HÍREK
A Rovatból

Történelmi aszály volt tavaly, 2022 első három hónapjában és nyáron, valamint októberben is alig hullott csapadék

Az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.


Tavaly történelmi aszály volt: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot - írta a 2022-es év agrometeorológiai áttekintésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A met.hu oldalon megjelent tanulmány szerint 2021 őszén későn kezdődött el a talajok feltöltődése, de a csapadékos december végére időarányosan jól állt ez a folyamat. Azonban 2022 első három hónapjában alig hullott csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki.

Januárban és február elején a szokásosnál enyhébb volt az idő, majd február végén lehűlt a levegő, de ekkor már javában virágzott a mogyoró és az éger, a som és a csonthéjas gyümölcsök is a rügyfakadás fázisában jártak, helyenként már virágoztak is. Márciusban a túl korai fejlődés megtorpant, a fagyok veszélyeztették a korai gyümölcsfák bimbóit, virágait.

A tavaszi kalászosokat poros, rendkívül száraz talajba vetették. A hónap utolsó napján érkezett a csapadék, többfelé egy nap alatt több eső esett, mint az előző három hónapban összesen.

A száraz évkezdet után áprilisban több hullámban jelentős mennyiségű csapadék öntözte az ország nagy részét. Ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, a hőmérséklet ugyanis jellemzően az egész hónapban alacsonyabb volt a sokéves átlagnál.

Május elején megérkezett a meleg, a még nedves talajokon gyors fejlődésnek indultak a növények. Augusztus közepéig azonban szinte csak záporok voltak, az esős Medárd-időszak teljesen elmaradt. Júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, amely a tetőfokát augusztus közepén érte el.

A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyáron, időnként nagy területen 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket is mértek.

Júliusban a Tiszántúl nagy részén a harmada sem hullott a kukorica számára ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó aszálytól, és öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak jellemzőek furulyázó levelekkel, ezekből termésre már nem lehetett számítani.

Augusztusban a szárazság területi kiterjedése és mértéke is nőtt, az ország háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály. Augusztus 19-én azonban többfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás. Nagy területen hullott számottevő mennyiségű csapadék, 10 nap alatt az ország jelentős részén 20-70 milliméternyi, aminek hatására a talaj felső rétege hosszú idő után sokfelé átnedvesedett.

A nyári csapadék mennyisége a nyugati országrészben 170-270 milliméternyi volt, helyenként több a sokéves átlagnál, míg az Alföld jelentős részén csak 50-100 milliméternyi eső hullott, fele-harmada a szokásosnak. Az idei nyár a Dunántúlon 1-2 fokkal, a keleti országrészben 2-3 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál.

Az augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben érkező bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetésekhez, bár a szintén rendkívül száraz októberben a búza korai fejlődése nehézkessé vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejlődtek a tél előtt.

Az elemzés szerint az éves napfény mennyisége országszerte az átlag fölött alakult, azt mintegy 150-250 órával meghaladta. A legmagasabb, 2500 óra körüli értékek Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében fordultak elő, a legkevesebbet (2250-2300 órát) a hegyek mellett, az Alpokalján és északkeleten sütött a nap.

A történelmi aszály meteorológiai hátteréről azt írták, a részletes tanulmányok szerint Magyarországon a 2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális háttere volt. Kifejtették: a légköri áramlási rendszer globális mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tengerpárolgás, a nyári magas hőmérsékletek a Kárpát-medencében és a kiszáradó talaj együttesen okozója az aszálynak.

Azt írták, Magyarország legszárazabb térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak. Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok, az aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához.

A tanulmányok szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Hatvanpusztánál: Múltkor a kerekemet akarták kiszúrni, most meg akartak ölni
A politikus videóban mondta el, hogy két autó is követte, és többször próbálták elzárni az útját. Szerencsére sérülés nem történt, de a balesetben az autója eleje megrongálódott.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő videóban számolt be arról, hogy autóbalesetet szenvedett, vette észre a 24.hu. Elmondása szerint a hatvanpusztai majorság környékén legutóbb a kerekét szúrták ki, most pedig egy férfi – aki szerinte a majorság biztonsági őreként dolgozik – autóval hajtott neki, és megpróbálta felborítani. Végül Hadházy kocsija borult fel.

