prcikk: Tovább drágulnak a lakáshitelek – kalkulátorral te is kiszámolhatod, mire számíthatsz | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Tovább drágulnak a lakáshitelek – kalkulátorral te is kiszámolhatod, mire számíthatsz

Miután június végével véget ért az önkéntes kamatplafon, a kölcsönfelvételt tervezők máris megtapasztalhatják, hogy az infláció és az alapkamat csökkenése ellenére a lakáshitelek még drágulnak is.


Újabb nagybank emelte meg a lakáshitelei kamatait, és így már a K&H is átlépte a június végéig élő önkéntes, 7,3 százalékos THM-plafont a jelzálogkölcsönei egy részénél. A bankok egymást követő emelései után főként az alacsonyabb jövedelműeknek lesz egyre nehezebb olcsóbb lakáshitelt találni - írja a bank360.hu elemzésében.

Miután június végével véget ért az önkéntes kamatplafon, a kölcsönfelvételt tervezők rögtön megtapasztalhatják, hogy az infláció és az alapkamat csökkenése ellenére a lakáshitelek még drágulnak is.

Az OTP már július elején lépett, július 11-től pedig egy másik nagybank, a K&H is csatlakozott hozzá, és megemelte a lakáshitelei kamatát, aminek hatására több esetben már a 7,3 százalékos plafon fölötti THM-mel kínálja a lakáscélú jelzálogkölcsöneit. (A kamatplafon valójában nem a kamatra, hanem a minden költséget tartalmazó teljes hiteldíj mutatóra, THM-re vonatkozott). A K&H módosításai az alacsonyabb jövedelmű igénylőket érintik hátrányosabban, számukra jobban nőttek a kamatok, ahogyan azoknak is, akik a futamidő alatt végig fix kamatot szeretnének fizetni.

Továbbra sincs tartós csökkenés a referenciakamatoknál

A K&H most valójában csak beállt a korábban elkezdődött kamatemelési sorba. A CIB Bank májustól már visszaemelte a kamatait a januári szintjükre, bizonyos esetekben jóval a THM-plafon fölé, de az igénylők túlnyomó része még 7,3 százalék alatti ajánlatokkal találkozhatott nála. Rajta kívül is volt már ekkor is olyan nagybank, amelynek a kínálatában voltak kamatplafon feletti lakáshitelek. Őket követte aztán július elején az OTP, amely a többi pénzintézethez hasonlóan eltérő mértékben emelte meg a kamatait, így ugyan a lakáshitelei a korábbi kamatplafon fölé kerültek, de a magasabb jövedelmű, kevésbé kockázatos ügyfelek számára kisebb volt a növelés.

A kölcsönök drágulásának a Bank360.hu szakértői szerint az a legfőbb oka, hogy hiába csökkenti folyamatosan a jegybank az alapkamatot, a

sok éves vagy akár több évtizedes futamidejű jelzáloghitelek árazását meghatározó referenciakamatok 2024 eleje óta még nőttek is, és tartósan 6 százalék fölötti szintén rekedtek.

A kamatokat többek között befolyásoló BIRS szintje például még úgy is magasabban van, mint 2024 elején, hogy az elmúlt hetekben valamelyest csökkenni tudtak az értékei. Az 5 éves BIRS július 12-én 5,97 százalékon, a 10 éves 6,23 százalékon, a 20 éves BIRS pedig 6,30 százalékon állt.

A nagybankok lépései ellenére a Bank360 lakáshitel kalkulátora szerint azért találhatnak még az ügyfelek akár 7 százalék alatti THM-mel is ajánlatokat, de egyre kevesebbet, főleg akkor, ha alacsony a jövedelmük.

Kalkulátor ITT nézhető meg.

A most változtató K&H-nál az emelés után 10 millió forintos jelzálogkölcsönt 20 éves futamidőre, 5 éves kamatperiódussal, 150 ezer forint igazolt jövedelemmel 7,19 százalékos kamattal vehetnek fel az igénylők, a THM azonban már 7,62 százalék. A havi törlesztőrészlet 78 674 forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 19 061 280 forint. Ugyanezt a kölcsönt havi 250 ezer forintos jövedelemmel 6,89 százalékos kamattal adja a bank, a THM így éppen 7,30 százalék. A havi törlesztőrészlet 76 871 forint, a teljes visszafizetendő összeg 18 628 560 forint. Ha az igazolt nettó jövedelmünk eléri az 500 ezer forintot, akkor a THM jóval a korábbi plafon alatt marad, 7,09 százalék lesz. A havi törlesztőrészlet 75 680 forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 18 342 720 forint.

A K&H Bank részletes kamatmódosításai

A K&H Bank az 5 és 10 éves kamatperiódusú, illetve a futamidő végéig fix kamatozású lakáshitelek árazását is módosította. Az 5 éves kamatperiódusú hitelek esetében 150 ezer forintos jövedelem mellett 0,30 százalékpontos emelés történt, 6,89 százalékról 7,19 százalékra módosult a kamat, 500 ezer forintos jövedelem mellett, legfeljebb 20 millió forint felvétele esetén 0,20 százalékpontot csökkent a K&H, 6,89 százalékról 6,69 százalékra, ugyanekkora jövedelemnél 20 millió forint hitelösszeg felett 0,10 százalékpontot csökkent a kamat, 6,79 százalékról 6,69 százalékra.

A 10 éves kamatperiódusú hiteleknél 150 ezer forintos jövedelemnél fél százalékpontos emelés történt, 6,89 százalékról 7,39 százalékra, 250 ezer forintos jövedelem igazolása mellett 0,20 százalékpont volt az emelés, 6,89 százalékról 7,09 százalékra.

Futamidő végéig fix kamatozásnál 61-120 hónapos futamidőt választva, 150 ezer forintos jövedelem mellett fél százalékponttal emelkedett, a kamat, 6,89 százalékról 7,39 százalékra, ugyanennél a futamidőnél, 250 ezer forintos jövedelemmel 0,20 százalékpont volt az emelés mértéke, 6,89 százalékról 7,09 százalékra módosult a kamat, 121-240 hónapos futamidőt választva 0,80 százalékpontos volt az emelés, 6,89 százalékról 7,69 százalékra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Darabra pontosan megszámolták, hányan voltak Magyar, és hányan Orbán esztergomi rendezvényén
A március 15-i tiszás és fideszes menetet is felmérő szociológus kézzel számolta össze, hogy hányan jelentek meg. Mutatjuk a pontos részvételi adatokat.


Esőben is többen voltak kíváncsiak Magyar Péterre Esztergomban, mint egy nappal korábban, jobb időben Orbán Viktorra. Kézi számolás szerint csütörtökön 2550-en, míg szerdán 2150-en vettek részt a két politikus fórumán. Az eredményeket Baranyi Imre közgazdász tette közzé a Facebookján.

A becslése részletesen: Orbán Viktor szabadtéri fórumán – 14 fokos, jó időben – 2150-en vettek részt, és a helyszínen azonosítottak egy ötvenfős autóbuszt is. Ezzel szemben másnap, csütörtökön Magyar Péter rendezvényére 10 fokban és esőben 2550 fő ment el, busz nélkül.

A becslést végző Baranyi Imre közgazdász, akiről azt is érdemes tudni, hogy résztvevője volt annak a Szabó Andrea szociológus vezette kutatócsoportnak is, amely a március 15-i fideszes és tiszás meneteket is tudományosan felmérte - írja a HVG.

Március 15. óta minden nap azon megy a vita, hogy Magyar Péter, vagy Orbán Viktor országjáró eseményén voltak-e többen. Orbán Viktor csütörtök este, a Tisza-fórum kezdetekor posztolt egy összehasonlító képet, amivel azt igyekezett bizonyítani, hogy az ő rendezvényén voltak többen. Később kiderült, hogy a posztban a Tisza Párt eseményéről használt kép nem aznap, de még csak nem is a kampányidőszakban, hanem tavaly augusztusban készült, az akkori esemény kezdete előtt.

Komárom–Esztergom megyei 2-es számú egyéni választókerületben a Fidesz jelöltje Erős Gábor, míg a Tisza Párt Radnai Márkot, a párt alelnökét indítja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor veje, strómanja és szövetségese is menekíti a vagyonát Magyarországról
Ahogy azt korábban sejtettük, nem csak Matolcsyékról beszélt, amikor azt emlegette, hogy a „Dinasztia menekíti a lopott szajrét”. A Tisza Párt elnöke szerint azért hagyják el a „süllyedő hajó fedélzetét”, mert már az „orbáni maffia pontosan látja, hogy vége van”.


Magyar Péter egy pénteki Facebook-videóban arról beszélt, hogy értesülései szerint Orbán Viktor holdudvara elkezdte kimenekíteni az országból a vagyonát. A politikus szavaival az „orbáni maffia pontosan látja, hogy vége van”, és a „Dinasztia megkezdte a lopott szajré külföldre menekítését”.

Állítása szerint Orbán Viktor szövetségese, Matolcsy György, strómanja, Mészáros Lőrinc, és veje, Tiborcz István is menti a vagyonát.

A Tisza Párt elnöke azt mondja, hogy „A Matolcsy család nagy értékű ingóságait, autókat, bútorokat és egyéb vagyontárgyakat konténerekben szállítják Budapestről Dubajba. A szállítás szervezetten zajlik, vasúton és tengeren” - amit egy nappal ezelőtt a 444 is megírt:

Ezután egy másik tegnapi lapértesüléssel folytatja:

„Orbán Viktor strómanja, Mészáros Lőrinc szintén menti a vagyonát. Egyetlen nap alatt több mint 3 milliárd forint került át egy, a hozzá tartozó vagyonkezelő cég számlájáról a saját magán számlájára, miközben a cégben alig maradt pénz. Ez egy olyan vállalat esetében történt, amely az elmúlt években az állami megrendelések egyik legnagyobb nyertese volt.”

Magyar megemlíti, hogy Tiborcz a vagyon kimenekítését már korábban elkezdte: „Orbán Viktor veje, Tiborcz István szintén menti vagyonát. Az Orbán Ráhel-Tiborcz István család már tavaly az Egyesült Államokba költözött, miközben az üzleti érdekeltségeik és a vagyonuk egyre nagyobb része kerül külföldre.”

Magyar Péter szerint a legfelső körökben tudják, hogy „ketyeg az óra”, ezért kezdődött meg a „menekülés a süllyedő hajóról”. A videóban feltette a kérdést:

„De vajon tényleg azt hiszik, hogy miután kifosztották az országot, fogják a magyarok pénzét és leléphetnek vele, amikor közeleg a bukás? Vajon tényleg azt hiszik, hogy elég néhány gyors utalás egyik számláról a másikra? Néhány konténer, néhány külföldi ingatlan és eltűnik minden nyom? Vajon azt hiszik, hogy el fogjuk felejteni, mit tettek a hazánkkal, hogy a bűnszervezet, amit az elmúlt években felépítettek, az érinthetetlen marad? Tévednek.”

A politikus közölte, hogy a Tisza-kormány minden ügyet fel fog tárni, minden szerződést megvizsgál és minden pénzmozgást vissza fog követni. Bejelentette, hogy a Tisza-kormány haladéktalanul létrehozza a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatalt (továbbiakban NVVH), ami szerinte nem egy politikai kirakatintézmény lesz, hanem egy nyomozati, jogi és pénzügyi szakemberekből álló szervezet, amelynek egyetlen feladata lesz visszaszerezni a magyar emberek vagyonát.

Az NVVH szerinte „fel fogja tárni a közpénzből felépített céghálókat, végig fogja követni a pénz útját Magyarországtól, a külföldi számlákig, és együtt fog működni a nemzetközi hatóságokkal annak érdekében, hogy a külföldre vitt vagyon sem maradhasson érinthetetlen. Vizsgálni fogja az alapítványokon, offshore cégeken és strómanokon keresztül kimentett vagyonelemeket, és kezdeményezni fogja azok zárolását, visszavéterét és visszajuttatását a magyar államhoz. Meg fogja indítani azokat az eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a jogtalanul szerzett vagyon elkobzását. Még akkor is, ha azt időközben más nevére írták, vagy külföldre vitték” – fejtette ki Magyar.

Hozzátette, a munka minden, a magyar állam vagyonát érintő ügyre ki fog terjedni, és az ország legkiválóbb jogászai már dolgoznak a bizonyítékok összegyűjtésén. A posztot azzal zárta, hogy az „Orbáni maffia” tagjai „most a vagyonkimentéssel és az iratmegsemmisítéssel vannak elfoglalva, de hamarosan már egymást fogják feldobni. Készüljetek! 16 nap.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Orbán kormányát tömeges választói megfélemlítéssel vádolják" - már a BBC is ír A szavazat ára című dokumentumfilmről
A brit közmédia nem foglal állást az ügyben, de bemutatják, hogy a film szerint pénzt, tűzifát, sőt drogot is adnak a szavazatért cserébe, és egyes esetekben a brutális zsarolástól sem riadnak vissza, hogy az x-et kikényszerítsék. A kormánytól eddig csak Navracsics Tibor reagált a lap kérdéseire, szűkszavúan.


Ma már a BBC is címlapon foglalkozik azzal a tegnap bemutatott magyar dokumentumfilmmel, amely szerint a választás előtt rendszerszinten, tömegesen félemlítenek meg és befolyásolnak szavazókat. A De! Akcióközösség A szavazat ára című filmje azt állítja, hogy 53 egyéni választókerületben akár 600 ezer embert is megcélozhatnak, ami a várható részvétel tíz százalékát is kiteheti.

A brit közmédia Orbán kormányát tömeges választói megfélemlítéssel vádolják című cikkében részletesen bemutatja a film állításait, amelyek független filmesek és újságírók hat hónapos oknyomozásán alapulnak. A kormányt is megkeresték, ahonnan eddig egyedül Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter reagált.

„Ha történt bármiféle jogsértés, engedjük, hogy a belügyminisztérium végezze a dolgát” – közölte, de a filmben elhangzó konkrét vádakat nem kommentálta.

A csütörtök este egy budapesti moziban és a YouTube-on is bemutatott filmben választók, polgármesterek, korábbi választási tisztségviselők és egy szolgálatban lévő rendőr is megszólal. Azt állítják, hogy a szavazatokért cserébe nemcsak 50-60 ezer forintot, de esetenként illegális drogokat is felajánlanak.

A film szerint a jelenség elsősorban a vidéki, kisvárosi közösségeket érinti, ahol a helyi polgármesterek vasmarokkal irányítják a mindennapokat, és a szavazatokért cserébe munkát, tűzifát vagy éppen a szavazókörbe való szállítást biztosítanak. A filmben elhangzik, hogy egy faluban a fideszes polgármester egyben a körzeti orvos is, és a páciensek attól tartanak, nem kapják meg a receptjüket, ha nem a pártra szavaznak. Egy másik esetben egy jelölt azért lépett vissza, mert a gyermekvédelem állítólag azzal fenyegette, hogy elveszik a gyerekeit.

A BBC nem állítja, hogy a vádak igazak, csupán bemutatja, hogy

a film készítői a jelenség kiterjedtsége és a történetek hasonlósága miatt arra a következtetésre jutottak, hogy az akciót a Fidesz magas rangú tisztségviselői tervezik.

Ezt támasztja alá szerintük Orbán Viktor januári beszéde is, amelyet polgármesterek előtt tartott: „Polgármesterek, hölgyeim és uraim, a helyzet a következő: ezt a választást önöknek kell megnyerniük.” Hozzátette: „A 2026-os választás azon múlik, hogy önök beszállnak-e. Ha igen, nyerünk; ha nem, nem.” Megszólaltatják Timár Áront, a film egyik készítőjét, aki a lapnak arról beszél, hogy

„Kezdetben azt gondoltuk, hogy ennek a folyamatnak a kulcsa a szavazatvásárlás. Aztán rájöttünk, hogy a pénz csak a hab a tortán. A kulcsszó itt a függőség és a kiszolgáltatottság”.

A lap szerint ezt erősítette meg a filmben megszólaló, arcát és hangját elrejtő rendőr is. „A pénz meglehetősen komoly léptékben érkezik, és elég nagy kísérettel” – fogalmazott, majd hozzátette: „Nem azért lettem rendőr, hogy egy korrupt rendszert szolgáljak. Hogy segítsek eltussolni dolgokat.”

A BBC szerint film egyik legsúlyosabb állítása, hogy a szavazatokért cserébe a kristály néven ismert, olcsó és erősen addiktív szintetikus drogokat is bevetnek. Megemlítik, hogy a rendőrség tavaly márciusban indította el a Delta programot a drog visszaszorítására, de ezt kontrasztba állítják a filmben megszólalókkal, akik szerint ez hatástalan. „Tizenkét embert letartóztattak, tízet elengedtek, egyet 24 órára bent tartottak” – idézik filmből.

A BBC szerint a filmben bemutatott rendszer a mélyszegénységben élő közösségek kiszolgáltatottságára épülhet. Magyarország becsült 800 ezres roma kisebbségének jelentős része él ilyen körülmények között, a Máltai Szeretetszolgálat szerint 270 ezren az ország 300 legszegényebb településén.

A lap megjegyzi, hogy az érintett vidéki választókerületekben 2010 óta a Fidesz dominál, és bár korábban is felmerültek szavazatvásárlással kapcsolatos vádak, azok jóval kisebb, helyi léptékűek voltak.

A Szijjártóval szemben felmerült orosz ügynökvádat is említik

Megemlítik, hogy a mostani kampányt beárnyékolják a külföldi beavatkozással kapcsolatos vádak is. Idézik a Washington Post-ot, ami korábban arról írt, hogy az orosz Külső Hírszerző Szolgálat egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor ellen. A lap azt is állította, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter zárt ajtós európai tanácsi ülésekről tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot. Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy Litvánia évekkel korábban egy magyar delegáció kizárását kérte egy NATO-találkozóról, mert attól tartottak, hogy információk szivárognak ki Oroszországnak.

Szijjártó Péter erre úgy reagált, hogy „teljesen természetes” a partnerekkel való egyeztetés. „Egyesztetek a törökökkel, a szerbekkel és az orosz külügyminiszterrel. Szükség esetén egyeztetek a kínaiakkal, az afrikaiakkal és a délkelet-ázsiaiakkal is annak érdekében, hogy Magyarország érdekeit a lehető legjobban szolgáló együttműködést hozzuk létre” – mondta, hozzátéve: „Nem fogjuk feladni a nemzeti érdeket, akkor sem, ha nagyon durva külföldi titkosszolgálati beavatkozás történik a magyar választásokba Brüsszel részvételével.”

Kitérnek arra is, hogy eközben a Fidesz tisztségviselői, köztük a miniszterelnök is, az Európai Unió és Ukrajna beavatkozásától tartanak, míg az ellenzéki oldal és a független média orosz befolyást emleget Orbán Viktor támogatására. A közvélemény-kutatások eközben ellentmondásos képet mutatnak: a Medián szerdán 58-35 százalékos Tisza-előnyt mért, míg a kormányközeli Nézőpont Intézet 46-40 arányban a Fideszt hozta ki győztesnek.

A teljes film:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hazaárulás gyanújával indított nyomozást Robert Fico ellen a szlovák rendőrség
Szlovákiában a rendőrség nyomozást kezdett Robert Fico ellen, több bűncselekmény gyanújával. Az ellenzéki beadvány az Ukrajnának szánt vészhelyzeti áram leállítását jelöli meg okként.


A szlovák rendőrség hazaárulás és más súlyos bűncselekmények gyanújával indított vizsgálatot Robert Fico miniszterelnök ellen. Az eljárást egy ellenzéki kezdeményezés előzte meg, amelyhez több mint 13 ezer állampolgár csatlakozott, így ez lett Szlovákia történetének egyik legnagyobb volumenű feljelentése – írja a Paraméter.

A vádak középpontjában Fico korábbi kijelentései és intézkedései állnak, különösen azok, amelyek az Ukrajnába irányuló vészhelyzeti villamosenergia-szállítások leállítására vonatkoztak. A feljelentés szerint ezek a lépések túlmutathatnak a politikai döntéshozatal keretein.

A gyanúk között szerepel hivatali hatáskörrel való visszaélés, idegen vagyon kezelésével kapcsolatos kötelezettségek megszegése, embertelenség, sőt terrorcselekmény is.

A feljelentést Branislav Gröhling, a Sloboda a Solidarita elnöke nyújtotta be még egy hónappal ezelőtt. A beadvány előbb a Legfőbb Ügyészséghez, majd egy kerületi ügyészséghez került, mielőtt a rendőrség nyomozni kezdett volna. Az ellenzéki politikus úgy véli, hogy a hatóságok érdemben foglalkoznak az üggyel, és nem próbálják eltussolni azt.

Fico kormánya korábban azzal indokolta az áramszállítás leállítását, hogy ez egy válaszlépés az Ukrajnával folytatott, az orosz olajat szállító Druzsba vezeték tranzitdíjai körüli vitában.

Az ügy politikai súlyát növeli, hogy Fico szoros kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, akivel rendszerint együtt lépnek fel az Európai Unió Ukrajnát érintő döntéseivel szemben. Legutóbb Orbán és Fico közösen jelezték fenntartásaikat az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelcsomaggal kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk