prcikk: Tovább drágulnak a lakáshitelek – kalkulátorral te is kiszámolhatod, mire számíthatsz | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Tovább drágulnak a lakáshitelek – kalkulátorral te is kiszámolhatod, mire számíthatsz

Miután június végével véget ért az önkéntes kamatplafon, a kölcsönfelvételt tervezők máris megtapasztalhatják, hogy az infláció és az alapkamat csökkenése ellenére a lakáshitelek még drágulnak is.


Újabb nagybank emelte meg a lakáshitelei kamatait, és így már a K&H is átlépte a június végéig élő önkéntes, 7,3 százalékos THM-plafont a jelzálogkölcsönei egy részénél. A bankok egymást követő emelései után főként az alacsonyabb jövedelműeknek lesz egyre nehezebb olcsóbb lakáshitelt találni - írja a bank360.hu elemzésében.

Miután június végével véget ért az önkéntes kamatplafon, a kölcsönfelvételt tervezők rögtön megtapasztalhatják, hogy az infláció és az alapkamat csökkenése ellenére a lakáshitelek még drágulnak is.

Az OTP már július elején lépett, július 11-től pedig egy másik nagybank, a K&H is csatlakozott hozzá, és megemelte a lakáshitelei kamatát, aminek hatására több esetben már a 7,3 százalékos plafon fölötti THM-mel kínálja a lakáscélú jelzálogkölcsöneit. (A kamatplafon valójában nem a kamatra, hanem a minden költséget tartalmazó teljes hiteldíj mutatóra, THM-re vonatkozott). A K&H módosításai az alacsonyabb jövedelmű igénylőket érintik hátrányosabban, számukra jobban nőttek a kamatok, ahogyan azoknak is, akik a futamidő alatt végig fix kamatot szeretnének fizetni.

Továbbra sincs tartós csökkenés a referenciakamatoknál

A K&H most valójában csak beállt a korábban elkezdődött kamatemelési sorba. A CIB Bank májustól már visszaemelte a kamatait a januári szintjükre, bizonyos esetekben jóval a THM-plafon fölé, de az igénylők túlnyomó része még 7,3 százalék alatti ajánlatokkal találkozhatott nála. Rajta kívül is volt már ekkor is olyan nagybank, amelynek a kínálatában voltak kamatplafon feletti lakáshitelek. Őket követte aztán július elején az OTP, amely a többi pénzintézethez hasonlóan eltérő mértékben emelte meg a kamatait, így ugyan a lakáshitelei a korábbi kamatplafon fölé kerültek, de a magasabb jövedelmű, kevésbé kockázatos ügyfelek számára kisebb volt a növelés.

A kölcsönök drágulásának a Bank360.hu szakértői szerint az a legfőbb oka, hogy hiába csökkenti folyamatosan a jegybank az alapkamatot, a

sok éves vagy akár több évtizedes futamidejű jelzáloghitelek árazását meghatározó referenciakamatok 2024 eleje óta még nőttek is, és tartósan 6 százalék fölötti szintén rekedtek.

A kamatokat többek között befolyásoló BIRS szintje például még úgy is magasabban van, mint 2024 elején, hogy az elmúlt hetekben valamelyest csökkenni tudtak az értékei. Az 5 éves BIRS július 12-én 5,97 százalékon, a 10 éves 6,23 százalékon, a 20 éves BIRS pedig 6,30 százalékon állt.

A nagybankok lépései ellenére a Bank360 lakáshitel kalkulátora szerint azért találhatnak még az ügyfelek akár 7 százalék alatti THM-mel is ajánlatokat, de egyre kevesebbet, főleg akkor, ha alacsony a jövedelmük.

Kalkulátor ITT nézhető meg.

A most változtató K&H-nál az emelés után 10 millió forintos jelzálogkölcsönt 20 éves futamidőre, 5 éves kamatperiódussal, 150 ezer forint igazolt jövedelemmel 7,19 százalékos kamattal vehetnek fel az igénylők, a THM azonban már 7,62 százalék. A havi törlesztőrészlet 78 674 forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 19 061 280 forint. Ugyanezt a kölcsönt havi 250 ezer forintos jövedelemmel 6,89 százalékos kamattal adja a bank, a THM így éppen 7,30 százalék. A havi törlesztőrészlet 76 871 forint, a teljes visszafizetendő összeg 18 628 560 forint. Ha az igazolt nettó jövedelmünk eléri az 500 ezer forintot, akkor a THM jóval a korábbi plafon alatt marad, 7,09 százalék lesz. A havi törlesztőrészlet 75 680 forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 18 342 720 forint.

A K&H Bank részletes kamatmódosításai

A K&H Bank az 5 és 10 éves kamatperiódusú, illetve a futamidő végéig fix kamatozású lakáshitelek árazását is módosította. Az 5 éves kamatperiódusú hitelek esetében 150 ezer forintos jövedelem mellett 0,30 százalékpontos emelés történt, 6,89 százalékról 7,19 százalékra módosult a kamat, 500 ezer forintos jövedelem mellett, legfeljebb 20 millió forint felvétele esetén 0,20 százalékpontot csökkent a K&H, 6,89 százalékról 6,69 százalékra, ugyanekkora jövedelemnél 20 millió forint hitelösszeg felett 0,10 százalékpontot csökkent a kamat, 6,79 százalékról 6,69 százalékra.

A 10 éves kamatperiódusú hiteleknél 150 ezer forintos jövedelemnél fél százalékpontos emelés történt, 6,89 százalékról 7,39 százalékra, 250 ezer forintos jövedelem igazolása mellett 0,20 százalékpont volt az emelés, 6,89 százalékról 7,09 százalékra.

Futamidő végéig fix kamatozásnál 61-120 hónapos futamidőt választva, 150 ezer forintos jövedelem mellett fél százalékponttal emelkedett, a kamat, 6,89 százalékról 7,39 százalékra, ugyanennél a futamidőnél, 250 ezer forintos jövedelemmel 0,20 százalékpont volt az emelés mértéke, 6,89 százalékról 7,09 százalékra módosult a kamat, 121-240 hónapos futamidőt választva 0,80 százalékpontos volt az emelés, 6,89 százalékról 7,69 százalékra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapította, hogy Panyi Szabolcs „nem önálló, nem alanyi jogú tényező”
Az kormányszerv egy nappal a kormánymédia támadása után adott ki jelentést Panyi Szabolcsról. Az ötoldalas irat szerint az újságíró egy nemzetközi hálózat végrehajtója.


Villámgyorsan, mindössze egy nappal a Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró elleni kormánypárti sajtótámadás után egy ötoldalas „jelentést” tett közzé kedden a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A dokumentumban „hálózati személyként” azonosítják az újságírót, akinek a szerepét egy Magyarország ellen irányuló, titkosszolgálati hátterű művelet részeként értelmezik

- írta a HVG.

A hivatal szerint Panyi Szabolcs „szerepe csak a Magyarországgal szemben végrehajtott, dezinformációs célú és titkosszolgálati hátterű műveletek szempontjából, ebben a speciális, rétegzett hálózati struktúrában értelmezhető”.

A dokumentum tíz lábjegyzetéből nyolc a Szuverenitásvédelmi Hivatal saját, korábbi anyagainak linkjét tartalmazza. A hivatal arra a következtetésre jut, hogy „Panyi Szabolcs ebben a szisztémában nem önálló, nem alanyi jogú tényező, hanem egy Magyarországgal szemben mozgósítható nemzetközi politikai és média infrastruktúra aktív szereplője, végrehajtója”.