„A helyszín az ugyanaz. Múltkor a kerekemet akarták kiszúrni, most meg akartak ölni, vagy nem tudom” - mondja a felvétel elején Hadházy.

A helyszínre érkező rendőröknek arról beszélt, hogy az úton haladt, mellette egy másik autó a fűben közlekedett. Meg akarta előzni, de az ráhúzta a kormányt, és az út egyenetlensége miatt végül az ő járműve borult fel.

„Szerencsére nem történt sérülés”

– mondta a felvételen a láthatóan zaklatott képviselő. Hozzátette, hogy a másik sofőrnek is segítettek kimászni az autóból, mentőt azonban egyikük sem kért.

Hadházy arról is beszélt, hogy két autó követte. Egy hátulról próbálta leszorítani, egy másik pedig szemből jött, és el akarta zárni az útját. Miután ez nem járt sikerrel, az egyik autó megfordult, és oldalról igyekezett leszorítani.

A képviselő apja autójával közlekedett, amelynek az eleje a balesetben összetört.

A politikus teljes videóját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Szabó Zsófi, Gönczi Gábor és Nagy Márton új Digitális Polgári Kört alapított
A Digitális Polgári Kör listáján politikusok, kormányközeli szereplők és médiasztárok is szerepelnek. A kezdeményezést Palóc André indította, akit Orbán Viktor bízott meg a projekt vezetésével.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Közzétették a Gazdálkodj okosan nevű Digitális Polgári Kör alapítóinak listáját, amelyben politikusok és a média ismert szereplői is feltűnnek, vette észre a Blikk. A kezdeményezést Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője indította el, akit Orbán Viktor bízott meg a projekt vezetésével.

Az alapítók között ott van Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint a tárca két államtitkára, Lóga Máté és Fónagy János. Tagja lett Lentner Csaba is, aki korábban az FKGP és a MIÉP politikusa volt, majd a Fideszhez csatlakozott. Lentner a jegybanki alapítványok kuratóriumi tagjaként és a PADME elnökhelyetteseként is dolgozott, de a százmilliárdos MNB-ügyben a felelősségét visszautasította.

A kör célja, hogy a gazdasági tudatosságot erősítse, és közérthető információkat adjon a digitális térben. Palóc André így fogalmazott:

„hiszünk abban, hogy a gazdaságról mindenkinek joga van beszélni, hiszen a mindennapi pénzügyek mindannyiunk életét érintik. A digitális teret arra használjuk, hogy hiteles információkat osszunk meg közérthetően, segítve mindenkit, hogy jobb pénzügyi döntéseket tudjon hozni.”

Az alapítók névsorában több médiaszereplő is szerepel. Csatlakozott Gönczi Gábor, a TV2 műsorvezetője és Szabó Zsófi, a csatorna másik ismert arca. A Mandiner szerkesztőségéből Kacsoh Dániel és Kohán Mátyás került be a körbe.

A kormányközeli intézmények képviselői sem hiányoznak. Alapító lett Talabér Krisztián a Nézőpont Intézettől, Sebestyén Géza az MCC-től, Hortay Olivér a Századvégtől és Pásztor Szabolcs az Oeconomustól. Szűcs Gábor, a Megafon és a Patrióta véleményvezére, aki az Alapjogokért Központ elemzőjeként is ismert, szintén csatlakozott.

A politikai szférából Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt vezetője, valamint Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere került az alapítók közé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Az utastérben láttam egy kést is” - Hadházy Ákos újabb részleteket osztott meg a hatvanpusztai balesetéről
A politikus szerint szándékosan hajtottak neki. Épp arrafelé történt az incidens, ahol korábban kiszúrták az autója kerekeit.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Még kedden délután számolt be arról Hadházy Ákos, hogy baleset történt közte és a feltételezett hatvanpusztai őrség autója között. A független országgyűlési képviselő szerint szándékosan ütköztek neki, pont ott, ahol korábban kiszúrták az autója kerekeit. Most újabb részleteket osztott meg a kedden történtekről, többek között azt, hogy a másik autóban egy kést is látott.

Korábban a Facebook-oldalán közzétett videóban mondta el, hogy egy mellékúton haladt, amikor az őrség kocsija megelőzte, majd szerinte ráhúzta az autójára és nekiütközött. A másik jármű felborult, de személyi sérülés nem történt.

Később arról írt, hogy szerinte nem egyértelmű, a sofőr önállóan döntött-e így, vagy valaki utasította. Hozzátette, hogy belépett a nyitott kapun, és a tulajdonost kereste, mert meg akarta tudni, hogyan lehet meglátogatni a műemléket. Gulyás Gergely miniszter nemrég ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a hatvanpusztai majorság „a műemlékvédelem gyönyörű példája”.

„Ugyan itt már szinte mindent földig romboltak, szinte semmi nincs már Habsburg József nádor majorságából, de ha ez egy műemlék, akkor annak láthatóságáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. Ennek módjáról szerettem volna érdeklődni” – írta az újabb bejegyzésben. Azt is hozzátette, hogy a kertész közölte vele, Orbánék nincsenek ott, majd arra kérte, távozzon.

„Majd miután visszasétáltam Édesapám autójához (azzal jöttem, mert a múltkór kiszúrták a kerekemet…), észrevettük, hogy a távolból mindkét irányból nagy sebességgel érkezik két autó. A szemből jövő először szemből nekem akart jönni, majd miután ez nem sikerült, utánam jött és le akart szorítani. Nem sikerült neki, az út egyenetlensége miatt fel is borult. Az esetről videót is készített utastársam.

Az autót vezető biztonsági őr maga szállt ki (segítettem neki) és ő maga borította vissza a kocsiját. Úgy tűnik, nem sérült meg. Az utastérben láttam egy kést is, nem csodálkoznék, ha beleillene a kerekeimen keletkezett szúrásokba”

– folytatta.

A bejegyzését azzal zárta, hogy szerinte legközelebb nem egyedül kell majd odamenni.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Macron leogrézta Putyint, aki szerinte folyamatosan terjeszkedni akar
A francia elnök szerint az orosz államfő 2007 óta alig tartotta be ígéreteit, és állandó destabilizáló tényező lett Európa számára. Macron úgy véli, Oroszország költségvetésének katonai súlya és hatalmas hadserege miatt nem lehet gyors békére számítani.


Emmanuel Macron francia elnök szerint nem reális most a béke Oroszország és Ukrajna között, írja a hvg.hu. Az amerikai NBC Newsnak adott interjúban arról beszélt, hogy ha a helyzetet és a tényeket nézi, nem látja Putyin szándékát a békére, bár lehet, hogy ő maga túl borúlátó.

Egy másik nyilatkozatában kemény szavakat használt az orosz elnökre:

ragadozónak és ogrének nevezte, aki folyamatosan enni kényszerül a túlélése érdekében.

Macron felidézte, hogy Putyin 2007–2008 óta ritkán tartotta be ígéreteit, rendszeresen destabilizálta a térséget, és többször megpróbálta átrajzolni a határokat a hatalma növelése érdekében.

A francia elnök úgy látja, Oroszország mára tartósan destabilizáló erő lett, és fenyegetést jelent sok európai ország számára. Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy olyan állam, amely költségvetésének 40 százalékát katonai felszerelésekre fordítja, és 1,3 milliós hadsereget tart, nem fog egyik napról a másikra békés, demokratikus útra lépni.

Macron szerint az európaiaknak nem szabad naivnak lenniük. Júliusban bejelentette, hogy Franciaország a tervezettnél három évvel korábban, már 2027-ben 64 milliárd euróra növeli védelmi kiadásait. Ugyanebben a hónapban Keir Starmer brit miniszterelnökkel abban is megállapodott, hogy összehangolják nukleáris elrettentő erejük alkalmazási feltételeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET: