SZEMPONT
A Rovatból

„Megszólítottunk egy kisgyereket az utcán, hogy mi volt ma az ebéd, és a kérdést sem értette”

Elkísértünk egy csapat önkéntest egy borsodi roma faluba, ahol teljesen ingyen végeznek villanyszerelési munkákat – gyakran szó szerinti életveszélyt elhárítva. Közben arról meséltek, milyen érzés testközelből szembesülni a mélyszegénységgel.


Ervinnel szombaton hajnali fél 6-kor találkozunk. A kevéssé barátságos időzítés mögött ésszerű magyarázat áll: több mint 3 órás út vár ránk Magyarország egyik legészakibb – egyben egyik legszegényebb – településéig, Tornanádaskáig. Még két kollégáját vesszük fel, és épphogy kivilágosodik, mire elhagyjuk Budapestet.

Két másik autó utasaival együtt összesen 9-en tartanak ugyanoda, hogy az egész napjukat önkéntes munkára áldozzák – néhányan közülük már a hatodik alkalommal.

A csapat egyik fele villanyszerelőkből áll, ők végzik a szakmai munka javát, de akadnak olyan feladatok is, amelyekhez nem szükséges végzettség: például vésni, vezetéket behúzni, szerelvényeket felrakni a többiek is tudnak.

Majdnem mindannyian egy keresztény közösség, a Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezetének tagjai. Alapelveik között nagyon hangsúlyos helyet foglal el a társadalmi munka és egymás segítése. Tornanádaskán először tavaly januárban jártak, a szegregátumokban élők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő SZOCSOMA Alapítvány vezetője, Kiss Anikó felkérése nyomán.

Kapcsolatuk még a Covid előtt indult, az alapítvány nagyon sok támogatást kapott a tőlük a terepútjaihoz. Megkapták például feltankolva a furgonjukat, a tagok sofőrködtek, pakoltak, adományt gyűjtötték, süteményt sütöttek.

„A legtöbb családban üres konnektorhelyek tátonganak még a 20 éve épült házakban is. Sokaknál kikapcsolták a villanyt és nincs remény visszakötni, hiszen a hálózat már nem felel meg a mostani szabványoknak, ezért akár 100 ezer forintot is rá kellene költeni.

Az emberek nem szereznek elemi érintésvédelmi tudást, nincsenek helyben szakemberek, az is drága, hogy valaki odautazzon emiatt. Megvásárolni pedig nem tudják a foglalatot, kapcsolót, és praxisuk sincs, hogy barkácsolással oldják meg” – magyarázza Anikó, miért tartotta fontosnak, hogy megkérdezze Ervinéket, tudnának-e segíteni ebben is.

Azoknak a száma, akik azóta legalább egyszer bevállalták a túrát, a 25-öt is eléri. Az elején a SZOCSOMA jelentős előszervezést és útmutatást adott, valamint meghirdettek egy villanyszerelési kellékgyűjtést is a támogatóik között: ennek keretében lámpatestek, kapcsolók, vezetékek, villanykörték gyűltek össze nagy számban, amelyeket átadtak az önkénteseknek.

Ránézel és egyből látod, hogy életveszélyes a helyzet

Egyik utastársunk, Balázs korábban a BAGázsnál önkénteskedett, és úgy gondolta, szaktudását is szeretné rászorulók segítésére felhasználni. A szintén velünk utazó Andort hasonló célok motiválták, ahogy Ervint is – neki a családjában is volt előképe ennek.

„Nagyapám gyakran hívott meg ebédelni lecsúszottakat és rászorulókat, amire a gyerekei, vagyis édesanyámék eleinte furcsán, fintorogva néztek, de aztán ők is továbbörökítették a szokást. Engem már eleve így nevelt, biztosan ennek is köze van ahhoz, hogy ilyen lett a személyiségem” – meséli.

Első alkalommal még csak terepszemlét tartottak: egy helyi lakos vezetésével végigjárták a falut, és bementek azokba a házakba (összesen 20-25 helyre), ahol valamilyen probléma volt. Összeírtak egy címlistát, ez alapján kezdtek el haladni, de ahogy terjedt a hírük, sorra kapták az újabb megkereséseket. Ervin szerint az első három alkalom után úgy érezték, nemhogy fogynak a címek, inkább egyre hosszabb lesz a lista.

