapja, hogy Hankó Balázs miniszter 2025 novemberében egy Facebook-videóban tudatta, jogi lépéseket tesz a DK elnöke ellen.
„Állj, ne tovább! Feljelentést teszek Dobrev Klára ellen, mert hazug és aljas módon vádol” – mondta akkor a miniszter.
Dobrev Klára a miniszter videójára úgy reagált: „Hány pedofil pap kapott még tízmilliókat az államtól szexuáledukációs képzésre? Válaszokat követelünk Hankó Balázstól.”
A képviselő a mostani eljárást a kormány megtorló akciójának nevezte. Szerinte azért, mert a DK politikusai egyre közelebb kerülnek annak feltárásához, hogy kik lehettek azok a magas rangú állami vagy rendőri vezetők, akik fedezték a pedofil bűncselekmények elkövetőit.
Az ügy most az Európai Parlament jogi bizottsága elé kerül, ahol meghallgatják Dobrev Klárát is. A bizottság javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására, a végső szót pedig a parlament plenáris ülése mondja ki szavazással. Ha a testület felfüggeszti a mentelmi jogot, a magyarországi bírósági eljárás lefolytatható Dobrev Klára ellen. Ha nem, az eljárás nem folytatódhat.
Hivatalosan is elindult az eljárás Brüsszelben: a magyar hatóságok Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn bejelentette, hogy a kérelmet továbbította a testület jogi szakbizottságának. Az ügy hátterében Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter feljelentése áll, míg Dobrev Klára a kormány megtorló akciójának tartja a lépést.
A mostani eljárás nem előzmény nélküli,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döbbenetes dolog derült ki egy perben: az egész világon már csak egyetlen helyen, Belgrádban lehet menedéket kérni Magyarországtól
A minisztérium a bíróságon ismerte el, hogy a kijevi nagykövetségen „technikai okokból szünetel” a befogadás. A rendszer egyetlen helyszínre korlátozza a menedékkérés lehetőségét.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia a menedékkérelmekkel kapcsolatos, eddig visszatartott adatokat – mondta ki hétfőn, egyelőre nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A minisztériumnak 15 napon belül kell eljuttatnia a statisztikákat a pert indító Magyar Helsinki Bizottságnak.
A kormány 2020 májusában vezette be a „nagykövetségi eljárást”, amelynek értelmében a menedékkérők először a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen nyújthatnak be úgynevezett „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”.
A mostani perben a minisztérium elismerte, hogy a kijevi nagykövetségen „technikai okokból szünetel” a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására a világon jelenleg egyedül a belgrádi magyar nagykövetségen van tényleges lehetőség.
A Magyar Helsinki Bizottság 2023 óta negyedévente kéri ki a közadatnak számító statisztikákat. A korábban megismert adatok szerint 2020-ban mindössze 26 szándéknyilatkozatot nyújthattak be a két nagykövetségen, 2021-ben ötvenötöt, 2022-ben tizenhatot, 2023-ban kettőt, 2024-ben pedig hatot. 2025 első negyedévében egyetlen ilyen dokumentumot sem adtak be.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tavaly októberben tagadta meg először ezeknek az adatoknak a kiadását, arra hivatkozva, hogy azok nyilvánosságra hozatala Magyarország külpolitikai érdekeivel ellentétes.
Szijjártó Péter külügyminiszter a külszolgálati törvényre hivatkozott, a bíróság ítélete azonban kimondta, hogy ez a jogszabály a külképviseleteken dolgozó személyi állomány jogállásáról szól, és nem mérvadó az adatok visszatartásánál.
A bíróság szerint így nincs törvényes alapja az adatok titkosításának.
Az Európai Unió Bírósága korábban már uniós jogba ütkőzőnek ítélte a magyar szabályozást, és arra kötelezte az államot, hogy szüntesse meg a rendszert, ez azonban nem történt meg.
A 2023. júniusi döntés kimondta, hogy az eljárás sérti az uniós menekültügyi irányelvet. Az Európai Bizottság 2024 áprilisában hivatalos felszólító levelet is küldött Magyarországnak az ítélet végre nem hajtása miatt.
Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a bíróság ítéletét így kommentálta:
„A minisztérium kétségbeesetten próbálta megindokolni a megindokolhatatlant, jogszerűnek beállítani a jogsértést. Eközben sokszorosan leplezte le magát.
Elismerte a perben például azt is, hogy a kijevi nagykövetségen »technikai okokból szünetel« a szándéknyilatkozatok befogadása, így menedékkérelem benyújtására ott még csak elméleti esély sincs. Ez azt jelenti, hogy az egész világon egyedül Belgrádban lehetséges menedékjogot kérni Magyarországtól. Sem Magyarországon, sem más nagykövetségen nincs erre mód főszabály szerint. A per ismét rávilágított arra,
az állam a nagykövetségi rendszer leple alatt lényegében felszámolta az egyik Alaptörvényben garantált emberi jogot,
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia a menedékkérelmekkel kapcsolatos, eddig visszatartott adatokat – mondta ki hétfőn, egyelőre nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A minisztériumnak 15 napon belül kell eljuttatnia a statisztikákat a pert indító Magyar Helsinki Bizottságnak.
A kormány 2020 májusában vezette be a „nagykövetségi eljárást”, amelynek értelmében a menedékkérők először a belgrádi vagy a kijevi magyar nagykövetségen nyújthatnak be úgynevezett „menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rászállt a NAV Dzsudzsák Balázs cégére, sorra dőlnek be a rekorder labdarúgó vállalkozásai
A NAV végrehajtást rendelt el a labdarúgó debreceni cégénél, a DB7.hu Kft.-nél. A vállalkozás az elmúlt években több százmilliós veszteséget halmozott fel, követve Dzsudzsák korábbi bedőlt üzleteinek mintáját.
Végrehajtást rendelt el január 9-én a NAV Hajdú-Bihar Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának Követeléskezelő Osztálya Dzsudzsák Balázs cégénél, a DB7.hu Szolgáltató Kft.-nél – vette észre az mfor.hu az Opten cégadatbázis nyilvános adataiban.
A rekorder magyar válogatott labdarúgó és üzlettársának debreceni vállalkozása évek óta veszteséges: 2022-ben 22 millió forintos bevétel mellett 78 millió forintos mínuszt termelt, 2023-ban már bevétele sem volt, a vesztesége pedig elérte a 89 millió forintot.
Bár tavaly 53 millió forintra nőtt az árbevétel, a cég így is 48 milliós veszteséggel zárt. Az Opten adatai szerint a sportszer-kiskereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó vállalkozásnak jelenleg 160 millió forint rövid lejáratú kötelezettsége van.
Nem ez az első eset, hogy Dzsudzsák Balázs egyik cége nehéz helyzetbe kerül. Korábban az Első Magyar Léghajógyár Kft. tervei hiúsultak meg,
és a Market Invest Hungary Kft.-vel sem járt szerencsével. Noha 2023 közepén többségi tulajdont szerzett a püspökladányi cégben, a NAV még abban az évben végrehajtást indított a vállalkozás ellen. Dzsudzsák azóta eladta az üzletrészét, a céget pedig VAP-LOG Kft.-re nevezték át.
Szintén jelentős, 180 milliós veszteséget termelt 2024-ben az a cégcsoport, amelyet a győri Széchenyi István Egyetem vásárolt meg Dzsudzsák Balázstól.
Az egyetem 2023-ban 370 millió forintot fizetett a győri Rába Medical Center Kft.-ért és a tulajdonos Rába Medical Invest Kft.-ért. A vásárlás idején az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki köztudottan jó barátságot ápol a labdarúgóval. Az egyetem a tranzakciót a térség egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztési szándékával indokolta.
Végrehajtást rendelt el január 9-én a NAV Hajdú-Bihar Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának Követeléskezelő Osztálya Dzsudzsák Balázs cégénél, a DB7.hu Szolgáltató Kft.-nél – vette észre az mfor.hu az Opten cégadatbázis nyilvános adataiban.
A rekorder magyar válogatott labdarúgó és üzlettársának debreceni vállalkozása évek óta veszteséges: 2022-ben 22 millió forintos bevétel mellett 78 millió forintos mínuszt termelt, 2023-ban már bevétele sem volt, a vesztesége pedig elérte a 89 millió forintot.
Bár tavaly 53 millió forintra nőtt az árbevétel, a cég így is 48 milliós veszteséggel zárt. Az Opten adatai szerint a sportszer-kiskereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó vállalkozásnak jelenleg 160 millió forint rövid lejáratú kötelezettsége van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Első fokon pert nyert Tarr Zoltán, a Tisza politikusát a bíróság szerint politikai okokból rúgták ki az állami cégtől
A Tisza Párt EP-képviselője a Facebookon jelentette be a hírt, ami nagy port kavart. A neki megítélt kártérítést és egyéb összegeket jótékony célra fogja felajánlani.
Tarr Zoltán a Facebook-oldalán jelentette be, hogy elsőfokon pert nyert korábbi munkáltatója, a Neumann János Nonprofit Kft. ellen. A politikus azt állítja, politikai okokból bocsátották el az állami cégtől.
"Megnyertem a munkaügyi perem utolsó civil munkáltatóm, a Neumann János Nonprofit Kft ellen.
Az NGM háttérintézményeként működő állami cég 2024 április 8-án rúgott ki, miután április 6-án a Kossuth téren tartott többszázezres tüntetésen felszólaltam az egyház és állam túlzott összefonódása ellen,
amely - többek között - a kegyelmi ügy kirobbanásához is vezetett" - írta a közösségi oldalán.
Tarr Zoltán közlése szerint az elsőfokú ítélet mindenben elfogadta a beadványában foglaltakat, és a bíróság megállapította, hogy kirúgása összefüggésben van a közéleti szerepvállalásával.
„Tehát, nem szakmai, vagy emberi, hanem igenis politikai okai voltak annak, hogy eltávolítottak”
– fogalmazott. A posztban köszönetet mondott ügyvédjének, Sziklai Tamásnak, és jelezte, hogy a bíróság által neki megítélt összeget jótékony célra fogja felajánlani.
A perben alperesként szereplő Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alatt álló állami háttérintézmény, amely többek között digitális és technológiai programok végrehajtásáért felel.
Tarr Zoltán a Facebook-oldalán jelentette be, hogy elsőfokon pert nyert korábbi munkáltatója, a Neumann János Nonprofit Kft. ellen. A politikus azt állítja, politikai okokból bocsátották el az állami cégtől.
"Megnyertem a munkaügyi perem utolsó civil munkáltatóm, a Neumann János Nonprofit Kft ellen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
