A 444 is beszámolt róla, hogy nem hivatalosan működő rendőrőrsöket talált Hollandiában a spanyolországi Safeguard Defenders civil szervezet.
A kínai kormányt nem először vádolják azzal, hogy illegális rendőrállomásokat tartanak fenn más országokban — a jelek szerint csak Hollandiában kettőt.
A civil szervezet szerint a cél, hogy megpróbálják elhallgattatni azokat az Európában élő kínaiakat, akik kritikusak a távol-keleti állam kormányával szemben.
Jelentésük szerint ötvennégy „tengerentúli rendőrségi szolgálati központot” hozott létre öt kontinens huszonegy országában. Európában van a legtöbb ilyen, kilenc Spanyolországban, négy Olaszországban, de legalább egy Nagy-Britanniában is.
Mint néhány hete kiderült, a jelek szerint ilyen vagy ehhez hasonló "rendőrség" működhet Magyarországon is. Legalábbis erre utal Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselőjének Facebook-videója.
Kőbányán és Józsefvárosban is találtak egy-egy gyanús kínai „rendőrállomást”, amit táblával is hirdettek. A megadott telefonszámokon ugyanakkor senkit nem tudtak érdemben elérni.
Ami a történetet még különösebbé teszi, hogy a videó nyilvánosságra kerülése leszedték a táblákat.
Fotó Kozári Zita/Tompos Márton/Facebook
A kínai rendőrségről több anyanyelvi cikk is született. ERRŐL például egyszerű google-fordítással megállapítható, hogy szó van benne magyarországi kínai rendőrök segítségéről.
A 444 is beszámolt róla, hogy nem hivatalosan működő rendőrőrsöket talált Hollandiában a spanyolországi Safeguard Defenders civil szervezet.
A kínai kormányt nem először vádolják azzal, hogy illegális rendőrállomásokat tartanak fenn más országokban — a jelek szerint csak Hollandiában kettőt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán ukrán fenyegetéstől tart: két katonai helikoptert vezényeltek Nyíregyházára
A Védelmi Tanács döntése nyomán a Magyar Honvédség egy H225M és egy H145M típusú helikoptert telepített Nyíregyházára. A rendelet a választások utánig érvényes, feladata az energetikai infrastruktúra védelme.
Két katonai helikopter állt szolgálatba pénteken a nyíregyházi repülőtéren, miután a kormány katonai védelem alá vonta a létesítményt – derült ki egy vasárnapi sajtótájékoztatón, amelyről a 24.hu is beszámolt. A kormány február 25-én tett közzé rendeletet az energetikai infrastruktúra védelméről, miután Orbán Viktor miniszterelnök azt állította, hogy az Ukrajna felől szünetelő olajszállítás mögött politikai okok lehetnek, és Kijev akár a magyar energiarendszer megzavarására is készülhet. A műveleteket Szalay‑Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter irányítja, a testületben Pintér Sándor, Lantos Csaba, Rogán Antal és Bíró Marcell kapott helyet. A rendelet a választások utánig marad érvényben.
Freytag Péter, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár őrnagya az eseményen közölte, hogy a Védelmi Tanács döntése alapján a Magyar Honvédség kijelölt erői a belügyi szervekkel szorosan együttműködve biztosítanak katonai jelenlétet a kritikus energetikai létesítményeknél. „Alapvető feladatunk a kulcsfontosságú energetikai infrastruktúrának az őrzése és a védelme mind földön és mind levegőben” – mondta el az őrnagy.
Kifejtette, hogy a Szolnokról érkezett helikopteralakulat alapvetően a légi légvédelmi feladatrendszert látja el, ezek közé tartozik a drónvédelem, valamint egy ismeretlen légi jármű beazonosítása, elfogása, esetleg a földre kényszerítése. A feladatokat egy H225M és egy H145M típusjelzésű helikopterrel látják el.
A döntés heves bírálatokat váltott ki. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a miniszterelnök félelemkeltéssel él, míg Rácz András biztonságpolitikai elemző és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter is alaptalannak nevezte Orbán kijelentéseit, mondván, semmi nem utal arra, hogy Ukrajna támadást vagy szabotázst tervezne Magyarország ellen. Jeszenszky szerint azonban felmerülhet a hamis zászlós incidens tervének gyanúja is.
A Barátság kőolajvezetéken január vége óta szünetel a szállítás Magyarországra és Szlovákiába. Ukrán források szerint ennek oka egy orosz dróntámadás, amely megrongálta a hálózatot Brody körzetében, és kényszerleállást okozott. A kormányzati kommunikáció ezzel szemben politikai okokat sejtet a háttérben.
Két katonai helikopter állt szolgálatba pénteken a nyíregyházi repülőtéren, miután a kormány katonai védelem alá vonta a létesítményt – derült ki egy vasárnapi sajtótájékoztatón, amelyről a 24.hu is beszámolt. A kormány február 25-én tett közzé rendeletet az energetikai infrastruktúra védelméről, miután Orbán Viktor miniszterelnök azt állította, hogy az Ukrajna felől szünetelő olajszállítás mögött politikai okok lehetnek, és Kijev akár a magyar energiarendszer megzavarására is készülhet. A műveleteket Szalay‑Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter irányítja, a testületben Pintér Sándor, Lantos Csaba, Rogán Antal és Bíró Marcell kapott helyet. A rendelet a választások utánig marad érvényben.
Freytag Péter, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár őrnagya az eseményen közölte, hogy a Védelmi Tanács döntése alapján a Magyar Honvédség kijelölt erői a belügyi szervekkel szorosan együttműködve biztosítanak katonai jelenlétet a kritikus energetikai létesítményeknél. „Alapvető feladatunk a kulcsfontosságú energetikai infrastruktúrának az őrzése és a védelme mind földön és mind levegőben” – mondta el az őrnagy.
Kifejtette, hogy a Szolnokról érkezett helikopteralakulat alapvetően a légi légvédelmi feladatrendszert látja el, ezek közé tartozik a drónvédelem, valamint egy ismeretlen légi jármű beazonosítása, elfogása, esetleg a földre kényszerítése. A feladatokat egy H225M és egy H145M típusjelzésű helikopterrel látják el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria: Szalay-Bobrovniczky gondterhelt arccal őrzi a Paksi Atomerőművet
Megerősítettük az ország kritikus infrastruktúra védelmét - írta a kormány a poszthoz még. - Fokozottan, katonai erővel, a legmodernebb haditechnikákkal védjük a legfontosabb magyar energia-létesítményeket - tették hozzá.
Különleges műveleti katonáink védik a paksi atomerőművet is és a nagyfeszültségű átjátszó-állomásokat - ezzel a szöveggel tettek ki egy posztot a Magyarország Kormánya Facebook-oldalra.
"Megerősítettük az ország kritikus infrastruktúra védelmét.
Fokozottan, katonai erővel, a legmodernebb haditechnikákkal védjük a legfontosabb magyar energia-létesítményeket" - írták még a kommentek közé.
Különleges műveleti katonáink védik a paksi atomerőművet is és a nagyfeszültségű átjátszó-állomásokat - ezzel a szöveggel tettek ki egy posztot a Magyarország Kormánya Facebook-oldalra.
"Megerősítettük az ország kritikus infrastruktúra védelmét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a kormány helyett cselekvő civilekről posztolt, akik szerinte megduplázták a termést
A politikus szerint a marispusztai vízőrzők példát mutattak az egész országnak. Bejelentette, hogy a TISZA-kormány támogatni fogja a hasonló kezdeményezéseket.
Magyar Péter egy Facebook-posztban számolt be egy marispusztai civil kezdeményezésről, amely szerinte példaértékű. A politikus szerint az önkéntes vízőrzők nem vártak sem a kormányra, sem az Unióra, hanem egy éve nekiálltak „egy működő csatorna szakaszos lezárásával és a helyi fürdőből kiáramló víz visszatartásával egy 5 hektáros terület vízzel való elárasztásának.”
A TISZA párt elnöke azt állítja, már láthatóak a pozitív hatások: „20-40 centivel emelkedett a környéken a talajvíz és az érintett földeken a terméshozam a duplájára és a háromszorosára nőtt.” Magyar Péter köszönetet mondott az országban egyre több helyen dolgozó vízőrzők munkájáért, és hozzátette: „a TISZA-kormány támogatni fogja a hasonló kezdeményezéseket.” Posztját a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” felhívással zárta.
A posztban említett akció Kiskunmajsa–Marispusztán, a Duna–Tisza közi Homokhátság egyik legsúlyosabban kiszáradó térségében zajlik. Itt a Marispusztai Önkéntes Vízőrzők nevű civil közösség 2025 őszén a kiskunmajsai Jonathermál fürdő elfolyó vizének visszatartásával ideiglenes vizes élőhelyet hozott létre. A munkát, amely a történeti „fokgazdálkodás” modernizált változatának tekinthető, az Élhető Kiskunmajsa Egyesület is segítette, a terepen a projekt motorja Nagyapáti Oszkár. A cél az elmúlt évtizedekben több méterrel lesüllyedt talajvízszint pótlása és a helyi mikroklíma javítása.
A sajtóbeszámolók szerint a beavatkozás eredményeként gyorsan megjelent a vízhez kötődő élővilág, és a helyiek kiszáradt kutak újratelődéséről számoltak be. A projektet a „Nem víznek való vidék” stábja egy riportfilmben dokumentálta. A posztban szereplő számszerű állítások a terméshozamok duplázódásáról a politikusi összefoglaló részei, független mérési jelentésről a források nem írnak. A cikkek ugyanakkor rögzítik, hogy a civilek vízügyi engedélyek birtokában, részletes terepi felmérések után végezték a munkát.
Magyar Péter egy Facebook-posztban számolt be egy marispusztai civil kezdeményezésről, amely szerinte példaértékű. A politikus szerint az önkéntes vízőrzők nem vártak sem a kormányra, sem az Unióra, hanem egy éve nekiálltak „egy működő csatorna szakaszos lezárásával és a helyi fürdőből kiáramló víz visszatartásával egy 5 hektáros terület vízzel való elárasztásának.”
A TISZA párt elnöke azt állítja, már láthatóak a pozitív hatások: „20-40 centivel emelkedett a környéken a talajvíz és az érintett földeken a terméshozam a duplájára és a háromszorosára nőtt.” Magyar Péter köszönetet mondott az országban egyre több helyen dolgozó vízőrzők munkájáért, és hozzátette: „a TISZA-kormány támogatni fogja a hasonló kezdeményezéseket.” Posztját a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” felhívással zárta.
A posztban említett akció Kiskunmajsa–Marispusztán, a Duna–Tisza közi Homokhátság egyik legsúlyosabban kiszáradó térségében zajlik. Itt a Marispusztai Önkéntes Vízőrzők nevű civil közösség 2025 őszén a kiskunmajsai Jonathermál fürdő elfolyó vizének visszatartásával ideiglenes vizes élőhelyet hozott létre. A munkát, amely a történeti „fokgazdálkodás” modernizált változatának tekinthető, az Élhető Kiskunmajsa Egyesület is segítette, a terepen a projekt motorja Nagyapáti Oszkár. A cél az elmúlt évtizedekben több méterrel lesüllyedt talajvízszint pótlása és a helyi mikroklíma javítása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Másfél milliót kap havonta Menczer Tamás, de a hét napjait kezdi számolgatni, ha a munkájáról kérdezik
Az RTL riportere a pilisjászfalui fórum után szembesítette Menczer Tamást a biztosi megbízatásával. A politikus a kampányra hivatkozva nem árult el konkrétumokat a munkavégzéséről.
A hét napjait kezdte számolgatni Menczer Tamás, amikor arról faggatták, mennyit dolgozik a másfél milliós miniszteri biztosi fizetéséért. Az RTL riportja szerint a csatorna munkatársa egy február 27-i, pilisjászfalui lakossági fórum után kérdezett rá a politikusnál, hogy pontosan mennyi időt fordít a magyar–német társadalmi kapcsolatok fejlesztésére a kampányidőszak alatt.
Menczer a képviselői fizetésén felül havi 1,45 millió forintot kap a miniszteri biztosi posztért, amellyel papíron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter munkáját segíti. A tárcavezető korábban azt mondta, Menczer „sokat dolgozik a Magyarországon élő német nemzeti közösség helyzetének javulása” érdekében, és „sok egyeztetést is végez”.
Amikor a riporter arra volt kíváncsi, ez mennyi időt jelent a gyakorlatban, Menczer kitérő válaszokat adott.
„Most a kampány kétségkívül többet visz el, így ez háttérbe szorult, de kiegyensúlyozott a mérleg, azt tudom mondani” – közölte, majd a további firtatásra megismételte: „Mondom, hogy nagyjából kiegyensúlyozott.”
Amikor a riporter továbbra sem kapott konkrét számot, a politikus így folytatta: „Bizonyára tudja, hogy egy héten öt nap van, ugye? Ha azt mondom, hogy kiegyensúlyozott azzal ezzel kapcsolatos munkavégzésem, abból arra következtethet, hogy az adott számú napon ezt a munkát is ellátom.” Egy másik alkalommal pedig úgy fogalmazott: „Nekem nincs mellékállásom, nekem feladataim vannak.”
A kormányzati biztosok és megbízottak rendszere jelentős közpénzbe kerül. Jelenleg 10 miniszterelnöki megbízott, 8 miniszterelnöki biztos, 26 kormánybiztos és 38 miniszteri biztos kap díjazást. Éves fizetésükre sajtóbecslések szerint nagyjából 1,3 milliárd forint megy el, de a titkárságokkal és egyéb járulékos költségekkel együtt a rendszer fenntartása éves szinten a 2 milliárd forintot is elérheti.
A hét napjait kezdte számolgatni Menczer Tamás, amikor arról faggatták, mennyit dolgozik a másfél milliós miniszteri biztosi fizetéséért. Az RTL riportja szerint a csatorna munkatársa egy február 27-i, pilisjászfalui lakossági fórum után kérdezett rá a politikusnál, hogy pontosan mennyi időt fordít a magyar–német társadalmi kapcsolatok fejlesztésére a kampányidőszak alatt.
Menczer a képviselői fizetésén felül havi 1,45 millió forintot kap a miniszteri biztosi posztért, amellyel papíron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter munkáját segíti. A tárcavezető korábban azt mondta, Menczer „sokat dolgozik a Magyarországon élő német nemzeti közösség helyzetének javulása” érdekében, és „sok egyeztetést is végez”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotó Kozári Zita/Tompos Márton/Facebook