Rendszerint olyan munkákat vállalnak el, amelyeket néhány óra alatt el lehet végezni, mert a cél az, hogy minél több háztartásba eljussanak. Azért akadnak kivételek: ma két helyen teljesen újrakábelezték a hálózatot, mivel gyakorlatilag életveszélyes volt a helyzet.

„Kültéren általában speciális vezetékeket szoktak használni, itt azonban gyengeáramú, egyáltalán nem odavaló kábelekkel vezették át az áramot egyik épületből a másikba (mellesleg teljesen szabálytalanul). Az esetek több mint fele ehhez hasonló: első ránézésre látszik, hogy óriási a baj” – mondja Ervin.

Ilyenkor ráadásul nem végezhetnek félmunkát: ha látják, hogy gyakorlatilag „ég a ház”, az eredetileg tervezett beavatkozás mellett a többi a problémát is el kell hárítaniuk. Az esetleges balesetekért ugyanis mindig az a szakember felel – akár büntetőjogilag is –, aki utoljára szerelte a rendszert. Emiatt gyakran előfordul, hogy megcsúsznak, mivel olyan feladatok is a nyakukba szakadnak, amelyekkel előzetesen nem számoltak.

És persze mindig vannak olyanok, akiknél ugyan nem súlyos a helyzet (például egy rossz konnektort kellene megszerelni), mégis megpróbálják rávenni őket – hol finoman, hol erélyesebben –, hogy ha már úgyis ott vannak, ugyan ejtsék már útba az ő portájukat is.

Ervin szerint nemet mondani mindig nehéz, ezért az a stratégiájuk, hogy minden címet felírnak, viszont biztosra nem ígérnek semmit: ha odaérnek, az jó, de sajnos előfordulhat az is, hogy végül nem. Éppen ezért azt sem szokták kommunikálni, mikor jönnek legközelebb, hiszen bármi közbejöhet.

„Számomra a dolog fő értelme abban áll, hogy felhasználom a kapcsolataimat arra, hogy segítsünk. Nagyon sok ember van a közösségünkben, aki szívesen eljön, én pedig becsatornázom ezeket a felajánlásokat” – meséli a motivációiról. Kiemeli azt is, hogy a keresztény, hívő emberek számára nagyon fontos, hogy viszonozzák a környezetükben lévőknek azt a sok jóságot, amit Istentől kaptak.

Egy út teljes ára az anyagköltséggel, benzinnel, autópálya-matricával együtt általában 120 ezer forint körül alakul, amit a segíteni akarók dobnak össze. Az elengedett munkadíj ebben nincs benne, azt megbecsülni sem tudják, mennyi lenne piaci alapon.

Nagy szerencséjük, hogy mivel a villamossági nagykereskedés vezetője is tagja a közösségüknek, a fel nem használt és bontatlan eszközöket térítésmentesen visszaveszi. Emiatt csak azt kell kifizetniük, amit ténylegesen felhasználtak.

Mindig van olyasmi, amit hoznak, de végül nem kell, ahogy olyan is, amiből sokkal többre is szükségük lenne. Sokszor rögtönözni kényszerülnek, abból gazdálkodnak, ami épp náluk van.

Amikor arcul csap a valóság

A csapat tagjai számára sok esetben megdöbbentő volt testközelből szembesülni a romatelepen lakók életkörülményeivel.

„A maguk módján próbálnak lépést tartani a világgal, például majdnem mindenkinek van Facebook-fiókja és okostelefonja. Ugyanakkor több szempontból olyanok, mintha még mindig mondjuk a 17. században élnének” – fogalmaz Andor.

Sokkoló élmény volt például, amikor azt látták, hogy 8-10 éves gyerekek 5 literes kannákban cipelték haza a vizet a kútról, ugyanis Tornanádaskán szinte semelyik házban nincsen vezetékes víz.

Sajnos a gyermekhalandóság is jelen van: előfordult olyan porta, ahová azért nem tudtak menni, mert épp a látogatásuk előtt pár nappal halt meg a házigazda egyik gyereke – ő születése óta beteg volt.

És persze az éhezés is alapvető: „Egyik szombat délután megszólítottunk egy kisgyereket, aki kint ténfergett az utcán. Próbáltunk valamiféle beszélgetést kezdeményezni, szóval megkérdeztük, mi volt aznap az ebéd. Mire zavarba jött és visszakérdezett, hogy hol, az iskolában? Kiderült, hogy péntek óta nem ebédelt, otthon nem is ismeri ezt a fogalmat.”

Balázs is azt említi a kérdésre válaszolva, hogy mindig a gyerekek a legmellbevágóbbak: első ránézésre ugyanolyanok, mint a középosztály gyerekei, mégis teljesen más sors vár rájuk.

„Felnőtteknél könnyebben el lehet sütni az olyan szólamokat, mint például, hogy ő is tehet róla, hogy ebbe a helyzetbe került, miért nem megy el dolgozni, ilyesmi. A fiatalabb generációnál viszont ez szóba se jön: ők tényleg nem tehetnek a körülményekről, amelyekbe beleszülettek” – fogalmaz, majd így folytatja:

„Első alkalommal, még Tornanádaska előtt Szabadszállásra mentünk szerelni egy nagyon kicsi házba, ahol talán 10-en éltek egy fedél alatt. Gyönyörű nap volt, a gyerekek kint rohangáltak az utcán, de közben az is látszott, hogy a kútról hordják a vizet, a háznak pedig talán egy ablakán, ha volt üveg. Korábban soha nem találkoztam ennyire testközelből a mélyszegénységgel. Otthon rákerestem a témára, és realizáltam, hogy szakértők szerint legalább 600 ezer ember él ilyen körülmények között. Ez nagyon kemény szembesülés volt.”

Balázs egyébként a macskáját is egy korábbi, hasonló önkénteskedésnek köszönheti: akkor épp Bőcsön segítettek egy családnak, és munka közben elmesélte a házigazdának, hogy a padlásukon nagyon sok egér van. Mire ő neki szegezte a kérdést: itt egy macska, nem kell? Először persze nemet mondott, de amikor a nap folyamán újra és újra megkérdezte tőle, nem viszi-e el az állatot, végül a feleségével egyeztetve beadta a derekát.

„A csomagtartóba tettük egy malteros ládába, és hazavittem. Azóta is nálunk lakik, hűségesen fogja az egereket.”

Legalább akkora áldozatot vállalnak a feleségek is

Este fél 9 is elmúlik, mire Budapestre visszaérve elköszönünk Ervintől és a többiektől. Tornanádaskán bő 8 órát töltött a csapat, néhány rövid szünetet leszámítva végig munkával. Az oda- és visszautat is hozzáadva pedig egy közel 15 órás napon vannak túl.

A következő alkalmat egyelőre nem tűzték ki, de Ervin úgy látta a résztvevőkön, hogy mindannyian benne lennének a folytatásban. Valószínűleg szükség is lesz erre: mielőtt jöttek, 4-5 címen várták őket, de végül ezeken sem tudtak végigérni, ráadásul ahogy általában, új jelentkezők is akadtak.

Az elhivatottságuk adott, és szerencsére az anyagi fedezettel sincs probléma: aki a céllal egyetért, de a munkájával nem tud segíteni, az a pénzét adja a közösbe, így mindig hamar összejön a szükséges összeg.

A dolog inkább azon múlik, megengedhetik-e maguknak, hogy rendszeresen otthon hagyják feleségeiket a kisgyerekeikkel egy teljes hétvégi napra, mivel majdnem mindegyiküknek van családja. Ők Ervin szerint legalább akkora áldozatot vállalnak, ráadásul az élménybeszámolókon kívül mást nem is kapnak cserébe.

A másik oldalon viszont ott van az, amivel Andor indokolja, miért vesz részt az egészben, és amivel valószinűleg mindenki más is egyetért:

„Jó látni az emberek arcán, amikor legalább egy picikét hozzá tudsz járulni ahhoz, hogy ne nyomorogjanak. Nyilván ennél sokkal többre lenne szükség a felzárkóztatásukhoz, de minden apró lépéssel közelebb kerülnek ehhez.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt az NKA-botrányról egy bennfentes: állítja, Hankó Balázs adott utasítást arra, hogy eltitkolják a 17 milliárdos támogatási keret részleteit
Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő munkatársa Molnár Áronnak beszélt az intézménynél tapasztalt szabálytalanságokról. Elmondása szerint miután az első információk kiszivárogtak a színész-aktivistán keresztül, őt a párját és a barátját a főigazgató utasítására kitiltották a céges rendszerekből.


Névvel és arccal vállalta az interjút Molnár Áronnal Papp Gergely, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) projektmenedzsere, aki Molnár szerint a legfőbb forrása volt a kirobbant NKA-botránynak.

Papp Gergely a „Magyarország kedvenc reggeli műsorában” elmondta, 2014 óta dolgozik az intézménynél, jelenlegi feladata az ePer pályázati rendszer felhasználóbarátabbá tétele. Azért döntött a nyilvánosság mellett, mert a belső szabályzat szerint a szabálytalanságokat a főigazgatónak kellene jelenteni, aki viszont szerinte maga is érintett az ügyben.

Papp Gergely azt mondta, a botrány kirobbanása után az intézményen belül több kollégáját, köztük a legjobb barátját és a szintén ott dolgozó párját is meggyanúsították.

„Például a legjobb barátomat meggyanúsították, és szankcionálták, kitiltották mindenhonnan több napra. Holott igazából sokáig azt sem tudta, hogy mire készülök” – mondta, hozzátéve, hogy eleget akar tenni a Molnár Áronnal kötött megállapodásának, miszerint ha a főigazgató nem áll a nyilvánosság elé a megfelelő információkkal, ő maga fogja ezt megtenni. Papp szerint a műsor utáni napon valószínűleg felmondanak neki, de ezt vállalja.

„Inkább rúgjanak ki, mint hogy szégyenben kelljen leélni az életemet, hogy tudtam erről az egészről, és nem szóltam.”

A projektmenedzser felszólította a felelősöket, köztük Krucsainé Herter Anikó főigazgatót és Hankó Balázs leköszönő minisztert, hogy tegyék közzé a telefonszámukat, és nézzék meg, mi a magyar emberek véleménye az ügyről. Mint mondta, elsődleges célja az volt, hogy a törvényi kötelezettségnek megfelelően nyilvánosságra kerüljenek a 17 milliárd forintos keret döntései és a döntéshozó testület tagjainak kiléte. Később azonban tudomására jutott, hogy további kifizetéseket terveznek.

„Sőt, én úgy tudom, hogy már van olyan döntés is, amit a miniszter aláírt, csak a te megszólalásod után ez végül nem került további ügyintézésre”

– mondta Molnár Áronnak, hozzátéve, hogy innentől a további kifizetések megállítása lett a cél.

Papp Gergely tisztázta, hogy a sajtóban emlegetett 790-es és 447-es listák valójában nem listák, hanem belső kódok. A 790-es a Kiemelt Kulturális Programok ideiglenes kollégiumának kódja, amely a 17 milliárd forintot elosztotta, a 447-es pedig a miniszteri keret belső azonosítója. Elmondása szerint 2023 nyarán vonták be a 790-es kódú kérelmek feldolgozásába, ahol olyan, a kultúrától távol álló programokat talált, mint a „somlói szépségverseny és evőverseny”. A pályázatokhoz mindössze ezer forintos nevezési díjat kellett fizetni, míg a miniszteri keretnél ilyen díj egyáltalán nem volt.

Beszélt egy nem nyilvános e-mail címről is, ahová az egyedi zenei programok kérelmei érkeztek. Itt találkozott egy olyan levéllel, amelyben egy pályázót a minisztérium értesített, hogy nyújtson be kérelmet az NKA-hoz. Ezt az e-mailt később letörölte a fiókjából, de szerinte az üzenetnek még meg kell lennie a rendszerben és közérdekű adatigényléssel megszerezhető.

Részletesen beszámolt a Krucsainé Herter Anikó főigazgatóval folytatott konfrontációjáról is, miután őt, a párját és a barátját minden előzmény nélkül kitiltották a céges rendszerekből. Az informatikai osztályon azt a tájékoztatást kapta, hogy a főigazgató utasítására történt a tiltás.

Amikor ezzel szembesítette, a főigazgató először technikai problémára hivatkozott. „De ezt olyan pikírt stílusban adta elő, hogy azt hittem, hogy lefordulok a székről” – mesélte. Később, egy négyszemközti beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy ő rendelte el a kitiltást, mert gyanakodott rájuk.

Papp Gergely szerint ezen a beszélgetésen a főigazgató elismerte, hogy a döntések közzétételének elmaradása nem az ő döntése volt. „Erre azt felelte, hogy okos fiú vagy, ki tudod te találni” – idézte fel a beszélgetést, majd hozzátette, amikor rákérdezett, hogy Hankó Balázsra gondol-e, a főigazgató igennel felelt.

„Hankó Balázs volt az, aki erre utasította.”

Papp szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem adott megfelelő utasítást a kérelmek céljainak átírására, és állítólag nem is tudott arról, hogy a pályázati rendszerben erre lehetőség van. Ezt Papp Gergely képtelenségnek tartja, mivel szerinte a főigazgató rendelte meg és felügyelte a rendszer fejlesztését. Sőt, állítása szerint személyesen is részt vett olyan megbeszélésen, ahol a főigazgató a kérelmek céljainak átírásáról egyeztetett. Egy másik értekezleten a somlói szépségverseny kapcsán mindenki nevetett, egy dartsegyesület kérelménél pedig a főigazgató azzal viccelődött, hogy „biztos Magyar Péter képére dobálják a nyilakat”.

A projektmenedzser szerint a pályázatok feldolgozásánál szóbeli utasítás volt, hogy ne írjanak ki hiánypótlást, holott a kérelmek hemzsegtek a hiányosságoktól. A támogatói okiratokból pedig szándékosan kikerült a reklám- és PR-kötelezettségre vonatkozó rész, így a támogatott szervezeteknek nem kellett feltüntetniük, hogy az NKA-tól kaptak pénzt.

„Vajon kifejezetten csak ezekből az okiratokból került ki a PR kötelezettség? Itt miért nem kellett az NK-t mint támogatószervet feltüntetni?” – tette fel a kérdést.

A Fásy Ádám családjának cégével kapcsolatos ügyről elmondta, több tanú van rá, hogy a család személyesen járt bent az NKTK-nál, és a kollégákkal adatták be a Munkácsi Art Kft. kérelmeit, noha papíron semmi közük a céghez. Meghatalmazás sem volt náluk. Az elszámolásnál pedig kiderült, hogy a kifizetések olyan cégekhez mentek, amelyek Fásy feleségéhez és lányához köthetők.

A Városliget Zrt. ügyében, amelynek felügyelőbizottsági elnöke maga Krucsainé Herter Anikó, Papp Gergely azt állította, hogy a cég egy 1,25 milliárd forintos támogatás visszafizetésekor nem fizette meg az ügyleti kamatot. A főigazgató ezt tagadta, és az elszámoltatási osztályvezetőre próbálta hárítani a felelősséget. Papp szerint azonban írásos bizonyítékuk van arról, hogy az osztályvezető jelezte a főigazgatónak, hogy a kamat elengedése törvénytelen. „Ehhez képest a főigazgató még aznap délután levélben értesítette a Városliget Zrt-t, hogy a támogatás összegét utalják vissza” – mondta, kiemelve, hogy a levélben nem szerepelt az ügyleti kamat.

A miniszteri keretből finanszírozott támogatások elszámolásáról elmondta, hogy sok esetben a szakmai beszámoló egyetlen papírlapból áll, és nincs érdemi szakmai ellenőrzés.

Példaként a Zenei Kör Kft. félmilliárd forintos támogatását említette, ahol szintén csak egy ilyen „fecnit” kellett benyújtani. A főigazgató négyszemközt elismerte neki, hogy nem ért egyet ezzel a gyakorlattal, de azzal védekezett, hogy ez már korábban is így volt.

Papp Gergely éles kontrasztba állította a főigazgató számára vásárolt új céges autót, iPhone-t és irodabútort a többi iroda áldatlan állapotával, ahol a falak penészesek, a székek pedig szétszakadtak. Elmondta azt is, hogy a választások előtt beígért, bérbe beépülő fizetésemelésből végül csak egy 2026 végéig szóló keresetkiegészítés lett, bizonytalanságban tartva a dolgozókat.

Végül a támogatások aránytalanságát szemléltette: míg a többnapos, nagy múltú Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) fesztivál 12,5 millió forintot kapott szigorú feltételekkel, addig Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence összesen 19 milliót, Pataky Attila pedig 150 milliót egyetlen Aréna-koncertre.

„Miniszter úr, nem lehet, hogy ilyen és ehhez hasonló nívós fesztiválra vagy fesztiválokra kellett volna többek között ezt a 17 milliárd forintot elkölteni?” – tette fel a kérdést az interjú végén Hankó Balázsnak címezve.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: