Tovább fokozódik a meleg, szombattól életbe lép a hőségriadó

„Ne higgye el, ne dőljön be ezeknek a fideszes hazugságoknak” – erősen kezdett Márki-Zay Péter kedden este az M1 48 perc című műsorának stúdiójában, miután a műsorvezető a Tisza Párt állítólagos, kiszivárgott gazdasági tervéről kezdte faggatni. A vita pillanatok alatt eldurvult, a politikus a közmédiát propagandával vádolta, Törőcsik Zsolt műsorvezető pedig a nézők nevében is visszautasította, hogy sötétben tartanák őket. Az adással szinte egy időben Orbán Viktor miniszterelnök is üzent egy videóban a vitatott terv kapcsán: „ha balosok jönnek, mindig megszorítás van!”

A feszült stúdióbeszélgetésben a vita alapvető apropóját az Indexen aznap megjelent cikk adta, amely a Tisza Párt egy állítólagos belső gazdasági anyagáról számolt be. A közmédia felületein egész nap futott a téma, egy külön videós anyagban a Nézőpont Intézet elemzője már a műsor előtt egy „megszorító csomag” részleteit elemezte. A kormányközeli sajtóban is nagy visszhangot kapott a hír, amely szerint a tervezet évi 1300 milliárd forintos többletbevétellel számol, többek között adó- és járulékemelések révén. Erre a narratívára reagált élesen Márki-Zay Péter a stúdióban.

A politikus az adásban nemcsak a kiszivárgott anyagot, hanem magát a közmédiát is támadta.

Erre a műsorvezető azonnal reagált. „Azt szeretném visszautasítani, hogy sötétben tartanánk a nézőinket. Ezt az ő nevükben is szeretném kikérni” - hangzott el a Telex tudósítása szerint. A vita hevében Márki-Zay ironikusan megjegyezte, hogy a köztévének a humorista Bruti szerint „18 állandó nézője” van. A műsorvezető erre annyit felelt: „Szerintem azért annál többen vagyunk.”

Az interjú során Márki-Zay Péter több ponton is szándékosan feszegette a műsor kereteit. Amikor a műsorvezető a Tisza Párt politikusainak nyilatkozási fegyelméről kérdezte, a politikus azzal magyarázta a „visszafogottságot”, hogy tartanak a nyilatkozataik „szétvágásától” és a mesterséges intelligenciával történő hamisítástól. Hogy érzékeltesse, mennyire nem hisz a neki tulajdonított dokumentumoknak, egy internetes mémre utalt:

A beszélgetés lezárása sem volt feszültségmentes. Miközben a műsorvezető már a búcsúszöveget mondta, Márki-Zay még odavetett néhány éles kérdést. „Miért kell hazudni? Miért kell lopni? Európa legnagyobb bankrablása volt, amit Matolcsyék csináltak, miért nem kapják el?” – mondta a politikus a Telex szerint, de válaszra már nem maradt idő.

A vita középpontjában álló, „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” címet viselő dokumentumot az Index hozta nyilvánosságra. A lap szerint a több száz oldalas anyag többek között a progresszív személyi jövedelemadó bevezetését és az állami újraelosztás kiterjesztését vázolja fel. A Tisza Párt és Magyar Péter a cikk megjelenése után azonnal reagált, és minden szavát hazugságnak nevezte, a dokumentumot pedig hamisítványnak minősítette.

(via Telex)

„A mai nappal teljesítettem a törvényben előírt kötelességemet” – reagált Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi oldalán arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdán ismét nem választotta meg jelöltjét, Tüttő Katát főpolgármester-helyettesnek. A főpolgármester bejelentette: a következő kísérletet a pozíció betöltésére csak a 2026-os országgyűlési választások után teszi meg.

Bejegyzésében Karácsony köszönetet mondott Tüttő Katának, amiért elvállalta a jelölést. Hangsúlyozta, hogy jelöltje a megbízatást díjazás nélkül, átmeneti jelleggel, a 2026-os választás után felálló új kormány megalakulásáig vállalta volna. A főpolgármester korábban azzal indokolta Tüttő jelölését, hogy a közgyűlésben ő az egyetlen olyan személy, aki jogilag nem összeférhetetlen, vállalja a feladatot és élvezi a bizalmát.

Mint arról korábban írtunk, a szerdai titkos szavazáson a 33 fős testületből mindössze 20 képviselő vett részt. A leadott 19 érvényes szavazatból 8 támogatta és 11 ellenezte Tüttő Kata kinevezését, így a szükséges minősített többség nem jött létre. A DK–MSZP–Párbeszéd frakciója támogatta a jelöltet, a Fidesz–KDNP azonban előre jelezte, hogy nem vesz részt a szavazásban, a felelősséget a Tisza Pártra hárítva.

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter már korábban egyértelművé tette, hogy nem támogatják Tüttő Katát, akit „a fővárosi szocialista polip egyik intézőjének” nevezett.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint a főváros törvénysértő állapotot tart fenn helyettes nélkül. A bíróság 30 napos határidőt szabott a törvényes állapot helyreállítására, amely hamarosan lejár. Karácsony Gergely mostani bejelentésével a politikai patthelyzet várhatóan a határidő lejárta után is fennmarad, ami újabb jogi lépéseket vonhat maga után a kormányhivatal részéről. Végső esetben akár Sára Botond fővárosi főispánra is hárulhat a feladat, hogy helyettest nevezzen ki Karácsony mellé.

Egy alig több mint ötperces telefonhívás hangfelvétele szivárgott ki egy októberi amerikai-orosz politikai egyeztetésről, miután a Bloomberg megszerezte a hanganyagot és közzétette a leiratát.

A felvétel október 14-én készült, és két nappal később közel két és fél órán át beszélt egymással telefonon Trump és Putyin. Az amerikai elnök utólag „nagyon eredményesnek” nevezte az egyeztetést.

Azt is felvetette, hogy a gázai tűzszüneti megállapodásnál, úgy ebben az esetben is egy 20 pontos javaslatot állítsanak össze. Witkoff úgy fogalmazott, az lenne a legjobb, ha Putyin azt mondaná az amerikai elnöknek, hogy egy, a gázaihoz hasonló békemegállapodásról egyeztettek ők is, mármint az amerikai megbízott és orosz kollégája.

– mondta a felvétel szerint Witkoff.

A különmegbízott azt mondta az orosz tanácsadónak, hogy mély tisztelettel tekint Putyinra és az amerikai elnöknek is elmondta, hogy meggyőződése szerint Oroszország mindig is a békére törekedett.

Witkoff azt is elárulta, hogy Volodimir Zelenszkij még azon a héten, pénteken a Fehér Házba érkezik, de javasolta, hogy Putyin még a találkozó előtt hívja fel Trumpot.

– fogalmazott a különmegbízott.

Ezután Usakov megkérdezte, hogy hasznos lenne-e Putyin számára ez a telefonhívás, mire Witkoff igennel válaszolt. A hangfelvétel alapján úgy tűnt, az orosz elnök tanácsadója megfogadja amerikai kollégája tanácsait, mert azt mondta, Putyin „gratulálni fog” az amerikai elnöknek, és azt fogja mondani, hogy „Trump úr igazi békefenntartó”.

Az események ezt követően a felvételen elhangzottak szerint alakultak: az október 16-i elnöki hívás után egy nappal, október 17-én Zelenszkij valóban Washingtonba érkezett, ahol Trump nyilvánosan is felvetette az „álljanak meg ott, ahol vannak” elvét a frontvonalakra vonatkozóan.

A Fehér Ház a botrányra reagálva megvédte a különmegbízottat.

Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója hozzátette, hogy a különmegbízott a béke érdekében „szinte naponta beszél orosz és ukrán tisztviselőkkel is”. A kongresszusban azonban a republikánusok egy része is élesen bírálta a történteket. Don Bacon nebraskai képviselő szerint Witkoff az oroszok oldalára állt.

– közölte a közösségi oldalán.

Az orosz fél reakciója vegyes volt. A Kreml nem cáfolta a hívás tényét, sőt, bejelentették, hogy Witkoff a jövő héten Moszkvába utazik a tárgyalások folytatására. Jurij Usakov, Putyin tanácsadója viszont arra mutatott rá, hogy „valaki szivárogtat, valaki lehallgat”. „De nem mi” – mondta orosz állami médiumoknak. Ezzel szemben Kirill Dmitrijev, az orosz elnök egy másik különmegbízottja a Bloomberg által közölt leiratot egyszerűen „fake”-nek, azaz hamisítványnak nevezte.

A diplomáciai folyamatok a botrány ellenére sem álltak le. Miközben Witkoff moszkvai útjára készül, Dan Driscoll hadseregtitkár párhuzamosan egyeztet orosz és ukrán tisztviselőkkel Abu-Dzabiban és Genfben. Bár a Bloomberg nem fedte fel, hogyan jutott a hangfelvétel birtokába, és az Associated Press hírügynökség jelezte, hogy nem tudta függetlenül hitelesíteni a leiratot.

Az amerikai kezdeményezésű, eredetileg 28 pontos béketerv-vázlat korábbi verziója több, Moszkvának kedvező elemet tartalmazott. Ilyen volt például a Donbasz egyes részeinek feladása, Ukrajna NATO-tagságának elvetése és a hadsereg méretének korlátozása. Ezt a csomagot később európai és ukrán visszajelzések alapján 19 pontra szűkítették és finomhangolták, de a kezdeti változat komoly bírálatokat váltott ki. A háttérben zajló egyeztetésekről sokat elárul, hogy a Reuters szerint a korábbi amerikai tervet egy orosz „non-paper”, vagyis egy nem hivatalos javaslatcsomag is befolyásolta.

Szerdán a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői újra tárgyalnak arról, hogy 2026-ban milyen mértékben emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum. A Portfolio értesülése szerint a legfrissebb tervek arról szólnak, hogy

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mostani egyeztetésére azért van szükség, mert bár tavaly novemberben egy három évre szóló bérmegállapodás született, a gazdasági folyamatok felülírták az akkori várakozásokat.

Mivel idén a gazdasági növekedés elmaradt a várakozásoktól, a munkaadói oldal kezdeményezte a 2026-os ütem felülvizsgálatát.

Az érdekegyeztető fórumon a felek álláspontjai eltérőek. A munkaadók szerint a gazdaság teherbíró képessége csak egy számjegyű emelést tenne lehetővé, kivéve, ha a kormány a szociális hozzájárulási adó csökkentésével segíti a vállalkozásokat. Ezt támasztja alá Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is.

– mondta az Infostartnak.

Ezzel szemben a szakszervezetek a reálbérek megőrzése érdekében ragaszkodnak a kétszámjegyű emeléshez.

– nyilatkozta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az Infostartnak.

A kormányzat korábban többször is hangsúlyozta, hogy célja a minimálbér értékének folyamatos növelése, és hogy az elérje az 1000 eurós szintet. Ha a mai tárgyaláson a felek nem tudnak megegyezni, a hároméves megállapodás egyfajta automatizmusa léphet életbe. Ez a számítások szerint körülbelül 11,5 százalékos minimálbér-emelést eredményezne, de a garantált bérminimum sorsát nyitva hagyná.

A 25 év alattiaknak járó szja-mentességgel élve ez az összeg körülbelül 260 800 forint lenne. A kormány hosszú távú célként kitűzött 1000 eurós minimálbér a jelenlegi árfolyamon számolva körülbelül 385 ezer forintos bruttó összeget jelentene. Összehasonlításképpen, a szomszédos Horvátországban jövőre 1050 euróra, vagyis átszámítva több mint 400 ezer forintra emelik a legkisebb bért.