Lánczi Tamás, a hivatal elnöke már korábban jelezte álláspontját: „Pontosan ezért van szükség az átláthatósági törvényre. A Panyi-féléknek pedig nincs helyük a magyar közéletben”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentését az előzte meg, hogy hétfőn a kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyen Panyi egy feltételezhetően külügyminisztériumi forrással beszél. A portál azzal vádolta meg az újságírót, hogy segédkezett Szijjártó Péter külügyminiszter lehallgatásában azzal, hogy átadta a telefonszámát egy külföldi titkosszolgálatnak. A HVG szerint ez a vád a felvételből nem olvasható ki. Panyi a Mandiner cikkét előcsapásnak nevezte, mivel éppen egy olyan anyagon dolgozik, amely szerint Szijjártó Péter uniós tárgyalásokról szivárogtatott információkat Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Ennek alátámasztására közzétette a két miniszter egy 2020-as beszélgetésének leiratát is, amelyben Szijjártó arról győzködte Lavrovot, hogy avatkozzanak be a szlovákiai választásokba a magyar kormánnyal szövetséges pártok érdekében.

Az ügy keddre nemzetközi botránnyá terebélyesedett. Szlovákiában több ellenzéki párt is vizsgálatot sürget. Grendel Gábor, a Slovensko képviselője szerint „ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz.” Az Európai Bizottság is magyarázatot vár a magyar kormánytól az állítólagos szivárogtatások miatt.

Az ügyben a politikai álláspontok élesen szemben állnak. A kormány és holdudvara hazaárulással vádolja Panyit, aki tagadja, hogy köze lenne Szijjártó lehallgatásához. Ezzel szemben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint nem az újságíró, hanem Szijjártó Péter követett el hazaárulást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.


Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”

Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:

„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.

A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A forgókaput átlépve menekült a kérdések elől az ukrán hamis zászlós akciót irányító férfi
A 444.hu stábja a rendkívül furcsa interjúban azt szerette volna megtudni Balog Gézától, a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség egyik vezetőjétől, hogy fizetett-e azoknak, akik a Tisza menetén ukrán zászlót feszítettek ki. Ő azt válaszolta, nem fizetett soha senkinek, de azt nem árulta el, miért is csinálták.
M.M. / Fotó: 444 - szmo.hu
2026. március 24.



A 444.hu stábja a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség irodájánál készített interjút Balog Gézával, a cég egyik regionális vezetőjével, aki a március 15-i Tisza meneten egy ukrán zászló kifeszítését koordinálta egy Deák térhez közeli erkélyről. A riporter kérdésére, hogy mit csinált a nemzeti ünnepen az erkélyen, Balog úgy felelt:

„Igazából ti is, pontosan tudjátok, hogy az a menet az a háborús menet volt, és a mészárszékért meneteltek.”

Balog az interjú alatt elég sietősre vette figurát. A beszélgetés során meg sem állt, előbb a forgóajtóba menekült, majd a beléptetőkapun úgy ment át, hogy átlépte azt. Ezután - valószínűleg a közös liftezést elkerülendő - a lépcsőházba vette az irányt, ahol gyorsan felgyalogolt, és közölte, hogy innen az újságírók nem jöhetnek tovább.

A kampányban egyre gyakrabban felbukkanó, rejtélyes non-profit cég tavaly nyáron került először a nyilvánosság elé, mint a Fidesz egyik kampányeszközének, a Digitális Polgári Köröknek a szervezője. Ők menedzselik a több száz csoportból álló Facebook-hálózatot, szervezik az offline találkozókat és árulják a Lázárinfós pólókat.

A cégnek azonban van egy láthatatlanabb oldala is: a 444 szerint egy XIII. kerületi irodából trollfarmot működtetnek, ahonnan az alkalmazottak fideszes és kormányzati posztok alá kommentelnek pozitív üzeneteket. Emellett a nevükhöz kötik a Magyar Péter filmjére történt tömeges mozijegyvásárlásokat és a március 15-i „hamis zászlós műveletet” is.

A nemzeti ünnepre a cég alaposan felkészült: a Tisza menetének útvonalán lakásokat vettek ki, köztük egy Bajcsy-Zsilinszky úti penthouse-t, ahonnan különféle akciókat hajtottak végre.

A Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségn irodájához tartó Balogot a riporter tovább faggatta, többek között arról, hogy fizetett-e azoknak a kiskorúaknak, akiket az ukrán zászló kifeszítésével hoztak összefüggésbe. „Nem fizettem soha senkinek” – hangzott a rövid válasz. Arra a kérdésre, hogy a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség vagy a Morális Forráskód Kft. alkalmazásában áll-e, és hogy mik a tervek a céggel a választások után, Balog kitérő választ adott.

„Nem tudom, nem én vagyok az ügyvezetője a cégnek” – mondta, majd a kormányzati megrendelésekre vonatkozó felvetést is elhárította: „Szerintem nem történt semmilyen kormányzati megrendelés.”

A stáb egészen a cég első emeleti irodájáig jutott, ahol a választások előtt három héttel meglehetősen zsúfolt volt a hétfő reggel. A reggeli mítingre befutott Tatabánya fideszes önkormányzati képviselője, Horváth Kristóf is. Amikor a riporter arról kérdezte, miért a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségnél kezdte a hetet, a politikus nem válaszolt érdemben. „Itt sétálok az utcán, kérem szépen! Legyenek szívesek, ne zaklassanak! Dolgozunk minden nap, Fidesz győzelem lesz, ne aggódjanak!” – zárta rövidre a beszélgetést.

A teljes videót itt láthatjátok

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pécs polgármestere hadat üzent a gyűlöletkeltő, adóforintokból fizetett plakátoknak
A pécsi közgyűlés elfogadott egy rendeletet, amely megtiltja a városképet romboló és uszító hirdetések kihelyezését. A döntés az újonnan kihelyezendő plakátokra vonatkozik, a már kint lévőket nem érinti.


„Véget vetünk az uszító, gyűlöletkeltő plakátoknak Pécsett! Pécs szabad, gondolkodó közössége megérdemli, hogy ne kelljen nap mint nap nyomasztó, félelemkeltő, ráadásul adóforintokon fizetett óriásplakátokat látnia” – jelentette be kedden Facebook-oldalán Péterffy Attila, Pécs polgármestere.

A pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy a jövőben kitiltják a város közterületeiről a városképet csúfító plakátokat.

A rendelet értelmében ezentúl nem köthető közterület-használati megállapodás egyebek mellett „a városképi, műemléki és környezeti követelményeket ki nem elégítő, vagy Pécs Város településképi karakterébe egyéb módon nem illeszkedő közterület-használatra”. A tiltás kiterjed az olyan hirdetésekre is, amelyek „nem szolgálják a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy jogellenes tartalmat jelenít meg”.

A döntés csak az ezután kikerülő plakátokra érvényes, a már kihelyezetteket nem szedik le.

A város már korábban is tett lépéseket a közterületi hirdetések szabályozására: a pécsi buszmegállókba már az év eleje óta nem kerülhetnek ki ilyen plakátok,

miután az önkormányzat módosította az erről szóló szerződést.

Pécs nem az egyetlen város, amelyik megelégelte a politikai plakátokat. Nemrég a III. kerület is gondoskodott arról, hogy beszüntesse az agresszív, félelemkeltő hirdetéseket a közterületein. Az ilyen önkormányzati korlátozások ugyanakkor jogi vitákat vethetnek fel, különösen kampányidőszakban, amikor a választási törvény szélesebb körű védelmet biztosíthat a politikai hirdetéseknek. A vita egyik oldala szerint a helyi közösségeknek joguk van megvédeni magukat a gyűlöletkeltő és félelmet keltő tartalmakkal szemben, míg a másik oldal a szólásszabadság korlátozásától tart.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET: