Tömegjelenet alakult ki, amikor megrohanták a határmenti spanyol dohányboltokat a franciák
Spanyolországban feleannyiba kerül a dohányáru, mint a határ túloldalán. És ezért elfeledkeztek a távolságtartásról. Párizsban pedig még nem nyitják meg a parkokat.
Közben Anne Hidalgo, Párizs szocialista főpolgármestere azt kérte kedden a francia kormánytól, hogy ne csak a tömegközlekedési járműveken, hanem az utcán is tegye kötelezővé az egészségügyi maszk viselését, ugyanakkor nyissa meg a parkokat és a zöld területeket a fővárosban. A kérést a végrehajtó hatalom elutasította.
"Párizs egy nagyon sűrűn lakott város, ezért megismétlem azon kérésemet, hogy a parkok és a zöld területek nyíljanak meg a sétálók számára kötelező maszkviselés mellett, aminek egyébként a városunkban az utcákon is kötelezőnek kellene lennie" - írta a főpolgármester a Twitteren.
A koronavírus-járvány miatt nyolc hétig tartó általános karantén hétfői feloldása óta a maszkviselés kötelező a francia tömegközlekedési járműveken, de más közterületen és nyilvános helyen csak ajánlott.
"Nem, nem nyitjuk meg a parkokat és a zöld területeket Párizsban és a környező Ile-de-France régióban, ahogy a vörös övezethez tartozó más régiókban sem" - mondta Olivier Véran egészségügyi miniszter. "Ezt nagyon be kell tartani, mert a napsütéses időben az emberek csoportosulnak, és nem tartják be azt a szabályt, miszerint tíz főnél többen nem gyülekezhetnek" - tette hozzá.
A városvezető és a kormány közötti szóváltás előzménye, hogy hétfőn, az általános karantén feloldását követő első este több tucat fiatal gyűlt össze az egyik népszerű piknikező találkozóhelyen, a belvárosi Szent Márton-csatorna partján.
Miután a beszélgető és piknikező emberek nem tartották be a társadalmi távolságtartást, a rendőrség szétoszlatta az embereket és elküldött mindenkit a helyszínről, kedden pedig a kormány kérésére a prefektúra betiltotta az alkoholfogyasztást a párizsi rakpartokon.
A koronavírus-járvány miatt nyolc hétig tartó általános karantén feloldását követő első napon a franciák tömegesen indultak cigarettát venni a francia-spanyol határon fekvő Perthusba, ahol fele annyiba kerül a dohánytermék, mint Franciaország más településein - jelentette az MTI-nek Venczel Katalin.
A francia televíziók keddi híradásai szerint az általános karanténból hétfőn kiszabadult francia dohányosok megrohamozták a Spanyolország és a Pireneusok francia oldala közötti határváros dohányboltjait, s miután nem tartották be a társadalmi távolságtartás szabályait, a rendőrségnek kellett beavatkoznia.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A TISZA VAGYONADÓ VEZETNE BE a nagyértékű ingatlanokra. AZ ÖNÉ IS ILYEN. 1 500 000 FORINTOT IS ADÓZHAT” – ez a szöveg olvasható azon a szórólapon, amit a Fidesz készített.
Olvasói fotónkon látszik, hogy a szórólap tetején egy kör alakú lyuk is van, amellyel ajtókilincsre is lehet akasztani. A lapra azt is ráírták:
„Ha kormányra kerülnek, a TISZA-ellenőrök kopogtatnak, összeírják vagyonát, és jön a vagyonadó.”
Az alján pedig az olvasható kisbetűvel, hogy a szórólap felelős kiadója és felelős szerkesztője Szentkirályi Alexandra, vagyis a budapesti Fidesz elnöke és a fővárosi közgyűlési frakcióvezetője.
„A TISZA VAGYONADÓ VEZETNE BE a nagyértékű ingatlanokra. AZ ÖNÉ IS ILYEN. 1 500 000 FORINTOT IS ADÓZHAT” – ez a szöveg olvasható azon a szórólapon, amit a Fidesz készített.
Olvasói fotónkon látszik, hogy a szórólap tetején egy kör alakú lyuk is van, amellyel ajtókilincsre is lehet akasztani. A lapra azt is ráírták:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alig néhány órával azután, hogy hétfő este aláírták a tűzszüneti megállapodást, ismét fegyverropogás hallatszott a Gázai övezetben. Az Al Jazeera angol nyelvű kiadása arról számolt be, hogy
kedden öt palesztin vesztette életét Gázavárosban az izraeli hadsereg beavatkozása során. Az izraeli hadsereg (IDF) megerősítette az esetet.
A katari hátterű hírcsatorna egy másik esetről is beszámolt: forrásuk szerint a Dzsabalíja al-Balad Halawa körzetében szintén tűz alá kerülhettek palesztinok. A gázai katasztrófavédelemtől származó információk alapján az ottani események során meg nem határozott számú ember sebesült meg. Az IDF ezt az incidenst eddig nem kommentálta.
A gázavárosi lövöldözéssel kapcsolatban az izraeli hadsereg közleményt adott ki, amelyben azt írták:
„A mai nap folyamán több gyanúsítottat észleltek, akik átlépték a sárga vonalat és megközelítették az IDF csapatait Gáza északi részén, ami egyértelműen sérti a megállapodást.”
A közlemény szerint a katonák többszöri felszólítással próbálták eltávolítani az érintetteket, „de a gyanúsítottak nem voltak hajlandók
engedelmeskedni, ami arra késztette a csapatokat, hogy tüzet nyissanak a fenyegetés elhárítása érdekében”.
Az IDF tagadta azokat az állításokat, hogy állásaiba „terroristák” szivárogtak volna be. Hozzátették: „Az IDF arra kéri a gázai lakosokat, hogy kövessék az utasításokat és tartsanak távolságot az IDF csapataitól.”
A tűzszüneti megállapodást hétfőn, az egyiptomi Sarm es-Sejkben írták alá. A dokumentumot Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír látta el kézjegyével.
Alig néhány órával azután, hogy hétfő este aláírták a tűzszüneti megállapodást, ismét fegyverropogás hallatszott a Gázai övezetben. Az Al Jazeera angol nyelvű kiadása arról számolt be, hogy
kedden öt palesztin vesztette életét Gázavárosban az izraeli hadsereg beavatkozása során. Az izraeli hadsereg (IDF) megerősítette az esetet.
A katari hátterű hírcsatorna egy másik esetről is beszámolt: forrásuk szerint a Dzsabalíja al-Balad Halawa körzetében szintén tűz alá kerülhettek palesztinok. A gázai katasztrófavédelemtől származó információk alapján az ottani események során meg nem határozott számú ember sebesült meg. Az IDF ezt az incidenst eddig nem kommentálta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unióbértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.
Már az álláshirdetésekben is kötelező lesz megadni egy bérsávot vagy minimum bért. Évente egyszer pedig minden dolgozó jogosult lesz megnézni, mennyit keresnek mások azonos munkakörben, külön lebontva férfiakra és nőkre.
Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.
Lovász Tibor, az ICT Europa HR-vezetője szerint a változás érzékenyen érintheti a cégeket: „A munkavállalók össze fogják hasonlítani a fizetésüket nemcsak a piac, hanem a közvetlen kollégáik bérével is, azonnal elkezdik majd böngészni az állásportálokat.”
Hozzátette:
„A következmény várhatóan egy jelentős fluktuációs hullám lesz, mivel a dolgozók sokkal könnyebben és tudatosabban fognak jobban fizető állásért váltani”
A szabályozás másik fontos eleme, hogy ha valaki bérdiszkrimináció miatt perel, nem neki kell bizonyítania az igazát, hanem a munkáltatónak kell alátámasztania, hogy a különbség nem nemi megkülönböztetésből ered. Ez sok adminisztrációt jelent majd a cégeknek, akiknek újra kell gondolniuk teljes bér- és juttatási rendszerüket.
A fizetés átláthatósága nemcsak az alapbérről szól: számítanak a bónuszok, cafeteria, lakhatási vagy utazási támogatások, sőt még a céges autó is – ha nem munkaeszközként használják.
Bár Magyarországon még nem ültették át a szabályokat, a törvényi változások a Munka Törvénykönyvében jelenhetnek meg. Jelenleg hazánkban körülbelül 17%-os a nemek közötti bérszakadék. A szakértők szerint sok vállalat bízik abban, hogy később is lesz idejük reagálni, de a rendszer kialakítása akár egy évig is eltarthat. Aki az utolsó pillanatra hagyja, az nemcsak bírságot kockáztat, hanem a legjobb munkatársait is elveszítheti.
A vezetők szerepe kulcsfontosságú lesz: a HR-nek kell támogatnia őket abban, hogy őszintén, adatokra támaszkodva beszéljenek a fizetésekről a teljesítményértékelések során. Lovász Tibor szerint
„az a cég tudja majd előnyére fordítani a helyzetet, amelyik nem kényszerként, hanem lehetőségként tekint az átállásra, és egy igazságosabb, átláthatóbb és motiválóbb rendszert épít ki.”
A 100 főnél nagyobb cégeknek 2027-től kell először jelentést tenniük a 2026-os évről. A szabályok be nem tartása súlyos következményekkel járhat. A munkáltatóknak akár évekre visszamenőleg is kártérítést kell fizetniük, és kizárhatják őket az állami támogatásokból, pályázatokból vagy közbeszerzésekből is.
2026 júniusától új időszámítás kezdődik a munka világában: az Európai Unióbértranszparencia-irányelve kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy minden vállalatnak fel kell készülnie arra, hogy a dolgozók és a jelentkezők is pontosabban lássák, mennyit lehet keresni egy-egy pozícióban.
Már az álláshirdetésekben is kötelező lesz megadni egy bérsávot vagy minimum bért. Évente egyszer pedig minden dolgozó jogosult lesz megnézni, mennyit keresnek mások azonos munkakörben, külön lebontva férfiakra és nőkre.
Ha kiderül, hogy valaki legalább 5%-kal kevesebbet keres az átlagnál, és ezt a munkáltató nem tudja objektív okokkal – például teljesítménnyel vagy felelősségi szinttel – indokolni, fél éven belül rendezni kell a különbséget: emeléssel vagy más juttatással.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem csillapodik a Hepatitis A-járvány Drégelypalánkon – erről Rigó Dávid polgármester számolt be hétfőn. Azt írta, múlt csütörtökön személyesen egyeztetett Feketéné dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvossal, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályvezetőjével.
Rigó Dávid tájékoztatása szerint a tisztifőorvos elmondta, hogy
nemcsak a községben, hanem vármegyei és országos szinten is emelkedik a Hepatitis A megbetegedések száma.
A polgármester hozzátette, hogy a népegészségügy külön figyelemmel követi a drégelypalánki bejelentéseket, és szükség esetén készek beavatkozni.
A fertőzés még augusztusban jelent meg Drégelypalánkon, azóta nem csökkent az esetszám. Hasonló megbetegedések máshol is előfordultak. Egy másik településen, Ongán szintén augusztusban jelent meg a vírus, ott a járványveszély miatt az augusztus 20-i ünnepségeket is lemondták.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) márciusban kiadott tájékoztatása szerint
a 2025 januárjában és februárjában a jelentett Hepatitis A esetek száma hétszerese volt az előző év azonos időszakához képest.
Bár később csökkenést tapasztaltak, az év első öt hónapjában így is hétszer annyi megbetegedést regisztráltak, mint 2024 azonos időszakában.
Az NNGYK nyári közleménye alapján a legtöbb eset Budapesten, valamint Pest és Komárom-Esztergom vármegyében fordult elő, de az ország minden részéről érkeztek jelentések.
A Hepatitis A vírus főként széklettel, szennyezett vízzel, jéggel és ételekkel terjed, ritka esetekben szexuális úton is átadható.
Leggyakrabban olyan helyeken jelenik meg, ahol rosszak a higiénés körülmények vagy hiányzik a megfelelő ivóvízellátás.
A fertőzés tünetei között szerepelhet hasi fájdalom, puffadás, hányinger, étvágytalanság, rossz közérzet, láz, izom- és ízületi fájdalom, valamint a sárgaság – vagyis a bőr és a szemfehérje besárgulása. A betegség általában néhány hét alatt magától elmúlik, de a teljes felépülés akár 1–2 hónapig is eltarthat. A gyógyulás idején fontos kerülni az alkoholt és a májat terhelő anyagokat. Súlyosabb esetekben kórházi kezelésre is szükség lehet.
Nem csillapodik a Hepatitis A-járvány Drégelypalánkon – erről Rigó Dávid polgármester számolt be hétfőn. Azt írta, múlt csütörtökön személyesen egyeztetett Feketéné dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvossal, a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályvezetőjével.
Rigó Dávid tájékoztatása szerint a tisztifőorvos elmondta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
