HÍREK
A Rovatból

Tovább drágulnak a lakáshitelek – kalkulátorral te is kiszámolhatod, mire számíthatsz

Miután június végével véget ért az önkéntes kamatplafon, a kölcsönfelvételt tervezők máris megtapasztalhatják, hogy az infláció és az alapkamat csökkenése ellenére a lakáshitelek még drágulnak is.


Újabb nagybank emelte meg a lakáshitelei kamatait, és így már a K&H is átlépte a június végéig élő önkéntes, 7,3 százalékos THM-plafont a jelzálogkölcsönei egy részénél. A bankok egymást követő emelései után főként az alacsonyabb jövedelműeknek lesz egyre nehezebb olcsóbb lakáshitelt találni - írja a bank360.hu elemzésében.

Miután június végével véget ért az önkéntes kamatplafon, a kölcsönfelvételt tervezők rögtön megtapasztalhatják, hogy az infláció és az alapkamat csökkenése ellenére a lakáshitelek még drágulnak is.

Az OTP már július elején lépett, július 11-től pedig egy másik nagybank, a K&H is csatlakozott hozzá, és megemelte a lakáshitelei kamatát, aminek hatására több esetben már a 7,3 százalékos plafon fölötti THM-mel kínálja a lakáscélú jelzálogkölcsöneit. (A kamatplafon valójában nem a kamatra, hanem a minden költséget tartalmazó teljes hiteldíj mutatóra, THM-re vonatkozott). A K&H módosításai az alacsonyabb jövedelmű igénylőket érintik hátrányosabban, számukra jobban nőttek a kamatok, ahogyan azoknak is, akik a futamidő alatt végig fix kamatot szeretnének fizetni.

Továbbra sincs tartós csökkenés a referenciakamatoknál

A K&H most valójában csak beállt a korábban elkezdődött kamatemelési sorba. A CIB Bank májustól már visszaemelte a kamatait a januári szintjükre, bizonyos esetekben jóval a THM-plafon fölé, de az igénylők túlnyomó része még 7,3 százalék alatti ajánlatokkal találkozhatott nála. Rajta kívül is volt már ekkor is olyan nagybank, amelynek a kínálatában voltak kamatplafon feletti lakáshitelek. Őket követte aztán július elején az OTP, amely a többi pénzintézethez hasonlóan eltérő mértékben emelte meg a kamatait, így ugyan a lakáshitelei a korábbi kamatplafon fölé kerültek, de a magasabb jövedelmű, kevésbé kockázatos ügyfelek számára kisebb volt a növelés.

A kölcsönök drágulásának a Bank360.hu szakértői szerint az a legfőbb oka, hogy hiába csökkenti folyamatosan a jegybank az alapkamatot, a

sok éves vagy akár több évtizedes futamidejű jelzáloghitelek árazását meghatározó referenciakamatok 2024 eleje óta még nőttek is, és tartósan 6 százalék fölötti szintén rekedtek.

A kamatokat többek között befolyásoló BIRS szintje például még úgy is magasabban van, mint 2024 elején, hogy az elmúlt hetekben valamelyest csökkenni tudtak az értékei. Az 5 éves BIRS július 12-én 5,97 százalékon, a 10 éves 6,23 százalékon, a 20 éves BIRS pedig 6,30 százalékon állt.

A nagybankok lépései ellenére a Bank360 lakáshitel kalkulátora szerint azért találhatnak még az ügyfelek akár 7 százalék alatti THM-mel is ajánlatokat, de egyre kevesebbet, főleg akkor, ha alacsony a jövedelmük.

Kalkulátor ITT nézhető meg.

A most változtató K&H-nál az emelés után 10 millió forintos jelzálogkölcsönt 20 éves futamidőre, 5 éves kamatperiódussal, 150 ezer forint igazolt jövedelemmel 7,19 százalékos kamattal vehetnek fel az igénylők, a THM azonban már 7,62 százalék. A havi törlesztőrészlet 78 674 forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 19 061 280 forint. Ugyanezt a kölcsönt havi 250 ezer forintos jövedelemmel 6,89 százalékos kamattal adja a bank, a THM így éppen 7,30 százalék. A havi törlesztőrészlet 76 871 forint, a teljes visszafizetendő összeg 18 628 560 forint. Ha az igazolt nettó jövedelmünk eléri az 500 ezer forintot, akkor a THM jóval a korábbi plafon alatt marad, 7,09 százalék lesz. A havi törlesztőrészlet 75 680 forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 18 342 720 forint.

A K&H Bank részletes kamatmódosításai

A K&H Bank az 5 és 10 éves kamatperiódusú, illetve a futamidő végéig fix kamatozású lakáshitelek árazását is módosította. Az 5 éves kamatperiódusú hitelek esetében 150 ezer forintos jövedelem mellett 0,30 százalékpontos emelés történt, 6,89 százalékról 7,19 százalékra módosult a kamat, 500 ezer forintos jövedelem mellett, legfeljebb 20 millió forint felvétele esetén 0,20 százalékpontot csökkent a K&H, 6,89 százalékról 6,69 százalékra, ugyanekkora jövedelemnél 20 millió forint hitelösszeg felett 0,10 százalékpontot csökkent a kamat, 6,79 százalékról 6,69 százalékra.

A 10 éves kamatperiódusú hiteleknél 150 ezer forintos jövedelemnél fél százalékpontos emelés történt, 6,89 százalékról 7,39 százalékra, 250 ezer forintos jövedelem igazolása mellett 0,20 százalékpont volt az emelés, 6,89 százalékról 7,09 százalékra.

Futamidő végéig fix kamatozásnál 61-120 hónapos futamidőt választva, 150 ezer forintos jövedelem mellett fél százalékponttal emelkedett, a kamat, 6,89 százalékról 7,39 százalékra, ugyanennél a futamidőnél, 250 ezer forintos jövedelemmel 0,20 százalékpont volt az emelés mértéke, 6,89 százalékról 7,09 százalékra módosult a kamat, 121-240 hónapos futamidőt választva 0,80 százalékpontos volt az emelés, 6,89 százalékról 7,69 százalékra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fordulat Brüsszelben: Öt különböző forrás állítja, hogy az olasz miniszterelnök zárt ajtók mögött megvédte Orbán Viktor Ukrajna-politikáját
Az olasz kormányfő a 90 milliárdos ukrán hitel blokkolása kapcsán mutatott együttérzést a magyar miniszterelnökkel. Kormánya szerint a hír teljesen alaptalan.


Miközben személyesen támogatta, hogy Ukrajna azonnal megkapja a 90 milliárd eurós uniós hitelt, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök zárt ajtók mögött megértően beszélt Orbán Viktor blokkoló álláspontjáról a március 19-i brüsszeli EU-csúcson. Meloni a beszámolók szerint azt mondta, érti a magyar kormányfő indokait, amiért visszatáncolt a korábbi megállapodástól – írta a Politico öt, a bizalmas egyeztetéseket ismerő diplomatára hivatkozva.

Orbán pálfordulása feldühítette a többi uniós vezetőt és sokkolta Ukrajnát, amely kezd kifogyni a pénzből, miközben az Oroszországgal vívott háború az ötödik évébe lép. A magyar miniszterelnök lépése szembemegy az uniós szokásjoggal is, hiszen alig pár hete, decemberben még hivatalosan jóváhagyta a pénzügyi csomagot.

Az öt, négy különböző európai országot képviselő diplomata egyike szerint Meloni úgy fogalmazott, Orbán álláspontja „normális”, mert „a dolgok változnak”, és hozzátette: „ha én lennék ugyanebben a helyzetben, megérteném”. A források szerint az olasz miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy érti a magyar vezető helyzetét, akire a jövő hónapban választás vár majd

Az olasz kormány cáfolta a hírt. „A miniszterelnöknek tulajdonított mondat teljesen alaptalan” – közölte Meloni római hivatalának egyik tisztviselője.

Bár Meloni és Orbán egyaránt jobboldali politikusok, az olasz kormányfő eddig nagyrészt a fősodorbeli uniós álláspontot követte. A megbeszélésen szinte kizárólag a vezetők vettek részt; a diplomaták nem voltak a teremben, őket a vezetők tájékoztatták, és névtelenséget kértek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ha ez igaz, ennek az embernek börtönben van a helye” – Kocsis Máté nyíltan kihátrált Matolcsy fia mögül
A Fidesz frakcióvezetője kijelentette, soha nem találkozott Matolcsy Ádámmal, aki nem is tagja a kormánypártoknak. A politikus szerint a Fideszben nagy az indulat, és elvárja, hogy Matolcsy maga védje meg magát.


„Ha igaz, amit az újságírók mondanak, akkor ennek az embernek börtönben van a helye” – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Matolcsy György volt jegybankelnök fiáról, Matolcsy Ádámról. A kijelentések egy tapolcai kampányeseményen hangzottak el, ahol a frakcióvezető Navracsics Tiborral közösen jelent meg. Kocsis gondolatait Navracsics osztotta meg a Facebook-oldalán.

A Fidesz frakcióvezetője egyértelműen elhatárolódott Matolcsy Ádámtól. „Magyarázkodom egy olyan ember miatt, akit Matolcsy Ádámnak hívnak, akit én a büdös életbe nem láttam, nem tagja a Fidesznek, nem tagja a KDNP-nek sem, nem jár a köreinkbe sem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem szeretnék „egy Matolcsy Ádám nevű embernek az ügyeit” a hátukon cipelni.

Kocsis szerint az MNB-ügyet csak egy büntetőeljárás zárhatja le.

„El kell mindenkinek, mindennel számolnia. Az MNB-ügyét csak úgy lehet lezárni, ha egy büntetőeljárásban mindenkinek tisztázzák a szerepét, ha pedig nem volt ügy, akkor álljanak ki és védjék meg magukat” – mondta.

A fórumon szóba kerültek a Magyar Nemzeti Bank székházának felújítási költségei is, ahol a hírek szerint brutálisan túlköltekeztek: jutott pénz aranyvécére és 11 milliós ajtókra is. „A felfoghatatlan luxusköltések a Magyar Nemzeti Bank székházának felújításánál magyarázatra és büntetőjogi eljárásra szorulnak. Nem szabad senkinek megúsznia azt a vizsgálatot, amit megkövetel egy ilyen horderejű ügy” – jelentette ki Kocsis.

Tavaly márciusban az Állami Számvevőszék nagy vihart kavaró jelentéseket publikált a Magyar Nemzeti Bankról, a PADME-ról és a Kecskeméti Egyetem alapítványáról. A számvevőszék megállapította, hogy a jegybank 150 milliárd forintos befektetésének megtérülése nem garantált.

Kocsis Máté kitért arra is, hogy a tapolcai ellenzék Navracsics Tibort támadja az ügyben. „Ne Navracsics Tibort okolják érte a tapolcai ellenzékiek, hogy mi van a Nemzeti Bankban” – mondta.

Jelezte, hogy a Fideszben „nagyon indulatosak” az üggyel kapcsolatban, és neki személyesen is hiányérzete van. „Itt is nagyon bízom abban, hogy ez a hiányérzetem elmúlik, és azt is remélem, hogy hamarosan.”

A frakcióvezető üzent Matolcsy Ádámnak is: amennyiben nem igazak az újságírói állítások, akkor neki kellene kiállnia és megvédenie magát.

Via: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor cáfolta Gulyás Gergelyt: „Marhaság”, hogy megfontolnák, adjanak-e katonai segítséget Trumpnak
A miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcs után minősítette a Kormányinfón elhangzott felvetést. Még egy ironikus mondatot is hozzáfűzött a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaihoz.


Orbán Viktor egyetlen szóval, „marhaságnak” minősítette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kijelentését arról, hogy a kormány megfontolná a katonai segítséget Donald Trump kérésére.

A miniszterelnök péntek hajnalban, az éjszakába nyúló uniós csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol Magyarország Szlovákiával közösen blokkolta az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsön végrehajtását.

Az RTL újságírója Gulyás Gergely kijelentésére kérdezett rá, aki a Kormányinfón arra a felvetésre, hogy magyar katonákat küldenének-e az Irán által lezárt Hormuzi-szoros felszabadítására, úgy reagált: „ha ő [Donald Trump] ezt kérné, akkor megfontolnánk”.

Orbán erre először csak annyit mondott, hogy marhaság, majd amikor az újságíró visszakérdezett, hogy „amit Gulyás Gergely mondott, az marhaság?”, azt felelte, „igen”. Ironikusan azt is hozzátette: „Ha lesz tengerünk és hajónk, majd megfontoljuk”.

Ahogy megírtuk, Gulyás Gergely a Kormányinfón azt is hozzátette: Donald Trump még nem kért ilyet, és a kormány egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel. Mint mondta, a kabinet nem foglalkozik még meg nem fogalmazott „hipotetikus kérésekkel”.

Azt is kiemelte, hogy Magyarország NATO-tag, és ha a katonai részvétel a szövetségen belül merülne fel kérdésként, akkor Magyarország ott fog állást foglalni. A NATO-tól érkező kérésekre pedig szerinte a NATO-főtitkárnak kell reagálnia.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a Hormuzi-szoros biztosításában azok az országok tudnának közreműködni, amelyek tengeri flottával rendelkeznek, a magyar hadsereg pedig ezen a téren nem jöhet szóba.

A kijelentésre, miszerint Trump kérését „megfontolnák” Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke úgy reagált: „Gulyás Gergely ma azt mondta a kormányinfón, hogy amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban. Ez magyarul azt jelenti, hogy Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán szerint „marhaság”, hogy puffogott és nyugtalanul járkált volna Zelenszkij beszéde közben az EU-csúcson
A miniszterelnök egy helyszíni fotó szerint felállt a tárgyalóasztaltól és hátrébb, egy székre támaszkodva állt, miközben az ukrán elnök videókapcsolaton keresztül bejelentkezett a csúcstalálkozóra. Orbán szerint Magyarországnak és Szlovákiának joga van blokkolni az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsönt.


„Harcosnak” és „göröngyösnek” nevezte Orbán Viktor a csütörtöki EU-csúcsot, elismerve, hogy az uniós partnerek „nem voltak boldogok”, amiért Magyarország megváltoztatta a decemberi egyhangú döntést az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós uniós kölcsönről. A magyar és a szlovák kormány az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt akadályozza a politikai alku végrehajtását. A két ország blokkolása miatt a többi 25 tagállam külön következtetéseket fogadott el Ukrajna támogatásáról.

A Telex cikke szerint

Orbán azt mondta „a jogi helyzet teljesen világos, hogy ehhez van jogunk, mert nem zárult le a döntési folyamat”. Állítása szerint a többi vezető „kicsit fenyegetőzött, aztán belátták, hogy ez nem fog menni”.

Az uniós vezetők azonban egészen másként értékelték a helyzetet.

António Costa, az Európai Tanács elnöke a csúcs után közölte, hogy

a tagállami vezetők egyértelműen elítélték a magyar hozzáállást, mert az sérti az uniós jogi alapelveket.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a 90 milliárd eurós kölcsön azért akadt el, mert

„egy vezető nem tartja be a szavát”.

Orbán Viktor az ülés után azzal érvelt, hogy amikor a decemberi döntés született, még jött az olaj a Barátság vezetéken. Kijelentette: „Határozottan szükség van az orosz olajra”, ami nélkül szerinte Európa nem élhet túl.

A kormányfő egyúttal azzal vádolta az uniós intézményeket, hogy kormányváltást akarnak Magyarországon, és az Európai Tanács épületére mutatva azt mondta: „innen finanszírozzák az ellenzéket”.

A csúcstalálkozón videókapcsolaton keresztül felszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben Orbán Viktor nem hagyta el a termet, de az AFP fotója szerint hátrébb, egy székre támaszkodva állt.

Az Euronews forrásai arról számoltak be, hogy a magyar miniszterelnök nyugtalanul járkált és időnként puffogott a beszéd közben, amit Orbán marhaságnak nevezett.

A migrációs vitáról szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott, „para van”, és szerinte több ország már a legális menekülteket sem engedné be, amit „a magyar modellként” jellemzett.

Tavaly decemberben az uniós állam- és kormányfők politikai megállapodást kötöttek arról, hogy 2026-2027-re 90 milliárd eurós hitelkeretet biztosítanak Ukrajnának. A döntés végrehajtásához szükséges egyik jogszabályt azonban egyhangúlag kellene elfogadni.

Január végén az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezeték egy támadásban megrongálódott, ami miatt a szállítás akadozni kezdett. Erre hivatkozva a magyar és a szlovák kormány bejelentette, hogy amíg a vezeték helyreállítása nem garantált, addig blokkolják a hitel folyósításának jogi jóváhagyását. Brüsszel jelezte, hogy kész lenne finanszírozni az ukrajnai szakasz javítását a patthelyzet feloldása érdekében. A helyzetet tovább nehezítette a Hormuzi-szoros iráni lezárása körüli feszültség, ami jelentős energiaár-emelkedést okozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: