A következő napokban várható tartós hőség miatt szombattól hőségriasztást adott ki Müller Cecília országos tisztifőorvos.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közös közleményben azt írta, hogy a tisztifőorvos szombaton 0 órától kedd éjfélig rendelte el másodfokú intézkedését.
A nagy hőség az egészséges szervezetet is megterheli, bárkinél okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen közérzetet, dekoncentrációt. Különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők
- emelték ki.
Kitértek arra is, hogy az autósok vezessenek óvatosan, mert a meleg rájuk nézve is kedvezőtlen hatással lehet. A vízparton tartózkodók pedig - különösen napozást követően - hűtsék le magukat mielőtt vízbe mennek, felhevült testtel ne ugorjanak a vízbe.
Fontos továbbá odafigyelni a fokozott vízivásra. A kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők és zsíros ételek fogyasztása viszont kerülendő.
Felhívták a figyelmet, hogy gyermeket, állatokat ne hagyjanak autóban. Ha valaki autóban hagyott gyermeket, állatot lát, hívja a 112-es segélyhívó számot - tették hozzá. Senki ne hagyjon továbbá az autóban fertőtlenítőt, hígítót, festéket, öngyújtót, mert ezek is meggyulladhatnak a nagy melegben.
Hozzátették: 11 és 15 óra között lehetőség szerint ne tartózkodjanak a napon, illetve védekezzenek megfelelő ruházattal és napvédő szerekkel a leégés ellen. Aki teheti, tartózkodjon árnyékban, légkondicionált helyiségben, a legmelegebb órákban kerülje a megterhelő fizikai munkát. A bárki által igénybe vehető légkondicionált helyiségek listája péntektől elérhető lesz a katasztrófavédelem weboldalán - tették hozzá.
Az NNK és az OKF közös közleményében azt is kiemelték, hogy meleg időben a növényzet is hamarabb kiszárad és könnyebben meggyullad. Erdőben csak a kijelölt tűzrakóhelyen szabad tüzet gyújtani, ezt is csak akkor, ha nincs elrendelve tűzgyújtási tilalom - írták.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán emlékeztetett: a hétvégén érkezik az idei első hőhullám.
Pénteken nagyobb területen alakulhat 25 Celsius-fok körül vagy afelett a napi középhőmérséklet értéke, legnagyobb eséllyel a Kisalföldön, a főváros tágabb térségében, valamint az Észak-Alföldön, de másutt is többnyire 23-24 fok körül lesz a napi közép. A következő napokban pedig egyre nagyobb területen várható hőség.
Az előrejelzés szerint a hétvégén napközben akár 35 fokig is melegedhet a levegő, s helyenként még a minimumok is 20 fok felett alakulnak.
Az országos tisztifőorvos és az Országos Meteorológia Szolgálat hőség miatti figyelmeztetésének különböző kritériumai vannak. Az országos tisztifőorvos három fokozatot rendelhet el.
Az első fok a figyelmeztető jelzés, amely azt jelzi, hogy egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 fokot.
A második fokozat a riasztás, ha a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 fokot. A riasztás egyúttal azt is jelzi, hogy a magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent, amely indokolja az egészségügyi ellátórendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.
Az országos tisztifőorvos harmadfokú jelzése a hőségriadó. Ennek feltétele, hogy a napi középhőmérséklet az előrejelzések szerint legalább három egymást követő napon elérje a 27 fokot. Ez - az erről szóló kormányrendelet szerint - rendkívüli időjárási helyzetnek számít és rendkívüli intézkedések elrendelését is indokolja.
A következő napokban várható tartós hőség miatt szombattól hőségriasztást adott ki Müller Cecília országos tisztifőorvos.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közös közleményben azt írta, hogy a tisztifőorvos szombaton 0 órától kedd éjfélig rendelte el másodfokú intézkedését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója, itt vannak az eredmények
Magyar Péter szerint történelmi, európai szinten is egyedülálló és példamutató jelöltválasztást tartanak. Videóban méltatta a párt jelöltjeit, akik továbbjutottak a déltől induló második fordulóba. Köztük vannak a párt ismertebb arcai, mint például Radnai Márk és Tarr Zoltán alelnökök, Nagy Ervin és Ruszin-Szendi Romulusz.
Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója – jelentette be Magyar Péter a Facebookon. A pártelnök azt is bejelentette, hogy kedden déltől indul a szavazás a második körbe jutott 2-2 jelölt között.
Az eredményeket a választókerületi Facebook-oldalakon és a párt honlapján, ide kattintva lehet megnézni.
A TISZA Párt ismertebb arcai mind továbbjutottak a második fordulóba.
Tarr Zoltán, a párt európai parlamenti képviselője és alelnöke Soroksáron, Budapest 16. számú választókerületében második lett az első körös szavazáson 37 százalékkal, míg a másik továbbjutó jelölt, Kiss Máté 39 százalékot kapott.
Radnai Márk, a párt másik alelnöke Esztergomban, a Komárom-Esztergom 2-es választókerületben, a voksok 44 százalékát szerezte meg. Rajta kívül Németh Norbert jutott még tovább, rá 30 százalék szavazott.
Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök Hajdúszoboszlón, Hajdú-Bihar 5-ös választókerületében másodikként jutott tovább, 34 százalék szavazott rá. 42 százalékkal nyerte meg az első fordulót előtte Kovács Attila Zoltán.
Bódis Kriszta,a párt társadalompolitikai szakértője Budapest 2. választókerületében jutott tovább, miután a voksot 39 százalékát ő kapta meg. Rajta kívül Borsós Gabriella lehet még ott a második fordulóban, rá 35 százalék szavazott.
Nagy Ervin színész 43 százalékkal, Csalami-Vörös Csaba egykori tévés műsorvezető 31 százalékkal jutott tovább Dunaújvárosban, Fejér megye 4-es választókerületében.
Rost Andrea operaénekes Szolnokon, Jász-Nagykun-Szolnok 1-es számú választókerületében szerezte meg a legtöbb szavazatot 43 százalékkal, mellette Albelné Hoksári Éva 32 százalékkal jutott tovább.
Magyar Péter szerint történelmi, európai szinten is egyedülálló és példamutató jelöltválasztást tartanak.
„Büszkeséggel tölt el, hogy közösségünket ilyen bátor, őszinte, igaz hazafiek képviselik. Ők mind a 309-en olyan emberek, akik nem félnek kimondani az igazságot, akik akár esőben, akár hóban hősiesen kiállnak hazánkért. Akik velünk együtt vallják, hogy a magyarok jövője egy emberséges és működő Magyarországban rejlik”
– mondta az oldalán közzétett videóban, amelyben köszönetet mondott azoknak a jelöltként indulóknak is, akik nem jutottak tovább a következő fordulóba.
Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója – jelentette be Magyar Péter a Facebookon. A pártelnök azt is bejelentette, hogy kedden déltől indul a szavazás a második körbe jutott 2-2 jelölt között.
Az eredményeket a választókerületi Facebook-oldalakon és a párt honlapján, ide kattintva lehet megnézni.
A TISZA Párt ismertebb arcai mind továbbjutottak a második fordulóba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb bank bukott pert egy devizahitelessel szemben: 2,6 milliót kell visszafizetnie a Raiffeisennek
Egy nyolc évig húzódó ügyben hoztak elsőfokú ítéletet a Budapest Környéki Törvényszéken. A dunakeszi ingatlantulajdonos arra hivatkozott a perben, hogy a devizahitel kockázataival kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást.
Egy újabb devizahiteles perben a felperes nyert a Raiffeisen Bankkal szemben a Budapest Környéki Törvényszéken – írta meg a Népszava.
Az elsőfokú ítélet szerint egy dunakeszi ingatlantulajdonosnak visszajár a felvett kölcsön forintösszege feletti összes tétel. Ennek értelmében a Raiffeisen Banknak mintegy 2,6 millió forintot kell visszafizetnie.
Az ügyfelük 2008-ban 10,35 millió forint hitelt vett fel lakásvásárlása, és végül több mint 13 millió forintot utalt vissza.
A bíróság már az új szabályok szerint számolva hozott ítéletet, és arra a korábbi döntésre támaszkodott, amelyet az ügyben a Kúria is jóváhagyott, vagyis, hogy a bank és az adós közötti szerződés érvénytelen.
Téglásy Balázs, az adós ügyvédje a Népszavának azt mondta, látszik, ebben az ügyben is kulcsfontosságú az Európai Unió Bíróságának (EUB) idén májusban hozott döntése, amely szerint az adósok csak a kapott forintösszeggel tartoznak, így az árfolyamkülönbözet teljes terhét a pénzintézetnek kell viselnie. Most is ezen ítélet mentén alakult ki, hogy végül hogyan és mennyi jár vissza az ingatlantulajdonosnak.
Mint mondta, ez a történet maratoni hosszúságúra nyúlt, hiszen az adós 2008-ban vette fel a kölcsönt, a per viszont csak 2016-ban kezdődött. Már akkor arra hivatkozott, hogy a devizahitel kockázataival kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást. Az ügyvéd szerint ezen nem is volt sok mérlegelni való, mert a bank nem tudta bemutatni a felek által aláírt „kockázatfeltáró nyilatkozatot”. Pedig azt, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelő volt, a hitelezőnek, vagyis a banknak kellett volna bizonyítania.
Az ügyben mégiscsak most hoztak elsőfokú ítéletet, miután a Fővárosi Ítélőtáblát és a Kúriát is megjárta, majd idén indult újra, és háromszor is elhalasztották az ítélethozatalt. Az EUB döntése májusi döntése után valójában a Budapest Környéki Törvényszék most csak az elszámolásról döntött, hiszen az érvénytelenséget korábban már megállapították – mondta az ügyvéd.
Téglásy Balázs szerint ügyfele a szerencsésebb esetek közé tartozik, mert idő közben a lakás nem került ki a feje fölül. Jelenleg is benne él, nem volt végrehajtás ellene. Az ítélet után pedig azonnal kérték is, hogy töröljék az ingatlanon még fennálló jelzálogjogot.
Egy újabb devizahiteles perben a felperes nyert a Raiffeisen Bankkal szemben a Budapest Környéki Törvényszéken – írta meg a Népszava.
Az elsőfokú ítélet szerint egy dunakeszi ingatlantulajdonosnak visszajár a felvett kölcsön forintösszege feletti összes tétel. Ennek értelmében a Raiffeisen Banknak mintegy 2,6 millió forintot kell visszafizetnie.
Az ügyfelük 2008-ban 10,35 millió forint hitelt vett fel lakásvásárlása, és végül több mint 13 millió forintot utalt vissza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egy politikai maffia degeszre keresi magát” – kemény vita után szavaznak Magyarországról az Európai Parlamentben
Arról döntenek a képviselők kedden, hogy tovább szigorítsák-e az uniós fellépést a magyar kormánnyal szemben. Akár 6930 milliárd forintnyi uniós támogatást is végleg elbukhat az ország.
„Egy politikai maffia degeszre keresi magát” – Dobrev Klára hétfőn ezzel a mondattal adott élt a magyar jogállamiságról szóló vitának az Európai Parlamentben, ahol ma, november 25-én arról szavaznak a képviselők, hogy tovább szigorítsák-e az uniós fellépést a magyar kormánnyal szemben.
A tegnapi strasbourgi plenáris ülés vitája egy holland zöldpárti képviselő, Tineke Strik által jegyzett dokumentum körül forgott, amely a 7. cikk szerinti eljárás folytatását és a Tanács határozottabb fellépését sürgeti. A szavazást követően a jelentéstevő délután sajtótájékoztatót is tart.
Az Európai Parlament hivatalos második időközi jelentéseként jegyzett, a vita alapját adó dokumentum súlyos megállapításokat tartalmaz.
A szöveg szerint a magyarországi helyzet 2018 óta „tovább és súlyosan romlott”, és az ország „hibrid rezsimmé, választási autokráciává” vált.
A jelentést, amelyet az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság november 5-én 51 igen, 21 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett fogadott el, azt is rögzíti, hogy a Tanács eddigi tétlensége önmagában is sértheti a jogállamiság elvét.
A mostani vita egy 2018-ban indult folyamat újabb állomása. Az Európai Parlament akkor kezdeményezte Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárást az uniós alapértékek rendszerszintű megsértésének kockázata miatt. Azóta a tagállamok minisztereit tömörítő Tanács kilenc alkalommal tartott meghallgatást a témában, de a folyamat következő szakaszába, amely már konkrét ajánlások megfogalmazását jelentené, eddig nem lépett tovább. Ehhez a tagállamok négyötödös többségére lenne szükség, ami mindeddig hiányzott. A parlamenti jelentés és a mai szavazás célja éppen az, hogy politikai nyomást gyakoroljon a Tanácsra a cselekvés érdekében.
A jogállamisági eljárásnak komoly pénzügyi következményei is vannak. Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért és jogállamiságért felelős biztosa a vitában megerősítette, hogy körülbelül 18 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt uniós támogatás továbbra is fel van függesztve. Ez a novemberi középárfolyamon számolva megközelítőleg 6930 milliárd forintot jelent. A biztos hozzátette, hogy ebből az összegből mintegy 1 milliárd euró, vagyis nagyjából 385 milliárd forint már „határozottan elveszett”. A hivatalos parlamenti jelentés is kimondja: „több mint 1 milliárd euró kohéziós pénz már visszavonhatatlanul elveszett.”
A jelentés részletesen kitér azokra a területekre, ahol a Parlament szerint romlott a helyzet: többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció és a közpénzek kezelése, a médiapluralizmus, a civil szféra helyzete, az LMBTQ-közösség jogai és a menekültügy kapcsán fogalmaz meg kritikát.
A dokumentum felszólítja az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy használják ki a rendelkezésükre álló teljes eszköztárat, beleértve a költségvetési feltételességi mechanizmust és a kötelezettségszegési eljárásokat is.
A hétfői eszmecserén élesen ütköztek a politikai álláspontok. A jelentéstevő, Tineke Strik szerint hét év telt el az eljárás megindítása óta, és a helyzet csak rosszabbodott.
„Magyarország egy hibrid rezsimmé vált, egy választási autokráciává”
– jelentette ki.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke és európai parlamenti képviselője a vitában úgy fogalmazott: „Orbán Viktor rendszere maga a leplezetlen önkény, a korlátok nélküli hatalom.” A 24.hu tudósítása szerint a képviselő azt is mondta:
„Mindeközben egy politikai maffia degeszre keresi magát, az országban gyakorlatilag megszűnt a piacgazdaság, és csak a korrupció működteti az egész rendszerüket.”
Daniel Freund, egy másik zöldpárti képviselő arról beszélt, hogy a korrupció látható nyomokat hagy az országon: „Ha Magyarországon utazgat az ember, és meglátogatja a szomszéd országokat, akkor láthatja, hogy a városképben is megjelenik a korrupció Magyarországon.” Moritz Körner, a liberális Renew Europe frakció képviselője a Tanácsot szólította fel cselekvésre: „Itt az ideje, hogy a tanács a tettek mezejére lépjen, és megvédjük a demokráciát Magyarországon.”
A kormányoldal és szövetségesei politikai boszorkányüldözésről és kettős mércéről beszéltek. Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint a jelentés tele van valótlanságokkal.
„Nincs új a nap alatt, a lemez a régi: hazugságok és kettős mérce a javából”
Georgiana Teodorescu, a román AUR párt képviselője az Európai Konzervatívok és Reformerek nevében arról beszélt, hogy a vita valójában nem az uniós értékekről szól. „Ez a vita politikai fegyverré vált egy adott kormány ellen. Az egyetlen cél, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát a tanácsban.” Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője szintén kritikusan szólalt fel, de nem a magyar kormány védelmében, hanem az uniós intézmények korrupciójára utalva, „a kámforrá vált sms-ek és aranyvécék árnyékában” tartott vitáról beszélt.
Michael McGrath biztos a vitában összegezte a Bizottság álláspontját: a kilenc tanácsi meghallgatás ellenére a nyolc vizsgált területből csupán egyben látszik előrelépés. Amíg a jogállamisági kockázatok fennállnak, a pénzügyi korlátozások fenntartása indokolt.
A keddi szavazás tétje tehát nagy. Ha a Parlament nagy többséggel fogadja el a jelentést, azzal tovább növeli a nyomást a Tanácson, hogy lépjen tovább a 7. cikk szerinti eljárásban. Ha a Tanács továbbra sem cselekszik, az a Parlament szerint már önmagában is a jogállamiság sérelmét jelenti. A következő napokban érdemes lesz figyelni a szavazás pontos arányaira, a délutáni sajtótájékoztatón elhangzó következő lépésekre, valamint a magyar kormány hivatalos reakciójára.
„Egy politikai maffia degeszre keresi magát” – Dobrev Klára hétfőn ezzel a mondattal adott élt a magyar jogállamiságról szóló vitának az Európai Parlamentben, ahol ma, november 25-én arról szavaznak a képviselők, hogy tovább szigorítsák-e az uniós fellépést a magyar kormánnyal szemben.
A tegnapi strasbourgi plenáris ülés vitája egy holland zöldpárti képviselő, Tineke Strik által jegyzett dokumentum körül forgott, amely a 7. cikk szerinti eljárás folytatását és a Tanács határozottabb fellépését sürgeti. A szavazást követően a jelentéstevő délután sajtótájékoztatót is tart.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Kulturális körútnak álcázva játssza ki a politikai reklámok tilalmát a szekszárdi fideszes képviselő
A független képviselő szerint Horváth István helyi fazekasokat és cukrászokat látogatva kampányol. Állítja, a politikus ezzel a trükkel kerüli meg az uniós szabályokat.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon írt arról, hogy szerinte a szekszárdi fideszes országgyűlési képviselő, Horváth István hogyan játssza ki a politikai reklámokra vonatkozó szabályokat.
„Papíron nem magát promózza, ugye, hanem a választókerületének »kulturális értékeit« bemutató »körjáraton« vesz részt”
– fogalmazott Hadházy, aki szerint a fideszes képviselőnek „magát tilos lenne reklámozni, de hát miért ne reklámozhatná, hogy meglátogatott egy ő talpát nyaló, vagy csak tőle függő fazekast, vendéglőst, cukrászt?”
„A Fidesz sokféleképpen próbálja kijátszani azt, hogy az EU-s szabályozás legalább az internetes hirdetések területén igyekszik a propagandát megtörni. Ezek közül a trükkök közül Horváthé különösen visszataszító , hiszen itt megtévesztett , vagy megfélemlített kisemberek hátán próbálja a szabályozást kijátszani”
– írja Hadházy.
A képviselő szerint ez a viselkedés ugyanakkor „nem meglepő egy olyan embertől, akinek cége ellen csalás miatt nyomoznak most is és akinek feketén vágott disznóival etetik a szekszárdi gyerekeket”.
A bejegyzés végén Hadházy arra a következtetésre jut, hogy „érdemes újra és újra tudatosítani magunkban: az évi százmilliárdokból zajlik az állami propaganda a nyílt választási csalással egyenlő.” Hozzáteszi, hogy bár „az EU ugyan legalább az internetes hirdetések terén megpróbálta részben visszahozni a demokráciát, az egyenlő feltételeket, de ez a kis példa is mutatja, hogy ez korántsem egyszerű.” A politikus szerint „a problémáink megoldását nem várhatjuk az EU-tól, mert egyszerűen nincsen rá elég eszköze.”
A politikai hirdetésekkel kapcsolatban az Európai Unió 2024-ben fogadta el a politikai hirdetések átláthatóságáról és célzásáról szóló rendeletet (TTPA), amely 2025 októberétől ír elő kötelezettségeket a hirdetőknek és az online platformoknak. Ennek nyomán a Meta 2025 júliusában bejelentette, hogy az EU-ban leállítja a politikai és választási hirdetések fizetett futtatását, bár az organikus közzétételüket továbbra is engedélyezi. A Google már korábban hasonló lépést tett, ezzel jelentősen szűkítve a fizetett online politikai reklámok terét.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon írt arról, hogy szerinte a szekszárdi fideszes országgyűlési képviselő, Horváth István hogyan játssza ki a politikai reklámokra vonatkozó szabályokat.
„Papíron nem magát promózza, ugye, hanem a választókerületének »kulturális értékeit« bemutató »körjáraton« vesz részt”
– fogalmazott Hadházy, aki szerint a fideszes képviselőnek „magát tilos lenne reklámozni, de hát miért ne reklámozhatná, hogy meglátogatott egy ő talpát nyaló, vagy csak tőle függő fazekast, vendéglőst, cukrászt?”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
